Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

1970. szeptember 13. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 OMÉK 1970 Nincs lehetetlen Minden munkafolyamatot gépesítenek Hatvanhetedszer rendezik meg az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Ki­állítást és Vásárt. Élelmiszergazdaságunk e nagy seregszemléjén minden eddiginél több új gépet vonultattak fel a hazai és a külföldi kiállítók. Munkatársaink, a teljesség igénye nélkül, a kiállításon látható gépújdonságokból szeretnének ízelítőt adni. Újdonságok, meglepetések A kapától meg a kaszától hosszú út vezetett a gőzekéig; A gőzeke megjelenése dicső mérföldkő volt, de hol van már napjaink csoda traktorá­tól, amelynek vezetőfülkéjé­ben légkondicionálással ál­landó hőmérsékletet biztosí­tanak, pormentes levegőt jut­tatnak be, s úgy takarékos- kodnak a vezető idejével, hogy rádiót, kávéfőzőt és ön­gyújtót szerelnek be a fül­kébe. De a végcél: a paraszt­A HÖDGÉP kisgépei. nak egyetlen egyet se kelljen hajolnia, amíg az élelmiszer a földekről a fogyasztó aszta­lára kerül. Tehát az élelmi­szergazdaság munkafolyama­tainak teljes gépesítése. Hol tartunk ezen a téren? Ezt néztük az idei mezőgazdasági kiállításon. Ami a növénytermesztés gépeit illeti, a kiállításon minden eddiginél több az új gép, rohamosan hódíta­nak tért az új gépsorok, a fejlett technológiák. Vajon emlékszünk-e, mi volt né­hány évvel ezelőtt? Magyar- országon mindössze csak a gabona komplex gépesítését mutathattuk be. Az idei ki­állításon már látható a ku­korica-és a hagymatermesz­tés, az erdőművelés, a faki­termelés, a lucerna és a réti­széna betakarítás komplex rendszere. Ez nagy előreha­ladás. És nehogy azt gondol­juk, hogy ezek az új gépek és gépsorok zömében külföldi gyártmányúak. Szaporodnak a hazai gyártmányok. Mind­ez — a hagyományos gép­gyárakon kívül — a gépjaví­tó vállalatok fejlődő gyártá­si tevékenységét is jelzi. Ahelyett, hogy az új konst­rukciók részletekbe menő is­mertetésébe belevesznénk, fi­gyelmünket inkább a gépe­sítés jövőjére fordítsuk. A jelszó: Nincs lehetetlen — minden munkafolyamatot gé­pesíteni! Ezt persze könnyű Borgépcsalád Ügy tűnik, a bor útja a pohárig — rövid út. Pedig nem így van. A hordóban lévő bortól meglehetősen hosszú gépsorozat vezet a pohárig. A borgépcsaládot, amely a borszivattyú, palac­kozó, címkeragasztó gépig magába foglalja az összes munkafolyamatot szolgáló gépeket, a Kecskeméti Mező- gazdasági Gépjavító Válla Vt állította ki. Termékével el­nyerte a kiállítás ezüstérmét. A borkezelés fogalomkörébe négy gépegység tartozik: a kcnessav adagoló, a kénes­sav sterilizáló, a négyválto­zatos borszívó gépegység és a szénsav adagolók. A boros­palack előkészítő gépek szá­ma ugyancsak négy: a para­fadugó kiszedő készülék, pa­lackmosógép. sterilizáló gép és csepegtető gépegység. A borpalackozásnál a parafa­dugó zárógép, a palacklám- pázú készülék és a címke­szorító zárja a sorozatot. Ér­dekessége a borgépcsaládnak, hogy gépegységei külön-kü­lön is iizembehelyezhetők, megvásárolhatók. mondani. A konstruktőröket sokszor állítják megoldhatat­lan feladatok elé. És mégis: megszületik az új gép. Ho­gyan? Érdemes és érdekes például megemlíteni, hogy a fejlett mezőgazdaságokban a gépi betakarítás műszaki megoldása és a növényneme­sítés erőteljes kölcsönhatás­ban van. Ha egy betakarítási folyamat gépesítése műszaki­lag lehetetlen, akkor a nö­vénynemesítés lép előtérbe: olyan fajtákat termel ki, amelyeknek a betakarítása már gépesíthető. A nemzet­közi szakirodalomban ismert példa a szüret gépesítése; az Egyesült Államokban olyan szőlőfajtát hoztak létre, amelynek fürtjei meghatáro­zott erősségű rázásra levál­nak. A mezőgazdasági kiállí­táson ilyen vonatkozásban megjelentek az első fecskék. A Balatonboglári Állami Gazdaság Cordinale szőlőfaj­tája már olyan, amelynek gépi szüretelése lehetséges. A gépesítés egy másik le­hetséges irányát jelzi a re­pülőgép és a helikopter. A kiállításon látható szovjet KA—26-os típusú mezőgazda- sági helikopter az egyik szen­záció. A szőlő- és a hagyma­termesztő gazdaságokban jó a hatása. Kis folyadékmeny- nyiséget képes kiadagolni a területre. Lehetővé teszi, hogy a domboldalakon is jó minő­ségű permetezést végezzenek. Ez jó manőverező képességé­nek köszönhető, 20x20 méte­nagyüzemi sertés- és szarvas­marha-tartás gépei, berende­zései. A hazai úttörők közé ; számító Mosonmagyaróvári j Mezőgazdasági Gépgyár is j kiállította új típusú lengő- j lapátos ki trágyázó ján kívül a kétoldalas kaparólapátos ete­tőt, a takarmánykeverő, ada- j goló asztalt és az elektromos i jászolkirekesztőt is. Ugyan- I csak új berendezés a gyár i Pannon-Kombi sertéstelepe, I amely a nagyüzemi sertéstar­tás komplex berendezéseit j tartalmazza. A hazai eredményeknek jogosan örülhetünk, de ugyan­akkor érdemes elgondolkozni azon is, hogy az NDK-beli IMPULSA kombinát 2 ezres szarvasmarha-telepeket ké­szít, amelyekben — hacsak például a fejési teljesítményt vesszük alapul — 4 fejő óránként 200 tehenet tud megfejni. Az élelmiszergazdaság hús­programját elősegítik azok a kisebb teljesítményű húsfel­dolgozó gépek is, amelyek egy-egy mezőgazdasági nagy­üzem számára gazdaságosak. Az ÉBGV például olyan, óránként 200—250 kilogramm húst feldolgozó komplex be­rendezést állított ki, amely elvégzi a hús darálását, fi- nomravágását, keverését, sőt a töltést is. Ugyanez a válla­lat előállított egy füstölő-főző berendezést is, 10—15 má- zsa/8 óra teljesítménnyel, amely az előbbi húsfeldolgo­zót célszerűen egészíti ki. Az Impulsa halszálkás fejőállás. NDK-gyártmány. res területről képes felemel­kedni és leszállni. Permetező berendezései alkalmasak az ULW, azaz ultrakis-litertér- fogatú permetezésre is. Ez­zel katasztrális holdanként 2 —3 liter permetlé kijuttatá­sát teszi lehetővé. Használata elsősorban a gombabetegsé­gek elleni védekezésnél jó hatású. A rotor segítségével, a légörvény képzésével a nö­vények leveleinek fonákjára is odakerül a védőszer, a kár­tevőket ott is elpusztítja. A szőlők és gyümölcsösök per­metezésében 200 hold a napi teljesítménye. Ami az állattenyésztés munkafolyamatainak gépesí­tését illeti, elmondható, hogy a kiállítók nagy súlyt fek­tettek a nagyüzemi húster­melés gépeinek, berendezé­seinek fejlesztésére. A hagyo­mányosnak mondható nagy­üzemi baromfinevelés, feldol­gozás berendezései mellett helyet kaptak az ugyancsali Magyar gyártmányú kisautó Puli névre keresztelték a győri Mezőgazdasági Gépja­vító Vállalat dolgozói a leg­újabb magyar kisautót. A vállalat fiatal mérnökei meg­lepően rövid idő alatt fej­lesztették ki ezt a többcélú járművet — mintegy újra bevallva: mérnökeinket vál­tozatlanul izgatja a hazai autógyártás kiszélesítésének lehetősége. A Puli 70 kilo­méteres maximális sebességet képes elérni. Fogyasztása 9— 11 liter. A vásáron bemuta­tott példány teherszállító pla­tóval volt ellátva, mely ‘ 750 kilónyi teher elhelyezésére alkalmas, kis fantáziával azonban személyszállító kivi­telben is elképzelhető a ko­csi. Ez esetben a gazdaságo­kon belüli közlekedés eszköze lehetne. — Mezőgazdasági gépkocsik. i A Csepel Autógyár bemutatta új, mezőgazdasági rendelte- | tésű, terepjáró tehergépko- I csijait, melyek D—562-es, j illetve D—564-es típusszám- í mai kerültek forgalomba. | Ezek a kocsik összkerékmeg- haj fással készülnek, s 5 ton­nás billenő rakfelülettel ren­delkeznek. A motor 145 ló­erős, a jármű sebessége 88 kilométeryóra. — A norvégokkal közösen. A Vörös Csillag Traktorgyár, — norvég cégekkel együtt­működve —, kialakította a. Dutra—Műnk elnevezésű ex­kavátort, mely a jólismert D4K—B traktorra van fel­szerelve. A hidraulikusan működtető gémre különböző méretű és profilú ásó- és ra­kodókanalak, markolók, gö­dörfúrók, illetve rönkrako­dók szerelhetők fel. Korszerű sertéshizlaló telep. NDK-gyártmány. Elhanyagolt gyümölcsösök, házikertek Nagy gond a kisgép Ispán János budapesti kis­iparos 250 köbcentiméteres Pannónia motorból kialakí­tott kerti traktorával meg­jelenhetett a 25 év eredmé­nyit összegező 67. mezőgaz­dasági kiállításon — s ez mindennél jobban mutatja, mennyire elmaradott nálunk még a mezőgazdasági kis- gépesítés. Az egyébként meg­lehetősen ügyes kerti „Pan­ni” előtt naphosszat álldo­gáltak az emberek, ami vi­szont az érdeklődés meglétét, az igények egyre erőtelje­sebb jelentkezését jelzi. A legutóbbi mezőgazdasági ki­állításhoz mérten, persze, most már nagyon is sok kis­gépet, mini-traktort, háztáji­ban használható „mindentu­dót” mutattak be a külön­böző vállalatok, ami az ille­tékesek „felébredésére” utal. Alábbi összeállításunk célja vázlatosan összegezni: me­lyik vállalat mit ígér a gyü­mölcsösök, háztáji kertek és gazdaságok szakembereinek? A kiállítás legígéretesebb kisgépe kétségtelenül a bé­késcsabai Gépjavító Vállalat „Oros” elnevezésű robotja, mely morzsol, darál, répát szeletel, szecskát vág és sző­lőt tűz. A motor 220 voltos, illetve 370 wattos. A robot össz-súlya 38 kilogramm. — Teljesítménye ennek ellené­re tiszteletreméltó. Kukori­cából például 40—50 kilót morzsol óránként, darából 150—200 kilót őröl, míg ré­pából 3—400 kilót szeletel. A kiskertek, szőlők egyre elhanyagoltabbak, ami ért­hető is, hisz a minden áldo­zatra kész öregek lassan már A zürichi Bucher cég mini-traktora. ezt a munkát se tudják el­végezni. A mai városi em­ber növényszeretete, termé­szet iránti nosztalgiája nem csökken ugyan — megfelelő gépi segítség nélkül azonban ma már csak kevesen ké­pesek, illetve hajlandók kul­turált szinten tartani az örökül kapott szőlőket, gyü­mölcsösöket. A nagygazdasá­gok, illetve hivatásos kerté­szek különösen a permete­zések elmaradása, illetve a növényi betegségek terjedése miatt panaszkodnak. A meg­oldás: könnyíteni a perme­tezési munkákat. A hazai gyárak körülbelül negyven év óta azonos szinten gyárt­ják permetezőgépeiket: a munka nehéz velük és lassú. A bécsi Jessur-cég pár év óta minden BNV-n ott van, de világszínvonalon álló ter­mékeik csak most kerültek a hazai boltokba. A mostani kiállításon nagysikerű — ben­zinmotoros —, házi kiskert­permetezőjük továbbfejlesz­tett változatával jelentkez­tek. A tárolótartály mű­anyagból készült; a szóró­fej szabályozható. A sugár akár húsz méter magasra is felhatol. A házi kistraktor nálunk még ritka dolog, de ez már nemsokáig lesz így. A fen­tebb említett Ispán János mellett több magyar gyár is bemutatta törpe-traktorát, köztük a HÓDGÉP, mely fá­radhatatlan az új termékek kidolgozásában. A HAKO- kooperációban készülő masi­nának több alaptípusa van, s számos munkaeszközzel fel­szerelhető. A gép iránt nagy volt az érdeklődés, igaz, a „nagymenő” zürichi Bucher ez alkalommal még csak megfigyelőként volt a vásá­ron jelen. A Bucher-kisgépek Európában a legismertebbek és talán legsikeresebbek is. A műszerfinomségú mini­traktorok 800 kilogrammnyi hasznos súlyt képesek „után­futójukon” .szállítani, de — természetesen —, felszerel­hetek ekével, kaszálófejjel és mindenféle más, növényápo­lással kapcsolatos szerszám­mal is. — Hódit a Vakufol. Hír­ből már ismerték a szak­emberek, de az első hivatalos bemutatkozásra csak most, a vásáron került sor. A Pest­vidéki Gépgyár egy évig tar­tó próbaüzemelés Után be­mutatta új technológiájú silórendszerét, amely a Va­kufói nevet kapta. A vaku- fól-eljárás lényege: a szecs­kát fóliába csomagolják, majd a fólián belül vákuu­mot teremtenek. A módszer kidolgozói minimális erje­dési veszteséget ígérnek. — Nem fenyeget többé a va- dák (nyúl, szarvas, őz) által okozott kéregrágás, kéreghántás és törzsletűrés veszélye. Az Egri Dobó István Termelőszövetkezet olyan perforált PVC védőrácsot hozott forgalomba, amely vé­delmet nyújt a gyümölcsösökben és az erdőkben a vadak kár­tevései ellen. A pasztellszínű, ütésálló műanyag védőrács szo­rosan a fa törzséhez simul és a fa vastagodásával együtt rugal­masan tágul. — Nemcsak szállít, mintát is vesz. A nyugatnémetek mutatták be azt az új típu­sú tejszállító kocsit, mely nemcsak szállít, de mintát is vesz minden tartályba szi­vattyúzott tejmennyiségből. A kocsi motorja 130 lóerős. A hétezer literes tartály szi­vattyúja villamoshálózatról és a gépkocsi motorjáról egy­aránt üzemeltethető. — ötletes állatmérő. A bu­dapesti Siemens Ktsz meg­lepetése: állatmérő, mely a sertésólak padozatába he­lyezhető. A mérőóra alig könyvnagyságú, az érzékelő egység pedig napokig is az ólban hagyható, — nem za­varja az állatokat. A mű­szer megoldja a folyamatos súlyellenőrzés problémáját. — A Lajta-család. Traktorvon- tatású ekecsaládot fejlesztett ki az építőszekrényelv felhasználá­sával a Mosonmagyaróvári Me­zőgazdasági Gépgyár. A Lajta- családot több mint 50 változat­ban lehet használni az öt alap­gép és a hat különböző kiala­kítású és ötféle fogásszélességű eketest különböző összeszerelé­sével. Az eddigi vizsgálatok sze­rint a Lajta-család gépel 14 és 35 centiméter mélységi határok között alkalmasak különböző mértékben kötött vagy laza ta­lajok szántására és lazítására. — Poliészter siló. A takar­mány tankautókkal történő szállítása általánossá vált a nagyüzemekben. A Tatabá­nyai Delta Ktsz most új tí­pusú tárolót mutatott be. A siló poliészterből készült, s gyűrűelemekből állíthaó ösz- sze. A takarmány betárolása túlnyomásos . levegő segítsé­gével történik. NDK a kiállításon Élelmiszergazdaságunk külföldi gépszállítói közül az egyik leg­jelentősebb helyet az NDK me­zőgépipara tölti be. Mit ajánla­nak a keletnémet gépgyártó cégek? Mindenekelőtt ZT 300-as traktorukat. A legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű erő­gép, amelyet az NDK-ban va­laha is gyártottak. Teljesítménye 93 LE. Előnyei közé tartozik a nagy vonóerő mellett a csekély csúszás és a minimális talaj­nyomás. Szélsőséges talajviszo­nyoknál is nagy a munkasebes­sége és a munkaszélessége. Sok­oldalú és egyetemes üzemelte­tési lehetőségei következtében különösen alkalmas a különle­gesen nehéz talajmegmunkáló- és betakarítógépek vontatására, illetve meghajtására. A ZT 300- as traktort úgy szerkesztették, hogy a munkaeszközöket és munkagépeket akár elől, akár a tengelyek közé is fel lehessen szerelni. Világhírnévnek örvendenek az NDK vetőmegelőkészítő beren­dezései, tisztítói. Korszerűek ra­kodógépei. Külön figyelmet ér­demelnek az NDK-ban gyártott sertéshízlaló telepek, 10—20 ezer és még több férőhelyre. A drez­dai mezőgazdasági tervezőintézet sertéshizlaló telepeinek a külön­böző takarmánj'félék előkészíté­séhez, elkészítéséhez és elosztá­sához különböző gazdaságos megoldásokat talált. Ez a rend­szer az NDK szocialista mező- gazdasági üzemeiben gyakorlati­lag bevált és magába foglalja a racionális trágyakihordó tech­nológiákat. A telepek tervezése és felállítása az építőszekrény­elv alapján történik. A legújabb fejlesztések eredménye az Im­pulsa halszálkás fejőberendezés — egy olyan csoportos fejőbe­rendezés, amely 500-as tehénál­lományig szabad- és kötött-tar- tású istállóknál a teljesen me* chanizált és részben automatizált tejtermelést teszi lehetővé. " i

Next

/
Thumbnails
Contents