Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-17 / 244. szám
6 DUNANTÜLI NAPLÓ 1970. október 17. Pódium BŰVÖS ERDŐ. A szovjet kultúra napja rendezvénysorozata alkalmából Marsak: Bűvös erdő című mesejátékét mutatja be a Pécsi Nemzeti Színház Gyermekszínháza két hét múlva Sik Ferenc rendezésében. Milyen lesz az új gépjármű-alkalmassági vizsgálat KARNYÓNÉ. Sólyom Katalin, a Pécsi Nemzeti Színház művésznője a Budapesti Universitas Együttes tagjaként tűnt fel, s Karnyóné szerepéért kapta az egyetemi színpadok zágrábi nemzetközi fesztiválján a legjobb színésznői alakítás díját. Most, az Universitas Együttes fennállásának tíz éves jubileumán ismét előadták a darabot, Sólyom Katalinnal a főszerepben, a Budapesti Egyetemi Színpadon. (Képünk: Sólyom Katalin). HETENTE ÜJ MŰSOR. A Pécsi Pannónia Bár az Országos Rendezőirodával együttműködve nem havonta, hanem hetente új énekespárt szerződtetett. Köztük országos hírű művészek is szerepelnek. OJSZTRAH NEM JÖN. Daid Ojsztrah betegeskedik, ízért elmarad a tervezett iécsi hangversenye. A vilag- árű művész egyik legjobb anítványát, a tavalyi moszkvai Nemzetközi Csajkovszkij legedűverseny győztesét, a ett Gidon Krémért küldi el naga helyett, aki október 31- n lép fel Pécsett. PLAKÄTRAGASZT0T állandó munkára, 8 órás munkaidőre azonnal felveszünk Magyar Hirdető kirendeltsége. Pécs, Sallai u. 8. Enyhítések és szigorítások Űj fogalom: rendkívüli időszakos vizsgálat — Súlyosan megsérült, letartóztatták, meghalt, sérülése súlyos, de nem életveszélyes, eljárás indult ellene — naponta olvassuk ezeket a szavakat a baleseti hírekben. Pedig egyre többet teszünk azért, hogy minél kevesebbet olvassuk. A társadalom szervezett védekezése versenyez az autóiparral, az országutak forgalmával. Ennek a versenynek Magyarországon egyik meglehetősen fontos állomása az új törvényjavaslat: a gépjárművezetésre való alkalmasság, orvosi vizsgálatának és elbírálásának új jogszabály tervezete. A múlt héten Pécsett rendezett második országos igazságügyiorvostani társasági ülés egyik igen érdekes előadása szólt erről a tervezetről. A rendőri szervek kérték: az egészségügy — lehetőségéhez mérten — vállaljon nagyobb részt a közlekedés biztonságáért folytatott küzdelemből. A jogszabálytervezet ennek megfelelően több újdonságot tartalmaz a gép- járművezetők alkalmassági, illetőleg időszakos orvosi vizsgálatával kapcsolatosan, így kötelezi, a vezetőket az időszakos vizsgálatra akkor is, ha magukon olyan körülményt — eszméletvesztés, egyensúlyérzés, látászavar — észlelnek, amely a vezetésre való további alkalmasságukat kétségessé teszi. Van olyan elgondolás is, hogy a kezelőorvos is köteles a gépjármű- vezetőt rendkívüli időszakos vizsgálatra küldeni, ha az említett tüneteket észleli nála. Sőt ellenőrizni, hogy a vezető eleget tett-e ennek a kötelességének. Balesetkor kötelességmulasztásnak számít az említett rendkívüli időszakos vizsgálat elmulasztása. Ha a gépjárművezető három napon belül nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, a kezelőorvos haladéktalanul bejelenteni tartozik ezt a körülményt az illetékes rendőrhatóságnak. A gépjárművezetési alkalmasságot felülvizsgáló szerv szükség esetén igazolást kérhet a jelentkező kezelőorvosától arról, hogy az orvos szerint a jelentkező szenved-e valamilyen betegségben, s ha igen, akkor milyen betegségben, illetőleg milyen testi, szellemi, érzékszervi elváltozásban. Ha az időszakos vizsgálatot nem az alkalmassági vizsgálatot ellátó szerv végzi, hanem egy másik, akkor ez a másik szerv elkérheti az egészségügyi iratokát a korábban eljáró orvosi szervtől. Erre például az | adhat okot, ha a vezetést ko- j rábban valamilyen korlátozással engedélyezték —, ha a gépjárművezető magasabb követelményekhez kötött al- | kalmassági csoportra (pél- , dául buszvezetés) kéri az el- I bírálást, vagy ha időközben új betegség, elváltozás, illetőleg ezeknek gyanúja felmerül. A cél: az illetékes rendőri szervek minden olyan adatról időben értesüljenek, amely a vezetői alkalmasság szempontjából fontos. Ezért a másodpéldányoknak nagy szerepük lesz. Némileg változnak az alkalmasságot kizáró okok is. Bár a kizáró okok felsorolásában továbbra is az arany középutat tartják meg, inkább egyéni elbírálás lesz majd uralkodó. Bizonyos szigorításokra azonban lehet számítani, de mellettük enyhítésekre is, utóbbiakra valószínűleg a látásélesség és színlátás vizsgálatánál. Mivel a jövőben alapképzés után lehet csak hivatásos, majd autóbuszvezetői jogosítványt szerezni —, az orvos már az alapképzés előtt megállapítja, hogy a jelentkező melyik kategóriába felel meg, természetesen csak egészségügyi szempontból. Ha a gépkocsi- vezető kéri: az időszakos vizsgálaton is így minősít az orvos. További újdonságok: a három óránál kevesebb munkaidőben dolgozó üzemi orvosokat is kijelölhetik az alkalmassági vizsgálatra. Célszerű ugyanis, hogy az elbírálást ugyanaz az üzemi orvos végezze, akinek feladata a dolgozó munkaköri alkalmasságának eldöntése is. Például egy meggyógyult gyo- morfekélyes dolgozót az üzemi orvos gépjárművezetésre alkalmasnak minősíthet, de ismerve volt betege állapotát, kikötheti, hogy csak nappali műszakban vezethet. Erre a nagyszámú, de csak napi egykét órában rendelő üzemi orvosgárdának nem volt eddig joga. Növekszik tehát az alkalmasságot eldöntő orvosok száma, így azok felelőssége is. Igaz, ellentétes orvosi véleményekre számítva a jogszabálytervezet szélesíti az országos egészségügyi szervek részvételét a vitás ügyek kivizsgálásában. Minden esetben ki kell majd kérni a megfelelő országos intézet szakvéleményét, ha az érintett gépkocsivezető állapotára, a diagnózisra, a kórjóslatra, az adott állapotnak a gépjárművezetésre gyakorolt hatására vonatkozóan az orvosi vélemények, a leletek eltérőek. Mégis hadd fűzzük hozzá a jogszabálytervezethez: a jövőben nagyobb lehetőség nyílik majd arra, hogy a gépkocsivezetők, vagy jelöltek a számukra enyhébb elbírálást jelentő orvost válasszák ki. Ezért ajánlatos az orvosok bizonyos továbbképzése és rendszeres ellenőrzése is, a gépjárműalkalmasság eldöntésének munkájában. Földessy Dénes V Meteorológiai Intézetbe* ^ ZlC . és a kolléga jelzi a talajmenti fagyokat. Erb János rajza A Pillangó dűlő „foglya”... Lehet, hogy egy melankolikus hangulatban a lombhullás az elmúlást jelképezi, de az őszre megbarnuló-vörö- södő szőlőlevél nem. Inkább a beérés, az örök derű és nyugalom szép szimbóluma, amely magán viseli egy egész esztendő éltető meleg napfényének jegyeit. Az arca is ilyen Kordély Mihálynak — vagy hát, tízesztendős isme- metség után engedtessék meg, hogy Miska bácsinak szólítsam — mintha azonosult volna törékeny inas termetével, szikkadt, cserzett arcával környezetéhez. Itt van a Szőleje, két holdnyi. Siklós után a nagytótfalusi kanyarban éppen, a Pillangó dűlőben. A köves út túloldalán mint egy lefordított Panama-kalap, emelkedik az állami gazdaság Göntér-he- gyi szőlészete, jobbról a kis- harsányi tsz nagyon szép, gondosan ápolt sorai, s végül itt a Kordély-féle „dzsungel”, ö -maga mondta dzsungelnek, mert a vegetációnak jóformán teljesen szabad utat adott, a vesszők, fürtök szinte befonják a kordon-huzalok közét, a dús szőlő beborítja áz egész domboldalt, embert és mindenféle mozgást elrejtve szem elöL Már alkonyodott, amikor kiértem, a szüretelők elköszöntek, mi pedig fölmentünk a szőlőbe. Furmint, Chardon- nay, Pinát blanc, Merlot, Cirfandli ... Óvatosan hajtogatja fel a levélzetet, aztán tenyerébe fektet egy-egy fürtöt, olyan lágyan érintve, akár egy csecsemő hamvas fejét. — Hát nem gyönyörű? És nézze csak, látja ezt itt? Egy tőnek két karjáról szedtük le Komolytalan ro gat Hogyan történt ez azelőtt? Jött a kölcsön jegyzés. Krecs- marek meghallotta, berohant a terem közepére, széttolta az előtte állókat és felordított: — Elsőnek akarok jegyezni! Példát akarok mutatni! Várakozóan körbenézett és amikor látta, hogy a legnagyobb figyelem és várakozás feléje irányúit, felkiáltott: — Két havi fizetésemet jegyzem le! Rövid szünet. A szemekből érezte a biztatást és megbecsülést, de ki sem tudta nyitni a száját, amikor a második 6orból egy fiatalasz- szony felugrott. — Három havi fizetésemet ajánlom fel. — Ezt valósággal sikította és diadalmasan nézett körüL Erre felvisított 2—3 másik nő, akik nem hagyták magukat háttérbe szorítani: — Az asszonyok nevében csatlakozunk az előttünk szólóhoz mert nem maradhatunk el a férfiaktól. A félévi fizetésünket felajánljuk és mindjárt napi 4 órát túlunt LELKI KÉNYSZER öt óra múlva, amikor már mindenki élénk volt, a fiatal Keserű Sándor okozta a legnagyobb meglepetést. Ez volt az est legváratlanabb eseménye. ö ugyanis még sohasem szólalt fel, csak végezte a dolgát csendesen. Keserű felnyújtotta az ujját, nagyon halkan, mégis nyomatékosan megszólalt: — Tizenhárom havi fizetésemet ajánlom fel! Kitört a tomboláé. Mindenki örült, hogy megszorongathatta Keserű kezét. Csak a sarokban az öreg Bagaméri motyogott maga elé: — Hogyan ajánlhatott fel 13 havi fizetést, amikor csak 12 hónap van? Ezt a rejtélyt 6 sem tudta megfejteni. Azóta megváltozott a világ. Megszűnt az önkéntes felajánlás és áttértünk a legnyíltabb lélektani erőszakra. — Megvette már az e hetit?! — ordít az ember szemébe a veszélyes fenyegetés. Az ember könnyen ijedő lény, már annak az elgondolása, hogy mi következhet akkor, ha nem vette meg, megreszketteti az inát. Ugyanakkor feltekint a csillagos égre és ott látja a Totó- Lottó-Ottót, ezt a kis neon figurát, amint útrakészen rohan felvenni azt a zacskó pénzt, amit a pénteki sorsolás után majd lakásunkra hoz. De ez még mind semmi. Egész életünket átszövi ez a nyerészkedésre buzdító fenyegetés. — Akar családi házat, villát, autót nyerni 3,30-ért?! — Próbálja meg ön is. — Árad a feliratból a hivatalos felszólítás. És ki nem akar? Megnézhetjük a hivatalokat is. Ha a főnök csütörtök délelőtt megkérdezi a titkárnőjét, vagy az előadót, hogy mit osinál. többnyire a következő választ kapja: — Ki kell töltenem ezt a három lottó-szelvényt! Nem őrá van bízva, hogy akarja-e vagy sem, hanem egészen egyszerűen kötelességévé vált. A utcasarkon, a kávéházban, az újságárusnál, a labdarúgó-mérkőzésen lelkűnkbe van égetve a „MEGVETTE MÁR AZ E HETIT? És az ember érzi, hogyha nem vette volna meg, akkor pokoli bajba keveredik. Nem nyerné meg a Polski-Fiatot, nem vehetné meg a balatoni hétvégi házat. Ezt a terrort én is érzem és bár szabad szellemnek tartom magam és hihetetlen energiával küzdők a kór ellen, mégis vasámaponkint pontosan a záróra pillanatában érek oda, hogy kitöltsem azt a három szelvényt, amelyik mentesít ez ellen az elviselhetetlen kényszer ellen. Mennyivel szebb volt a kölcsönjegyzés, ahol önként és lelkesen ajánlattunk fel anyait-apait fafllfay Kiírnia ma a termést, több mint húsz kilót! A Pécsi Szőlészeti Kutató Intézet Európa hírű vezetőjének, Németh Mártonnak a „klon”-ja, tőle kapta a vesz- szőt évekkel ezelőtt, és ide ültette közvetlenül a présház mögé. Nemcsak az intézetvezetőjétől, hanem Németh Márton helyettesétől, dr. Dió- fási Lajos kandidátustól is felbecsülhetetlen értékű szakmai segítséget kap rendszeresen. A kapcsolat esztendők óta tart Szerződése van a Kertészeti Egyetemmel: naplót vezet a szőlőtermesztés valamennyi módozatáról, tavaszi nyitástól a szüret befejezéséig, pontosan feltünteti a trágyázás időpontját, a permetezés napját, a levegő, illetve külön a talajhőmérséklet állását, s mindezt fajtákra lebontva. Az egyetem nemcsak értékeli a munkanaplót, hanem szintén szakmai tanácsokkal látja el Kor- dély Mihályt, akinek szőlejét egyébként védett területté nyilvánították. Hetvennégy esztendős ... de a metszést és a permetezést egyedül végzi. Láttam nála egy hivatalos papírt, amelyben az AGRO- TRÖSZT értesíti, hogy a szükséges permetezőányago- kat — tekintettel a kísérletekre — díjmentesen kapja. Vegyianyag szükségletének körülbelül 80 százalékát tehát ingyen kapja. Hogy magas szintű szakmai és tudományos körök elismerését elnyerte, annak azért ára volt és van: több mint negyven esztendeje foglalkozik szőlő- termesztéssel, de magas fokon. — A kísérletezésnek persze szintén ára van. ötvennégyben — soha sem felejtem el — leégettem a furmintomat. Nyomelemekkel a trágyázás a levélzeten keresztül megy. Gondosan és pontosan mindent előkészítettem és mégis valahol hiba csúszott be. A tanulópénzt meg kell fizetni... A présház elé állított asz-' tálhoz ülünk, Miska bácsi gyertyát gyújt a szabad ég alatt. Leteszi kalapját, akkor látom, homloka fölött kétujj- nyi fehér csík, ahol a napfény soha sem éri. — Sokan mondják, szakemberek, hogy Kordély Mihálynak inkább a szőlőtermesztés a „liblingje”, a borászat csak afféle mostohagyerek ... Elneveti magát: — így van. Vagy hát így volt... Figyelmeztettek engem évekkel ezelőtt erre. Valóban nagyobb kedvem van a szőlőhöz, hiszen tavasztól- őszig az ember látja, mivé fejlődik a vessző, hogyan dúz- zad a bogyó, bár keserves öröm ez is, ami azt illeti. — Miért? — Nem hiszem, hogy van még egy ilyen kényes kultúrnövény, mint a szőlő. Any- nyi ellensége van, a talajmenti fagytól, a fertőzésen át a jégverésig vagy a rothadásig, hogy ha erre gondola szőlősgazda, az aggodalomtól szinte beleremeg a szíve. Hogy a borászat „mostoha- gyerek” lenne, ezt nem kell szó szerint venni. Hordóhoz nyúl, előtte kezét öblíti fertőtlenített vízben. Bort szív az üveglopóba, poharakba ereszti, s míg a vendégek kóstolgatják, fölballag a lépcsőn, a lopót öblíti vízzel és csak utána ereszti a másik hordó nyílásába. Külsőségek? A borkezelésnek tisztaság az. alapja —, örök igazság ez. — Magányos élet ez itt nem? — mondom Miska bácsinak. Mert Pécsett él feleségével, szolid, szép kis családi házban, kényelmes körülmények között „Él?” Hiszen, az esztendő háromnegyedét itt tölti el, a présházból leválasztott kis konyhában, ahol egy vaságy, kecskelábú asztal, két pad és régi tűzhely mindössze a berendezés. Többnyire hét végén jár haza, de előfordul, hogy hajnalban ismét vonatra ül... — Ügy van ez, fiam — mondja — hogy az ember csak hiszi, hogy rabjává tette a szőlőnek minden sorát tőkéjét és beleszól, irányítja a növény életműködését a legjobb tudása szerint Kölcsönös viszony ez: én is foglya vagyok a Pillangó-dűlőnek, szabadulni innét nem lehet. Ezt szeretni kell. Eltűnik a pincelejárat boltíve mögött, viszi a pislogó gyertyát, itt kint teljesen ránk telepedett a sötétség. Szép ez az őszi este, a szomszédos szövetkezeti parcellán a tőkék úgy állnak mozdulatlanul, mint néma, fekete katonák. Távolabb a nagy- harsányi kőbánya villanyégőfüzére vetít szétfutó sugárkévét az égboltra. A lopó a vállán, tele borral, másik kezében frissen mosott poharakkal. — Ez a halotti-toros borom. Ebből még nem ivott... — Hogy-hogy halotti-toros? — Hatvanhatos cirfandli. Kétszáz litert tettem el arra, hogy majd amikor... — A négyéves bor nem jó. öreg, jellegtelen, zamatét vesztett izé... Megmondta Miska bácsi, hogy az egyre idősebb bor javuló minősége hamis legenda. — Persze. Csakhogy én minden esztendőben húszharminc százalékos arányban felfrissítem, ugyanazokból a sorokból szüretelt cirfandliból. így aztán frissen marad és megkapja a természetes szénsavdúsítást... Na, „istenisten!” Ügy kortyolgatom, rágom, ízlelgetem, ahogy ö. Csak az én poharamból hamarább kifogy. — Jó bor ez! — No látja? Ezért tartogatom én arra, hogy majd amikor. .. — Ne is folytassa, Miska bátyám. Erről a borról nekem sok minden eszembe jut, csak éppen a halál nem. Sok minden egyéb, földi örömök ... annál inkább. Van még a lopóban? Rab Fereae 1
