Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-11 / 213. szám
1273. szeptember 11. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Az egerágiak sikere Három díj a nyíllak ért Sikerrel mutatkozott be az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás kisállatbemutatóján az egerági Gyöngyvirág Termelőszövetkezet. Három éve foglalkoznak nagyüzemi nyúltenyész- íéssel és húsnyúl előállítással, s ez idő alatt országos szinten is szép eredményt értek el az Üjzélandi Fehér fajtával, s ezt az eredményt ismerték most el az egerági tenyészetnek odaítélt első díjjal, az aranyéremmel. A tsz négyszáz anyás tény észtelepet üzemeltet, s ennek szaporulatából évente 10—12 ezer utódot értékesít, zömmel a Kaposvári Húskombinátnak, amely csaknem az egész mennyiséget exportálja. Az előállított végtermék jó minőségét ismeri el az a különdíj, amelyet a Baromfiipari Országos Vállalat adományozott az egerági tsz- nek, s amelyet szintén a mezőgazdasági kiállításon adtak j át. A szövetkezet a nagyüzemi nyúlhús termelésen és te- hyésznyúl értékesítésen kívül meghonosította az intenzív nyúltenyésztést és húsnyúl- tsrmelést a tsz-tagok háztáji gazdaságaiban is. Mindenekelőtt kitűnő fajtával, tenyész anyaggal és takarmánnyal látja el tagjait, de segédüzemében berendezkedett a kisüzemi nyúlketre- eek gyártására is. Így ma már mintegy 180—200 Üj- zálandi Fehér anyanyúl van a tagoknál is. A háztájiban előállított húsnyulakat a tagok a tsz-en keresztül adják el u baromfiiparnak. A Gyöngyvirág Tsz-nek ezt a megyében, de országosan is úttörőnek mondható háztáji tevékenységét jutalmazta az Országos Termelőszövetkezeti Tanács különdíja. Baranyai beruházások Szűkre szabott gépkocsitelep Ebben az esztendőben befejeződött a futó javító építése a pécsi komplex gépkocsi-telepen. Ezzel csaknem teljes egészében elkészült a 104 millió forintos állami támogatással épült beruházás. Mindössze a gumijavító és hozzá tartozó szociális létesítmények maradtak a jövő esztendőre, bár az eredeti tervek szerint 1970. december 31 volt a határidő. Tervezési, kivitelezési kapacitás hiánya miatt azonban módosították az eredeti programot. Így csak a jövő év végén készül el, az 1963-ban tervezett, Pécs igényeit kielégítő gépkocsitelep. Az autóbuszforgalom és tehergépkocsi szállítás azonban mit sem törődött az akkori számokkal, és már most messze túlhaladja az eredeti elképzeléseket. A tervek csak tervek... A hét év előtti elképzelések szerint 400 tehergépkocsi, 250 autóbusz és 50 pótkocsi elhelyezését, javítását, ellenőrzését kívánták itt megoldani. Ma 340 tehergépkocsi, 340 autóbusz, 77 pótkocsi és 15 munkagép van a 12-es Autó- közlekedési Vállalat pécsi központi telepén. Számszerűleg is felülmúlja az eredetileg tervezettet, típusban pedig sokkal helyigényesebb járművek kerültek forgalomba. Az egykori „fakaruszok” helyett kétszer akkora területigényű csuklósbuszok, a Csepel teherkocsik helyett nagyobb Skoda és ZIL gépkocsik futnak. Az elhelyezés pedig csak a probléma kisebbik része. Sokkal nagyobb gondot jelent a járművek javítása, mosása, ellenőrzése. Az idén elkészült futó javító oldotta csak meg például a csuklósbuszok javítását. Ilyen hosszú aknák régebben nem voltak. Olcsóbb lett a ponty Kellemes meglepetés érte a halételek kedvelőit. A Halil rtékesítő Vállalat budapesti központja szeptember 1-től december végéig 3 forinttal leszállította a ponty eladási i rát. Az egy kilón aluli pontyot 20 forint helyett 17 forintért, a kilósnál nagyobb pontyokat pedig 23 forint helyett 20 forintért árusítják a vállalat, pécsi és baranyai halcsarnokaí. Motorjavitás a komplex-telep új műhelyében. Kedvező tájékoztatást kaptunk a halellátás javulásáról is. A kései kitavaszodás, majd az árvizek és a nyári áradások komoly nehézségeket okoztak a halászoknak. Emiatt a megrendelt hal- j mennyiségnek csak a felét tudták leszállítani. A szeptemberben megkezdődött őszi lehalászás azonban megszüntette a zökkenőket és a jövő héttől kezdve már lényegesen javul a halellátás. Bármilyen fájdalmas: Pécs máris kinőtte a telepet, aminek egyik oka, hogy a tervezéskor a helyi közlekedést nem vették figyelembe — az egyesülés a két vállalat között később történt. Mit lehet tenni? Űjabb telep építéséről álmodni sem szabad. A mostani telep bővítési lehetőségei is nagyon szűkre szabottak. Egyetlen út marad: a meglevőt kell a lehető legjobban kihasználni. Erre több tervet dolgoztak ki a vállalat vezetői. Minden négyzetcentiméter helyet kihasználó parkolási séma készült. A felfestett, fém útburkolati jelekkel kijelölt területen, katonás rendben tárolják a járműveket. Rendszám szerint, mindegyik gépkocsi csak a számára megállapított és megjelölt helyen parkírozhat. Szigorúbb forgalmi rend uralkodik itt, mint Budapesten, a belváros legforgalmasabb részein. Ezzel párhuzamosan a javítást is a legésszerűbb úton oldják meg. Ahol lehetőség van az automatizálásra, minden ötletet felhasználnak. A kötelező gépkocsi szemlék — naponta — szinte futószalagszerűen történnek. A műhely ajtaján piro6 és zöld színű lámp>a jelzi szabad-e a műhely. A lámpák fotoeellás elven működnek. Amikor a műhelyben járművek nincsenek a fotocella útjában az szabad utat biztosít. Az ajtó a gépkocsiból működtethető pneumatikus berendezéssel nyitható. A fehér csempével, nagyfényerejű lámpákkal felszerelt aknákban hidraulikus aknaemelők, automata csavarlehajtók könnyítik a munkát. A mosóban újtípusú oldal- és alvázmosó kefék működnek. A fényezőben annyira kicsi a hely, hogy nagy hatásfokú levegő tisztítót j nem lehet felszerelni, ezért | kisméretű, de nagyon hatásos álarcos légtisztítót alkalmaznak. j Legfontosabb — vallják az AKÖV-nél — minden négyzetcentiméter helyet kihasználni, mindenütt kevés emberrel, sok géppel a jármű- ! veket gyorsan javítani, mosni, ellenőrizni. j így is 56 gépkocsit kény- j telenek voltak a siklósi telepre kihelyezni. Tervek a bővítésre A végleges megoldás úgy I tűnik az lesz, amikor a telep j határait kitolják Siklósig, Mohácsig, Szigetvárig és Kom- j lóig. Vagyis ezeket a telepeket fejlesztik, mert igazán , jól irányítani 200 gépkocsinál többet már nagyon nehéz. A siklósi úti telepen még [ egy parányi lehetőség van a tárolótér növelésére. Jövőre befejezik a már említett gumijavítót a hozzátartozó utakkal, és egy 100 személyes szociális létesítményeknek helyet adó épületet. A felüljáró miatt le kell bontani a Rózsa Ferenc utcában levő központi raktárt és több irodahelyiséget, amelyeket majd szintén a komplex telepen helyeznek el. Ezzel ott minden terjeszkedési lehetőség megszűnik, 6 csak belső, szervezési, automatizálási műveletekkel lehet a szűkre szabott ,.takarót” tovább nyújtani. Erre viszont még nagyszámú lehetőség kínálkozik. A jövő: automatizálás a bányászaiban ia Dobson a Lajos-telepben Libegő a íöld alatt Ajka 90 százalékosan gépesített (Munkatársunk telefonjelentése) j Vérvörössé válik az út, I amikor Nagyvázsony mögöttünk marad. Bauxitot szállító gépkocsikat előzünk Balra a távolban Halimba vörös porral belepett aknatornya — jobbra a fekete padragi aknák látszanak. Nem sokkal később feltűnik Ajka. Először a magyar— szovjet alumíniumegyezmény keretében most fejlesztésre • kerülő alumíniumkombinát. ; majd az erőmű marad el I mögöttünk. Ármin-akna a j közeli Ajka-Csingervölgyben j szerénykedik, Kossuth- egy kissé távolabb, Jókai-bánya pedig 5 km-re. Útközben Oszvald Győző, a Közép-Dunántúli Szénbányák gépiészeti munkatársa tájékoztat: náluk a nagyarányú gépesítés öt—hat éve í kezdődött. Ilyen ipar közepette, mint itt van — mutat körül — nem lehet lemaradni. Ajkán Dobson hidraulikus önjáró fejtésbiztosítás, lengyel maróhenger, Jókai bányán Schwarcz-Wild hidraulikus lépegető, Balinkán szintén maróhenger működik. Nemsokára hozzák Pécsről a Gullickot. Ajkán vagy Padragon helyezik üzembe. Már az első földalatti „lépések” meglepetést tartogatnak. Libegő — egyszemélyes ülőke egy végtelen drótkötélpályán — ereszkedünk le az 50 méter szintkülönbségű, 180 méter hosszú siklón. Ezután egy három kilométeres séta következik, amíg az önjáró hidraulikus fémtámos fejtésbe érünk. A maróhenger 50 m-re a fejtés másik végén harapja félelmetes fogaival a Lajos telepet. A fejtés innenső végér) a szánok méltóságteljesen kúsznak előre. — öt éve működik nálunk a Dobson — mondja Horváth Gyula üzemvezető. — Ez alatt 3—4 alkalommal kellett nagyjavításra a bányából kiszállítani. Közben egymillió tonna szenet termelt. 1965-ben ezer tonna szén kitermeléséhez még 615 műszak kellett, ma már 505. Egy műszakra eső teljesítmény pedig meghaladja a tíz tonnát. Ajkán sem voltak köny- nyűek az első napok. — Bizonytalan volt — mondja Horváth Gyula. — magas volt a telep. A tárnok karcsúnak tűntek, mintha nádszálak tartanák a bányamennyezetet. Ma már el sem tudnák a bányát képzelni nélküle, öt éve itt még csak a réselőgé- pet ismerték. Ma a kötelezően kesztyűben dolgozó bányászok alig nyúlnak a szénhez. A maróhenger páncél- kaparóra rakja a szenet, majd gumiszalagon egy töl- tőbunkerba kerül, onnan pedig végtelen köteles csille viszi az osztályzóba. Az üzemvezető szerint a jövesz- tés, a rakodás és szállítás ebben az üzemben 90 százalékig gépesített. Nagyon jól hangzik. Sajnos, néhány szépséghibája azonban van ennek a valóban gépesített bányának. A fúrógép fejtőkalapács itt is mindig a vájárok kezeügyé- ben kell, hogy legyen. A lapát is szükséges: az omladék alól sűrűn kell kiszabadítani a tárnokát. Van azért még itt is nehéz fizikai munka. Néhány szám: a közép-dunántúli szénbányáknál naponta 7500 bányász 10 ezer tonna szenet termel. Ajkán 1400 bányász 2000 tonnát. Sok bányászra van itt is szükség. Az itt működő gépek is már 4—5 esztendősek. Sem korszerűsítve, sem mostani megkopott állapotukban már nem verseny- képesek. Magyarországon azonban még alkalmasak arra, hogy a bányagépész konferencia résztvevőinek szemléltető eszközül szolgáljanak: mindenütt legalább így — de lehetőleg ennél jobban. L. J. Bővül a Hírlapolvasó Pécs egyik legnépszerűbb olvasóterme a Színház téri j Hírlapolvasó. Látogatóinak i örömére a közeljövőben bővülnek azok a lehetőségek, amelyekkel élhetnek az olvasók. A jelenlegi nagyterem Kossuth Lajos utca felőli részében könyvespolcokkal leválasztanak egy kisebb olvasószobát, amelyben megtalálhatók majd a legkülönbözőbb iskolatípusok tankönyvei egészen az egyetemi tankönyvekig. Az olvasóteremben felállított asztaloknál a rendszeres látogatóknak állandó „törzshelyük” lesz, ahol nyugodtan otthagyhatják jegyzeteiket, füzeteiket. A televízió képernyőjén a töltőbunker látszik. Éppen egy ércszállító gépkocsi rakodik. Domonkos József diszpécser megnyugodva forgatja székét a táró fe- 1 Utasítást ad egy moz- c. onyVezetőnek. A római számokkal jelölt jelzőlámpák már sötétek. Az előbb az 1-es türelmetlenül villogott, belezte, hogy teli a bunker, s lrgősen üríteni kell. A disz- 4 écser a képernyőn látta, r.em szükséges intézkednie, a gépkocsik maguktól is megkezdték a rakodást. A Mecseki Ércbánya III-as üzemében a táró bejáratában van a diszpécser szoba. Innen irányítják a szállítást. A telefonvonalak behálózzák í z összes bányavágatot, sőt úiabban a mozdonyokról közvetlenül is lehet beszélni a diszpécserrel. Percenként cseng a tele- f : n. Félmondatos utasítások; mintha Domonkos József látná, mi történik, a sok kilométer távolságra levő bányavágatban. Látja is. Jobban mint a helyszínen levő bányász. Az csak azt tudja, ami közvetlen közelében történik. A diszpécser az egész bányát ismeri. Domonkos József technikus. Ettől függetlenül végig kellett .járnia a szállítás minden lépcsőfokát, fékestül a szállítási felvigyázóig, mielőtt a bányaműszaki felügyelőség előtt a diszpécser vizsgát letehette. Ismét cseng a telefon. Az egyik gyakorlatlan mozdony- vezető az{ kérdi, a vágányról leesett csilléket hogyan rakja vissza. Ennél azonban sokkal nehezebb intézkedéseket is kell tennie. — Talán ä legnehezebb volt, amikor az elmúlt esztendőben súlyosan megsérült barátomat kellett kiszállíttatni. Az egész bányában leállítottam a vonatokat, hogy szabad útja legyen a mentőszerelvénynek. Tíz perc alatt kiértek a 25 perces úton. így is későn értek. * A DÉDÁSZ URH-s kocsija rekord idő alat kezdte meg a hiba javítását a Szigeti úton. A bejelentés 16,18-kor érkezett a központi diszpécser szolgálathoz. Tíz perccel később jelentették, hogy az áramtalanított hálózat harmadát már visszakapcsolták. A hibát még nem találták meg, de azt már tudják, hol nincs. Hatalmas táblán — a szoba egyik falát befedi — látható annak a 600 kilométeDISZPÉCSEREK rés vezetékhálózatnak a sémája, amelyre innen felügyelnek. Nagykanizsától Kalocsáig, a Balatontól a Dráváig. Az ügyeletes diszpécserek Kelemen László és Cseh Béla. A diszpécserek reggel héttől este hétig vannak szolgálatban. Vasárnap, ünnepnap, hétköznap itt egyre megy. Kelemen László az idén a karácsony estét fogja itt tölteni. A neon lámpa egy pillanatra elsötétül, majd ismét világít. — Valahol zárlat volt — mondja Kelemen. — Magától elmúlt. Az automaták ugyanis úgy vannak konstruálva, hogy a sűrűn ismétlődő apró zárlatokat önma- guktól megszüntessék. Egy pillanatra ki, majd ismét zárnak a kapcsolók. Ilyenkor a hibák nagyrésze megszűnik. Ha nem: ismét kikapcsol és egy percig feszültségen kívül helyezi a vezetéket. Ha a bekapcsolás után a zárlat fennmarad, csak a szerelők segíthetnek. Ilyenkor száguld végig a riasztás a diszpécser hálózaton. — Április 2-án ragadós hó lepte el Zala keleti részében a vezetékeket. A 120 kilométeres sebességű széllökések oszlopsorokat döntöttek ki. Megszűnt az áramszolgáltatás, hírközlés. Ilyen esetben régebben hetek alatt sem lehetett volna a hibát megszüntetni. Négy nap alatt sikerült. — A Szovjetunióban, az NDK-ban, Csehszlovákiában a miénknél jobb diszpécser- szolgálatokat szerveztek. A technikai berendezések nagyobb számban állanak rendelkezésre, bár az utóbbi öt esztendőben Magyarországon is óriási fejlődés történt. Nagyon jó lenne egy számítógép. Az ország 1/6-t látjuk el villamosenergiával, sokszor gyorsabb intézkedés kellene, mint amire az emberi fej képes — mondja Várkonyi József villamos- mérnök, a központi diszpécser szolgálat vezetője. >!■ Egy áruszállítmánynak 36 kódszáma van. Az áru súlya, a szükséges gépkocsi- típus, rakodási idő és még számos, a szállításra jellemző adatot táplálnak a kom- puterba. Augusztus 26-án például Debrecenbe ment egy pécsi tehergépkocsi. A számítógép kikereste a számára legmegfelelőbb visszafuvart. Az AKÖV központi telepén, a diszpécser szobában, kopog a telexgép. Az Országos Bőripari Vállalat 16 tonnányi bőrárut akar Pécsre szállítani. Bajna László csoportvezető pillanatok alatt, most számítógép nélkül is, tudja mivel lehet elhozatni. A mohácsi telepen vannak a 16 tonnás gépkocsik, és nekik is akad legtöbbször a fővárosban dolguk. Az AKÖV-nél 4 diszpécser és egy hírközlő berendezés kezelő tartozik a szolgálathoz. A diszpécserek valamennyien érettségizettek, forgalmi tiszti vizsgát tettek, és sok év szakmai gyakorlattal rendelkeznek. A telefon 45 perc alatt, míg ott voltam, 50-szer csengett. Mikor indul a harkányi autóbusz? Szombathelyről árut kell Kaposvárra szállítani. Gépkocsik mentése. Minden itt fut össze. Ebben a kis szobában úgy irányítják a vállalat 100 és 100 tehergépkocsijának, autóbuszának forgalmát, hogy minden percben pontosan tudják, merre járnak, milyen kedvező fuvarlehetőség adódhat az útvonalon. Üres kilométer alig van. * A vállalatok nagy többsége rájött, hogy korszerű, hatékony diszpécserszolgálat nélkül ma már nem lehet eredményesen működni. Mind kevesebben lesznek azok a diszpécserek, akik egyszerű üzenettovábbító, „telefon- központos” szolgálatot látnak el. Szaporodik azoknak a diszpécsereknek a száma, akik tapasztalatuk és jogkörük alapján akár igazgatói szintű döntéseket is hozhatnak. Pécsbánya üzemvezetőjétől hallottam egyszer: egy jó diszpécsernek éppúgy kell a bányában intézkednie, mint a bányamesternek. Ehhez persze olyan tapasztalattal, szaktudással rendelkező diszpécserekre van szükség, akik képesek is ilyen intézkedésekre. Már rég a múlté az a felfogás, hogy a leggyengébb műszakiakból diszpécser lesz. Talán nem kell jósnak lennem: rövidesen a legjobbakat bízzák meg a felelősségteljes feladattal. Lombosi Jené
