Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

1970. október IS. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Járási pártértekezlet Sásdon ^KTáiF)' Jelentős feladatok pr*3| várnak megoldásra A pártszervezetek jól mozgósították a járás lakosságát Erősödtek a tsz-ek, iejlődött az ipar Két baranyai pályázó ért célhoz a nagy országos versenyben Tízezres sertéskombinát épül Egyházasharasz A nagy munka megkezdődött A sásdi járás kommunis­táinak vezető, szervező és példamutató tevékenységével, a párton kívüli dolgozók ak­tív közreműködésével lénye­gében végrehajtottuk a IX. kongresszus fő célkitűzéseit — állapítják meg a sásdi já­rás kommunistái abban a be­számolóban, amelyet a teg­nap Sásdon összehívott já­rási pártértekezlet elé ter­jesztettek megvitatásra. A ta­nácskozásra 140 küldöttet de­legáltak az alapszervezetek. Részt vett a tanácskozáson Zámbó István, a megyei párt-vb tagja is. Ej munkahelyek nőknek A járási pártbizottság meg­ítélése szerint az utóbbi négy esztendőben erősödött a szo­cialista ipar, a közlekedés, fejlődött a kereskedelem, megerősödtek a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek. Fejlődtek a szocialista ter­melési viszonyok, a termelő­erők, a szocialista tudat és mindezek folytán tovább erő­södött a munkáshatalom. Ja­vult a járás dolgozóinak, tsz-tagjainak munkához való viszonya, fegyelme, szociális és kulturális ellátottsága. Űj munkahelyek létesítésével megerősödött a nők gazdasá­gi helyzete. Pozitívan érté­kelik a járás ifjúságának helyzetét is, döntő többségük ismeri a célokat, munkájával támogatja a párt politikáját. Részletesen foglalkozik a beszámoló a járás tsz-einek munkájával, megállapítva: az elmúlt évek során a termés mennyisége nőtt, minden főbb növénynél növekedett a termésátlag. Kedvezően vál­tozott a tehénállomány, vi­szont a sertéstartásban csök­kenés tapasztalható. Elemzi a beszámoló azt a negatívumot is, amely a tsz-ek anyagkölt­ségének növekedését jelen­tette. Kedvezően alakult a szövetkezeti tagok és alkal­mazottak jövedelme, örven­detes tényként említik: az el­múlt két évben a tsz-ekben nagy a beruházási kedv. Az építkezési beruházások jelen­tős részét képezi a szarvas- marha- és a sertés-férőhelyek növelése. Ami a gépparkot illeti: annak összetétele, kor­szerűsége elmarad a mező- gazdasági termelés által igé­nyelt követelményektől. Nem rendelkeznek megfelelő mű­szaki gárdával sem. Ebben a járásban jelentős az eróziós pusztulás. A nagymérvű ta­lajromlás szükségessé tette a korszerű, eróziót gátló agro­technikai eljárások bevezeté­sét. Ezt a munkát már több éve tudatosan és tervszerűen végzik, eredményeként biz­tonságosabb lett a termelés. Az elmúlt esztendők során fejlődött, hatékonyabbá vált a pártszervezetek ideológiai, kulturális munkája. Növeke­dett az emberek politikai érettsége, szilárdsága is. Nem ilyen egyértelmű a kép az egyéni és a társadalmi érdek összhangját tekintve — utal erre a beszámoló. Jelentke­zik a túlzott anyagiasság. Részletesen foglalkozik a be­számoló a pártpropaganda fejlődésével, a pártoktatás­ban részvevők számának nö­vekedésével. Jelentősen fej­lődött a járás egészségügyi helyzete többek között azzal is, hogy a járás egy részé­nek, mintegy 30 ezer ember­nek i-endelőintézeti, valamint kórházi ellátása az újonnan létesített dombóvári városi rendelőintézet és kórház ha­táskörébe tartozik. Áttérve a tanácsok testü­leti munkájára — fejlődés­ről ad számot a beszámoló, megemlítve: a korszerű igaz­gatási hálózat kialakítása ér­dekében további tanácsössze­vonások, nagyközségek kiala­kítása válik szükségessé. Po­zitívan értékelik a munkás- teég tevékenységét. A rend­őrség, bíróság, ügyészség eredményesen járult hozzá a közbiztonság javulásához, a bűncselekmények számának folyamatos csökkentéséhez. Kevesebb a társadalmi tulaj­don ellen elkövetett bűncse­lekmények száma is. Az eredmények elérését je­lentősen segítették a tömeg­szervezetek. A KISZ alapve­tően betöltötte feladatát, ha­tást gyakorolt a fiatalok po­litikai, világnézeti fejlődésé­re. A felvett párttagok több mint 30 százaléka a KISZ korosztályból került ki. Ugyanakkor gyakori még a KISZ munkájában a sablo­nosság — így a fiatalok egy jelentős része távolmarad a KISZ-től. A Népfront-bizott­ságok sokat tettek a párt és a tömegek kapcsolata fejlesz­tésében — feladat: a jövőben rendszeresebb legyen a tevé­kenység, kerülni kell a kam­pányszerűséget. A járás pártalapszerveiről szólva megállapítja a beszá­moló: erősödtek létszámuk­ban és munkájuk tartalmá­ban. Előrelépés tapasztalható a nők arányának növekedé­sében, azonban ez a növeke­dés még mindig nem kielé­gítő. Utalnak arra, hogy még alaposabban, még rendszere­sebben kell tanulmányozni a dolgozók véleményét, hangu­latát. Nőtt a párttagok akti­vitása a vitákban, de előfor­dul még az is, hogy a tag­gyűlést egyszerűen csak ösz- szejövetelnek, tanácskozó tes­tületnek, vagy tájékoztatási formának tekintik. Elismerés a les jobbaknak A járási pártbizottság — mint a járás első számú po­litikai vezető testületé — alapvetően betöltötte hivatá­sát. Munkatervében a járás politikai irányításával össze­függő legátfogóbb kérdések szerepeltek — elemző mun­kát végzett és meghatározta a feladatokat. A járási vb a felsőbb pártszervek és a já­rási pártbizottságok határo- j zatainak megfelelően a párt- szervezeteken keresztül ered­ményesen szervezte, irányí­totta a járás társadalmi, po­litikai, gazdasági és kulturá­lis életét. A beszámoló végén a járási pártbizottság elisme­rését és köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik az elmúlt négy év alatt önzetlenül, fá­radtságot nem ismerve dol­goztak a párt politikájának mind eredményesebb végre­hajtásáért, akiknek döntő ré­szük van az elmúlt négy esz­tendőben elért eredmények­ben. Benedek András, a járási párt-vb tagja elnöki megnyi­tója után dr. Vida József, a sásdi Járási Pártbizottság el- ! ső titkára fűzött szóbeli ki­egészítést az írásos beszámo­lóhoz, majd Szabó István, a járási pártbizottság titkára ismertette az irányelvekről, valamint a szervezeti sza­bályzat módosításának javas­latairól az alapszervezetek­ben elhangzott véleményeket, javaslatokat. Az aktivitásra jellemző: a tagság 25 száza­léka kért szót, mondotta el véleményét, észrevételeit. Az irányelvekkel és a szervezeti szabályzat módosításának ja­vaslataival a párttagság egyetértett. A beszámolót elfogadták A. pártértekezlet ezután megkezdte a vitát a beszá­moló és az elhangzottak fö­lött. Valamennyi hozzászóló elfogadta a beszámolót, hang­súlyozták, hogy az eredmé­nyeket a párt helyes politi­kája tette lehetővé. Hang­súlyozták a szocialista de­mokrácia kiterjesztésének fontosságát, a bírálati lég­kör további fokozását. Elis­merően szóltak a párttagok példamutató tevékenységéről, amely nagy lendítőerőt je­lentett. Nem takargatták a felszólalók a hiányosságokat sem. Mind az eredmények méltatásában, mind a még fellelhető hiányosságokban úgyszólván az élet valameny- nyi területe szóba került. Számosán az ifjúság világ­nézeti, erkölcsi, politikai ne­veléséről szóltak, elismerve: ifjúságunk döntő többsége becsületesen dolgozik a párt politikájának végrehajtásáért. Fokozni kell azonban a ne­velési célkitűzések valóra - váltását s ezt csak úgy lehet, ha a pedagógusok is szilárd világnézeti alapon állnak. Szóvá tették: az eddiginél többet kell foglalkozni a kis­községek iskoláinak fejlesz­tésével, a képesítés nélküli pedagógusok helyzetével. Szóltak a küldöttek a mun­kafegyelem szilárdításának további szükségességéről és hangot adtak a jobb mun­káért magasabb bért — elvé­nek. Voltak akik a mező- gazdasági munkagépek hiá­nyáról beszéltek, a javítás nehézségeiről, az alkatrészel­látás hiányosságairól. Szól­tak a tsz nyugdíjkorhatár csökkentésének lehetőségei­ről, a nyugdíjak emeléséről. Felszólaltak: Lipcsik István, a kaposszekcsői pártszervezet küldötte, Zabó Árpád, a Bi- kali ÁG pártszervezet küldöt­te, Rejth János, a járási ta- | nács pártszervezete küldötte, i Füzes Elekné, a ligeti párt- | • szervezet küldötte, D obor Nándor, a sásdi ÁFÉSZ párt- szervezet küldötte, Bányai István, a gödrei tsz alapszer­vezete küldötte, Alföldi Já­nos, a járási KISZ Bizottság titkára, Farkas Adám, a já­rási fegyelmi bizottság elnö­ke, Jánosi András, a sásdi építő ktsz alapszervezetének küldötte, Ambrus L ászióné, a sásdi tsz-alapszervezet kül­dötte, Kovács Jenő, a Haza­fias Népfront Járási Bizottsá­gának titkára, Vajda Sándor, a Járási Rendőrkapitányság alapszervezetének küldötte. Zámbó István, a megyei Párt- V. B. tagja felszólalásában - tolmácsolta a Megyei Pártbi­zottság üdvözletét, majd ér­tékelve a hozzászólásokat el­mondotta, hogy a felszólalá­sok jól tükrözték a járás életét, politikai munkáját, a pártszervezetek jól mozgósí­tották a kommunistákat, a járás egész lakosságát az el­múlt évek feladatainak el­végzésére. A jövőben is je­lentős feladatok várnak meg­oldásra, a IV. ötéves terv megvalósítása járuljon hozzá, hogy országunk a közepesen fejlett országok sorából a fejlett országok sorába lép­jen. Hangsúlyozta: a népgaz­daság anyagi bázisát kell nö­velni, a termelés frontján kell küzdeni azért, hogy to­vább nőjön népünk életszín­vonala. Tizenkilenc küldött Dr. Vida József összefog­lalója után a küldöttek meg­választották a járási párt- bizottság 45 tagját, majd a 19 küldöttet, akik a megyei partértekezleten képviselik a járást. A Járási Pártbizott­ság első titkára ismét dr. Vida József, titkár újra Sza­bó István lett. TEXTIL SZAKMÁBAN KÉPZETT SZAKEMBER KERESKEDŐT magas követelménnyel, országos működési területen KIEMELT FIZETÉSSEL felvesz ipari-kereskedelmi vállalat. T Ajánlatokat: „Jó kapcsolatok*’ jeligére a Bem utcai hirdetőbe kérjük. Százhatvanan adtak vért a MÁV- igazgatóságon Pártunk tizedik kongresz- szusa tiszteletére vért adtak a pécsi vasutasok tegnap. A MÁV Pécsi Igazgatósága pártbizottsága felhívására száznyolcvanán gyűltek össze a MÁV-igazgatóságon, f hogy segítsenek ismeretlen, bajba­jutott embertársaikon. A vizs­gálatok után százhatvanan adhattak vért. Hatvannégy liter gyűlt ösz- sze a vasutas dolgozók ál­dozatkészsége következtében. Ez annál is figyelemremél­tóbb, hiszen köztudott, hogy a vasutasok munkahelye leg­többször változó, közöttük a mozgósítás nehézkesebb, mint más üzemben, gyárban. Teg­napra azonban a mozgósítás sikeres volt: reggel nyolc órára a véradás helyszínén voltak valamennyien. Fel­ajánlásuk példamutató. Az idegenforgalmi szezon még tart, — ma zárják a campingeket — de most már egyre kevesebb a vállalkozó szellemű turista, aki dacol az újra beköszöntött ősszel. A nyarat azonban alaposan ki­használták a kirándulók. A megyei Idegenforgalmi Hiva­tal adatai szerint a kezelé­sükben lévő baranyai szál­láshelyeket összesen 63 ezer ember vette igénybe, akik át­lagosan két napot, 120 ezer „vendégéjszakát” töltötték a megyében. Baranya idegen- forgalmi vonzású helyei­nek — Harkány, Siklós, Aba- liget, Sikonda — népszerűsé­ge jelentősen megnőtt, mind ismertebbé válik az ország­határokon kívül is. Számok­ban kifejezve ez annyit je­lent, hogy' áprilistól augusz­tusig harminc százalékkal emelkedett a „vendégéjsza­kák” száma a megyei Ide­genforgalmi Hivatal kezelé­sében lévő motelekben, cam- pingekben, szállodákban. Az itt átutazó, vendégeskedő külföldi turisták száma 1969- hez viszonyítva megkétszere­ződött, összesen 13 és félezer idegen állampolgár kereste fel Baranya legszebb vidé­keit. Legtöbben természete­sen Jugoszláviából jöttek, a külföldi vendégek közel fele jugoszláv volt, „népességi sorrendben” utánuk a csehek és a keletnémetek következ­nek, de számos kiránduló érkezett az NSZK-ból, Bul­gáriából, Lengyelországból és a Szovjetunióból is. A legkeresettebb hely Har­kány és Siklós volt. A har­kányi camping faházaiban 5 és félezer ember — köztük 1300 külföldi — kilencezer éjszakát töltött, sátrakban 6300 ember aludt a szezon­ban. A harkányi motelben, szállodában és a siklósi vár szállójában tízezer ember kapott szállást, köztük majd hatezer külföldi. Az idegen- forgalmi hivatal turistaszál- í lásait 35 ezer kiránduló vet­te igénybe, — ezeken a he­lyeken viszonylag alacsony volt a külföldi vendégek száma, — akik többségük­ben családosán érkeztek, s j inkább a motelt, szállodát választották. Ugyancsak e2- I rek vették igénybe az aba- ligeti camping szolgáltatá- í sait. Itt jövőre már többet tud nyújtani a hivatal: el­készült a 25 ágyas motel, a következő szezonban már ott is tudnak vendéget fo­gadni. Az idegenforgalmi hi­vatal szálláshelyeit az idény­ben hetven százalékosan ki­használták, s ez, a kényelmi szempontokat is figyelembe- véve teljes telítettséget je­lent Megyénkből végül is két üzem pályázott sikerrel a Gazdasági Bizottság döntése alapján meghirdetett ver­senyben, amelynek során zárt konstrukcióban 50 egyenként tízezer hízó kibocsátású ser­téskombinátot építenek fel gyorsított ütemben az ország­ban, a Zengőaljai Állami Gazdaság — ahol végered­ményben rekonstrukcióról és bővítésről van szó — és az egyházasharaszti Jó Barát Termelőszövetkezet. — A mohácsi-szigeti Duna-Völgye Tsz, amely ugyancsak pályá­zott, nem tudott megfelelni a szigorú feltételeknek. Télen sem lesznek üresek a szobák. A siklósi várat például már az elmúlt év decemberében (!) lefoglalta a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal, hogy az idén ott szilveszterezhessenek a fővá­rosi vendégek. Egy komlói bányász szocialista brigád is kivette egy időre a vár összes szobáit, szeptember 15- től SZOT szerződés alapján 25 gyerek üdül a várban, várják a zágrábi autóklub vendégeit, egy időre „oda­költözik” a Tv ipari rovata... A megyeszékhelyen — a meglehetősen szűkös szállás­viszonyok miatt — a tava­lyihoz hasonló volt a forga­lom: ebben az esztendőben összesen 84 ezer „vendég- éjszakát” töltöttek Pécsett, a városi Idegenforgalmi Hi­vatal szállásain a kirándu­lók, egy-egy vendég általá­ban két és fél napot tar­tózkodott a városban. Az idegenforgalmi hiva­tal száz idegenvezetője, tíz nyelven, több mint ezer cso­portot vezetett, a látogatók száma 32 ezer volt, egyne­gyedük külföldi. A városba látogató külföldiek többsége a Szovjetunióból jött, — ami érdekes, általában nem autó­busszal, hanem négy-öt gép­kocsiból álló karavánnal, s együttesen vették igénybe a szolgáltatásokat. A gond itt is az, hogy kevés a szállás, Pécs „befogadóképessége” a jelenleginél jóval nagyobb. Elegánsan az „Eleganciából”! Ajánlatunk csak nők részére: olasz, angol, francia műszőrme bundák 1800,— Ft-tól Továbbá nemes szőrmék is érkeztek. „ELEGANCIA” PÉCS, SZÉCHENYI TÉR Egyházasharasztiban, ahol néhány éve a közel' ezres szarvasmarhaállomány felé­nek nem jutott télire fedél — biztosan sokan emlékez­nek még a televízió riport­jára — osztatlan örömmel fogadták a döntést. A tsz önerőből is sokat tett az utóbbi két évben azért, hogy a gazdaságot korszerűsítse. Modern szakosított szarvas­marhatelepet létesített, csu­pán a négyszázas tehenészet istállói 10 millióba kerültek, és a napokban készül el a h ipernmodern, Elfa-rendsze­rű tejház, ahonnan rövide­sen minipack tejjel látják el a dél-baranyai iparvidé­ket és az üdülőket. Az in­tenzív gazdálkodás felé a második döntő lépést a ser­téstelep felépítése jelenti. — 1973-tól, ha a telep teljes ka­pacitással beindul, hetenként 250 hízott sertést fognak in­nen szállítani a pécsi vágó­hídra. Az állam nyilván olyan üzemeket részesített előny­ben, ahol biztosítékát látta a befektetés megtérülésének, a végső cél — a sertéshús­ellátás zavartalanná tétele — realizálódásának. Egy ilyen mezőgazdasági objektum fel­építésére az első lépéstől kezdve oda kell figyelni. Ezért kerestük meg Horváth Lászlót, a szövetkezet elnö­két, hogy érdeklődjünk a be­indulás körülményeiről. A kép, ami a területen fogad, megnyugtató és arra vall, hogy az egyházasha- rasztiak nem várják ölbe tett kézzel a februárt, amikor a külföldi épületelemek megér­keznek a helyszínre. A 150 köbméteres hidro- glóbusz, amely a telep.víz­szolgáltatását hivatott, .(bizto­sítani, már elkészült, csak fel kell állítani. Az engedély megérkezését követő napok­ban megkezdték a tégla, a mész és még egy sor építő­anyag helyszínre szállítását. Ezekből a hagyományos anyagokból építi fel a tsz brigádja a telep szociális létesítményeit, a fürdőt, öl­tözőt és más kiszolgáló épü­leteket, amelyek tervét r MEZÖBER már készíti. Ké­szül a mélyépítés tervezése, és folyik a tereprendezés. A telep bekötő útját — amely­nek építését célcsoportos be­ruházásból már ez évben be kellett volna fejezni — saj­nos a Pécsi Közúti Üzemi Vállalat még nem készítette el. Nagyon fontos lenne, hogy ez az 1200 méter hosszú út­szakasz még a munkálatok elején megépüljön, hisz jövő tavasszal, mintegy 600—700 vagon épületelemet és építő­anyagot kell ezen majd a helyszínre szállítani. S ha a telep elkészül, kétnaponként 100 hízott sertést innen el­szállítani, nem is beszélve arról a rengeteg takarmány­ról, amit be kell majd vinni. A telepen egy nagy, évi 100 vagon granulátumot előállító lucernaszárító üzem is épül, ahol a tsz 900 hold lucer­nájáról dolgozzák fel a ter­mést. Épül egy modern ke­verő üzem is. Kétezer hold kukorica termése kerül majd ide, és maguk állítják elő a tápokat. Az építkezés előkészítése tehát jó úton halad, kivéve az utat. A napokban meg­kötötték az Állafforgalmi és Húsipari Vállalattal a szál­lítási szerződést, tárgyaltak az alvállalkozókkal, megkö­tötték a hitelszerződést. A tsz építő brigádja a szociális épületeket és a szárító üze­met még a tél beállta előtt tető alá akarja hozni, hogy a tél folyamán áttérhessenek a belső munkákra. Az épít­kezés páratlan ütemét jelzi: egy év múlva, 1971 őszén már 250—300 kocasüldőt kell beállítani, hogy J972 júliusá­ban megszülethessenek az első kismalacok, s hat hónao múltán megkezdhessék a hí­zott sertések szakadatlan szállítását. Hol forgott az idegen ? Harkány és Siklós a legnépszerűbb Kétannyi külföldi Baranyában és Pécsett Ezer csoport, száz idegenvezető, tíz nyelv

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents