Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-03 / 206. szám
r Világ proletárjai, egyesüljetek: Ara: 80 miét Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 206. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. szeptember 3., csütörtök Fock Jenő elvtárs Baranyában A kormány elnöke tárgyalt a megye vezetőivel, majd részt vett egy bányász pártalapszervezet taggyűlésén A XX bányásznap 15. születésnap Felnőtté vált a Mecseki Ércbányászati Vállalat * Ünnepélyes fogadás a legrégibb munkások tiszteletére FOCK JENŐ ELVTÁRS A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGON. C ock Jenő, a Magyar Szocialista Mun- ' káspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, tegnap látogatást tett Baranyában. A magas rangú vendéget délelőtt tíz órakor a Megyei Pártbizottság vezetői fogadták a párt székházában» A délelőtti programban a megye politikai, gazdasági helyzetével, feladataival való ismerkedés szerepelt. A kormány elnökét Egri Gyula, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára tájékoztatta az időszerű kérdésekről. A megbeszélésen részt vettek a párt megyei végrehajtó bizottságának tagjai, a megye és a város tanácsának vezetői. A kora délutáni órákban Fock Jenő a Mecseki Ércbányászati Vállalat Igazgatóságát kereste fel, majd részt vett a MÉV Szocialista munka üzeme címmel kitüntetett Il-es számú bányaüzeme harmadik körletének vezetőségválasztó párttaggyűlésén. Párttaggyűlés a MÉV II -es bányaüzemében A munkasikereiről híres bakonyai bányaüzem ünnepi külsőségek között várta a bányából kiszálló III körlet kommunistáit. Ez a körlet a bánya négy termelőegysége közül mind létszáma, mind teljesítményei vonatkozásában a legjelentősebb: ez idáig ötször szerezte meg a kitüntető Szocialista körlet címet. A pártalapszervezet ötvennégy tagja közül ötvenen gyűltek össze, hogy az augusztusi alapszervezeti beszámoló után, immár a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, illetve a szervezeti szabályzat tervezett módosításait is megvitassák. A vezetőségválasztással . egybekötött taggyűlést Fürdős Ferenc körletvezető nyitotta meg. Az elnökségben, az alapszervezet vezetői mellett, Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a kormány elnöke és Egri, Gyula elvtárs, az MSZMP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára és Kovács István, az Ércbánya Vállalat Pártbizottságának titkára is helyet foglalt. A kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos vitaindítót Barcsa Zsigmond alapszervezeti párttitkár, csapat- vezető vájár ismertette a tagsággal. Beszámoló és vita — A párttagnak nemcsak joga, de kötelessége is, hogy aktívan részt vegyen a párt politikájának kialakításában — hangsúlyozta az alapszervezeti titkár vitaindítója elején, majd a Központi Bizottság által közelmúltban közzétett irányelvek gazdaság- politikai vonatkozásait elemezte. Gazdaságunk fejlődése folyamatos és szemmel látható, a munka termelékenysége azonban nagyon sok gondot okoz. Esetenként nem kielégítő a beruházások kivitelezésének üteme, tovább kell javítani a munkafegyelmet is az élet minden területén. A szervezeti szabályzat tervezett változásaival kapcsolatban leszögezte: a szabályzat csak abban a vonatkozásban állandó, hogy alapelvei nem változnak, részleteiben azonban folyamatosan alkalmazkodnia kell a megváltozott igényekhez és viszonyokhoz. A kongresz- szus előkészítését célzó pártdokumentumokat a körlet kommunistái, s annak szocialista brigádjai a közzétételt követően csoportosan olvasták, elemezték, így a titkári referátumot követően azonnal megindult a vita. Elsőként Ács László vájár, alapszervezeti KISZ-titkár szólalt fel. Rövid kiegészítőjében a KISZ-korú fiatalok gondjairól — köztük a lakásgondokról — beszélt. Hangsúlyozta: az ifjúsági szövetség sok segítséget kapott az elmúlt években az üzem vezetésétől. 'A Il-es üzemnek nincsenek elöregedési gondjai, s ehhez az a tény is hozzájárult, hogy a KISZ-nek itt mindig rangja volt. Sarbak Béla robbantómester az életszínvonal alakulásáról szólt. — Tíz év alatt kétszer kellett bővíteni az üzem parkírozóhelyét — mondotta egyebek mellett —, ami önmagáért beszél. A gondok közül a bányász-szabadsággal kapcsolatos vitát említette. Az uránbányászoknak 6 nap pótszabadság jár — az évi szabadság maximuma azonban itt is 24 nap. Ahogy múlnak az évek, úgy kopik tehát el az egészséget védő pótszabadság. Nem lehet ezt a hat napot a 24 mellé pluszba adni? — kérdezte. Varga István robbantómester a teljesítmények alakulását elemezte. Bakonyán egyetlen év alatt 12 százalékkal nőtt a termelékenység. E mögött azonban nem jobb gépek, hanem szinte kizárólag a több munka áll. Javasolta: foglalkozzon a párt- szervezet is többet a műszaki fejlesztés serkentésével. A következő felszólaló, Schutzmann József vájár, a csökkent munkaképességűek Erb János felvétele fokozott védelmét kérte. Javasolta: létesítsenek a bányaüzemek is melléküzemágakat — a termelőszövetkezetek mintájára. Gadó István, aranykoszorús szocialista brigádvezető, a gazdasági reform munkásokra gyakorolt hatásával foglalkozott. A fenntartásoknak már nyoma sincs: az elmúlt, közel három év, igazolta a változtatások helyességét és szükséges voltát. Sós György vájár a kommunisták folyamatos továbbképzésének fontosságát hangsúlyozta, majd a törzsgárda szerepéről, gazdasági, politikai jelentőségéről beszélt. Antal Endre aknász felszólalásában javaslatot tett a párttagsági díjak megállapításával kapcsolatban. Deák Ferenc vájár a munkaidő jobb kihasználásának műszaki, munkaszervezési előfeltételeiről beszélt. Ezt követően Fock Jenő, a kormány elnöke emelkedett szólásra. Ezüst cigarettatárca, osztrák gázöngyújtó és vietnami ezüst, ötvözött hamutálca volt az ajándékcsomagban, amelyet az Ércbányászati Vállalat legrégibb munkásai kaptak tegnap ajándékba. A XX. bányásznap első ünnepségét a MÉV rendezte tegnap délután, a Ságvári Endre Művelődési Otthonban, amelyre meghívták a vállalat törzsgárda tagjait is. A tizenöt éves működés alatt 140-en élték át a vállalat felnőtté válásának nehéz időszakát. — Az első években kétségek között botladoztunk — mondotta többek között Toka Jenő, a MÉV igazgatója ünnepi beszédében. — Bebizonyosodnak-e a kutatás eredményei? Mit és hogyan építsünk? Nem voltak gépek, hiányzott a tapasztalat, akadozott a közlekedés. Mégis 15 év alatt felnőtté vált a vállalat, a Mecsek oldalában új bányászati ág született. Ma már a fő feladatunk az urán kibá- nyászása mellett a Szolgáltató Üzem öntödéje, gépműhelye és a Kutató Mélyfúró üzem milliós_ értékben kapott vállalaton kívüli megrendelések teljesítése. A Kísérleti Kutató és Automatizálási üzem országos jelentőségű ritkaföldfém előállítási kísérletei a legszebb reményekre adnak alapot. Az ugyancsak „Kiskutban” gyártott különleges műszerek iránt pedig máris hatalmas kereslet nyilvánul meg. Az igazgató a továbbiakban elmondotta, hogy a vállalat további fejlődés előtt áll, ennek kézzelfogható bizonyítéka a Mecsek erdőségeiben álló betonóriás, az új Petőc-akna. Az eredmények mellett azonban nem szabad megfeledkezni arról: mun ka- szervezésben. munkafegyelemben. anyaggazdálkodásban számos tennivaló akad még. Az ünnepségen megjelent dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára. Wieder Béla, a Városi Pártbizottság titkára, a Mecseki Ércbányászati Vállalat, az üzemek gazdasági, párt-, szakszervezeti és KISZ-vezetői. Részt vett a fogadáson az 57 éves Gácsi Mátyás, az uránbánya első vezetője, aki ma is a vállalat felelős műszaki munkatársa. * Ma a Mecseki Ércbányászati Vállalat valamennyi üzemében röpgyűlésen emlékeznek meg a tatabányai és csertetői csendőrsortüzek áldozatairól. Ezen alkalommal jelentik be a vállalat keretében meghirdetett új mozgalmat, amelynek célja: 2 százalékos önköltségcsökkentés. A bányaüzemekben ugyancsak ma kerül sor a Kiváló dolgozó. Bányászati szolgálati érdemérem és 15 éves förzsgárda jelvények ünnepélyes átadására. A bányászok munkájára szüksége van az országnak — A XX. bányásznap küszöbén állva mindenekelőtt a Központi Bizottság és a kormány jókívánságait szeretném tolmácsolni — mondotta beszéde elején, majd az energiahordozók arányeltolódásáról, illetve ennek gazdasági, emberi hatásairól beszélt. — Az energiahordozók arányváltozása tény, s megállíthatatlan folyamat, a bányászat átszervezése, fejlesztése, illetve az új helyzethez való igazítása azonban nem mehet végbe robbanásszerűen — ez hosszadalmas munka. A szén helye az energiastruktúrán belül jelentős, s még sokáig az is marad. A bányászok között gyakran hallani: „kimentünk a divatból”, nincs már ránk szükség. A Minisztertanács elnöke ezzel kapcsolatban a következőket szögezte le: — A bányászok munkájára szüksége van az országnak. Munkájukat változatlanul nagyra tartja a párt és a kormány. A kongresszussal, illetve a kongresszusi felkészülés jegyében zajló „Irányelv-vitákkal” kapcsolatban Fock Jenő egyebek mellett a felelősség és őszinteség fontosságát hangsúlyozta. A Központi Bizottság őszinteségre törekedett, s ezt k«rl az «lapszervezetektől is. S természetesen azt, hogy a tagság felelősséggel álljon a párthatározatok mögött. Politikánk a VII. kongresszus óta töretlen. A X. kongresszus azt a vonalat fogja megerősíteni és (Folytatás az 5. oldalon) A BCM-hen szerelik a kemencéket Megkezdték a künkerége- tő kemencepár egyik vonalán a kemence elemeinek helyére emelését tegnap délelőtt az épülő Beremendí Cement- és Mészműben. A 65 méter hosszú, 4,5 méter átmérőjű forgókemence-óriás 12 tagból áll. Az összeszerelés után teljes súlya 1000 tonna, 24 óra alatt 1500 tonna künkért lehet majd elégetni benne. A tervek szerint az első kemencevonalat december 31-re falazásra készen, forgó részét kipróbálva átadják. A második kemencevonalon a tagok összeszerelését végzik | el erre az időre. Ugyancsak tegnap kezdődött meg a hőkicserélő torony szerelése a jelenlegi legkorszerűbb technológiával. Itt 700—800 Celsius fokra előmelegítik a nyersanyagot, a kemencéből kiáramló füstgázzal — a szakemberek szerint hulladék hővel. A klin- ker égetése 1500 Celsius hőfokon történik, tehát csak « hőenergia felét kell az olajkazánokban előállítani. Tegnap már 160 szerelő dolgozott a BCM gépeinek szerelésén, fokozatosan átvéve a területet az építőktől. A kemencetest beemelés előtt Foto: Beidek
