Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-22 / 222. szám
1970. szeptember 22. dunántúli napló I A Magyar Rádió pécsi stúdiója pénteken este mondta be a Mecseki Ércbánya Vállalat ifjúgárda század-parancsnoksága napiparancsát. A parancs szerint másnap hajnalban negyed hatkor gyülekezni kellett a századnak a MÉV-központnál. Hatvannégy ifjúgirdista, valamint a BM Karhatalom tizenöt képviselője jelent meg a gyülekezőn. Hat órakor már útban voltak a teherautók Orfű felé. Irány: a MÉV vízitelepe. A BM Karhatalom KISZ-szervezete, valamint a MÉV ifjúgárdistái kétnapos kiképzési tábort létesítettek. E táborozás célja volt, hogy az ifjúgárda meghatározott évi kiképzési feladatainak nagyrészét teljesítsék. Reggel fél nyolcig táborrendezés, elhelyezkedés szerepelt a napirenden. Megtalálták helyüket a legfontosabb kellékek is, mint a „gulyáságyú” és a kantin — ezek biztosították a tábor lakóinak két napra az enni- és innivalót. Az elhelyezkedés után ünnepélyesen megnyitották a tábort. Kispál Gyula, a BM Karhatalom őrnagya mondott beszédet, ő volt egyben a tábor és a kiképzés vezetője is. A MÉV KlSZ-bizott- sága nevében Tukora István üdvözölte a karhatalmistá- kat. Ezután megalakult a három szakasz, melyek kü- lön-külön teljesítették a feladatokat. Szombaton délelőtt két központi előadásra került sor. Az egyik a rádiós ismeretekről szólt, a másik egy általános politikai tájékoztató volt. Délután Kispál Gyula tartott politikai oktatást. A fél nyolckor kezdődött tábortűzi műsor remek hangulatot teremtett. Rakéták, petárdák emelték a jókedvet, tíz órakor elrendelték a készültséget és a takarodót. Megalakult az őrség, nem is hiába, mert hajnalban „di- verzánsok” támadták meg a tábort. Ropogtak a fegyverek, a diverzánsokat elfogták. A készültség egész vasárnap tartott. A helyzetet állandóan ismertették, közben bemutató harci feladatokat oldottak meg a fiatalok. A kora délutáni órákban: riadó! A feladat az volt, foglaljanak el egy ellenséges rádióállomást. Ez több mint háromórás „harcot” jelentett a MÉV ifjúgárdistáinak. Ezután már csak a táborbontás, a kétnapos munka értékelése következett. Késő délután indultak haza a kiképzési tábor résztvevői. A fiatalok példás fegyelemmel végrehajtották feladatukat! Szüreti karnevál Villányban Kovács Feri bácsi civilben a kisharsányi szőlőtársulás elnöke, máskülönben pedig igazi mókamester, — így nem lehet csodálkozni azon, hogy neki volt a legnagyobb sikere a vasárnap Villányban megrendezett szüreti mulatságon. Dédapjától „örökölt” csípős rigmusai mindenütt hangos derűt fakasztottak, színessé, hangulatosabbá tették a villányi borünnepet. Egyébként volt ott minden, ami egy szüreti mulatsághoz szükségeltetik: műsor, tánc, szőlőlopás, — no és természetesen jó muzsikával „kísért” bor... Kétlem, hogy bárki is kedSzombaton és vasárnap a 42-es számú galambtenyésztő egyesület 60 tenyésztője mutatta be 300 idei kelésű galambjait és díszbaromfiát a Rózsakertben. A képen: Gadó Béla pécsi tenyésztő óriás fehér King galambjával Akik a hírekben szerepelnek vétlenül távozott volna erről a rendezvényről, — így végül is jól sikerült, hangulatos volt a mulatság, — amelynek utolsó állomása a villányi Oportó Étterem volt Igazi hévvel, fáradhatatlanul táncoltak a kátolyiak, és a pécsi KISZÖV táncosai, sok érdeklődőt vonzott a délutáni divatbemutató, este aztán dugig teltek az étterem helyiségei. A fiatalok inkább a művelődési házban szórakoztak, ott ugyanis beat zenével szolgált nekik a rendezőség, — míg az Oportóban „sram- lira” raphatták a táncot a vendégek. A meghívó szerint ennek a multságnak hat gazdája is volt: a MÉSZÖV, a KISZÖV, a Mecsek és Drávamenti Területi Tsz Szövetség, a Duna és Karasicamenti Területi Tsz Szövetség, a KISZ megyei Bizottsága, és a siklósi járási KISZ-bizottság. A hatos szövetségnek tulajdonképpen egy célja volt: feleleveníteni ezen a történelmi borvidéken a hagyományos szüreti szokásokat. Nos, amellett, hogy a. szüreti mulatság hangulatos rendezvény volt, — a célt nem sikerült elérni. Ennek nyilván az is oka, hogy az idén először próbálkoztak nagyobb szabású szüreti karnevál rendezésével, — és érzésünk szerint az is, hogy hat gazdája volt a rendezvénynek, — s a sok bába között valahogy elveszett a gyerek. A karnevál útvonalán — Diósviszlón, Kisharsányban, Nagyhar- sányban, Siklóson — jóformán senki sem várta a menetet. Dicsérendő a szándék, érdemes gondolkozni azon, hogy a szüreti karnevált Villányban évente megrendezzék. Gyakorlottabban, ötletesebben, — az idei tapasztalatok alapján. A Pécsi Honvéd Helyőrség zenekara játszik, Halász János őrnagy vezényletével Erb János felvétele Fúvószenekari hangverseny Vasárnap délelőtt a Sétatéren pontosan 10 órakor felcsendülő szignál az idén negyedszer jelezte a pécsi fúvószenekarok napja szabadtéri hangversenyének kezdetét. A mintegy 800 főnyi érdeklődő gyűrűjében négy zenekar mutatta be műsorát. A Pécsi MÁV Fúvószenekar Heindul János vezetésével méltán aratta a közönség talán legnagyobb elismerését. A zenekari hangzás abszolút tisztasága, fúvószenekaroknál csak kevesek erénye, ök, a jól megválasztott műsor stílushű előadásán kívül ezzel az büszkélkedhetnek. A Decleva László vezette Ércbányász zenekar is igényes műsort állított össze erre az alkalomra Különösen Kodály: Háry János intermezzője és a műsoron kívül vállalt Firenzei induló tetszett. Az öntevékeny együttesek mellett fellépő Honvéd helyőrségi zenekar kulturált játékában, a megszólaltatott művek (Slovéniai táncok, Baranyai német népdalok, Mozart: Török induló) köny- nyed, aprólékosan kidolgozott részleteiben egyaránt gyönyörködhettünk. A Mecseki Szénbányák Központi Fúvószenekara Gor- rieri Ferenc vezetésével sikeres ausztriai hangverseny- kőrúton vett részt, az elmúlt hetekben. Műsoruk művészi megformálásban és átélésben egyaránt túlszárnyalta az öntevékeny együttesek átlagos színvonalát. Egy „szűri” védettséget ad Kanyaró elleni oltások Az óvoda nem dől össze Sikeresnek minősítették a falai szilárdítást a Kesztyűgyár óvodájában Még ezen a héten befejeződik a talájszilárdítás a Pécsi Kesztyűgyár óvodájában. Mint annak idején hírül adtuk a 3 millió forint értékű épület keleti része süllyedni kezdett — feltehetően az altalaj fellazulása miatt. A fellazulás pontos okát eddig nem sikerült felderíteni. A talajszilárdítás terveit a Mélyépítő Tervező Vállalat osztályvezető mérnöke Csan- da Ferenc készítette. Számos találmány mellett az ő nevéhez fűződik a dunaújvárosi partcsuszamlás megfogása. Tegnap Pécsett járt a feltaláló. Kíséretében volt néhány holland és nyugatnémet szakember, akik magánrepülőn a pécsi munkák megtekintése céljából érkeztek Magyarországra. A talajszilárdítással foglalkozó szakemberek ugyanis meg akarják vásárolni a találmány licencét — a forgalmazás jogát az egész világon. Csanda Ferenc szerint Pécsett is, mint már számos más helyen, a talaj szilárdítás sikerült, az épületet további süllyedés nem fenyegeti. Rövidesen elkezdődhet a törött csatornák és megrepedt falak helyreállítása. Előreláthatólag november végére vehetik birtokukba a gyerekek ismét az óvodát. Hagyományos módon évekig is eltarthatott volna. A napokban vette át a Baranya megyei Tejipari Vállalat vezetését dr. Szupper Márton — eddigi főmérnök — Kirchner András igazgatótői, aki 21 esztendeje bányászsorből került a felelős beosztásba, s ment most nyugdíjba. Diákként erdőmérnök szeretett volna lenni, de szülei anyagi helyzetéből csali a helyi egyetemre futotta. Így lett jogász. A doktori cím megszerzése után azonban csak három hónapot töltött a szakmában. Behívták katonának, majd fogságba került, ahonnan kész döntéssel érkezett haza: nem folytatja a jóformán meg sem kezdett jogászi pályát. S bár azelőtt soha nem is gondolt a tejes szakmára, 1947-ben az akkori OMTK pécsi üzemébe ment „tejesinasnak”. Érettségizett fiatalok olyan iskoláját értették ez alatt, amelyben elsajátíthatták azokat a szajcmai ismereteket, melyek birtokában mesteri — ma művezetői — beosztásra volt kilátás. Az „inasév” letelte után nászútról visszajőve kapta meg a kinevezést: jelentkezzen a szentesi üzemben, ahol tej elszámoló lesz. Itt érte az államosítás, amikor nagyon fiatalon és naDR. SZUPPER MARTON gyón kevés szakmai rutinnal lett a gyulai sajtüzem vezetője. — A második héten történt, hogy ledőlt az üzem öreg, rozsdás vaskéménye — emlékszik vissza arra az időre. — Megijedtem és tanácstalanságomban a központtól kérdeztem meg, mitévő legyek. Visszakérdeztek: mi is vagyok én ott Gyulán és egyáltalán mit gondolok, miért vagyok ott. Megértettem a kérdést és azt is, hogy bedobtak a mélyvízbe. Meg kellett tanulni úszni. A megyei vállalatok létrehozása után Békéscsabára került, ahol 1952-től 56-ig főmérnök volt. Ezt megelőzően végzett el egy kétéves levelező tanfolyamot, amely nagyvárosi tej ellátó üzem vezetésére adott képesítést. 1956 nyarán került vissza Pécsre főművezetőnek, majd üzemvezetőnek. Ebben a beosztásban volt 1969-ig, s ez idő alatt szerezte meg Gödöllőn a tejgazdasági és tejipari szakmérnöki oklevelet. Tavaly lett a pécsi vállalat főmérnöke, most pedig igazgatója. Pécs tejipara óriásit fejlődött azóta, hogy „tejesinasként” ismerkedett a szakmával. Hogyan látja ezt ma, mint igazgató? — Kezdetleges berendezésekkel, primitív módszerekkel dolgoztunk akkoriban, s a régi, szűk üzemben komolyabb célkitűzésekre gondolni sem lehetett. Mégis sok vita volt azon, kell-e Pécsnek egy ekkora tejüzem. Azt hiszem, ma már senki sem vitatja ezt. A régi üzemben 17—18 féle termék volt, most kb. 60-at gyártunk és igyekszünk mindig valami újat kihozni. — Mik a legközvetlenebb feladatok, tervek? — A nagy fejlődés ellenére is van elmaradottságunk más iparokhoz képest, főleg a csomagolás csinossága, célszerűsége terén. Itt vannak a legfontosabb feladataink. Ennek a folyamatnak egyik láncszeme volt a műanyagpoharas tejfel, s énnek keretében akarjuk megoldani a túró csomagolásának gépesítését, vagy a márványsajtnak — közismertebb nevén a rokfortnak — az ementálihoz hasonlóan kisebb mennyiségben való csomagolását. És természetesen szerepel terveinkben a zacskós tej for- galombahozása is, ha minden jól megy, még idén. Át kell térni erre a korszerű formára — bár egyelőre csak részben — annak ellenére, hogy az angol palackozó automata a mi üzemünkben még mindig újnak számít. — Mit jelent második igazgatónak lenni egy ilyen üzemben? — Egyrészt könnyűnek mondhatom a feladatot, hiszen Kirchner elv'.árs olyan sínre állította a vállalatot, amelyen továbbhaladva alapvető nehézségeink már nem lehetnek. Másrészt nehéznek mondhatom, hiszen úgy érzem magamat, mint olyan valaki, aki bajnokságot nyert NB I-es csapat edzője lett, s akinek a következő bajnokságot is biztosítani kell. Én is azt akarom, hogy a pécsi vállalat az élvonalban maradjon, ezért természetes, hogy nem állhatunk meg ott, ahol vagyunk. Tovább kell lépni minden téren, hogy a vállalat és a partnerek érdekei úgy érvényesüljenek, hogy továbbra is partnerek maradhassunk, akár a termelő, akár a fogyasztó van a másik oldalon. H. I. Délután 2 óra. Csúcsforgalom a Zsolnay úti gyermek- orvosi rendelő várószobájában. Húsz-huszonöt anyuka és nagymama, ugyanennyi egymásfél éves csöppséggel szinte percek alatt sorra kerül. A kanyaró elleni védőoltások első napján 120 kilenc hónapon felüli kisgyereket idéztek be ide. A kezelőben dr. Kovács Irén körzeti gyermekorvos dolgozik két munkatársával. Kezében injekciós tű, arcán állandó derűs, megnyugtató mosoly. Két csöppséget hoznak, kettőt visznek. A kicsik nyugodtak, bár némelyik szemében már lombot ereszt a félsz e sok fehér meg csillogó micsoda láttán. Egy-két kedves szóra földerül a képük —, hogy annál egetverőbb feháborodással nyugtázzák a nem várt apró, de mégiscsak agresszív szúrást. Igaz* percig se tart. Ebben a korban még hamar megbékülünk... Az ajtóból többségük már mosolyogva int búcsút a doktor néninek. — Anyukák, egy hét múlva láz, nátha esetleg szemgyulladás vagy kiütés jelentkezhet — ritka esetben. A kicsit csak akkor hózzák vissza, ha a tünetek nagyon erőteljesek, ha magas a láz. Ugyanez a szöveg még vagy ötvenszer hangzik el a délután folyamán. A doktornő fáradhatatlanul, gyorsan és pontosan ismétli. Közben becéz, szúr, simogat, receptet ír, panaszok után érdeklődik. — Nagyon rendesen hozzák a kicsiket — mondja egy lé- legzetnyi szünetben — meg vagyunk elégedve a szülőkkel. Harmadik éve adjuk a kanyaró elleni védőoltásokat — s gyakorlatban a körzetben megszűnt ez a betegség. — Mi a védőoltás lényege? — A kanyaró-vaccina szovjet gyógyszer Három évvel ezelőtt kezdtük alkalmazni. Korábban járványmentes években 300—700 a négy-öt- évenkénti járvány idején ezernél is több kanyarós gyerek volt Pécsett. Azóta —, de nézzük a fertőző kimutatást: 1967-ben 121. 1968-ban (az oltások előtt) 38. 1969-ben 2 volt a megbetegedések száma. Az idén pedig még nem volt kanyarós kisgyerek a körzetben. Pécsen is összevissza 14 fordult elő. Azoknál, akiket hanyagságból nem oltattak be a szülei. — Az mondjuk: gyermek- betegség a kanyaró. De milyen következményekkel járhat? — Ha az oltás elmarad és megkapja a betegséget a kicsi, egyrészt a magas láz igen alaposan igénybe veszi, másrészt a szövődmények: a gégehurut, középfül-gyulladás, a tüdőgyulladás, ritka esetben az agyvelőgyulladás veszélye is fennállhat Tehát nem érdemes. nem szabad kihagyni az oltás nagyszerű lehetőségét, amely gyakorlatilag teljes további védettséget nyújt. W. E. Kitűnő volt a tábori hangulat Ifjugárdisták kétnapos kiképzése Orfűn I i
