Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-12 / 214. szám
12T2. szeptember 12. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 A politika alakításában is részt vesznek Pártyezetőség-választó taggyűlések Mérleget lehet-e készíteni a pártvezetőség-választó, a kongresszusi irányelveket és szervezeti szabályzat tervezetet megvitató taggyűlésekről? Nyilván nem, hiszen csak szeptember elején kezdődtek, s a munka derekáig sem értünk el. Mégis hasznos számbaven- rd az első tapasztalatokat, hiszen gondolatébresztőek, érdekesek, s talán tanulságosuk lesznek azok számára, akik ezután tartják meg taggyűléseiket. E tapasztalatokról tájékoztatott bennünket Kiss Dezső, a Pécsi városi Pártbizottság párt- és tömeg- szervezeti osztályának vezetője. Munkások, nők, fiatalok t Kik kerüljenek az új párt- vezetőségekbe? Mint ismert, a felsőbb pártszervek már korábban kifejtették erről a véleményüket. Javasolták, hogy olyan embereket válasszanak meg, akik ismerik a .jpárt politikáját, a mai követelményeket, kellő felkészültséggel, vezetési készséggel rendelkeznek ahhoz, hogy végrehajtsák azt. Külön felhívták a jelölő bizottságok figyelmét arra, hogy javítani kellene a fizikai dolgozók, nők és fiatalok arányát a pártvezetőségekbem. Ha e — nagyon is jogos és érthető — elvi követelmény szemszögéből vizsgáljuk meg azt, hogy kiket választottak be a Mecseki Érc- bányászati Vállalat egyik alapszervezetének, a Geodéziai Vállalat, Nagy Lajos Gimnázium, Erdőrendezőség pártszervezetének, összesen hét pécsi alapszervezet vezetőségébe. csak a legjobbakat mondhatjuk. A hét pártszervezet összesen 43 vezetőségi tagja közül (e számban a párttitkárok is benne vannak) ugyanis 15 fizikai munkás, 11 nő, illetve 8 harminc éven aluli fiatal. Minden okunk megvan arra a feltevésre: eredményes munkát végeznek majd a következő négy évben! Az is ismert, hogy a párt- vezetőség-választó taggyűlés a jelölő bizottság vizsgája is egyben, hiszen a titkos szavazás során dől el, hogy a párttagság egyetért-e az általuk javasolt személyekkel. E szempontból vizsgálva az előbb említett hét pécsi pártszervezet hét jelölő bizottságának munkáját, csak azt mondhatjuk: derekas munkát végeztek, kitűnő osztályzatot érdemelnek. Az általuk javasolt 43 vezetőségi tag közül ugyanis 42-t megválasztottak! Mindez azt bizonyítja, hasznos, célravezető dolog előzetes közvéleménykutatást rendezni a párttagság körében, kikérni a véleményüket. Megvitatni — állást foglalni Egyéb szempontból is sok jót lehet elmondani e hét pártszervezet taggyűléséről. A párttagság 82—85 százaléka megjelent, a legtöbb helyen csak a betegek maradtak távol. Minden negyedik párttag felszólalt, e taggyűlések tehát aktívabbak voltak, mint a korábbi átlag. A legtöbb párttag még a taggyűlést megelőző pártcso- port-értekezleteken megismerkedett a kongresszusi irányelvekkel és szervezeti szabályzat tervezettel. A pártcsoport-értekezleteken és a taggyűléseken egyaránt meg lehetett állapítani, hogy a párttagság kedvezően, örömmel fogadta, hogy nemcsak ismertetésről van szó: a véleményüket, álláspontjukat kérik, s észrevételeik — a pártszervek közvetítése útján — a Központi Bizottsághoz is eljutnak. Több helyen kifejtették: jó ez, hiszen nemcsak a politika végrehajtásában számítanak rájuk — a politika alakításában is részt vesznek! Az igazság kedvéért persze hozzá kell tenni, hogy — e hét taggyűlés tapasztalatából ítélve — a politika alakításában való részvétel még nem érte el a kívánt szintet. Ehhez arra volna szükség, hogy valóban, minden párttag már a pártcsoport-értekezleteken megismerkedjen e két fontos dokumentummal (ez nem mindenütt történt meg), hogy a pártvezetőség beszámolója már ne e két dokumentum lényegének ismertetésére szorítkozzék, hanem mondjon azokról gondolatébresztő véleményeket, tehát fejtse ki álláspontját. Csak ilyen előkészítés után bontakozhat ki ugyanis igazi, alkotó jellegű vita a két dokumentum tartalmáról, csak egy ilyen vita során és azt követően lehet szó konkrét állásfoglalásról. Magától értetődik, hogy így is sok vélemény, állás- foglalás elhangzott e taggyűléseken e két dokumentummal kapcsolatban. Minden felszólaló támogatta a párt politikáját, annak folyamatosságát, megújulását, s elhangzott számos, figyelemre méltó észrevétel is. Mégis hasznosabb munkát végzett volna a legtöbb taggyűlés, ha a vita alkalmat nyújtott volna arra, hogy necsak a a felszólalók, az egész tagság, a tagság zömének álláspontját megismerjék. Ehhez persze összegezni kell a nézeteket, véleményeket, s ez a hét pártszervezet többségében nem történt meg. Széles közéleti érdeklődés Bár csak hét párttaggyűlés tapasztalatairól adunk számot, még így is meglepő a felszólalások * széles témaköre. A többi között szóba kerültek a bérek, árak, iskolai oktatás költségei, tanácsi ügyintézés, lakáskérdés és még sok más. Minden alapunk megvan a feltevésre, hogy a többi taggyűlésen is így történik, hiszen közismert, hogy a kommunisták közéleti érdeklődése, tevékenysége a legélénkebb. S mivel több mint húszezer kommunista él megyénkben, ilyen szempontból is rengeteg hasznos észrevétel, javaslat kerül majd felszínre a taggyűléseken. Ez a tény ismételten aláhúzza: ami e taggyűléseken történik, elhangzik, az nemcsak a pártszervezetek — az egész lakosság ügye. Magyar László Társasházak épülnek Mohácson Két- és háromszobás, fürdőszobával ellátott lakások lesznek azokban az új mohácsi társasházakban, amelyeket a járási Építő Szövetkezet épít. Még ebben a hónapban átadnak 16-ot, a Liszt Ferenc utcai 36 lakásba pedig novemberben költözhetnek a lakók. Megkezdték már a Perényi utcában létesülő háromemeletes házak építését is, ahol 76 új lakás lesz. Ugyanakkor a Terv utcában 84 lakás építésén dolgoznak. Tizenkét új lakás létesül az Üjvárosban, újabb 16 pedig szolgálati lakásnak a Mohácsi Farostlemezgyár megrendelésére. A kolera már nem végzetes betegség Hazánkat nem fenyegeti a járvány Biztonsági intézkedések a behurcolás megelőzésére A középkorban egész városokat kipusztító kolera az elmúlt hónapokban ismét felütötte fejét Indiában, Indonéziában, Irakban, Afrika délkeleti részén, Törökországban és a Szovjetunió feketetengeri kikötőiben is. Bár hivatalos közlemény jelent meg arról, hogy hazánkat nem fenyegeti a járvány, a közvéleményt mégis meglehetőPozitív tapasztalatok Rend as építkezéseken Javult a társadalmi tulajdon védelme — Akad még „söpörnivaló4 arra A társadalmi tulajdon védelme mindenütt, de különösen az építkezéseken, a _ sokmillió forintos beruházásokon kap nagy hangsúlyt. Miként gazdálkodnak a köz vagyonával, megteszik-e azokat az intézkedéseket, amelyek hivatva vannak arra, hogy a minimálisra szorítsuk a drága anyagok törését, megfelelőek-e a tárolási lehetőségek? — a kérdésre választ kapni indultunk pécsi kőrútunkra a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság társadalmi tulaj dón védelmi osztályának képviselőjével; a B. m. Építőipari Vállalat üzemrendészetének vezető j é- vel, a vállalat igazgatási és jogi osztályának vezetőjével, valamint az épülő új objektumok építésvezetőjével. A város legmagasabb pontján — a televízió toronynál kezdtük szemlénket. Több mint 70 millió forintos létesítmény készül itt s mindössze egy adatot a nagy építkezés illusztrálásául: eddig a tv-torony építéséhez mintegy 2500 tonna cementet használtak fel. A felvonulási költség az építkezés területének bekerítését is magában foglalja. Itt nem látok az egész területet átfogó kerítést. — Azt hiszem, hogy ebben az esetben ez bocsánatos dolog, mert nézzen csak szét — mondja Haris Vince, az építkezés vezetője. Igazat adok. A hatalmas vasszerkezetek, különböző vasanyagok láttán gyorsan fogalmazódik a „mulasztás” indoka: ide aztán aligha fárad fel valaki azért, hogy a mázsás vasanyagokat elvigye. Különben pedig a területen több kis bekerített rész van, ahol faanyagokat és könnyebb súlyú vasalkatrészeket tárolnak. Ügy vélem nem túlzók, ha azt mondom — de a „bizottság” véleménye is egyező, — szakszerűen és gondosan tárolják az anyagokat. Jóleső látvány a fagerendák és különböző faanyagok úgyszólSzabálytalan tarlóégetés, öngyulladás A kár több mint félmillió forint — fontos a megelőzés A lábon álló gabonára mindenki vigyáz. Ez évben nem is esett tűzkár benne. Szerencse? Az is, de figyelembe kell venni, hogy minden évben jobbak a technikai feltételek, a tűzrendészeti szabályokat jobban betarthatják. De amint az aratásnak vége, jóval kevésbé vigyáznak. Pedig nagy értékekről van szó. Nem mindig tartják be a tarlóégetés — egyébként szigorú — szabályait, öt tűzeset fordult elő ennek következtében, több mint ezer- Itatszáz mázsa szalma kapott lángra és ez hatvanezer forint . kárt okozott. Komolyabb gondot jelent a szénatűz. Az idén nyáron négy esetben . fordult elő — Ibafán, Somogyapátiban, Má- gocson és Sásdon égett el háromezer mázsa széna. A kár négyszázötvenezer forint. A tüzeket három esetben öngyulladás okozta, Mágocson pedig villámcsapás gyújtotta meg a kazlat. A szénatűz oltása harmincórás kemény munkát ad a tűzoltóknak. Az öngyulladást azonban meg lehet előzni. Mindössze csak pontosan kell vezetni a kazalozási naplót, amely rögzíti a kazal belső hőmérsékletét. Ha a naplóba valós adatok kerülnek, a bajt jó előre jelezhetik, a több százezer forint értéket a kazal egyszerű átrakásával megmenthetik. A nyári tüzeket az esetek döntő többségében hanyagság, mulasztás okozza. A megyei tűzrendészeti szervek ennek tudatában a jövőben fokozott szigorúsággal ellenőrzik a mezőgazdasági területeket, s ahol szabálytalanságot tapasztalnak, a felelős személyt ötezer forintig terjedő pénzbüntetéssel sújtják. — k. p. — ván méret szerinti tárolása, de a különböző vasanyagok is rendben, egy helyre gyűjtve. Nincs eldobált kábel, nem látunk egyetlen „gazdátlan”, cementeszsákot, nincs a földbe, sárba taposott kő vagy kavics. — Kellett-e jegyzőkönyvet felvenni, vagy figyelmeztetésben részesíteni valakit azért, hogy lopta a társadalmi tulajdont? — kérdem Vá- radi János művezetőtől. — Nem volt ilyen — kapom a tömör választ. A torony belsejében működő liften felmegyünk a 70 méter magasan épülő presszóhoz. Rend mindenütt, tisztaság. Körbe a Mecsek panorámája, távolban — északnyugati irányban az erdők zöldjéből fehéren tűnik ki a petőci aknatorony. Minden valószínűség szerint sok látogatót vonz majd a torony kilátója. Megnéztük a korábban leszakadás miatt „hírnevet szerzett” lépcsőket is. Biztonságosan állnak. „Megnyugtató érzés az építkezésen a társadalmi tulajdon gondos kezelését, védését látni” — így summázzuk tapasztalatainkat. Ehhez az építésvezetéshez tartozik az újmecsekaljai 17 szintes épület is. A terület bekerítve. Elkülönített fa- ketrecekben gondosan tárolják a kőlisztet, kődarát. Katonás rendben sorakoznak a gömbfák!, egyéb faanyagok. Talán a nagyharsányi műkő tárolását lehet kifogásolni, — I gondosabban összelapátolni, ne keveredjen a földdel, porral. Az épület északi oldalán járó külső lifttel utazunk a tetőre. Rend, tisztaság. De azt tapasztaljuk akkor is, amikor gyalog jövünk le a lépcsőkön és egy-egy szinten megnézzük a belső építkezést. Nem kell eldobált faanyagokban, vasrudakban botladoznunk. A „bizottság” néhány tagja, de jómagam is visszaidézzük a három—négy évvel hasonló szemszögből végzett körúton látottakat. Akkor Komlón, a felsőplatói építkezéseken jártam, — elszomorító látványt nyújtott a rozsdásan kallódó munkagépek, a sárba taposott tégla, a gazba dobott, bitumennel teli hordó és a különböző nyílászáró szerkezetek, melyek fölött éppenhogy csak volt valami összeeszkábált tető, így aztán megvetemedett a faanyag, törött csempék az épület körül... Akkor a rendőrség egyre-másra küldte a komlói vállalatnak a jelzést a tapasztaltakról. Most itt a rendőrség képviselője is örömmel nyugtázza a látottakat. Ugyancsak Űjmecsekalján, az Építők útj ától délre, az úgynevezett sportpálya — eredetileg sportpályát terveztek ide — építkezés volt következő állomásunk. Civilek, katonák szorgoskodnak ezen a területen, hogy még ez évben átadhassák az itt épülő 270 lakást. — Ráhúzunk egy kicsit és reméljük, sikerül tartani a határidőt — mondja Bötkös József né építésvezető helyettes, akinek társaságában járjuk a területet. Látjuk a panelok szakszerű tárolását, az álló és a fektetett tárolást egyaránt. Dróthálóval körülhatárolt, úgynevezett csőkerteket is találunk, a vízvezeték- és fűtésszerelők anyagainak megőrzésére. A nyílászáró szerkezetek tárolása is rendben. — Csak annyi vételezünk a központi raktárból, ameny- nyit rövid időn belül . beépítünk — mondja az építésvezető helyettes. — Anyag, vagy egyéb lopása történt-e az építkezéseken? — Nincs róla tudomásunk, nem kellett vizsgálatot folytatni ilyen ügyben. , — Gondatlanságból származó törések? — Elvétve akad. Ezt bizonyítja a közelben törötten fekvő, teljes nagyságú, dróthálós ablaküveg... Járjuk az építkezés területét, talán egy kicsit azzal a titkolt gondolattal, hogy valami kirívó gondatlanságot mégis találunk. „Ahol mosogatnak, ott edényzörgés is van” — tartja egy mondás, tehát néhány törött téglán, vagy hulladékanyag láttán nem háborodunk fel. Ahol építkeznek, ott óhatatlanul, talán a legnagyobb vigyázat mellett is előfordulhat törés, vagy kisebb rendetlenség. Kirívó hibát nem találtunk. / A látottak alapján elmondhatom: sokat javult a társadalmi tulajdon védelme az építkezéseken. Hangsúlyozom, a látottak alapján állíthatom ezt, mert lehetséges, hogy másutt talán ellenkező tapasztalatokat szerezhettünk volna. Valóban sokat javult? Megnyugtatásképpen megkértem dr. Gárdosi Józsefet, a B. m. Építőipari Vállalat igazgatás és jogi osztályának vezetőjét, — állítsa össze néhány évre visszamenően a vállalatnál a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett cselekmények kárértékének és a megtett feljelentéseknek statisztikáját. Íme: 1968-ban 43 feljelentést tettek, — a társadalmi tulajdonban ösz- szesen 126 495 forint értékű kár kelekezett. 1969-ben 39 feljelentés — a kár értéke: 68 239 forint. Ez év első félévében 16 feljelentés — 36 213 forint kárérték. A számok feltétlen pozitív irányt mutatnak. Elbizakodásra azonban ennek ellenére nincs ok. Élek a gyanúval: van még mit söpörni a háztájon ... Garay Ferenc sen foglalkoztatja a nálunk szerencsére ismeretlen betegség közeli megjelenése. A koleráról, valamint a behurcolás elleni szigorú járványügyi intézkedésekről dr. Szűcs Endrétől, a Megyei KÖJÁL igazgató főorvosától kértünk tájékoztatót. — Mi okozza a kolerát és tulajdonképpen milyen tünetekkel járó betegségről van szó? — Néhány száz évvel ezelőtt a kolera valóban gyilkos betegség volt, hetven százalékban belehaltak akik megkapták. Kórokozóját Koch Róbert fedezte fel és nevezte el Kolera vibriónak. A neves tudós azt is megállapította, hogy ez a kórokozó savas közegben elpusztul. Ettől kezdve tudományosan is felvették a harcot a kolera ellen, védőanyagot állítottak elő. A kórokozót a beteg ember üríti és többnyire a legyek terjesztik. Leginkább mosatlan étel és kéz útján juthat a szervezetbe. Viszonylag gyors, négy-öt napos lappangás után erős gyomorfájás, magas láz, hányás és hasmenés jelentkezik. — Magyarországon mikor fordult elő utoljára kolerás megbetegedés? — 1912-ben, illetve 1921- ben Mohácson, ahova a hajók hurcolták be. — Hajóink most is járják a tengereket, kikötőket. Fenn- áll-e esetleg olyan veszély, mint 1921-ben? — Csaknem teljesen kizárt. A Dunán közlekedő és hazafelé tartó hajók minden határátlépéskor szigorú ellenőrzésen esnek át. A folyón felfelé haladva nem túí- nagy sebességgel. közieked-- nek, az esetleges fertőzés még a kikötés előtt nyilvánvalóvá válhat. A rendkívüli helyzetre való tekintettel, — akár a tengeri kikötőkben —• Mohácson is sárga-fekete zászlóval, illetve fénnyel jeleznek a nyílt vizen horgonyzó hajók, ha bármilyen gyanú felmerül. A hajókat kikötés előtt elsőként a KÖJÁL mohácsi hajózási kirendeltségének orvosai vizsálják át. Ha hasmenéses beteget találnak, a hajó karanténbe kerül öt napra izolálják, veszteglő kikötőbe küldik, így van ez akkor is, ha később kiderül, hogy gyomorrontás stb. okozta a múló rosszullétet. Ezidáig egyetlen hajót se kellett visszatartani. Bár ismétlem, a kolera be- hurcolása Mohácsra szinte lehetetlen, mégis mindenre felkészültünk. A hazánkban rendelkezésre álló korszerű gyógyszerek, antibiotikumok és gyógyászati eljárások (vérátömlesztés, infúzió) segítségével eredményesen vehetjük fel a harcot, így a kolera már nem végzetes számunkra. — Természetesen nemcsak hajósok, személygépkocsival, vonaton is érkeznek külföldről megyénkbe. Velük mi történik? — A hazánkba érkezőket küföldön, majd itt is egészségügyi-járványügyi megfigyelés alatt tartják. Vonatkozik ez természetesen a Pécsre jövő külföldi diákokra is. Ugyanakkor védőoltásban részesülnek. Aggodalomra tehát semmi ok. WesztI M. AZ OSZK zenei továbbképző stúdiója okt. 1-vel megkezdi az 1970/71-es tanévet. összes tánczenei hangszerek oktatása, valamint táncdalénekes képzés. Jelentkezés naponta 9— 13 óra között az OSZK irodájában. Pécs, Rákóczi út 68. Telefon: 41-43. 1 >
