Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-16 / 243. szám
Ära: 80 fillér Világ proletárjai, egyesületek! Dunántúli napló XXVII. évf. 2«. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 19moktóberx«..péntek Kezünkben van-e a nemzet jövendője? Péter János felszólalása az ENSZ ünnepi ülésszakán A tartalomból! Mélyül a válság Argentínában (2 old.) Vártér lekezlel a siklósi és mohácsi járásban (3. old.) Kedvező gazdasági eredmények (5. old.) T avas! Lajos, a magyar tanítók első egyetemes gyűlésének egyik kezdeményezője, nem kérdezte, hanem állította: „Kezünkben van a nemzet jövendője, mert gyermekeit, az új nem; zedéket karjainkban ringatjuk. Szellem a mai világban a hatalom, és a tanító a szellem munkása. Így kell hatalommá lennie a nevelésügynek is...” Éppen az V. magyar nevelésügyi kongresszus három napos tanácskozása után okkal hihetjük, hogy a lenti szépen megfogalmazott felismerés nálunk sokaknak sajátja. Ebből a szempontból különösen lényegesnek tűnik a kongresszus ajánlásai közt, hogy a tudomány mind nagyobb mértékben válik termelőerővé és ebben az oktatásnak jelentős szerepe van, továbbá, hogy az iskola csak úgy teljesítheti feladatát, ha a nevelésben szerepet játszó valamennyi tényező átérzi nevelői felelősségét minden gyermek lehetőségeihez mért ki fejlődéséértv alkotó, boldog életéért. Kicsit különös intézmény az iskola: akik ott ma dolgoznak, azok azt az ifjú nemzedéket formálják emberré, amely a második ezredforduló Magyarországának felnőtt társadalmát alkotja majd. Ezért rendkívül fontos az a — tézisek közt olvasható — megállapítás, hogy „csak az életre felkészítő iskola lehet valóban a jövő iskolája, a sokoldalúan fejlett ember képzésének és nevelésének vezető tényezője, s csak a harmonikusan fejlett ember lehet a záloga a szocialista gazdaság és társadalom dinamikus fejlődésének”. Az is egyre nyilvánvalóbb kívánalom, hogy az iskolának az ember egész életére, alakuló személyiségének minden oldalára hatnia kell. Kérdés azonban, mitől függ, hogy ez így is legyen? Kinek a kezében van a megoldás kulcsa? A kongresz- szus előkészítésének időszakában, több mint két esztendőn át rengeteg javaslat, tennivaló fogalmazódott meg. A tézisek a következő évek munkaprogramjának rangjára emelkedtek. De ki az, aki a programot realizálja? Kérte a kongresszus annak hosszú távra való kimondását és további fenntartását, hogy az oktatásügyre fordított beruházások és költség- vetési összegek gyorsabb ütemben növekedjenek, mint a nemzeti jövedelem. Nem tagadható, hogy sok függ a nevelés feltételeitől, attól, hogy vannak-e korszerű iskolák. nevelési intézmények, tanulókísérleti eszközök, ifjúsági könyvtárak. Ezért a tárgyi és szervezeti feltételek javításán szakadatlanul munkálkodni kell „fent" is „lent” is. Említettük már, s újólag hangsúlyozzuk: az iskola csők minden társadalmi tényező együttes erőfeszítésével viheti sikerre a nevelés ügyét. Aligha becsülhető túl a család, az ifjúsági szervezet, a sportmozgalom, a munkahelyek, általában a felnőtt emberek szerepe. Hadd emeljük ki mégis — a fentiek mellett — magát a pedagógust, akinek központi és kulcsszerepe van a nevelési feladatok megoldásában, a szocialista kultúra, a nemzeti műveltség közvetítésében. Rajta s nagy mértékben közvetlen irányítóján, az igazgatón múlik, hogy sikerül-e lehánta- nunk az iskoláról mindazt, ami céljainkhoz felesleges vagy káros: a skolasztikus örökséget, a tanítási-tanulási folyamat sematizmusát, a lényeget veszejtő verbalizmust. Ügy igaz, hogy „Távoli feladataink anyagi feltételeinek biztosítása és az iskolarendszer fejlesztése mellett foglalkozni kell azokkal a jelenben is meglévő nagy lehetőségeknek a kihasználásával, melyeket a bevált, hatékony módszerek és eszközök felhasználása biztosíthat a mainál eredményesebb tanítás megvalósításában”. A hol sikerült elfogadtatni, hogy a pedagógusnak a hivatással és önmaga emberségével szembeni örökös tartozása az önképzés, az emberi megújulás, szakmai, ideológiai felfrissülés, ott megértik a nevelők, hogy mindenfajta jobbításnak, átfogóbb nevelési program valóságos megközelítésének alfája és ómegája, hogy sokkal intenzívebb munka folyjon a tanórán, a tanulás már itt elkezdődjön s délután idő szabaduljon fel mozgalmi munkára, közösségi életre, a mozgásigények kielégítésére, könyvtári búvárkodásra, turisztikára, barkácsolásra. A hivatását szerető és értő tanító, tanár tudja, hogy menynyire félrevezető, ha akciókat, rendezvényeket, „leadott” tanórákat mennyiségi Összegezés alapján — minőségi, pontosabban pedagógiai elemzés nélkül — eredménynek könyvelünk el. Ha nem vizsgáljuk a tanórák nevelőhatását, a végrehajtott feladatokkal való egyetértést, félő, hogy parancsolunk ott, ahol javasolni is elég lenne, végrehajtatunk, amikor kezdeményezni is tudnának, a kényszerhelyzet dominál tartósan, ahol pedig a diák már önként „akarná” saját fejlődését. Mozsgón mondotta nemrég az iskola igazgatója: szereljük e szakmát s — a pálya minden gondja, hátránya ellenére — jól akarjuk végezni munkánkat. Az ilyen jószándékban — tartok tőle — sokkal több lehetőség rejtőzik, miként sokszor megítéljük. Bernáth József Népszavazás Egyiptomban A szavazás eredményét ma teszik közzé Kairó: Egyiptom népe közép-európai idő szerint csütörtökön reggel hét órától kezdve járult az urnákhoz, hogy igennel vagy ncin-mcl szavazzon, a köztársaság elnökének személyére. Az egyiptomi nemzetgyűlés Anvar Szadat-ot, Nasszer elnök régi harcostársát, a jelenlegi ügyvivő- •Inököt javasolta az Egyesült Arab Köztársaság új ‘ köztársasági elnökének. A csütörtöki népszavazásra 15 000 szavazóhelyiséget állítottak fel, s körülbelül 35 000 J köztisztviselő segédkezett a , szavazás zavartalan lebonyo- , litásában. A várakozások szerint a szavazás eredményét ma, pénteken reggel jelenti be Savari Goma belügyminiszter. New York: Az ENSZ most folyó jubileumi ülésszakán magyar idő szerint csütörtök este Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere mondott beszédet. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe készséggel vállalja az összes tagállam közös felelősségét és együttműködését a reális, helyes és a népek családja boldog, békés jövője felé vivő válaszok felkutatásában, megfogalmazásában és megvalósításában. Magyarország lés népe ezeréves történelmének tapasztalatait hozza szerény hozzájárulásként az Egyesült Nemzetek Szervezetének rendszeres működéséhez és azt egyesíti a többi tagállam — régiek és ifjabbak — sajátos tapasztalataival a közös bölcsesség formálásában — mondotta beszéde bevezető részében a magyar külügyminiszter. A mostani jubileumi időszakon — az Egyesült Nemzetek alapításának huszonötödik évfordulóján — a Magyar Népköztársaság tapasztalatainak összegezésével négy kérdésre szeretnék egyszerű és világos — más társadalmi rendszerű és más történelmi múltú ország képviselői számára is kifejező — feleletet adni. Az Egyesült Nemzetek Szervezetét különböző rendszerű országok hozták létre. A második világháború idején, a fasizmus elleni koalícióban szövetséges és társult hatalmak körében érlelődött az Egyesült Nemzetek terve. Akik szövetkeztek a háborúban a veszélyek ellen és a győzelemért, felismerték annak szükségét, hogy szövetkezzenek a népek szabad és békés jövőjének biztosítására. Az Egyesült Nemzetek ellentmondásai azonban mindjárt a születés időpontjában kirobbantak. 1945. június 26- án írták alá az alapokmányt San Franciscóban és pár héttel később —1945. augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én pedig Nagaszakira lehullottak az atombombák. Azóta jelentős megállapodások, nemzetközi szerződések születtek a fegyverkezési verseny viszonylagos korlátozásáról. Kétoldalú és sokoldalú tárgyalások folynak újabb megállapodások és szerződések aláírásáról. Mindez a termonukleáris háború veszélye közepette. Manapság kevés szó esik erről. Időnként tért hódít a közgondolkodásban a hamis feltételezés — mintha a felhalmozott termonukleáris pusztító erő * I I tartósan vagy akár végérvé- ! nyesen elrettentő és vissza- | tartó elem lenne a termo- j nukleáris háború veszélyével | szemben. I Üj erőfeszítésekre van szükség, hogy elindulhassunk azon az úton, amelyet a Szovjetunió javaslatára az Egyesült Nemzetek Szervezete az általános és teljes leszerelés előkészítésére irányuló elvekben kijelölt. (Folytatás a 2. oldalon.) bejlaríött a kishalármenli forgalom (5 oldal)-KRESZ-verseny Űjmecsekalján (5. old.) A világszervezet 127 tagállama képviselőinek részvételével tanácskozik az ENSZ jubileumi ülésszaka 1. Milyenné változott a világ, amelyben mindannyian élünk, az elmúlt huszonöt év alatt? 2. Mi volt a szerepe az Egyesült Nemzetek Szerveze- ■ tének a változások menetében s mivé lett maga az ENSZ? A MEV-nél: November: kongresszusi hónap Négy üzem versenyben az Élüzem címért Űjitópályázat — értékelés márciusban 3. Milyenné fejlődött Magyarország ez idő alatt? 4. A negyedszázad tapasztalatai milyen útmutatást adnak nekünk a békés és boldog jövő kereséséhez? I. Hogyan változott világunk a huszonöt év alatt? Mi változott a háború és béke esélyei szempontjából? összefoglalva, így fejezhetők ki a változások: a második világháború után eltelt huszonöt évben sikerült elhárítani a harmadik világháború sokféle veszélyét s ma a háború végleges kiküszöbölésének a lehetőségei között, ugyanakkor a termo- [ nukleáris háború veszélyei közepette élünk. A MÉV Szakszervezeti Bizottsága az egyes üzemek szakszervezeti vezetőit, versenyfelelőseit tegriap délután összehívta. Napirenden a kongresszusi munkaverseny értékelése volt. Gross György szb-elnök megnyitója után az egyes felelősök tényekkel és számadatokkal bizonyították: a felajánlások teljesítése jó úton halad. Ez egyben csak alátámasztja a vállalat I igazgatója, Tóka Jenő nemrégiben elhangzott szavait: „A jelenlegi eredményeket a verseny nélkül elérni nem tudtuk volna.” Az I. számú üzem termelési tervét egy százalékkal akarta megtoldani, s 7,4 százalékkal állnak a mai napon jobban. A II. és a III. számú üzem is teljesítette az Élüzem cím feltételeit. Sorrendben 103,3, illetve 105,3 százalékot értek el. A szolgáltató üzem eredménytervét 102 százalékra vállalta —, jelenleg 133,7 van meg. Plusz vállalásuk az I. számú bányaüzemet segíti: a bányagépjavítási munkák maradéktalan elvégzése mellett a jobb fűtés és meleg víz szolgáltatás érdekében terven felül egy darab kazánt legyártanak. Az ércdúsító bár önköltségi tervét túlteljesítette és jelenleg kitűnően áll — az eredményterven 7,5 millió forintot „hozott” —, az Élüzem cím már nem jöhet számításba, mert az üzemi baleseteinek száma oly mértékben nőtt. hogy ezt a feltételt teljesíteni nem tudja. Ugyanígy járt a IV. számú bányaüzem is, baleseti mutatói miatt. Vágathajtási terve 102 százalék volt és már 110,4-ig jutottak. A vállalat leggyengébb pontja a kutató- és mélyfúróüzem, ahol a tervteljesítés körül problémák vannak. Bár igyekeznek: a fúróberendezések teljesítésének 5 százalékkal való növelése, valamint a gyémánt technológiára való áttérés sokat javíthat még. A bizottsági ülés elfogadta a Mecseki Szénbányák felhívását, Csatlakoznak a kongresszusi műszakokhoz, mégpedig úgy, hogy novembert kongresszusi hónapnak nyilvánították. A vállalások feszítettek: papíron vagy „levegőben” nem akarják a hangzatos, sok esetben amúgy is a feladatok körébe tartozó munkavégzésre rámondani: felajánlás. Inkább a mi- őséget tartják szem előtt, s egyben, a dolgozó kollektívák és egyének újító mozgalmának felfrissítésére — ami a vállalat gazdasági eredményeinek alakulására feltétlenül kihatással lehet —. j újító pályázatot írtak ki. A I pályázatot márciusban érté- * kelik majd. Szigetváron, a Sánc utcában háromemeletes, 24 lakásos KISZ- ház épül. A fiatalok részére készülő lakásokat mar november végén átadják Országos csárdásverseny Vasárnap: Pécsváradi leányvásár Október 18-án, vasárnap ismét megrendezik a Pécsváradi lányvásárt. A program ezúttal nemcsak gazdagnak, hanem változatos, sőt, újszerűnek is ígérkezik. Már szombaton este lesz egy rendezvény: Dinnyés József bol- beat műsora. Vasárnap pedig nem a baranyai vasárnapokon eléggé szokványos fúvószenekari ébresztővel, hanem újszerűnek látszó — vagy talán hagyományos? — dalos köszöntővel és népi zenekari zenés csalogatóval. A leányvásárt pedig kikiáltók, komédiások vezetik be. Megnyitják a IV. országos Gerencsér Sebestyén fazekaspályázatot, s átadják annak díjait. A Játsszunk együtt című műsorban vásári játékokat. néptáncokat, népi játékokat, valamint Csokonai Vitéz Mihály: Békaegérharc című vígeposzának dramatizált változatát láthatja a közönség. Hasonló hangulatú lesz a Vásárterek komédiásai című rendezvény, ahol vásári bábjátékokat, pantomimet, népitáncot, népzenét és artistamutatványokat produkálnak, többek között Kemény Henriknek, a népművészet mesterének, B. Kiss István Jászai-díjas bábművésznek és a Sámán Mime pantomimegyüttesnek a közreműködésével. Megrendezik az országos csárdás és szóló néptáncversenyt, valamint Népdalforrás címmel egy hangversenyt. A műsort a lányvásár-bál zárja majd be. * M te V te
