Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-03 / 206. szám

£970. szeptember 3. DUNÁNTÚLI NAPID 5 A tárnák éneke — Komlón Komlón a bányásznap! műsor központi programja­ként szeptember 5-én, szom­baton este 8 órai kezdettel kerül sor Kárpáthy Gyula, József Attila-díjas író, A tárnák éneke c. szabadtéri játékának bemutatójára, amely a tavalyi hagyomá­nyok folytatásaként (örsi Ferenc: A tűzre épült vá­ros legendája) az 1917—1970 közt eltelt évekből olyan életképeket elevenít meg a magyar bányászság történe­téből, melyeknek cselekmé­nye 'szorosan kapcsolódik a komlói eseményekhez. Érde­kes. hogy a megvalósítás eszközei közt szereplő film­vetítés jóvoltából még az egyszerű angol bányász fiú­ból közismert popsztárrá fel­nőtt Tom Jones is szerephez jut a darabban, amely Gob­bi Hilda, Tamási Eszter, Mendelényi Vilmos és több neves pécsi színész, vala­mint a Budapest táncegyüt­tes, az OKISZ táncegyüttes, az Állami Népi Együttes szólistái, a komlói Színjátszó Kör tagjai, a komlói Bá­nyász Fúvószenekarból ala­kult rezesbanda és mintegy 450 főnyi statiszta közremű­ködésével Sik Ferenc rende­zésében a Lenin téren fel­állított szabadtéri színpadon kerül bemutatásra. „Champagne túra“ Pécsett Érdekes találkozóra kerül sor szeptember 26-án Pé­csett. Külföldi légitársaságok úgynevezett „catering”-jeit hívja meg a MALÉV a Me­csek Tourist közreműködésé­vel. A „cateringek” tulaj­donképpen a légi fedélzeti ellátmány gazdasági vezetői elnöki rangban. A vendégek a brazil, NSZK, francia, angol, kana­dai, lengyel, osztrák, belga, holland, bolgár, olasz, cseh­szlovák, skandináv légitársa­ságokat képviselik. Utazásuk célja: megismerkednek a Mecseki Állami Pincegazda­ság pezsgőüzemével, ahol tudvalevőleg ma már évi egymillió palack pezsgőt gyártanak, illetve bocsátanak piacra. A meghívást örömmel fogadták és a MALÉV-nek küldött válaszlevelekben több társaság jelezte, hogy amennyiben árban és minő­ségbén megfelel igényeiknek, úgy szó lehet üzletkötésről és légijárataikon felszolgált pezsgő-kollekciójukat pécsi pezsgőkkel bővítik. A pincegazdaság bemutat­ja az üzemet, majd pezsgő­kóstolóra hívja meg a ven­dégeket. Programjukban sze­repel városnézés, siklósi vár­vacsora, máriagyűdi borkós­toló, lovasbemutató, harká­nyi fürdés. A Janus Pannonius Múzeum régészeti osztálya pályázatot hir­det Mentsük meg pusztuló ré­gészeti emlékeinket címmel. A pályázat írásban történik, elké­szítési és beadási módja a kö­vetkező: 0 A szűkebb lakóhely (köz­ség) területének és környékének kataszteri vagy egyéb térkép- vázlatán meg kell jelölni azo­kat a helyeket, ahol régészeti leletek vagy jelenségek kerültek a felszínre, földmunkák, építke­zések vagy külszíni bányamű­velés során. (2) A térképen megjelölt régé­szeti lelőhelyről rövid, néhány- soros leírást kell készíteni a le­letek felsorolásával. (D A lelőhelyeken leletanyagot összeszedni nem szabad, tárgyi anyagot a pályázathoz mellé­kelni nem kell. A pályázat könnyebb elkészí­téséhez néhány mondatban ér­demes megemlíteni a régészeti lelőhelvek megfigyelhető jeleit, a gyűjtés fontosabb szempont­jait: — A talaj felszínén, szántott vagy géppel bolygatott területen előkerült edénytöredékek, állat­csontok, cseréptöredékek vagy agvagból készült tapasztástöre- dékek — rée* korok elpusztult településeit jelzik. — Homok- kavics-, sóder- és apyagbáuyák nyitott, függőleges fü?f!lj5tiban látható sötét elszí­Szövetkezeti küldöttgyűlés Pécsett Fock Jenő elvtárs Baranyában Egymilliárdos félévi forgalom Részlet a pozsonyi gyerekek kiállítási anyagából. Jubileumi nemzetközi gyermekraj z-kiállít ás Tegnap Pécsett, a KPV- DSZ székházában tartották meg a Baranya megyei Fo­gyasztási Szövetkezetek me­gyei küldőt „gyűlését, ame­lyen Szegedi Ernő, a MÉ­SZÖV elnökhelyettese szá­molt be a szövetkezetek első félévi munkájáról. Ez a kül­döttgyűlés azért érdemel kü­lönös figyelmet, mert az év elején elfogadott új szövet­kezeti alapszabály életbelé­pése, valamint a szövetség belső átalakulása óta első ízben értékelte a szövetkeze­tek és a szövetség viszonyá­ban beállt változásokat, a tavaszi küldöttgyűlésen létre­hozott új bizottságok — ver­senybizottság, nőbizottság és a szakbizottságok munkáját. A küldöttgyűlés egybehang­zóan állapította meg, hogy ezek a korszerű szövetkezet- politikai elveken alapuló változások növelték azt a fejlődési dinamizmust, ame­lyet a baranyai fogyasztási szövetkezetek a gazdasági reform adta tágabb lehető­ségek kihasználásával az el­múlt években elértek. Ezt a megállapítást a szö­vetkezetek 1970 első félévi gazdálkodási mutatói szá­mokban is alátámasztják. Az ÁFÉSZ-ek árbevétele az év első hat hónapjában megkö­zelítette az egymilliárd fo­rintot. Kiskereskedelmi for­galmuk növekedési üteme 14,9 százalékos volt, ami most Is jelentősen meghalad­ja az állami kiskereskedelem 10,2 százalékos fejlődési üte­mét. Ez időszakban 16 ki­sebb bolti egység kezdte meg működését. Fontos, hogy az új prefenciák hatására meg­szűnt a kis egységek veszte­séges jellege. Legdinamiku­sabban mégis az ipari tevé­kenység fejlődött, főként a fafeldolgozás és műanyag­ipar. Az ipari ágazat árbe­vétele 62,5 százalékkal halad­ja meg a tavalyit s mintegy 95 millió forint volt az év első hat hónapjában. Az első félévben valamennyi szövet­kezet nyereséges volt, a nye­reség összege megyei szinten elérte a 35 millió forintot A takarékszövetkezeteknél is szembetűnő a fejlődés. A betétállomány az első félév­ben 33 millió forinttal nőtt, így a kölcsönigényeket is úgyszólván maradék nélkül ki tudták elégíteni. Oj kifi­zetőhelyeket létesítettek Mozsgón, Vásárosdombón és Baksán. Az év első felében 2555 fővel növekedett a ta­karékszövetkezetek taglét­száma, kétszázzal több a be­tétkönyv és 442 forinttal több az egy betétkönyvre ju­tó betét összege a tavalyinál. Az év első felében új la­kásszövetkezet alakult 314 taggal, illetve lakással, fgy jelenleg 15 lakásszövetkezet működik a megyében s ezek taglétszáma 3108 fő. A beszámolót kővetően a küldöttgyűlés három szek­cióban folytatta munkáját, ahol szűkebb körben tár­gyalták meg a választmá­nyok, az ÁFESZ-ek, takarék- szövetkezetek és lakásszövet­kezetek problémáit, majd a küldöttgyűlés újra összeült, hogy meghozza határozatait. Ezek a határozatok az új szövetkezeti alapelveknek megfelelően nem kötelező érvényűek az egyes szövet­kezetekre nézve. Csak javas­latok, ajánlások, amelyeket a szövetkezetek megtárgyal­nak, s minaegyik szövetkezet tagsága azt fogadja el belő­le, amit a sajátos körülmé­nyeinek megfelelően jónak lát. Az alkotók, valamennyien gyermekek, a megnyitó kö­zönségének túlnyomó többsé­ge pedig — felnőtt. Ezt álla­pítottuk meg első pillanat­ban, s ennek örült Horváth Olivér festőművész is, aki megnyitotta a kiállítást, mert hiszen az egész tárlat na­gyon alkalmas arra, hogy napjaink egyik fontos peda­gógiai gondjáról, a vizuális nevelésről képet adjon a fel­nőtteknek. Előbb persze fel­sorakozott a megnyitó közön­sége, a megye, a város több közéleti személyisége, aztán behozták — ölben — az egyik kiállító „művészt”, Gál Csa­ba hat éves rhohácsi kisfiút, akit nemrég súlyos baleset ért, de a bal lábát már szé­pen lóbálta a megnyitó ün­nepség alatt. Előbb persze elmondta: — Egy gyerek szólt, hogy menjek át az utca túlfelére, de elütött az autó. A Téli Palotát rajzoltam le. Legszí­vesebben házakat szeretek rajzolni, de fákat nem. Azért fákat is rajzolok a házak mel­lé, mert illik. Barátja, a még kisebb Sebő Ottó — még csak öt éves és szintén mohácsi — ugyan­csak a Téli Palotát rajzolta le, de ő nyuszikat Is szeret rajzolni. Közben felhangzott a Gau­deamus igitur, Tillai Aurél feldolgozásában a Janus Pan­nonius Gimnázium kamara­kórusának előadásában Iva- sivka Mátyás vezényletével. Aztán újabb két dal, majd Popovics György az MSZBT Pécs városi titkára köszön­tötte a vendégeket, abból az alkalomból, hogy az egy év­vel ezelőtt a Lenin-centená- rium tiszteletére Krakkóban született döntés alapján lét­rejött ez a nemzetközi tár­lat, s Pécs előtt már Kijev és Szófia közönsége is lát­hatta a száznyolcvan gyer­mekrajzot. Utána Horváth Olivér mondott megnyitó beszédet, amelyben hangoz­tatta. hogy ez a kiállítás rit­ka összehasonlítási lehetősé­get nyújt a szocialista orszá­gok vizuális nevelésének helyzete között. Ez a nevelés pedig nagyon fontos — mon­dotta —, mert az atomkor természettudományos embe­rét az érzelmi kultúrával se­gíti gazdagítani, emberebbé tenni. (Földessy) — Űj üzemházat kapott Mohácson az elmúlt héten a Komlói Víz- és Csatorna- művek. A Mohácsi Építőszö­vetkezet által több mint más­fél millió forintos költséggel létesített üzemházban külön­böző műhelyek, irodák és ga­rázsok kaptak helyet. Régészeti pályázat: „Leletmentés66 neződések bármilyen leletanyag­gal — ugyancsak elpusztult te­lepülést sejtetnek. — A külszín! bányák igen gyakran hoznak felszínre régi temetőnyomokat is. Minden elő­került embercsont, régi temető helyét őrzi. A ritkábban előke­rülő állatsírok is bizonyos/ ko­rok emberi temetkezéseire utal­nak. — Gyakran kerülnek elő ta­lajműveléssel olyan temetők is, ahol az égett emberi csontokat — a hamvasztás után — agyag­urnákba temették el. Ezek pon­tos helye is fontos régészeti le­lőhely lehet. — Minden útépítés, házalap- | ásás vagy bármilyen földmunká- i val járó építkezés helyének gon­dos átvizsgálása pusztuló régé­szeti lelőhelyek nyomára vezet­het. A pályázat feltételei Pályázatunkon résztvehet min­den Baranya megyei lakos, élet­korra és foglalkozásra való te­kintet nélkül. Szerepelhetnek is­kolai, művelődési központi, illet­ve klubkönyvtári honismereti, történelmi vagy várbaráti szak­körök és klubok csoportosan is. A pályáz*» beadás* határide­je 1970. október 1. Cím: Janus Pannonius Múzeum régészeti osztálya, Pécs, Széchenyi tér 12. Kérjük a postai borítékon fel­tüntetni a pályázat védjegyét: „LELETMENTÉS”. Fel kell tün­tetni a beküldő személy vagy szakkör pontos nevét, címét és működési helyét is. Elbírálás és jutalom A pályázat eredményét és el­bírálását az dönti el, hogy a be­küldött munkák hány ismeretlen régészeti lelőhelyet rögzítenek a térképvázlatokon és írnak le szö­vegesen is. Az értékelés egyéni és szakköri kategóriában törté­nik. Október 10—20 között a ré­gészeti osztály munkatársai a beküldött új lelőhelyek néhá- nyán szúrópróbaszerűen azono­sítást is végeznek. Valamennyi lelőhely pontos átvizsgálására 1971. év folyamán kerül sor. A pályázat eredményéről a sajtóban és rádióban, a győzte­seknek levélben is értesítést kül­dünk. A szakköri kategória három legjobb együttese és az egyéni pályázók öt legjobbja jutalom­ban részesül és részt vesz a Janus Pannonius Múzeum régé­szeti osztályának ünnepélyes dfíkiosztó fogadásán Pécseit, 1970. október 31-én, az új régé­szeti állandó kiállításon. DR. BANDI GABOR, a Janus Pannonius Múzeum régészeti osztályának vezetője A párttaggyűlés elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) továbbfejleszteni, amit a IX. kongresszus megszabott, s ez így van jól. Fock Jenő elvtárs ezután részletesen beszélt az ál­lami élet demokratizmusá­nak fejlesztéséről, a tanácsok munkájának javításáról, ön­állóságuk, hatáskörük bővíté­séről. A taggyűlés folyamán több­ször érintett ifjúságpolitikai kérdésekről szólva a kor­mány elnöke leszögezte: a Politikai Bizottság azért dön­tött a párttagság felvételi korhatárának leszállítása mellett, mert ezúton is segí­teni akarja a KISZ-t. Nem az a cél tehát, hogy az ifjú­sági mozgalom legjobbjait „kiemelje” a KISZ-ből a párt, hanem éppen fordítva: ifjú párttagokkal kívánjuk erősí­teni az ifjúsági mozgalmat. Fock Jenő beszéde végén még egyszer visszatért a bá­nyászattal kapcsolatos kérdé­sekre. A szabadságokról, Il­letve az ezzel kapcsolatos vi­táról elmondotta: jogosnak látszik a kérés. Befejezésül hangsúlyozta: a párt és a kormány látja a bányászság áldozatkészségét, s ezt rend­kívül nagyra is tartja. A nagy tetszéssel fogadott beszéd végeztével Barcsa Zsigmond alapszervezeti párt­titkár válaszolt a felvetődött kérdésekre. Ezt követően a körlet dolgozói emlékplaket­tel és bányászlámpával aján­dékozták meg magas rangú vendégüket. A párttaggyűlés második napirendjeként újjá­választották a vezetőséget. Békés Sándor 6500 vagon cukorrépa Baranyából Tegnap Pécsváradon tájé­koztató jellegű tanácskozást tartottak a cukoripar és a cukorrépatermelő gazdaságok képviselői az idei termés átvételével kapcsolatos tud­nivalókról. A cukorrépa átvétele idén szeptember 22-én kezdődik, s a gyári feldolgozási kam­pány szeptember 22-én in­dul. A megyében mintegy 20 átvevőhelyen várják a ter­mést. Megegyezés szerint minden nap reggel 7 órától kezdik az átvételt és sötéte­désig folytatják. Megállapo­dás született arra nézve is, hogy az átvétel során jelent­kező minőségi vitákat azon­nal rendezni kell. A felmerült kérdésekre Rőhring Imre, a Kaposvári Cukorgyár répa-osztályának vezetője válaszolt. — Baranya megyében idén 3334 holdon termeltek cu­korrépát a gazdaságok — mondta. — Erről a terület­ről 6500 vagon répára szá­mítunk, ami 200 mázsás holdanként! átlagot jelent. Ez nagyjából megfelel a ta­valyi termésátlagnak. A ter­mőterületet szeretnénk a kö­vetkező években 4000 holdra növelni, de ez nagyarányú gépesítés nélkül nem lehet­séges. Munkaerő-problémák miatt ugyanis sok helyen csökkentették az utóbbi években a cukorrépa vetés- területét. Ha azt akarjuk, hogy saját termésű, cukrunk legyen, a termelésben és az átvételnél egyaránt jelentős gépesítésre van szükség. — Az átvétel korszerűsí­tésének első kézzelfogható bizonyítéka Baranyában Drávafok, ahol a rakodótér növelésével 1200 vagon répa átvételére lesz lehetőség. A rakodás meggyorsítására üzembehelyezünk ott egy ürítő és prizmázó berende­zést, ami a korábbi 25 per­ces kocsinkénti ürítési időt 3 percre rövidíti. Hasonló átvételi állomás kialakítása van folyamatban Szigetvá­ron, Bolyban és Hidas-Bony- hádon. Ennek azonban van egy előfeltétele: a környék­beli gazdaságok vállalják az 1500—2000 vagon körüli ter­melést, hogy a gépesítés ki­fizetődő legyen. Az átvétel korszerűsítése természetesen egyebeket is jelent, így út­építést, megfelelő világítás kiépítését és általában min­den olyan feltétel biztosítá­sát, ami szükséges á gépjár­művek egésznapi kihaszná­lásához. Tegnap az általános és középiskolákban megkezdődött a tanítás. A felsöszentmártoni általános iskola felsötagozatosai a tanév első munkanapját a közelmúltban átadott oégytaatermes isko­lájukban kezdték. 4 7 A

Next

/
Thumbnails
Contents