Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-06 / 209. szám

/ í árai 1 forint Világ proletárjai, egyesüljetek! ' . ... Dunántúli napló xxvn.évfolyam,209.s*ám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapj a 1920. szeptember 6., vasárnap Bátran tovább lépni A mezőgazdaság szocialis­ta átszervezését követő évek­ben az alapvető cél a mező- gazdasági üzemek tevékeny­ségének profilírozása volt Ebben az időszakban a ter­melőszövetkezetek rendkívül sok növényféleséget, kerté­szeti terméket stb. állítottak elő. Nem volt specializált az állattenyésztés, állattartás sem. Ugyanakkor, viszony­lag kis földterületen gazdál­kodtak, s mindezek eredmé­nyeként, munkájuk nem volt elég hatékony. A célszerű helyi adottságokból kiinduló — profilírozás elősegítette a gazdaságosabb termelést Ez­zel egyidőben végbement — a kisebb termelőszövetkeze­ték egyesülése útján — az üzemnagyság növekedése is, amely végeredményben a gazdaságosabb termelés érde­kében az eszközök, és erők koncentrálását jelentette. E folyamat eredményeként me­gyénkben — 1969-ben — a termelőszövetkezetek átlag- területe meghaladta a 4000 kataszteri holdat Annak ellenére, hogy ilyen mértékben növekedett a ter­melőszövetkezetek átlagterü­lete, egyrészt a szükségletek növekedése, másrészt a ha­tékonyabb, gazdaságosabb termelésre való törekvések eredményeként olyan terme­lési feladatok jelentkeztek és jelentkeznek, amelyek meg­valósítására önmagában egy- egy termelőszövetkezet nem képes. Napirendre került a társulások kérdése. Baranya megyében — a közelmúltban — kilenc ter­melőszövetkezet kötött meg­állapodást egy 60 ezer mala­cot, hízót előállító kooperá­ció létesítésére, mintegy 60— 70 millió Ft-os beruházás­sal, amit egyedül, egymás nélkül — állami támogatás mellett sem — tudtak volna biztosítani a termelőszövet­kezetek. E kooperáció — egy­szerű gazdasági együttműkö­dés formájában — a sertés­hizlalás részfolyamatait (ko­catartás, fiaztatás, malacne­velés, süldőhizlalás) egyesíti a résztvevő termelőszövetke­zetek közötti munkamegosz­tás és tevékenységcsere alap­ján. Nemrégiben a Megyei Párt Végrehajtó Bizottság, a NEB és a Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségei is megvizsgálták a szövetkeze­tek gazdasági együttműködé­sének jelenlegi helyzetét, va­lamint a fejlesztéssel kapcso­latos feladatokat. Megállapí­tották: hogy megyénkben út­törő szerepet töltött be a Me- csekaljai Gazdaságok Tejfel- dolgozó és Értékesítő Közös Vállalkozása (az ún. ME- CSEKTEJ), amely négy ter­melőszövetkezet társulásából jött létre. E társulás személyi problémák és forgóalaphiány miatt az 1969. I. félévet mintegy 300 000,— Ft veszte­séggel zárta. A személyi problémák megoldása óta azonban egyenletesen fejlő­dik, s az év végére — a veszteség megszüntetése mel­lett — több mint 250 000,— Ft nyereséggel zárt. A termelőszövetkezetek a MECSEKTEJ sikere óta szá­mos együttműködést alakítot­tak ki egymás között az alap- tevékenység területén. Pél­dául a lippói és a drávasza- bolcsi termelőszövetkezetek között olyan állattenyésztési és tartási együttműködés jött létre, melynek során a drá- vaszabolcsi termelőszövetke­zet tehenet tart, és utódot állít elő, a lippói pedig a hizlalásra alkalmas utódokat átveszi és csak hizlalással foglalkozik. Megyénkben ma már több termelőszövetkezet és állami gazdaság is folytat egymás­sal eredményes gazdasági együttműködést. A mezőgazdasági üzemek, felvásárló- és ellátó vállala­tok közötti együttműködés is igen sokrétű. A termékérté­kesítési kapcsolaton túlme­nően az együttműködés kü­lönböző formái alakulták ki. A Szövetkezetek Értékesítő Központja (MÉK) több ter­melőszövetkezettel kötött megállapodást fóliás zöldség- termesztésre. Mivel ezen ter­melési kooperációk nem hoz­tak kedvező termelési ered­ményt, a MÉK annak érde­kében, hogy a primőrt ter­melő kertészeteket továbbra is támogassa, 1970. évre egy­millió forint rövidlejáratú, kamatmentes kölcsönt bizto­sít hét termelőszövetkezet­nek a fóliatelepek korszerű­sítésére és bővítésére; Az Agroker Vállalat a pogányi Üj Tavasz Termelőszövetke­zettel sertésitató technológia gyártására, illetve annak for­galmazására kötött megálla­podást. A Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat többirányú együttműködést létesített a mezőgazdasági üzemekkel. Kilenc termelőszövetkezettel és két állami gazdasággal a termelékenység előmozdításá­nak érdekében együttműkö­dési megállapodásokat kötött a takarmánykeverékek hasz­nosításával kapcsolatban. Egyszóval a lehetőségek egyre bővülnek, s szinte ki- merfthetetlenek. A társulásokkal kapcsola­tos tapasztalatok mellett me­gyénkben több negatív jelen­séget is megfigyelhettünk. Nem tettünk említést az ed­digiek során az egyik legré­gibb közös vállalkozásról, az építőipari TÖVÁLL-okról. Megyénk területén 1965-ben 7 építőipari közös vállalko­zás alakult. Ezek létrejötté­nek szükségessége a meg­élénkülő beruházási kedvhez, elsősorban az építkezés-jel- legű beruházási igények nö­vekedéséhez kapcsolódott. Sajnos, ezek a vállalkozások igen kedvezőtlen körülmé­nyek között működtek. Az alapító termelőszövetkezetek — bár nagy várakozással te­kintettek a TÖVÁLL-ok mű­ködése elé, — még a szüksé­ges anyagi eszközöket sem biztosították. Ehhez járult a kedvezőtlen hitelezési rend­szer, és számlázási lehetőség. A közös vállalkozások leg­alapvetőbb építőipari gépek­kel is csak esetenként ren­delkeztek, tevékenységük ma­nufakturális jellegű volt. En­nek eredményeképpen az építőipari TÖVÁLL-ok rossz példáját mutatták a terme­lőszövetkezetek gazdasági együttműködésének. Ez kife­jeződött abban is, hogy idő­közben három közös vállal­kozás szűnt meg. Mit mondhatunk tehát ösz- szegezésül? A pozitív ten­denciákat és az esetenkénti negatív jelenségeket is fi- gyelembevéve — vélemé­nyünk szerint — a külön­böző termelési, feldolgozási és értékesítési kooperációk fejlődésük kezdeti időszaká­ban vannak. A Megyei Párt Végrehajtó Bizottság e témát vizsgálva felhívta a szövet­kezetek tagságának, vezetői­nek és érdekvédelmi szervei­nek figyelmét, hogy tovább­ra is bátran, közgazdaságilag megalapozottan kezdeményez­zenek különböző kooperáció­kat. A vezetők ne féljenek az első lépésekkel együttjáró hibáktól, hanem kritikusan elemezzék azokat, s meg­szüntetésükkel biztosítsák e téren is az egészséges fejlő­dést, a mező- és élelmiszer- gazdasággal szemben jelent­kező társadalmi igények magasabb szinten való kielé­gítését. Kertész István MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa Bányásznap! ünnepségek Pécsett és Komlón Fáklyásmenet Komlón — Kitüntetéseket adtak át a bányaüzemekben A Mecseki Szénbányák veretéi elhelyezik * kegyelet koszorúját a komlói bányász­emlékműnél Szokolai felv. A szombati nap a bányász­nap jegyében zajlott le Kom­lón. A bányák csendesek vól- tak, csak az ügyeletesek „tar­tották a frontot”. A komlói­ak ünnepeltek. Délelőtt a zobáki IX-ee körlet szocialista brigádjai szovjet katonákat láttak ven­dégül. A baráti találkozó ke­retében labdarúgó-mérkőzés­re is sor került. Délelőtt 11 órakor ünnepélyesen nyitot­ták meg a Május 1. Művelő­dési Házban Tímár István festőművész Párizsi képek című kiállítását. Délben a bányászzenekar térzenét adott a Lenin téren. Délután tartották meg az űzetnek bányásznapi ünnep­ségeit. Kossuth bányán a felolvasóban gyűltek össze a bányászok, akik az esztendő első felében magasan túltel­jesítették tervüket és terven felül közel 49 ezer tonna sze­net adtak a népgazdaságnak. Ezen az ünnepségen megje­lentek a Mecseki Szénbányák vezetői, valamint a lengyel bányászküldöttség tagjai is. Az üzemi ünnepségeken ad­ták át a legjobb bányászok­nak a végzett jó munkával kiérdemelt kitüntetéseket. Míg az üzemi ünnepségek, majd az azokat követő bará­ti összejövetelek folytak, a Lenin téren a Budapest Tánc- együttes színvonalas műsort adott a komlóiaknak. Fél 7- kor kezdtek gyülekezni a bá­nyászok a város három pont­ján, ahonnan fáklyás menet­ben vonultak a munkásmoz­galom komlói mártírjainak emlékművéhez a koszorúzást ünnepségre. Itt megjelentek a Mecseki Szénbányák és Komló város vezetői. Ünne­pi beszédet Rocskár Bálint, Zobák-bánya pártbizottságá­nak titkára mondott. — Bányászaink a jövőben is odaadó . munkával segít­sék elő a ránk háruló felada­tok megoldását — mondta többek között —, hogy dol­gozó népünk továbbra is biz­ton számíthasson ránk. A Mecseki Szénbányák dolgo­zóira ezután is nagy felada­tok várnak, mert a fekete­szén iránti igény nem csök­ken, Bányászaink nyugodtan tervezhetik jövőjüket. Az ünnepi beszéd után a megjelentek elhelyezték ko­szorúikat a mártírok emlék­művénél, majd a honvédség díszsortüzéved ért véget az ünnepség. Este a Lenin té­ren A tárnák éneke címmel műsort mutattak be. A szom­bati komlód ünnepségsorozat tűzijátékkal fejeződött be. Csaknem a fél üzem — 500 ember — összegyűlt teg­nap délelőtt Pécsbányán a ha­gyományos bányásznapi ün­nepségen. A temetőben meg­koszorúzták a bányász hő­sök emlékművét, majd a Zalka Máté Művelődési Ott­honban tartották az utolsó évek legjobb hangulatú ün­nepségét, amelyen megjelent Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák pártbizottsága munkatársa, Pataki Mihály, volt országgyűlési képvise­lő, a Pécsi Szénbányászati Tröszt egykori igazgatója. Kirsching János nyugdíjas üzemvezető, Sudár Ferenc Kossuth-díjas, ma nyugdíjas vájár. Az ünnepi megemlékezés után Szokola Ferenc üzem­vezető adta át a miniszteri kitüntetést Nádasi Ágoston bányamesternek és Egesszer Gusztáv lakatosnak. A bá­nyában ledolgozott 40 év el­ismeréséül Sontag Károly, Öbert János és Dékány Ist­ván kapott kitüntetést, majd hárman igazgatói, hatan üzemvezetői dicséretben, harmincán pedig a 25 éves szolgálati érdemérem kitün­tetésben részesültek. Az ünnepség után többen a kesztyűgyári lányok lab­darúgó bemutatóját nézték meg, a termelő körlet mű­szaki dolgozói pedig szocia­lista brigádértekezletet tar­tottak. Az ünnep alkalmával sem feledkeztek meg a szür­ke hétköznapok gondjairól, a körlet ígéretéről, amely szerint napi 1100 tonna szén­nel járulnak a népgazdaság energia igényéhez. A szabolcsbányaiak, a ha­gyományokhoz híven, a Pus­kin Művelődési Házban jöt­tek össze, hogy megünnepel­jék a XX. bányásznapot. A vendégek között ott volt Pozsgai Károly, a Mecseki Szénbányák műszaki igazga­tóhelyettese, dr. Koncsag Ká­roly, a Kerületi Bányamű­szaki Felügyelőség vezetője és dr. Grabecz Ferenc, a Területi Munkaügyi Döntő- bizottság vezetője is. Megje­lent az ünnepségen István- akna számos nyugdíjasa, köztük Ruffli Lajos, Kos- suth-díjas vájár. Az ünnepi beszédet Tátrai József üzem­vezető tartotta, hangsúlyoz­va: Szabolcs-bánya az el­múlt esztendőben is jelen­tősét lépett előre a műszak! fejlesztés terén. Az ünnepség keretében számos dolgozót tüntettek, ki. Kiváló Bányász címet kapott Papp Gábor és Vass Ferenc, míg Kersák József bánya­mérnök, Darázs Sándor la­katos és Tarjáni János csil­lés Igazgatói dicséretben ré­szesült. Tátrai József üzem­vezető Böröcz József, Her­mész Mátyás, Tóth János, Nagy Jenő és Kovács Ká­roly vájároKat, valamint Bá­nó József aknászt 40 éves szolgálata elismeréseképpen értékes jutalomban részesí­tette. * Hasonló ünnepséget tartot­tak Vasas-bányán és Szász­váron is. A tartalomból Vétömagellátás gondokkal (3. öld.) „Gondolkodó” villanyrendőr (3. old.) A tanács a fiatalokért (4. old.) A kereskedelmi dolgozók gondjai (4. old.) Gondolatok az V. nevelésügyi kongresszus előtt (5. old.) Harc az indiai főidéri (8. old.) Rendelet a gépjárművezetői engedélyekről (9. old.) Hétfőtől: őszi baromlivásár Láng György, a Baromfi­ipari Országos Vállalat ve­zérigazgatója sajtótájékozta­tóján jelentette be: szeptem­ber 7-től október 10-ig a bel­kereskedelemmel egyetértés­ben nagyszabású őszi ba­romfivásárt rendeznek. Kilo­grammonként átlagosam há­rom forinttal olcsóbban árul­ják majd a csirkét, a pecse­nyekacsát és a tyúkot. A vállalat október 10-ig összesen 4500 tonnányi vá- gottbaromfit akar értéke­síteni. A vásárlóközönség az árleszállításnál 13—15 millió forintot takaríthat meg. Az árleszállítás a friss vá­gott és az élőcsirkére nem vonatkozik. M Ot szocialista ország javaslata 11 közös piaci kereskedelempolitika ellen Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési értekezlete (UNC­TAD) tanácsának Genfben folyó tizedik ülésszakán öt szocialista ország — a Szov­jetunió, Bulgária, Csehszlo­vákia, Magyarország és Len­gyelország — határozati ja­vaslatot nyújtott be, amely elítéli az európai gazdasági közösség részéről a nemzet­közi kereskedelem terén folytatott hátrányosan meg­különböztető politikát. A javaslatot indokolva Tretyakov, a szovjet küldött­ség vezetője kifejtette, hogy ez a politika gátolja a nem­zetközi gyakorlatban általá­nosan elfogadott szabályok alapján kölcsönösen előnyős kereskedelmi kapcsolatok ki­bontakozását. Tretyakov rámutatott ar­ra, hogy a Közös Piac orszá­gai és egyes országok között fennálló preferenciális keres­kedelmi egyezmények hátrá­nyosan megkülönböztető jel­legűek a többi országgai szemben. Intézkedéseket sür­getett, amelyet az UNCTAD elveivel és határozataival összhangban gátat vetnének az ilyen jelenségeknek. A határozati javaslat vitá­ját a jövő héten folytatják. Összehívták a Biztonsági Tanácsot Szombatom, magyar idő szerint este 9-kor hívták össze az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy Libanon ké­résére megvizsgálja a dél­libanoni területek ellen elkö­vetett izraeli fegyveres ag­ressziót, amelynek során két izraeli hadosztály 7 kilomé­teres mélységben behatolt az ország terüWAfo I á i *

Next

/
Thumbnails
Contents