Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-14 / 241. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970. október 14. Az illetékesek válaszainak „PATRONÁLÁS FELELŐTLENÜL” Az OTP hónapokig bírálta el az áttelepültek építési hitelének jogosságát, ezzel szemben viszont a jelenlegi nehéz építőanyagellátási helyzet ismeretében mégis elsősorban azokat a szerveket teszi a cikk felelőssé az építkezés elhúzódása miatt, amelyek néhány napon belül nem tudták az építkezésekhez szükséges anyagokat biztosítani. Vállalatunknak október 5-én Jutott tudomására az árvízkárosultak építkezésével kapcsolatos anyagproblémák. A Sellye és Vidéke Építő Ktsz anyagbeszerzője ez ügyben 6-án keresett fel bennünket, amikor is azonnal tisztáztuk, hogy az építkezésekhez nem kizárólag kisméretű tégla használható fel, hanem az azonnal és könnyebben biztosítható B 30-as falazóblokktégla is. (A blokktéglával épített falakba jugoszláv redőnyszekrényes ablakok beépíthetők.) Azonnal biztosítottunk a gör- csönyi téglagyárból megfelelő mennyiségű blokktéglát, továbbá 20 tonna 500-as cementre a ktsz anyagbeszerzőjének disz- >ozíciót adtunk, melyet Tatabányáról kellett elszállítani. Ezenkívül tisztáztak és biztosítottuk az építkezéshez szükséges ajtó-, ablakmennyiséget, a födém- és tetőszerkezetekhez szükséges faanyagot és egyéb árukat is. E hó 12-én telefonon értesítettük a ktsz-t, hogy gyors segítségképpen 50—60 q cementet pécsi telepeinkről azonnal elvihet, hogy az építkezéseken fennakadás ne keletkezzen addig is, amíg a tatabányai cementki- utalás nem realizálódik. Az építkezéshez szükséges mészhidrát- mennyiség is a múlt hét folyamán az építő ktsz rendelkezésére állt telepeinkről. Egyedül kisméretű téglából nem tudtuk a ktsz igényeit korlátlanul kielégíteni, amelyek véleményünk szerint egyébként is túlzottak. A hivatkozott cikkben említett 100 000 darab kisméretű tégla majdnem az árvízkárosultak összes házának felépítéséhez elegendő, nem pedig a válaszfalak építéséhez. A válaszfalakhoz és kémények építéséhez 10—15 000 darab téglát máris biztosítottunk a görcsö- nyi gyárból. Kabács Béla, a Pécs-Szekszárdi Tüzelőszer- és Építőanyag-kereskedelmi V. igazgatója „CSAK AZ ESŐ TISZTÍTJA AZ UTCÄT” A lakosság helytelenül az utcai szeméttárolásra szolgáló edényekbe, vagy a mellé helyezte a lakásukból eredő építési törmeléket és egyéb hulladékot. Két esetben megállapítottuk az elhelyező személyazonosságát és felszólításunkra a kihelyezett szemetet elszállíttatta. Véleményünk szerint az utcai szemétgyűjtő edények esztétikailag nem megfelelőek. Szeretnénk az edényeket mielőbb más típusúra kicserélni. Arra azonban jelenleg még nincs lehetőségünk. A Városi Tanácstól juttatott fejlesztési alapból további úttisztító gépeket szerzünk be és így biztosítani tudjuk többek között, hogy a Vak Bottyán utcát is rendszeresebben tisztítsuk. Gyimesi László mb. igazgató. Az említett Szőlő és Vak Bottyán utca sarkán valaki újra szalmazsákot helyezett a szeméttároló edény mellé. Ezt a vállalat nem tartozik elszállítani. Ezúton ismét kérik a lakosságot, hogy hasonló hulladékot ne helyezzen az utcára, égesse vagy szállíttassa el. „TÖBB MEGÉRTÉST” A kérdéses vonat szerelvényét Dombóvár állomás időközben kiegészítette. A jegyvizsgálónak valóban nem volt igaza, amikor a zsúfolt vonaton 10 forint pótdíj felszámolásával akarta az I. osztályban utazni szándékozókat elszámolni. A Magyar Vasúti Személydíjszabás I. Rész 15. cikk 3. §-a értelmében, ha az utas menetjegyének megfelelő kocsi- osztályban nincs szabad ülőhely. kívánságára a jegyvizsgáló köteles drágább menetdíjú kocsiban ülőhelyet kijelölni. Ilyenkor a menetdij- küíönböze'et oótdíj nélkül kell me^íizetm A csökkentett szerelvény köz1" k cd tét ásóért hibáztat!)a- tó dolgozókat és a megen- gedh?‘—'1~c kanáriamét használó és díjszabás eúenesen intézkedő ’egvvizzgálót felelősségre vT>r. Szabó Tibor mz igazgatósás vezetője íaíM-LÁ IÁ át nő Viliit. / ÍV 0 i iö/j \ÁJJ Ki v Nyilatkozatok helyett tetteket! SZOMORÚ HISTÓRIA A VÍZELLÁTÁSRÓL „HA NEM TETSZIK, PERELJÜK A KTSZ-T” Sajnos ezzel a hibák hibák maradnak Beneveztünk KISZ társasház építkezésbe. Ez év július 15-én volt az átadás napja. A műszaki átadáskor a műszaki ellenőr nem volt jelen, egyedül csak az üzemvezető a ktsz-től. így nem állt módunkban a felmerülő hibákat megbeszélni. Igaz, hogy a ktsz képviselője felírta és ígéretet tett a hibák kijavítására. Ezek közül a hibák közül néhányat felsorolnék: a beépített konyhabútor csak 70 százalékban használható. A konyhában méreteltérések vannak. Az átadás előtti napon csőrepedés volt és ezért a fürdőszoba felső sarkában nyílást törtek a javítás elvégzése miatt, azóta is így áll. A fürdőkádban a víz nem folyik Cikkünk nyomán * IX Lapunk július 29-i számában „Segítsenek Meszler Józsefen!” címmel felhívás jelent meg egy tehetetlen rokkanttal kapcsolatban, akinek — érszűkület miatt — mindkét lábát amputálták. A felhívás visszhangra talált. Meszler József ajtaján hamarosan kopogtattak a Pécsi Hőszolgáltató Vállalat, az Autó- és Motorjavító Ktsz és a Vegyesipari Vállalat megbízottai. Valóban elszomorító látványt nyújtott az omladozó falú, szűk, sötét helyiség, szerteszét lógó villanyvezetékével. A szorgalmas kezek azonban hangulatot, fényt varázsoltak ebbe a lehangoló környezetbe. A Hőszolgáltató Vállalat „Május 1” brigádja kitatarozta, kifestette a helyiséget, a vállalat mechanikai részlege a villanyszerelési munkákat végezte el, a sportkör ajándékát — egy szép kis táskarádiót — pedig a napokban adták át Meszler Józsefnek. Az Autó- és Motorjavító Ktsz ígéretet tett arra, hogy motorral szereli fel Meszler József kézihajtású triciklijét. A Vegyesipari Vállalat ru- hacsiptetők összeszerelésével bízta meg a rokkantat. Ez a munka az anyagi segítség mellett, csökkenti a napok egyhangúságát. Jók az emberek, csak meg kell találni a szívükhöz vezető utat! Az ünnepi hangulatot egy portos levél érkezése zavarta meg. Feladója Meszler Zoltán, Sárszentmiklós, Szabadság út 12., — a rokkant kisfia. A borítékból tépett szélű cédulácska került elő, rajta néhány, kusza sor... — „Kedves Anyu! Gyere értem, mert bőgök, gyere gyorsan Zoli. Gyere írj a mamának, hogy tudjam, hogy megkaptad — Zoli. Siess, sírok sokat, ha nem jössz”. Mennyi vágyakozás, milyen mélyről feltörő zokogás rejlik ebben a piciny levélkében! Természetes, hogy egy kis emberpalánta a szülői szív közelébe vonzódik, de hova tegyék?... Meszler József lakáskérelle, kannával kell fürdés után kimerni. Felettünk csőrepedés volt, a szoba fala állandóan ázik, még nem javították meg. A konyhai fűtésre szolgáló füstjárat elkészítését kértük és közölték, hogy plusz költséget jelent nem áll módjukban elvégezni. Tudomásom szerint ez a tervrajzban elő volt írva. A ktsz műszaki vezetőjéhez többször mentünk panaszra, aki azt válaszolta, hogy ha nem tetszik, pereljük be a ktsz-t. Sajnos, ezzel a hibák még nem lesznek kijavítva. Kérek sürgős segítséget, mert e társasházban a többi lakónak is panasza van. László Kálmánná Mohács, Frech J. u. 16. mi ügye úgyszólván minden fórumot megjárt már. Igényének jogosságát elismerik, de 1968 óta érdemben nem született döntés, pedig ezt sürgeti egy könnyes kis levélke is, mely Sárszentmik- lósról, portósan érkezett es tele van reménnyel, vágyakozással a szülők, — az otthon melege után. Baksa László NEM ELÉG CSAK MONDANI! „Lassan járj, tovább érsz!” — mondja a közmondás. Mondanám én: „Lassan járj, tovább élsz!” Minden reggel mondhatnám. De kinek? Mindenkinek? Az nem lehet. Hát mit lehet? Mit lehet tenni, hogy a munkába igyekvők, onnan hazatérők ne cikázzanak a járművek között. Cikáznak? De még hogy! Hol jobbra, aztán balra, hol fordítva. Színhely: „hétemeletes” megálló, mondjuk reggel hétkor. Indul az élet, indulnak a buszok, indulnak az emberek. Kezdődik a mindennapos rohanás. Már a lépcsőházakban kezdődik, tart járdán, úttesten. A megállótól pár méterre festett zebra. Ott kellett volna jönni, de az kerülő. A busz viszont már bent áll. Oda az eddigi rohanás? Nem. Ugrik. Le a járdáról. Csikorgás. Átért, felugrott. Közben, aki fékezett mondaná ..., de már nincs kinek, elment. De biztos, hogy mindig átérnek? Kikről is van szó? Gyerekekről, öregekről, férfiakról, nőkről. Egyik a busz után fut reggel, a másik a labda után délután. Még tragédia nem volt, de baleset már igen. Miért nincs a járdaszélen korlát lánccal és felszálló hézaggal? Fekete fehérre festve, ahogy szokás. Rontaná a városképet. Nem hiszem. Talán aki „cikázik” reggelenként még haragudna, de holnap már ő is örülne. Elég ha csak mondjuk? Nem. Már régóta mondjuk és ma még hiába. Tudjuk ezt fegyelemmel korlátozni? Nem. És , ha korláttal fegyelmeznénk? Buzády György „RENITENS” UTASOK... Szeptember 5-én, szombaton délután mintegy 20 fő várakozott a siklósi autóbusz megállóban a 13 óra 15-kor Harkány felé induló buszra. Az autóbusz időközben begördült a megállóba. Mivel kalauz nem volt, a gépkocsivezető mindenkit ellátott menetjeggyel, de amikor ezt a műveletet befejezte. rádöbbent, hogy a gépkocsi üzemképtelen. Aztán közölte az utasokkal, hogy intézkedik mentesítő járat ügyében. Bennünket lassan nyugtalanság fogott el, mivel záróra előtt szerettünk volna a harkányi strandra eljutni. A mentesítő kocsiért pedig Pécsre próbálgattak telefonálni. A helyzetet a kis mikrobusz mentette meg, mely üresen ácsorgóit a másik megállóban és kb. háromnegyed 2-kor volt az indulási ideje. A csak Harkányig utazók 15—18 fő, átszálltunk hát a mikróbuszra. Indulásunk előtt azonban a kalauznő is előkerült és árulta a menetjegyeket. Hiába lobogtattuk a meglévő menetjegyünket és hiába akartuk a két járat közötti útiköltség különbözetet megfizetni, a- kalauznő ezt nem vette figyelembe. Mindenkitől követelte a menetjegy újbóli megváltását. A szócsat'nak végül is az lett a vége. hogy egy-két makacs utastól eltekintve mindenki újból megváltotta a menetjegyét, részben félve a lármás jelenetektől, részben pedig azért, mert a kalauznő a járatot nem engedte elindulni és leszállásra szólított fel minden „renitens” utast. Ezek után azzal a „megnyugtató” érzéssel kezdtük meg utazásunkat, hogy bármilyen ellenőrzés is lesz menet közben, mi bőségesen el vagyunk látva meneti eggyel. Tulajdonképpen „bagatell” ügy, de a hét végét azért sikerült egy kicsit elrontani. Hernádi Attila Vókány, Kossuth u. 93. NEM LENNE CÉLSZERŰBB?! Az Attila u. 17—19-ben lakunk. Gyakorlatilag három lépcsőházat jelent, amelyet egyetlen gázboyler lát el melegvízzel. Bennünket ritkán lát el, ugyanis minden hónapban elromlik, ezért egy hétig is melegvíz nélkül maradunk. Tudomásunk szerint a PIK-nek csak egyetlen szerelője van. ö képtelen mindig itt tartózkodni, várni, hogy mikor romlik el a boy- ler. Hisz ez lehetetlen is. Viszont jó lenne, ha nem kellene egy-két napnál tovább várni a boyler javítására, mert igen körülményes edényekben a vízmelegítés. Kérdezzük nem lehetne-e úgy megoldani a javítást, hogy ha a PIK nem tudja azonnal elvégezni, a gázmüvekre bízza a mielőbbi javítást. 34 aláírás. Tulajdonképpen kis dologról, mindössze'arról van szó, hogy elromlott a duplafőzölapos villany- rezsóm kapcsolója és újat akartam vásárolni. Első utam a Rákóczi úti villamossági boltba vezetett, ahol a kővetkező mondattal adták ki az útilapumat: — ilyet mi nem tartunk, tessék talán megpróbálni a Bem utcai boltban. Hogy ne szaporítsam a szót, ott meg azzal fogadtak, hogy ne is fáradozzak, mert Ilyen kapcsolót már rég nem gyártanak. — De azért javasolták, hogy próbáljak szerencsét valamelyik gázos boltban —, hátha ... „Megpróbáltam” a Sallai utcai „gázosboltban” is, ahol kis híján szerencsével jártam. Sok válogatás, keresgélés után felkínáltak egy kapcsolót, ami a kfMár jó néhány hete tapasztaljuk. hogy házunkban, mely a Kalinin út elején áll —, de hallomásból tudjuk, hogy a város más részein is — naponta, néha több esetben váratlanul megszűnik a vízszolgáltatás. Legutóbb elmúlt vasárnap szerzett kellemes órákat a Víz- és Csatornaművek. Külföldi vendégeket vártunk ebédre, így családommal együtt nyolcán jöttünk össze. Számítva a vízhiányra, összes üres edényünket még reggel megtöltöttük. Jól számítottunk, mert délelőtt 10 órától este fél 7-ig a vízcsap néma maradt. A takarékoskodás ellenére tárolt vízkészletünk délre már annyira megcsappant, hogy gyermekeink higiénikus ellátását is csak a legnagyobb nehézségek árán tudtuk biztosítani. Szerencse, hogy ebédkor vendégeink és magunk szom j át nem vízzel akartuk enyhíteni. Kora délután azonban igen kellemetlen helyzetbe kerültünk. mert már a WC-t sem használhattuk, hiszen vízkészletünk teljesen elfogyott, így kénytelenek voltunk városi, vagy mecseki sétát javasolni. Nem tudtuk azonban, hogy vendégeink szeretik-e ennyire a természetet — ezért inkább a belváros felé Indultunk. Útközben büszkén meséltük, hogy a városban a Szigeti városrészen,, a jelenlegi Kertvárostól délre és a Kalinin út környékén is a közeljövőben milyen nagyméretű lakásépítkezés indul. — Erre kicsit értetlenül megkérdezték vendégeink, hogy a város hogyan fogja biztosítani az új lakások vízzel való ellátását, amikor a jelenlegi igényeket sem tudja kielégíteni? Sajnos erre nem tudtunk egyértelmű választ adni — hiszen a Vízművek újságban közölt legutóbbi nyilatkozata szerint egy drávai, vagy második dunai vízvezetékrendszer megépítéséről még mindig csak beszélünk, az ivóvíz ellátásban több éve fennálló és az újság hasábjain is már sokszor megtárgyalt problémák ellenére. — Reméljük az illetékesek kielégítő válasz tudnak adni. Azt is kérdezték vendégeink, hogy a víznek miért van ilyen rendkívül kellemetvántnál kisebb méretű volt ugyan, de gondoltam, hogy némi átalakítással használhatóvá teszem. S, hogy ma sincs kapcsolóm, az csupán azon múlott, hogy százassal akartam fizetni. A válasz? — Sajnos nem adhatjuk ki az árut, mert nincs váltópénzünk . .. Nos, azóta sincs kapcsolóm, mert időközben lefogyott és jobb híján hónapokig várhatom, leshetem, amíg újra hozzájuthatok. Kérdem hát, mit tegyek: dobjam el a rezsómat és vegyek újat, vagy várjam meg, amíg a gyár és a kereskedelem jóvoltából egyszer mégiscsak hozzájuthatok a pár forintos kapcsolóhoz?! Hagymás Miklós Pécs, Ady E. u. 9. Segítettek Meszler Józsefen Kálváriajárás egy rezsókapcsolóért Hozzászólnak az érdekellek: IX atvankét pellérdi, gyódi, JLJ- keresztespusztai, gör- csönyi és diósviszlói aláírással kaptuk az alábbi levelet, melyben a legközvetlenebbül érintettek reagáltak augusztus 27-i Érdemes-e . fenntartani a harkányi vasútvonalat?” című cikkünkre: „Minket utazókat, mint elsőrendű érdekelteket végtelenül felháborít az a tény, hogy meg akarnak fosztani a kulturált utazást nyújtó vasúttól és helyette a nem sok jóval bíztató autóbusz-közlekedéssel akarják az utasok szállítását megoldani. Szeretnénk, ha a most folyó vitában meghallgatnák a mi érveinket is — a harkányi vasútvonal mellett. Véleményünk szerint egy időszakon belül nagyobb az utazó dolgozók száma, mint az üdülőké. Nem vitatjuk az üdüléshez való jogot, de az életnek mégis csak a munka az alapja. A Dunántúli Napló a harkányi Hallgassák meg a mi véleményünket is! állomáson fel-, illetve leszállókat vette alapul, pedig a nyolc közbenső állomáson is legalább annyi utas veszi igénybe a vasutat. Vajon ők annyi értéket sem képviselnek, hogy elsősorban az ő érdeküket vegyük figyelembe? Vajon kiknek az érdeke döntőbb, azoké-e, akik hetente egy alkalommal utaznak üdülési célból tíz perccel hosz- szabb ideig, vagy azoké, akik naponta utaznak munkahelyükre és munkájukkal a nemzeti jövedelmet termelik? Nem közömbös az sem, hogy a viteldíjak magasabbak az autóbuszon, miközben a várakozás és maga az utazás is több kényelmetlenséggel jár, mint a vasút esetében. Igaz, három évig térítést kapunk a többletköltségért, de mi lesz azután? És a fáradságot, a kényelmetlen utazást, az időtöbbletet ki fizeti meg? És a téli közlekedés, amikor a hóesés veszélyezteti az autóbuszközlekedést? A vonatok ilyenkor is közlekednek! A jelenlegi forgalomban a Diesel-mozdonyok jól beváltak. ■Ha azt a 3—4 300 méternél kisebb sugarú ívet átépítik, a vonatok sebességét 50—60 kilométerre lehet növelni. Ehhez még a kavicságyazat helyenkénti pótlására lenne szükség és a sínek felújítására, hogy egy jó vonalnak és főleg a kényelmes uta- zísnak az alapját megteremthessék. Természetesen arra is szükség lenne még, hogy a pécsi bejárati jelzőt időben szabad állásba hozzák minden alkalommal, hogy a vonatok „rendesek” legyenek. Ezen aa vonalon eredetileg Dolni-Mihojlacig közlekedtek -a vonatok. Most újra megépül a Dráva-híd és esetleg Jugoszláviából is szívesebben utaznának a kis pénzű emberek Harkányba, ha peázs-híddá állítanák vissza ezt az új létesítményt. A beáramló többletvaluta talán némileg csökkentené a felújítási költségeket is. Végül, ha a mezőgazdasági üzemek nem ragaszkodnak a MÁV által elhagyott terület egyébként kötelező termővé tételéhez, ki viseli azt ,a népgazdasági kárt, ami e területek kieséséből származik? Kérjük, hogy a vasútvonal esetleges megszüntetése előtt részletesen vizsgálják meg a helyszínen a mi ellenérveinket is és hallgassanak meg minket, rendszeresen utazókat, mint leginkább érintett érdekelteket.” len szaga, mely az étel jó ízét is elrontja? — Náluk is tisztított folyóvizet isznak, de annak semmiféle rossz szaga nem érezhető. — Erre is hebegtünk. hogy már tavaly úgy nyilatkozott a Vízművek, hogy ózonizálással fogják a vizet tisztítani, így ezzel megszűnik az a kellemetlen szaghatás —, de azóta sajnos ezen a téren sem történt javulás. Az illetékesek, reméljük erre is kielégítő választ tudnak adni. — Ennek mi pécsiek is nagyon örülnénk, de csak akkor, ha végre már tesznek is valamit. (Lantos Miklós) Jogi tanácsadó P. Gy.-né fizetésnélküli szabadságon van kisgyermeke gondozása miatt. Rendszeresen kapja a gyermekgondozási segélyt. Családi körülményeiben változás következett be, ezért szeretné a fizetésnélküli szabadságot megszakítani és újból munkába állni. Kérdése: A munkáltatója köteles-e előbb visszafogadni mint ahogy a fizetésnélküli szabadság időtartama lejár? A Munka Törvénykönyv rendelkezései értelmében a munkáltatónak jogában áll dolgozója részére fizetésnélküli szabadságot engedélyezni. Ez azt is jelenti, hogy a szabadságidő leteltével újból a régi munkakörében tovább dolgozhat a munkavállaló. A kisgyermekes anyákra vonatkozóan a Munka Törvénykönyv , a fizetésnélküll szabadság adását Is szabályozza. A gyermekgondozási segély bevezetésével pedig külön jogszabályilag rendezte a fizetésnélküli szabadsággal kapcsolatos egyes kérdéseket. így szabályozást nyert olvasónk által felvetett probléma is. Az 5/1969. (I. 28.) Korm. sz. rendelet a fizetésnélküli szabadság megszakításával kapcsolatban a következőket írja: „A dolgozó nő a gyermek gondozása céljából igénybevett fizetésnélküli szabadságot a gyermek hároméves kora előtt megszakíthatja, de ezt 30 nappal előbb köteles a vállalatnak bejelenteni.” Kérdésére egyértelnűen tudjuk közölni, hogy munkáltatója köteles a régi munkakörben újra alkalmazni, ha munkábaállási szándékát 30 nappal korábban bejelenti. Ezért munkáltatójánál haladéktalanul jelentse be. hogy a fizetésnélküli szabadságát szeretné megszakítani és újból munkába állni Tájékoztatásul még közöljük, ha az alább felsoroltak miatt szakítja meg a fizetésnélküli szabadságát. akkor a későbbiek során újból igénybeveheti a fizetésnélküli szabadságot ágy, hogy gyermekgondozási segélyre is jogosult. A 3 1967 (II. 26.) Mü. M. sz rendelet szerint a fizetésnélküli szabadság megszakításának akkor van helye, ha azt a dolgozó nő személyi vagy családi körülményei indokolttá teszik. Ilyen indok lehet: a) a férj. illetőleg az eltartó halála. b) a férj, illetőleg az eltartó tartós megbetegedése. c) a férj, illetőleg az eltartó katonai szolgálatra való bevonulásé. d) a férj, illetőleg az eltartó szabadságvesztés büntetése, e) az életközösség megszakítása, f) a dolgozó nő újabb szülése, vagy tartós betegsége Abban az esetben, ha a dolgozó nő fizetésnélküli szabadságát egyéb címen — más okból * — szakította meg és később folytatni kívánja akkor a fizetésnélküli szabadság további részében gyermekgondozási segély már nem illeti meg. A munkáltató egy alkalommal ilyen esetben is engedélyezheti a segély újbóli folyósítását. H. N. munkahelyet változtatott áthelyezéssel és régi szabadságából még nyolc napot nem vette igénybe. Kérdése: A régi munkáltatója köteles-e a ki nem vett szabadságot megváltani, vagy azt új munkahelyén kérheti-e? . A 6/1967 (X. 8.) Mü. M. sz rendelet 16. $. (3.) bekezdése értelmében ha a dolgozót év közben más vállalathoz helyezik át, szabadságát a két vállalattól együttesen kapja meg. Ennek megfelelően a ki neu adott szabadságot a dolgozónak új munkahelyén kell megkapnia, a többletet pedig be kell számítani az új vállalattól járó szabadságba. A ki nem adott, illetőleg a többletszabadság mértékét a „munkavállalói igazolási lap”-ra fel kell
