Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-13 / 215. szám
Ara: 1 Rirrut Világ protetárjaf, egyesüljetek Dunántúli napló ■ ■ni— ' ' 1 1 "W 1 ■■■■■! '—■■■■■■■ ' " sxvn.évt.215.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja i970.sBept.ii,vasárnap A tartalomból; Katonalázadás Dél-Vietnamban (2. old.) A kommunista szövetkezeti aktívaülés elé Őszi munkák A naptár szerint még tart a nyár, a mezőgazdaságban azonban elérkezett az őszi munkák ideje. A villányi dombokon szüretelik a szőlőt, Mohács környékén szedik a burgonyát, s csaknem minden üzemben megkezdték a takarmányok téli betárolását, a silózást. Szántanak, magágyat készítenek az őszi vetésekhez a traktorok, s ez megannyi csalhatatlan jele annak, hogy újra itt' az ősz, a mezőgazdaság „legerősebb” évszaka, amikor a sokféle teendő miatt a munkacsúcs grafikonja a legmeredekebbre szökik fel. Ez még kedvező időjárási viszonyok között is maximális erőfeszítést, más évszakokhoz képest nagyobb helytállást kíván meg a mezőgazdaság dolgozóitól. Amivel a következő két- három hónapban Baranya mezőgazdaságának meg kell birkóznia, azt számokkal kifejezni nem, legfeljebb érzékeltetni lehet. Ez idő alatt kell betakarítani a szántóföld csaknem feléről, közel 200 ezer holdról a terményt, ezen kívül most kell leszüretelni a szőlőt, leszedni az őszi gyümölcsöket és növelni az állatállomány jövő évi takarmányellátásához szükséges alapokat. A leszedett terményt be is kell szállítani, télire betárolni, ez az őszi hónapokban több, mint 600 ezer tonna termény megmozgatását teszi szükségessé. E viszonylag rövid és az időjárás szeszélyeinek a nyárinál is jobban kitett időszakban keÚ realizálni a mezőgazdaság éves termelési értékének mintegy ötven százalékát, s mindezt annak tudatában, hogy az utóbbi negyedszázad legcsapadékosabb, és legtöbb problémával terhelt gazdasági éve van mögöttünk, s hogy a gyengébb gabonatermés okozta több, mint 150 millió forintos kiesést már csak az őszi hónapokban, a megtermett értékek maradéktalan megmentésével lehet ellensúlyozni. Ez a körülmény csak fokozza a mezőgazdaságban dolgozók felelősségét. Az őszi terméskilátások kedvezőbbek a nyáriaknál. A legnagyobb területről, mintegy 130 ezer holdról a kukoricát kell betakarítani, s a termés ha alatta is marad a tavalyi 25 mázsás megyei rekordnak, most is jó közepesnek ígérkezik. Ha az üzemek jól akarják zárni az évet, nem szabad megismétlődnie a tavalyi helyzetnek, amikor 67 termelőszövetkezetben több, mint 8000 hold kukorica törése maradt tavaszra. A lábon maradt és a rosszul tárolt kukoricák megpenészed- tek, megromlottak s így kerültek be a takarmányba. Ide vezethető vissza az, hogy 1970 első felévében 92 ezer sertés betegedett meg ami egymagában 18 millió forint veszteséget okozott a tsz-ek- nek. Az időjárás most sem kedvez a kukorica érésének, amely várhatóan kitolódik, de a betakarítás gépesítése 50 százalékkal jobb a tavalyinál. A gépek azonban még mindig csak a termés mintegy 40 százalékát tudják betakarítani, a zömét most is kézi erővel kell. Az általános iskolák felső tagozatos tanulói és a középiskolások ezen az őszön is egy-egy hetet vállaltak Baranyában. Azonban már most fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a tsz-ek ezt a segítséget ne november végén kérjék, amikor már rendszerint téliesre fordul az idő. A másik legfontosabb őszi munka, amely már a következő évi termést alapozza meg, a gabonavetés. Ezt a munkát nem lehet úgy Äkezdeni, anélkül, hogy. szüzeinek ne vonják le az idei év tanulságait, hisz az, hogy egy mázsával több vagy kevesebb búza terem holdanként, az Baranyában 20—25 millió Ft-tal növeli, vagy csökkenti a tsz-ek árbevételét. Az idei rendkívüli rossz időjárású évben — a tél novembertől márciusig tartott s ez idő alatt 165 milliméterrel több csapadék esett Baranyában az 50 éves átlagnál, — az aratás idején 30 ezer holdat ért jégverés — nem egy, hanem 3,4 mázsa búza esett ki holdanként s a tavalyi 17,9 mázsával szemben csak 14,5 mázsa lett a búza átlagtermése. Döntően tehát a rossz időjárás idézte elő a gyengébb termést, de „hozzásegítettek” olyan agrotechnikai fogyatékosságok is, amelyek kiküszöbölésével a jövőre nézve a kár nagymértékben csökkenthető. Egyik ilyen hiba volt, hogy tavaly ősszel sok tsz 60—80 százalékban gabonát vetett gabona után, holott a megye uralkodó búzafajtája, — a terület 65 százalékát kitevő — Bezosztája nem bírja a monokultúrás termesztést. Ahol ezt a búzát önmaga után vetik, ott eleve számoljanak egy sor betegség, főleg gombabetegség fellépésére és jelentős termés- kiesésre. A védekezésnek persze vannak hatásos módszerei például a tarlóégetés, sajnos az idén ezt kevés helyen alkalmazzák. Másik legsúlyosabb agrotechnikai hiba a helytelen műtrágyázás. Az üzemek általában egyoldalúan adagolják a nitrogént, a kálium visszapótlására nem gondolnak, holott a megye talajainak kálium tartalma csak 8—10 mázsás termések eléréséhez elegendő. Elkéstek az üzemek a tavaszi fejtrágyázással is, a késve adagolt nitrogén nagymértékben kitolta az érési időt és egyik előidézője volt a szem meg- szorulásának, ami a kívánatos 80 hektoliter súly helyett 70—71-es hektoliter súlyt eredményezett, vagyis nagyban rontotta a búza minőségét, sütőértékét. Mivel a kora tavasz rendszerint szeszélyes, a nitrogén kétharmadát is jobb ősszel kiszórni. Sajnos a kilátások e téren még a tavalyinál is rosszabbak. Nem mehetünk el szó nélkül olyan jelenség mellett, hogy egy sor tsz a jövő évi termésének rovására akar most „takarékoskodni”, és takarékosság címén visszamondja az őszi műtrágya megrendeléseit. Az AG- ROKER jelezte, hogy - eddig 28 termelőszövetkezet 950 vagon műtrágyát mondott vissza mintegy 11 millió forint értékben. Ez a 11 millió átmenetileg növeli a tsz-ek aktíváit, de egy rossz év mérlegét úgysem hozhatja rendbe, jövőre viszont ezzel a helytelen lépéssel több, mint 50 millió forintot dobnak el maguktól ezek a tsz-ek. Talán még nem késő ezen a takarékossági jelszó mögé bújtatott pazarláson elgondolkozni, hisz a műtrágya a leggyorsabban megtérülő befektetés a mezőgazdaságban. A z őszi munkák jelentősé- gét az adja meg, hogy ennek sikerén nemcsak az őszi időszak, de a mezőgazdaság egész évi tervteljesítése múlik, beleértve a mezőgazdasági üzemek jövedelmét, a dolgozók személyi keresetét, a lakosság élelmiszerigényeinek kielégítését is. Az anyagilag megfelelően ösztönzött, jól szervezett és időben elvégzett munka ahhoz is hozzásegít, hogy az idei év problémáiból, termelési kieséseiből minél kevesebbet vigyünk át a következő évekre. Rónaszéki. Ferencné A MÁV negyedik ötéves terve Harmincmilliárd forint a vasút fejlesztésére Észak-déli vasútvonal villamosítása - Szociális ellátás és munkásvédelem (3. old.) Húszezer fehér gyöngy (3. old.) Másfél milliárd hárommillió miatt? (4. old.) A negyedik ötéves tervben csaknem 30 milliárd forintot fordít a MÁV a vasúti hálózat fejlesztésére, a járművek és más eszközök pótlására. Több mint 10 milliárd forint jut a járműpark bővítésére, korszerűsítésére, egyebek között 375 villamos- és Dieselmozdonyt vásárolnak, több mint 1000 négytengelyes, modern személykocsit szereznek be. A teherkocsipark 13 500 vagonnal bővül. A mozdonyállomány növelésével a villamos és a Diesel-vontatás aránya a jelenlegi 68 százalékról 90 százalék fölé emelkedik. A fejlesztési terv szerint további 280 kilométer hosz- szúságú vasútvonalat villamosítanak. A növekvő tranzitforgalomhoz igazodva megépül az észak-déli irányú villamosított vonal Szob—Budapest, Rákos— Ü jszász—Szolnok—Lököshá- za között. A járműállomány bővítésével együtt fejlesztik a javítóbázist is. Csaknem 15 milliárd forintot fordítanak a hálózatfejlesztésre. Egyebek között 1900 kilométer vasúti pályát korszerűsítenek, s ezzel a vágányhálózat 60 százalékán 20 tonnánál nagyobb tengelynyomású kocsik közlekedhetnek. A korszerűsítés során 1975-ben már a vonalhálózatnak csaknem a felén, az állomásoknak 75 százalékán korszerű automatikus biztosító berendezések irányítják a forgalmat. Nagy gondot fordít a MÁV a vasutasokat közvetlenül érintő határozatok végrehajtására. Az új létesítményeknél teljesítik a szociális és munkásvédelmi követelményeket, a meglévő létesítményeknél az elmaradás pótlására pedig mintegy 300 millió forintot fordítanak. A vasutasok lakás- építkezéseit 150 millió forinttal támogatják. A MÁV negyedik ötéves terve takarékos gazdálkodást ír elő annak érdekében, hogy a dolgozók részére egyebek között az évi 4—5 százalékos bérfejlesztést biztosítani lehessen. Arra törekednek, hogy a vasutasok bérét, munkakörülményeit az ipari dolgozókénak szintjére emeljék. Komlón, Mohácson, Szigetváron Lakás-, garázs- és üdülő szövetkezetek létesülnek A megyeszékhelyen kívül három vidéki városban Komlón, Mohácson és Szigetváron működnek lakásszövetkezetek Baranyában. Az első a komlói, 1962-ben alakult és jelenleg már 413 lakás tartozik hozzá. Mohácson 1966- ban 60, Szigetváron pedig az elmúlt évben 32 lakással létesült lakásszövetkezet. Valamennyi helyen igen népszerű ez a lakásépítési forma. Mohácson szeptember 11- én volt a műszaki átadása annak a 42 szövetkezeti lakásnak, amely a régi mozi helyén épült. Az új lakók rövidesen be is költözhetnek a szép otthonokba. Már elkészültek a tervei annak az 1971-ben Szigetváron felépülő két szövetkezeti lakótömbnek, amelyben mintegy 60—70 lakás lesz. Az új irányelveknek megfelelően a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkársága, még ebben a hónapban tárgyal az illetékes tanácsokkal a lakás- szövetkezetek fejlesztésének lehetőségeiről. Tsz-vezetők tanácskozása Hogyan tovább? Közgyűlés vagy küldöttgyűlés? — Az állatállományban a korábbi évek csökkenő tendenciája megállt A szerdán délelőtt Sásdon megkezdődött termelőszövetkezeti vezetők tanácskozása a holnapi siklósi megbeszéléssel véget ér. A Mecsek és a Dráva menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége vezetői e négy napon adtak .tájékoztatást a szövetség eddigi munkájáról, megbeszélték a további feladatokat, megvitatták az új szövetkezeti törvényjavaslatot, valamint értékelték az árvízkárosultak részére történt felajánlások teljesítésének jelenlegi állását. Az eddigi tanácskozásokon elhangzottak lehetőséget nyújtanak a tapasztalatok összegezésére. Az egyik — szinte minden tsz-dolgozót érintő — téma a részközgyűlések megszüntetésével, illetve küldöttgyűléssel való felváltásával foglalkozik. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis, — annak ellenére, hogy a részközgyűlések minden termelőszövetkezeti tagnak biztosították a véleménynyilvánítás lehetőségét — néha hátráltatták a tsz munkáját. Ha egy rész- közgyűlés a másikkal ellentétes álláspontot képviselt, újabb összehívásokra, tárgyalásokra volt szükség. A vitatott téma sok esetben nem ért meg ennyit. Most esetleg szó lehet arról, hogy küldött- gyűléseken dől el a vitatott probléma: ez utóbbi megkapja a közgyűlés jogkörét. Ha a részközgyűlések megmaradnak — amit különösen a szigetvári járás termelőszövetkezetei szorgalmaztak — csak fontosabb kérdésben hívják össze őket. Elhangzottak a tárgyalások során olyan vélemények is, hogy növeljék a tsz-vezetők hatáskörét. A különböző társulásokba való belépés, tagfelvétel joga az elnökök, elnökhelyettesek és gazdasági vezetők hatáskörébe tartozzon. Általánosan elfogadott, hogy az eddigi termelőszövetkezeti 1967. évi III. törvény értelmében az egyszemélyi felelősség elve maradjon érvényben. Az új szövetkezeti törvényjavaslat megtárgyalását követően a szövetség vezetői ismertették a megye mező- gazdasági és állattenyésztési eredményeit. A szövetség 62 termelőszövetkezetéhez tartozó 170 ezer katasztrális hold szántóterület 15 százalékát súlytotta természeti csapás. Emiatt a termelőszövetkezetek bruttó nyeresége a vártnál kevesebb lesz. A kiesést sokhelyen másodvetéssél és melléküzemágakkal próbálták ellensúlyozni. Egy jó kukoricatermés, még sokat segíthet. A megyei állattenyésztési eredmények örvendetesek: a szakosított telepek belépése feltétlenül intenzívebb gazdálkodást eredményezett. Egy-két összehasonlító adat: míg tavaly 45 300 szarvas- marha volt, addig az idén 46 600. A kocaállomány is lényegesen javult: hetvennyolcezerről kilencvennyolcra nőtt. A juhállományban közel háromezres a növekedés. Százhuszonegy új orvost arattak a Pécsi Orvostudományi Egyetemen Ünnepélyes külsőségek és formaságok mellett zajlott le az első hivatalos ünnepség tegnap délelőtt a Pécsi Orvostudományi Egyetem új elméleti tömbjének aulájában. 121 most végzett általános orvost avattak doktorrá. A megnyitó és az avatásra való hagyományos felkérés után dr. Tigyi József egyetemi tanár, az egyetem rektorhelyettese olvasta fel az orvosi eskü szövegét. Eskütétel után dr. Boros Béla egyetemi tanár, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora doktorrá fogadta az egyetem friss diplomásait, majd ünnepi beszédet mondott. Az idei szokásos szeptemberi doktorrá avatáson a most végzett medikusok közül négyen kapták meg a „Summa cum laude” minősítést, hatvanötén pedig „Cum laude” fokozatot szereztek. ünnepélyes pillanat az új aulában Erb János felvétele t M 1
