Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

1573. szeptember 19. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Kommunista szövetkezeti aktíva Pécsett (Folytatás az 1. oldalról.) t<5s eredményeket értek el. Elismerésük mellett azonban nem ritka, hogy szövetségen belül egyesek a „paraszt el­lenzék” szerepét öltik ma­gukra, s szövetkezeti érdekek védelme címén elfogadhatat­lan megjegyzéseket tesznek vállalatokkal, a szocialista állammal, annak szerveivel kapcsolatban. Van olyan ta­pasztalat is, hogy túlzottan törekednek arra, hogy szö­vetségi keretben gazdálkodó szervvé nőjenek. Esetenként olyan szakembereket alkal­maznak, akiket valamely tag­szövetkezet mulasztás, visz- szaélés vagy egyéb ok miatt elbocsátott. Alacsony a szövetségekben a párttagok aránya, holott a szövetségek társadalmi szer­ek, s ez apparátusuk össze­tételére is jellemző kell hogy legyen. A gazdasági együtt­működés és a szövetkezet- politikai elvek egységes ér­vényesítése feltételezi, hogy a megyénkben működő szö­vetségek rendszeresen ta­nácskozzanak egymással, cél­szerű lenne, ha ezt üzemi szinten is megvalósítanák az egy községben működő szö­vetkezetek. Előadásának további ré­szében ár. Nagy József a szövetkezeti alapelvek — önkéntesség, szövetkezés sza­badsága, szocialista jelleg, szövetkezeti demokrácia és önigazgatás, a kölcsönös tá­mogatás elve érvényesülésé­ről, az állami szervek és a szövetkezetek kapcsolatáról és annak fejlesztéséről be­szélt. Végezetül pedig a szö­vetkezetekben dolgozó párt- szervezetek tevékenységével és feladataival kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott Hangsúlyozta, hogy még ko­rántsem lehetünk elégedettek a szövetkezetekben folyó pártépítéssel. Megyénkben a tsz-tagok 6—7 százaléka, a ktsz-ekben az összes létszám 5—6 százaléka párttag, s az ÁFÉSZ-eknél még ennél is kisebb az arány. Különösen alacsony a nők aránya, holott a szövetkezeti tagság zöme nő. Fontos, hogy a szövetke­zetekben dolgozó kommunis­ták eredményesen ösztönöz­zék a gazdasági vezetőket a bátor és megalapozott kezde­ményezésekre, a helyi adott­ságok jobb kihasználására, tevékenységükkel járuljanak hozzá a dolgozók élet- és munkakörülményeinek meg­javításához. Tájékoztatni a tagságot! Az első felszólaló Roskó Zsigmond, a Siklósi Magyar- Bolgár Testvériség Termelő- szövetkezet elnöke volt. Fel­szólalásának középpontjában a termelőszövetkezeti demok­rácia kérdései, illetve a de­mokratizmus érvényesülésé­nek feltételei álltak. Mint is­meretes, az új alapszabály nagyobb önállóságot, döntési lehetőséget adott a vezetők­nek — ma már nem kell minden kérdésben kikérni a közgyűlés véleményét —, ez az intézkedés azonban csak ; Jíkor ' érheti el célját, ha más módszerekkel, maximá­lisan biztosítják a termelő­szövetkezeti tagok informá­lódási lehetőségeit, illetve be­leszólási jogát Siklóson több módszerrel is kísérleteznek. Az egyik az üzemi újság. A lap a vezetés minden tervé­ről jó előre beszámol, ugyan­akkor rendszeresen közli a gazdálkodási eredményeket is., Lehetőségük van az olva­sóknak — tagoknak — arra is, hogy írásban kifejtsék ellenvéleményüket Egy má­sik módszer: írásos közvéle­ménykutatás. A szövetkezet minden tagja 31 kérdésből álló kérdőívet kapott A vá­laszok megbízhatóan infor­málták a vezetést a tagság hangulatáról, javaslataival, illetve észrevételeivel kapcso­latban. A javaslatokra visz- .szatértek az újságban is. Egy harmadik, most kialaku­lóban lévő módszer: a veze­tők rendszeres időközönként fogadóórákat tartanak. Ezek a találkozások módot adnak az intímebb beszélgetésekre, a magánjelegű kérések, prob­lémák felvetésére is. Papp László mecseknádasdi MSZMP csúcstitkár, a helyi takarékszövetkezet elnöke a vezetők és szövetkezeti tagok kapcsolatáról beszélt Hang­súlyozta: nem jó, ha egy kis szövetkezet elnökének szobá­jában órákig várakoztatják az embereket Erre nincs szükség, s nincs is elfogad­ható magyarázat. A tag a szövetkezet tulajdonosa, s ezt a vele kapcsolatos bánásmód­nak is tükröznie kell. A MÉ­SZÖV új feladatairól szólva kijelentette: az apparátus meglepő gyorsan alkalmaz­kodott az új helyzethez, s bár ma már nem parancsol, a szövetkezetek elismerik fontosságát, hisz minden lé­nyeges kérdésben segítségük­re van. Klement László, a Pécsi Faipari Ktsz elnöke egyebek mellett a szövetkezetek együttműködéséről beszélt. E téren — szerinte —•, még na­gyon sok a tennivaló. Csak egy példa: a legutóbbi idő­ben is több szövetkezet kez­dett fafeldolgozásba — meg­felelő technikai, illetve sze­mélyi feltételek nélkül. Meg- earíották egymás erejét, ahe­lyett, hogy egyesítették vol­na. A kooperációra ugyanis nemcsak, hogy lehetőség, de egyre nagyobb szükség is van. A következő felszólaló, Wortur Ödönné, szederkényi kertészeti dolgozó, a szövet­kezetek nőtagjainak életéről beszélt. Kijelentette: az asz- szonyok szívesen részt vesz­nek a társadalmi, politikai munkában — csak meg kell találni a hozzájuk vezető utat Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Szederkényben negy­ven nő fejezte be eredmé­nyesen a pártoktatási évet A vezetők felelőssége Dr. Földes Iván, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának pro­fesszora a szövetkezeti veze­tők felelősségéről beszélt. A szövetkezeti forma különle­ges vezetői stílust követel. A tagok véleményének meghall­gatása és maximális szem előtt tartása mellett az egyé­ni elképzeléseknek, s termé­szetesen felelősségnek is, óri­ási jelentőségük van. Az új, egységes szövetkezeti törvény előkészítéséről szólva dr. Földes Iván bejelentette: a pécsi egyetem jogi karán is alakult egy munkabizottság, mely javaslatokkal segíti a törvényalkotók munkáját. Dr. Szabó József, a Siklósi Járási Pártbizottság első tit­kára, országgyűlési képvise­lő, szövetkezeti mozgalom belső vitáiról szólva azon meggyőződésének adott han­got, hogy túl sok szó esik az elosztás kérdéseiről, s arány­talanul kevés a termelésről. A szövetkezetek — bár több­ségük jelentős gazdasági eredményeket ér el évről év­re — mind a műszaki fejlett­ség, mind a munka szerve­zettsége vonatkozásában messze elmaradnak a kor kö­vetelményeitől. A továbbié^ pés egyik legfontosabb elő­feltétele a belső tartalékok feltárása. A szövetkezeti de­mokráciával kapcsolatban dr. Szabó József elmondotta, hogy legtöbb helyen a de­mokratizmus további kiszéle­sítését szorgalmazzák, ugyan­akkor a már adott lehetősé­gekkel sem élnek. Kiss Gyuláné, a dunaszek- csői ÁFÉSZ küldötte, a nők foglalkoztatásával kapcsola­tos nehézségekről beszélt. Du- naszekcsőről 150 asszony jár vidékre dolgozni. Igaz, van­nak már kedvező jelek is. A közelmúltban bedolgozó rend­szerű kesztyűvarró-üzem nyí­lott — ötven asszonynak biz­tosítva jó keresetet. Egy má­sik észrevétele: a gyárak, azaz a csomagolás szabványosítá­sával foglalkozó szervek, nem gondolnak az asszonyokra. A kereskedelemben egyre több a nő, s bár a munkavédelmi előírások leszögezik: maxi­málisan 25 kilós ládákat emelhetnek — a ládák túl­nyomó többsége 40—50 kiló. V állalatszerű termelést Pára István, a pécsváradi termelőszövetkezet párttitká­ra, a tagság jogai és kötele­zettségei között tapasztalható ellentmondásokra figyelmez­tetett. Ennek következménye a munkafegyelem lazasága, illetve az a tény is, hogy a vezetők egy jelentős része a népszerűséghajhászás hibájá­ba esett. A szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodásáról szólva elmondta, hogy ennek — szerinte — egyebek mel­lett az az akadálya, hogy nem azonos szintről indultak a szövetkezetek és állami vállalatok az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor. A különbség ma talán még élesebb: a szövetkezeteknél kisebb a fejlesztési alap, nincsen állami beruházás, te­hát lassúbb a műszaki előre­haladás. Magyar Béláné, a Pécsi Kesztyűs Ksz küldötte, a szociális körülmények ag­gasztó hiányosságaira hívta fel a figyelmet. Náluk pél­dául négyszáz dolgozó szá­mára kellene végre emberi körülményeket teremteni — a remény azonban kicsi. A vállalatszerű gazdálko­dáshoz nemcsak pénz kell, illetve korszerű technika — mondotta dr. Nagy László, az MSZMP KB szövetkezet­politikai munkabizottságának tagja, felszólalása bevezeté­seképpen. — Megfelelően át kell alakítani az üzemi szer­vezeteket, korszerűsíteni kell az információs rendszert, megbízhatóvá kell tenni a belső ellenőrzést, pontosítani a különböző beosztású veze­tők hatáskörét. A szövetke­zeti mozgalom egészéről, il­letve annak eredményeiről szólva leszögezte: a világ — sajnos —, nagyon keveset tud a magyarországi változá­sokról, s keveset tud maga a hazai közvélemény is. Dr. Majzik Jeremiás, a mohácsi tsz-szövetség titká­ra, egyebek mellett az álla­mi és szövetkezeti vállalatok együttműködésének akadá­lyairól számolt be. Elmon­dotta: a partnervállalatok — a szigorú központi (tröszti, nagyvállalati) kényszer miatt — korántsincsenek olyan helyzetben, mint az kívána­tos lenne. A gazdasági dön­tések terén ma a szövetke­zetek önállósága nagyobb. Ez az oka annak, hogy csak vontatottan tud kibontakoz­ni a tőkeérdekeltségen ala­puló gazdasági együttműkö­dés, illetve a szövetkezetek és állami vállalatok haté­kony kooperációja. Az állam joga Visnyei János, a bolyi ÁFÉSZ dolgozója, a szövet­kezetekben dolgozó ifjúmun­kások lehetőségeiről, lépés­ről lépésre javuló kulturális helyzetéről számolt be, majd dr. Földvári János, a Me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese az állam ellenőrző jogköré­ről, illetve kötelességéről be­szélt. A szocialista állam el­lenőrző tevékenysége nem mond ellent a szövetkezetek önállóságának — mondotta. — Az új gazdasági viszo­nyok között új módszerekre van szükség, e módszerek azonban változatlanul a szo­cialista törvényesség betartá­sát szolgálják. Az idei gaz­dasági évről szólva elmon­dotta: a kedvezőtlen időjá­rás miatt nagyok a bevételi kiesések. Számos szövetke­zet máris lemondta megren­delései — közte a műtrágya­megrendelések — egy részét. Ez nyugtalanító, veszélyes dolog, hisz a jövő év sikeré­ről van szó. A pénzügyi egyensúly megteremthető, de ehhez — egyebek mellett — az kell, hogy a rosszabbul sikerült év következményei a jövedelmeken is érződje­nek. Nyers Rezső, a Sásdi Épí­tő Ksz párttitkára, a gépesí­tés nehézségeiről, a tőkesze­génység veszélyeiről beszélt, majd Egri Gyula, az MSZ­MP KB tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára kért szót. Hasznos volt a tanácsko­zás — mondotta egyebek mellett —, mert a legfonto­sabbat segítette: a szövetke­zeti mozgalom céljainak, fel­adatainak és lehetőségeinek egységes értelmezését. Ä szo­cialista népgazdaságon belül a szövetkezeti szektor éppen olyan szocialista, mint az ál­lami — hangsúlyozta. Rang­sort nem lehet és nem sza­bad felállítani. A belső ellenőrzés kérdé­seiről szólva leszögezte: e té­ren mindenképpen előre kell lépni. A tsz-szövetségek ál­tal életre hívott revíziós cso­portok jó munkát végeztek, ez az út ígéretes. A belső ellenőrzéssel kapcsolatban szólt a káderkérdésekről is: nagy a vezetői fluktuáció. A szövetkezeti vezetők közül sokan lemondanak s nem kevés azoknak a száma sem, akik kisebb-nagyobb szabály­talanságok miatt elbuknak. Rendet kell teremteni — már csak azért is, hogy ne vesszenek el — kicsinységek miatt —, becsületes, tisztes múltú emberek. A kérdés napirenden marad Az utolsó felszólaló — Nagy Károly bicsérdi tsz- elnök —, a pécskömyéki szö­vetkezetek munkaerő-hiá­nyáról, illetve az ellenőrzés szervezettebbé tételének ed­digi eredményeiről beszélt, majd dr. Nagy József, a Me­gyei Pártbizottság titkára összegezte a vita — tizenha­tan szólaltak fel —, tanulsá­gait. A felszólalások zöme négy központi kérdéssel foglalko­zott. Ezek: a szövetkezeti demokrácia erősítése, a bel­ső ellenőrzés, az állami vál­lalatokkal való kapcsolafok és szövetkezeti pártszerveze­tek feladatai. Az állásfogla- ■ lások nagy felelősségről és optimizmusról tanúskodtak — mondotta a Megyei Párt- bizottság titkára. — Ez a kommunista aktíva nem egy folyamat lezárása volt, el­lenkezőleg: egy nagyszabású akció kezdete. Az elkövetke­zendő hetekben, hónapokban minden érintett szerv, min­den szinten megvitatja majd szövetkezetpolitikánk idő­szerű kérdéseit — ezzel is segítve az egységes szövet­kezeti törvény kidolgozását. Ami az egyes részkérdéseket illeti: a megyei szervek fel­dolgozzák, illetve megfelelő helyre továbbítják az észre­vételeket. A vállalatok és szövetkezetek együttműködé­séről szólva — miután erről a kérdésről különösen sok szó esett —, dr. Nagy Jó­zsef leszögezte: az állami vállalatok egy része — mo­nopolhelyzetben lévén —, ha­tóságként próbált, illetve próbál fellépni a szövetkeze­tekkel szemben. Ez megen­gedhetetlen. A monopolhely­zet megtörése minden terü­leten szükséges és elkerülhe­tetlen, s e téren éppen a szövetkezetek, szövetkezeti társulások tehetnek sokat. A rendkívül élénk érdek­lődéssel kísért tanácskozás — tizennégy felszólaló idő hiá­nyában már nem kaphatott szót — Czégény József el­nöki zárszavával ért véget. — Pálinka palackozó öze­met létesít Szőkéden az ege- rági Gyöngyvirág Tsz. Az üzem évi kapacitása 1000 hektoliter lesz, a palackozás — féldecis üvegekbe — na­gyobbrészt kézi erővel tör­ténik. A palackozó 10—12 tsz- tagnak biztosít elfoglaltságot és keresetet. — Cseresznyepaprika ex­portra. Kanadai megrende­lésre első ízben készítenek apró piros cseresznyeoapriká- ból savanyúságot a MÉK mo­hácsi tartósító üzemében. Ugyanakkor százezer 5/4 li­teres üveget töltenek uborká­val, amelyet Jugoszláviába és különböző nyugati államokba számtanait. A Megyei Tanács vb-űlése Munkalehetőséget csökkent munkaképességűeknek Két esztendeje jelent meg a kormányrendelet a csök­kent munkaképességűek fog­lalkoztatásával kapcsolatosan. Akkori munkahelyi jegyzé­kek alapján a megye válla­latai 1343 munkakört tartot­tak alkalmasnak, hogy csök­kent munkaképességűek tölt­sék be, de csak 781 fő vette igénybe ezt a lehetőséget. A Baranya megyei Tanács VB — szintén a rendelet megje­lenése után közvetlenül — egy ülésen határozatot ho­zott ezeknek a dolgozóknak szélesebbkörű alkalmazására. Az azóta eltelt időszak eredményeiről számolt be a tegnap délelőtti végrehajtó bizottsági ülésen a tanács munkaügyi osztálya. Megálla­pították, hogy megyénkben — ebben az esztendőben — 275 vállalatot, illetve egyéb munkaadót kötelezett a jog­szabály egy új munkahelyi jegyzék elkészítésére. E sze­rint — egy sor intézkedés nyomán — 1712-re emelke­dett a csökkent munkaképes­ségűek számára alkalmas munkahely. Ezekből több mint ezret betöltötték. Igaz viszont, hogy a jegyzékek túl­nyomórészt típusmunkahelye­ket jelöltek meg, mint pél­dául portás, éjjeliőr, takarító és egyebek. Pedig a lehető­ségek sokkal szélesebbek. Számos tapasztalat tanúsít­ja, hogy az ország más vi­dékein és főleg Budapesten külön ktsz-ek alakultak, ahol csökkent képességűek szinte teljesértékű termelőmunkát végeznek. Nemcsak anyagi, hanem — talán elsősorban! lélektani szempontok érvé­nyesülnek ezeknek a dolgo­zóknak körében, ha a ter­melőmunka révén teljesérté­kűnek ismerjük el őket. A Megyei Tanácsot és a Mun­kaügyi Minisztériumot is ez a cél vezérelte, amikor a múlt esztendőben — folytat­va a kormányrendelet rea­lizálását — mintegy másfél- millió forintot utaltak a Komlói Carbon Könnyűipari Vállalatnak, illetve a Mohá­csi Vegyesipari Vállalatnak. Ezt az összeget mindkét vál­lalat építésre, gépek beszer­zésére, jármű beszerzőre, a csökkent munkaképességűek betanítására, képzésére for­dította. Így aztán Komlón — a vállalaton belül létesí­tett új munkahelyen — 130 csökkent képességű dolgozó­nak adtak állást és megél­hetést, többek között a kár­pitosüzemben. De létrehoztak vidéki hálózatot is, különbö­ző járásokban, összesen mint­egy 23 községben. A Mohácsi Vegyesipari Vállalat a központi támoga­tásból származott összegen új termék bevezetését végezte el: az úgynevezett forgatha- tós ágybetétek gyártásánál jelenleg 40 csökkent munka- képességű dolgozót alkalmaz­nak. De a mohácsiak is meg­szervezték a 70 fős bedolgozó hálózatot: ezeknek tagjai be­vásárló táskákat készítenek. De van más példa is. A Kesztyűgyár siklósi üzeme közel 100 bedolgozónak ad munkát, a jVIohácsi Selyem­gyárban pedig új részleget szerveztek, ahol 15—20 dol­gozó kézihurkolású falisző­nyeget készít. A Mohácsi Fa­rostlemezgyárban feliratos interzia készítéssel 30—35 fő­nek tudnak könnyű, ülőfog­lalkozást biztosítani. A kormányrendelet szelle­mében azonban még további feladatok hárulnak a tanácsi szervekre és a megye mun­káltatóira — állapította meg a végrehajtó bizottság. Ezért határozatot hoztak arra, hogy a munkaügyi osztály, továb­bá a társ-szakigazgatási osz­tályok (terv, pénzügy, egész­ségügy, művelődésügy, ipari osztály ...) a IV. ötéves terv időszakára egy pontos ter­vezetet készítsenek, amely­nek alapján a csökkent mun­kaképességű dolgozóknak a szolgáltatóiparban kell mun­kaalkalmat találni. Ugyanis ezen a területen számtalan olyan munkakör van, ame­lyet könnyedén elvégezhet­nek, gyárthatnak ma rnég’ hiánycikknek számító termé-”, keket, részvételükkel kibővít- hetik — főleg a vidéki — szolgáltató hálózatot, szép keresethez juthatnának és ami a leglényegesebb: éppen munkájukkal tanúsíthatják, hogy teljesértékű embertár­saink. A drávaszabolcsi rostkikészítőben Kazlakban az új termés, folyik a feldolgozás Lenyűtték, a gyárak be­gyűjtötték, kazlakba rakták, s most már javában folyik a len feldolgozása. A Rost­kikészítő Vállalat drávasza­bolcsi gyára az idén 90 ezer mázsa gubós lenkórót vett át a termelőktől, felét a bara­nyai gazdaságoktól, másik fe­lét Tolnából és Fejér megyé­ből. A feldolgozásra váró mennyiség pontosan annyi mint tavaly, a minőség köze­pes, bár valamivel jobb, mint az 1968-as és az 1969-es ter­mésű lenkóró. Egyébként az a hír járja, hogy éppen a drávaszabolcsi tsz-ben nem volt kifizetődő a lentermés. Négyszáz holdon vetettek, nyűvésig gyönyörű volt, de aztán két hatalmas vihar le­döntötte a kórókat, egy ré­szét be sem tudták takaríta­ni. A drávaszabolcsiak 18 má­zsás átlagtermésével szemben viszont a beremendi tsz több mint 30 mázsás átlagtermést ért el. A 90 ezer mázsa alapanyag 14—15 százaléka mag, ezt, mint mellékterméket az olaj­iparnak adják el. A feldolgo­zás során a beérkezett ter­més tetemes része, körülbelül fele elvész, végül 1 mázsa áztatott kóróból 9 kilogramm rostszál és 15 kilogramm kóc lesz. A szálat belföldre, a fo­nodáknak szállítják, a kóc 60 —70 százalékát exportálják. A munka eltart a következő termésig. A drávaszabolcsi gyár egyébként nem teljes kapacitással dolgozik, képes fogadni 100 ezer mázsa, vagy még ennél is több gubós len­kórót. Gondot jelent azonban a munkaerőhiány, pillanat­nyilag 60—80 fő hiányzik, de akár plusz 200 főt is foglal­koztathatnának. t t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents