Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

1970. október 15. DUNANTÜL! napló 5 Tisztázni kell a bedolgozók helyzetét Politizáló falusi asszonyok Fontos feladatok várnak a falusi nőbizottságokra Kilencven cég — tízezer termék Lakás, gépészet, felszerelés Bemutató és vásár a BNV területén A Mohácsi Vegyesipari Vállalat és a MEGYESZER a kiállítók között Bolgár pártmunkás­küldöttség Baranyában Az MSZMP KB meghívá­sára hazánkban tartózkodó bolgár pártmunkásküldöttség tegnap Baranyába látogatott. A küldöttség vezetője Peter Valcsev, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának póttagja, a Központi Bizottság terv- és gazdasági osztályának helyettes veze­tője. A bolgár pártmunkások tegnap délelőtt a Megyei Pártbizottság épületében ta­lálkoztak dr. Nagy Józseffel, a Megyei Pártbizottság tit­kárával, aki tájékoztatót mondott megyénk gazdasági szerkezetéről, iparáról, mező- gazdaságáról, tudományos és kulturális életéről. Jakabos Zoltánná, a Baranya megyei Tanács kereskedelmi osztá­lyának vezetője, megyénk idegenforgalmi helyzetéről, a több mint 1700 bolt, 750 ven­déglátó-egység és a 154 üze­mi konyha felépítéséről, az áruellátásról, valamint a Ju­goszláviával meglévő kisha- tármenti forgalom eredmé­nyeiről adott átfogó képet. Délután első útjuk a Me­csek Áruházba vezetett. Itt Farkas Imre, a BARANYA- KER Vállalat igazgatója és Nagy László, az áruház ve­zetője kalauzolta, mindhárom emeleten végig a bolgár párt­munkásokat. A delegáció kö­vetkező állomása a Textil és Felsőruházati Nagykeres­kedelmi Vállalat volt. Dr. Mi- seta László, Vermes István, Farkas Imre és Molnár György igazgatók társaságában meg­nézték a textil, illetve a ci­pőbemutató mintatermeket és a raktárakat. A bolgár pártmunkások délután koszorút helyeztek el a bolgár hősök harkányi temetőjében lévő emlékmű­nél. Az egésznapos program be­fejezése után Peter Valcsev nyilatkozott munkatársunk­nak: — Küldöttségünk a magyar belkereskedelem tanulmányo­zására érkezett az önök ha­zájába Gazdasági mechaniz­musuk szabályozó rendszeré­vel kívánunk alaposabban megismerkedni. Nálunk Bul­gáriában 1964-től új gazda­ságirányítási rendszerrel kí­sérletezünk. 1971-től azonban mechanizmusunkban előrébb kívánunk lépni. Ezt a gazda­sági folyamatok teszik szük­ségessé. A Bolgár Kommu­nista Párt 1969 szeptemberi plénuma megjelölte a fejlő­dés útját és annak a módját, hogyan fokozzuk a lakosság kereskedelmi, illetve áruellá­tását. Ismerjük a magyar gazdaságirányítási rendszer több sajátosságát. Tanulmá­nyoztuk a szakirodalmukat, s azokat az irányelveket, me­lyeket az MSZMP KB aján­lott a belkereskedelmi sza­bályzók kidolgozására, beve­zetésére. A gyakorlati élet­ben pedig mostani magyar- országi utunkon győződtünk meg arról, hogy a belkeres­kedelem több, változatosabb, minőségileg jobb árut bizto­sít a fogyasztóknak, mint ré­gebben. Igen magas színvo- nalúan szervezett Pécsett a Mecsek Áruház. Kedvező ta­pasztalatokat szereztünk a nagykereskedelmi vállalatok együttműködéséről is. A nagykereskedelmi vállalatok­nál a szállítási kapacitás ösz- szehangolása, célirányossága tetszett. — Meleg érzésekkel távo­zunk az önök megyéjéből. Köszönjük, hogy ápolják ka­tonáink sírjait, őrzik a bol­gár hősök emlékét. Munká­juk végzéséhez sok sikert kí­vánunk — fejezte be nyilat­kozatát Peter Valcsev. Nagy István — Áramszünet lesz október 16­ig 7.30—16.30-ig a Megyeri szőlő területen — Áramszünet lesz no­vember 30-ig 7—17 óráig Kovács telep területén. (x) — Áramszünet lesz október 13­lg naponta 7.30—16.30-ig a Töl­gyes u.. Jegenyés u.. Viola u.. Bimbó u.. Orgona u., Egressy u.. Szilva u.. Móra F. u.. Nyárfa u.. Gárdonyi G. u. által határolt területen. <x) Kétnapos rendkívüli ülés, rengeteg ésszerű javaslat, problémafelvetés, — ez talán a lényeges jellemzője a Harkányban megtartott nő­bizottsági tanácskozásnak, melynek keretében az ÁFÉSZ-ek mellett működő nőbizottságok munkáját és feladatait vitatták meg a résztvevők. Mi a falukban, a termelő- szövetkezetek mellett meg­alakult nőbizottságok felada­ta és hogyan segítik a falusi nők sok esetben nehéz hely­zetének megoldását? — Erről beszélgettünk Fehér Lajos- r.éval, az Országos Szövet­kezeti Tanács elnökével, aki a kétnapos tanácskozáson részt vett. — A nőbizottságok létre­hozása új státust eredménye­zett a nőmozgalomnak — mondotta Fehér Lajosné — ezek a bizottságok a szövet­kezeti közgyűlés bizottságai­ként jöttek létre, vezetőik viszont állandó meghívott­ként, vagy megválasztottként a termelőszövetkezetek ve­zetőségi tagjai is egyben. — Nagyobb a bizalom, nagyobb a lehetőség a nők helyzeté­nek tényleges feltárására, mely egyben az egyik fel­adata a megalakult nőbizott­ságoknak. — Hogyan alakul a bedol­gozók helyzete? — Miután a bizottságok­nak elsősorban érdekvédelmi Ebben az évben ünnepük a tanácsok fennállásuk két évtizedes jubileumát. A je­lentős évfordulóról ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg tegnap délelőtt Pécs város III. kerületében. Jávori István vb-elnök méltatta a tanácsrendszer jelentőségét. Beszélt a tanácsi munka má­sodik szakaszát meghatározó 1954-es tanácstörvényről, majd az MSZMP Politikai Bizottságának 1957 szeptem­beri határozatáról, amely meghatározta e tevékenység politikai jellegét, szervezeti felépítését és hatáskörét. Pécs nyugati részén külö­nösen sok feladat hárult a tanácsi szervekre az elmúlt időszakban. A kerület lakói­nak száma 20 ezer fővel nö­vekedett 10 esztendő alatt. A nagyarányú fejlesztés, építkezés olyan halasztást Két napon át versenyeztek a megye tűzoltói a Baranya megyei Tűzoltó Parancsnok­ság antenna- és rádiótelepí­tési versenyén. A négy pécsi csapaton kívül kettő-kettő jött Szigetvárról, Mohácsról és Komlóról. A verseny a kongresszus jegyében zajlott le, s mivel a tűzoltó több ol­tást nem vállalhat — hiszen ez abszurd lenne —, elhatá­rozták: a technikai felké­szültséget javítják. Egy piros tűzoltókocsin heten teljesíte­nek szolgálatot. Mindegyi­küknek meg kell tanulnia az antennatelepítést, a kapcso­lat felvételét a központtal. Többször megesett már, hogy a tűz oltása és az utómunkák húsz-huszonöt órát is igény­be vettek. Ilyenkor fontos a központtal való állandó kap­csolat. Erősítés, élelem, vál­tás. A Tenkes mögül azon­ban nehéz a gépkocsi belső antennájának segítségével „beszélgetni”. Hatótávolsá­ga is csak harminc kilomé­ter. A hegy meg árnyékol. Fel kell állítani tehát a kö­zel tizenhárom méter magas teleszkópantennát, s a rádiót is ki kell szerelni a kocsiból. Jó, ha ehhez mindenki ért. A helesfai szociális otthon­feladatuk van, a legfonto­sabb feladatok egyike a be­dolgozók jogi helyzetének tisztázása. Hiányosak a jog­szabályok, az egész bedol­gozói struktúra bizonytalan Ez az ország falvaiban kö­zel 800 ezer asszonyt érint, méghozzá érzékenyen. Miért nem kapnak gyermekgondo­zási segélyt? Termelt értékeik után miért csak a munka­bért kapják? A szövetkeze­ten keresztül értékesített kész árukból nyereség képződik a szövetkezetnél. Ebből miért nem részesülnek? Tisztázat­lanok társadalombiztosítási kérdéseik is. Szerintem a be­dolgozók helyzetén a szövet^ kezet maga segíthet, az egy­séges törvény vagy rendelet megfogalmazása után. — Mozgalmi, társadalmi és politikai vonatkozásban mi­lyen feladatok várnak a nő­bizottságokra? — Tudatformálás, ismeret- bővítés még kicsit gyenge lá­bon áll. Itt a Hazafias Nép­front bizottságai és a párt irányításának koordinálása segíthet. Mozgalmi vonatko­zású munkát jelent az MSZ­MP KB februári határoza­tának széles körben való is­mertetése, annak a tudatnak a kialakítása, hogy a nők helyzetén nem a nőbizott­ságok segítenek, hanem mi­után össztársadalmi kérdés, a párt vezetésével az egész társadalom kell, hogy segít­nem tűrő feladatok megoldá­sa elé állította a tanácsot, mint a közvilágítás, útépítés, üzlethálózat kialakítása, és a lakosság ellátása. A végre­hajtó bizottság elnöke köszö­netét fejezte ki a kerületben lévő vállalatoknak, szervek­nek az óvodák, bölcsődék és egyéb létesítmények létre­hozásában, valamint támoga­tásában nyújtott segítségért. Köszöntötte mindazokat, akiknek részük volt a kerü­letet szépítő és gazdagító több millió forint értékű társadal­mi munkában. Az ünnepi tanácsülésen nyújtották át 20 éves tanács­tagi munkásságukért az El­nöki Tanács elismerő okle­velét dr. Sáfrány János, dr. Kecely Ferenc és özv. Illés Gyuláné tanácstagoknak, akik két évtizede aktívan részt vesznek a tanácsi munkában. nál éjjel egytől másnap dél­után hatig talpon voltak a tűzesetkor, s a kocsiantenna ott sem volt elég. Nagy Gyu­la százados akkor is irányí­totta a szerelést. Most a ver­senybe benevezett két raja közül a második, kategóriá­jának győztese lett. A pé­csiek kezdeményezték a ver­senyt — illő volt jól szere­pelni. Az egyes kategóriában Komló „A” csoportja 3 perc 36 másodperc alatt készült el a feladattal. Ez is a győzel­met jelentette. A hangulatra mi sem jellemzőbb: mindkét rajparancsnok a „levegőbe került”. A küzdelmet megtekintette Kosteleczky Sándor alezre­des, megyei parancsnok is. — Azt hiszem, jól esett egy kis kikapcsolódás. Különösen akkor, ha ez a felkészültsé­get is javítja, segíti. Az értékelést Pfeiffer Már­ton őrnagy végezte. A vetél­kedő végén, az utoljára fel­állított — 3 perc 97 másod­perc alatt —, adón beszólt a központba: — A versenyt befejeztük, azonnal indulunk. Köszönjük a tizenhetes segítségét. Min­den adóval találkozott. — ki­sen. Végül: a politikai jel­legű munkába fokozottan bevonni a dolgozó nőket. Je­lenleg az irányelvek vitája folyik mindenütt, legközeleb­bi feladat a kongresszus megvitatása lesz. — Minden termelőszövet­kezet mellett megalakultak már a nőbizottságok? — Országosan közel het­ven százalékban a termelő- szövetkezetek, nyolcvan szá­zalékban a területeken mű­ködő népfrontbizottságok és nagy számban az ÁFÉSZ-ek mellett már megalakultak. Munkájukat nagyra értékel­jük, a középszintű vezetést továbbképezzük. Egyik nagy probléma, amely engem ér­dekel: kis községekben, ahol józan belátás szerint nincs szükség a népfront mellett külön nőbizottságra, hogyan látják el a területen mutat­kozó feladatokat a termelő­szövetkezeti nőbizottságok. Ez a vizsgálat különösen Baranyában lenne érdekes, hiszen köztudottan aprófal­vas települések találhatók itt. Mit jelent egy bekötő út? Megyek ki Egerágra — a tsz Polski-Fiatjával — és azt mondom, semmit. Legföljebb — nem sokat. Hiszen az em­ber annyi átadáson, avatá­son, megnyitáson és egyéb ünneplésen résztvesz, hogy időszakonként elfásul, és — szerkesztőségi zsargonnal él­ve — egyszerűen „lekeni” a tudósítást. Megdöbbenek. Azon az iszonyatos sár-tengeren —, amelyét ugyan most már nem láthatok —, de elkép­zeltem. Engedelmet a kis ki­térőért: ugye — úgy Ő6zi-tóli hónapokban, városiak meny­nyire szidjuk a magasságos „Köztisztaságot”, hogy a jár­dák, meg az úttesti átkelő­helyek latyakosak, mennyire felverik a sarat és a hóiét a nadrágszárra és a tűsarokkal emelt bokákra? A szökédiek bokájára azért nem vert fel a sár, mert lábszár-középig ért és azon a „szinten” már a talaj marasztalja, fogva- tartja az embert. Egy ideig. Mert Szőkéd 550 fős lakossá­ga az utóbbi években lassan fogyatkozott. Menekültek a sártenger okozta sivár, bi­zonytalan világból Pécsre, vagy a közelebbi nagyobb községekbe... Tegnap felavatták a közel 3 kilométeres, egerág—szöké- di új utat. A KPM Baranya megyei Igazgatóságának, és a Közúti Útépítő Vállalatnak képviselői elmondották az „út” szokásos adatait: széles- I sége 4 méter. Itatott maka­dámút. Építési költség: 8 mil­lió 700 ezer forint. Drága? Persze. A bekötő-utak orszá­gos költségátlaga másfélmil­lió, de itt majdnem 3 millió kilométerenként. A költséget növelte az a 47 ezer köbmé­ter föld. amit a terepviszo­nyok miatt meg kellett moz­gatni. Aztán hat méter nyí­lású híd, aztán vasúti keresz­teződés kialakítása, fényso­rompó felállítása, postai és elektromos hálózat átépítése, bővítés — szóval ehhez pénz kell. Nos, mindezt pénzben, sta­tisztikai adatokban ki lehet mutatni. De hogy mit jelent Egerág, Szőkéd. Áta és KÍ6- herend lakóinak, azt — hogy az avatáson résztvevő egyik lakó szavaival éljek — „két zongorán sem lehet lejátsza­ni ...” Mert a tavaly meg­kezdett útépítési munkálatok megmozgatták a környék la­kosságát, tanácsi, párt, szö­vetkezeti, népfront szerveit. Kiss Károly termelőszövetke­zeti elnök mondotta még az ünnepség előtt a következő­ket: ' A lift, a hangos kaputele­fon, a falicsap, a gáztűzhely, az alumínium névjegytartó a falon — vagyis az épületfel­szerelések — az ember ké­nyelmét szolgálják. Hiányuk vagy meghibásodásuk temér­dek bosszúság okozója. Az igények pedig egyre növeked­nek. Gondoljunk csak arra. hogy a negyedik 5 éves terv­ben 400 ezer lakást kell meg­építeni. Nos, a lakásépítési program előkészítése során többek között fel kell tárni a műszakilag és gazdasági­lag legmegfelelőbb épület- gépészeti és épületfelszerelé­si megoldásokat, amelyek ha­zai gyártásból, licencen ala­puló és Magyarországon meg­honosítható eljárásokból nem­zetközi kooperációval való­síthatók meg. vagy import­ból szerezhetők be. A kérdés tehát az: hol tartunk ma és mit ígér a jövő? Erre kíván választ adni a nemzetközi — 1970-ben — igénybevé- ve az útépítők gépparkját és szakembereit —, de a lakos­ság társadalmi munkavégzé­sét is — Egerágon még meg­építettek egy 1000 négyzet- méteres belső úthálózatot. Az­tán korszerűsítették a sport­pályát. Betonlapokkal lerak­tak mintegy 900 négyzetmé­ternyi járdát A község kom­munistái — jelenleg — va­sárnapi szabad időben építik meg az autóbuszmegállót. A régi, elavult közvilágítási be­rendezést lassan lecserélik és eddig felszereltek közel 30 higanygőz lámpatestet. Kis- herenden a kultúrház mellé égy kis mini-„büfét” építet­tek. A régi fűszerboltot át­helyezik egy teljesen új, kor­szerűen berendezett épületbe. Átán végre megépítik az új ravatalozót, amelynek jelen­tőségét — mondjuk ki, „mi városiak” — nem is tudjuk érzékelni. Mindezt az új út hozta ... Hozzátehetném még, hogy mentő, tűzoltó eljuthat Sző­kédig, de még az autóbusz- járat is, amelynek korábbi hiányát sajnos szomorú kö­vetkezmények tanúsíthatják. Az útátadásd ünnepségen dr. Nagy Gyula, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese azt mon­dotta, hogy „Az út, szolgálja a lakosság boldogulását”. Gyenis Pál, a járási pártbi­zottság első titkára — beszél­getés közben — megjegyez­te: „Azt hiszem, a villamo­sítás után a járható út meg­építése jelenti egy község forradalmát”. Bruck József járási tanácselnök mondta később, hogy „Szőkéd község lakóinak elvándorlása ezzel az úttal megszűnt és főként az a húszegynéhány kilomé­ternyi távolság, amely Pécs­től elválasztotta ...” Dr. He- tesy György — a járási ta­nács titkára — a szökédi kultúrházban mondott rövid kis beszédében az egerági— szökédi közö6 tanács tevé­kenységét méltatta, amely az utóbbi években többmillió fo­rintot fordított a lakosság életkörülményeinek javításá­ra. Végül maradjon itt ismét Kiss Károly tsz-elnök mon­dása: ,,A kátyús, tengelytörő .hatlovas’ utunkból autóút lett és ez már még is csak mond valamit...” — A Tanárképző Főiskola hall-, gatói korrepetálást vállalnak. — Jelentkezni lehet levélben vagy személyesén a főiskola KTSZ- bizottságán. Fogadás kedden Iá­ié, pénteken 15—17 óra között. Telefon: 52-03/101. épületgépészeti és épületfel­szerelési bemutató és vásár, amelyet október 15—25-e kö­zött Budapesten, a BNV te­rületén rendeznek. Azért utaztunk el a teg­napi sajtótájékoztatóra, hogy beszámolhassunk az újdonsá­gokról, új, részünkről még ismeretlen megoldásokról, esetleg szenzációkról. Saj­nos, a pavilonokban tegnap még javában folyt a beren­dezés, a kiállítási tárgyak nagy részét még ki sem cso­magolták. Ezért csak össze­gezni tudjuk a látottakat, hallottakat. A bemutató te­kintélyes helyet foglal el. A kiállítók a Budapesti Nem­zetközi Vásár 25., 26. és 32- es pavilonjaiban rendezked­tek be, mintegy 5000 négy­zetméternyi fedett és 1000— 1500 négyzetméternyi szabad területen. A több mint 90 résztvevő 10 ezer terméket vonultat fel. A külföldi ki­állítók száma 24. Tíz orszá­got képviselnek: Ausztria, Olaszország, Finnország, NDK, Svájc, NSZK, Dánia, Belgium, Hollandia és Svéd­ország. A kiállítás 25-ös pavilon­jában tematikus sorrendben mutatják be az építőiparnak a lakásépítés terén elért ered­ményeit és fejlesztési célki­tűzéseit az épületgépészet és épületfelszerelés területén, a legkorszerűbb és perspek­tivikus megoldásokat, a kor­szerű gépészeti és felszerelé­si cikkek széles választékát, valamint a legújabb módokat és eszközöket. A tematikus kiállításon bemutatják a ház­gyári és hagyományos épít­kezésekhez illeszkedő mai és perspektivikus fürdőszoba és konyha megoldásokat, a földgáz- és olajprogramhoz megfelelő mai és perspekti­vikus kislakás fűtéseket, etage és központi fűtéseket, ka­zánokat, modern lakóépületek villanyszerelési és hírközlő berendezéseit, valamint a szakipari munkák kisgépeit. Az egész kiálütást 10 téma­csoportban rendezték. 1. Lég­technikái berendezések. 2. Fűtési rendszerek és beren­dezések. 3. Víz-, gázberende­zések és szerelvények. 4. Vil­lanyszerelési anyagok, sze­relvények. E témakör kere­tében mutatkozik be termé­keivel a Mohácsi Vegyesipari Vállalat. A mohácsiak kisfe­szültségű kapcsolóberendezé­se az építőszekrény elv alap­ján felépülő fiókos, falhoz ál­lítható, könnyen kezelhető és karbantartható, üzembiztos, tokozott kapcsolóberendezés. A másik gyártmányuk a Tu­lipán érintkező, amely elő­nyösen alkalmazható mindert olyan villamoshálózatban, ahol a leágazások gyakran bontandók. 5. Jelző- és hír­közlő berendezések. E téma­körben találjuk a másik ba­ranyai kiállítót, a pécsi ME­GYESZER Vállalatot. Han­gos kaputelefonjaikat úgy hiszem nem kell külön be­mutatni, a napokban Eszéken is nagy sikert arattak. A töb- mi témakör: 6. Felvonók. 7. Zárak, szerelvények. 8. Nyí­lászáró szerkezetek. 9. Egyéb beépítésre kerülő berendezé­sek. 10. Építőipari kisgépek és segédeszközök. Üdvös lenne, ha a bemu­tatót minél több baranyai építőipari és tervező szak­ember látná, és munkájában hasznosítaná. A bemutató egyben vásár, tehát üzleteket lehet kötni, kooperációs tár­gyalásokat lehet folytatni a hazai és a külföldi cégekkel. A kiállítással egyidőben a 12- es pavilonban az MTESZ Szövetsége közreműködésével előadássorozat hangzik el, ahol mintegy 30 — ezek kö­zül több külföldi — előadás alapján a szakemberek meg­ismerkedhetnek a legkorsze­rűbb hazai és külföldi ter­mékek műszaki jellemzőivel, alkalmazási területeivel és tájékozódhatnak a legújabb technológiákról. Miklósvári Zoltán Ünnepi tanácsülés a III. kerületben Antenna­és rádiótelepítési verseny Mit jelent egy bekötő út? Egerág—Szőkéd 3 km *

Next

/
Thumbnails
Contents