Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-19 / 220. szám
Ära: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XX VII. évfolyam, 220. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja . 1970. szeptember 19., szombat A szövetkezetek a szocializmus pótolhatatlan intézményei Kommunista szövetkezeti aktíva Pécsett Dr, Nagy József9 a Megyei Pártbizottság titkárának előadása Tartalmas, sokoldalú vita a soron levő feladatokról T egnap délelőtt Pécsett, a Járási Tanács 1 dísztermében, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága az utóbbi idők legnagyobb szabású megyei szövetkezeti tanácskozását rendezte a szövetkezeti ágazatokban dolgozó kommunista aktívák részvételével, hogy közösen vitassák meg a szövetkezeti mozgalom helyzetét és a kommunisták tevékenységét a mozgalom továbbfejlesztésében. A tanácskozás elnökségében helyet foglaltak: Egri Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Megyei Pártbizottság első titkára, dr. Nagy László egyetemi tanár, a Központi Bizottság Szövetkezetpolitikai Munkabizottságának tagja, Ballal László, a Központi Bizottság alosztályvezetője, valamint a megye szövetkezeti szerveinek területi szövetségeinek, társadalmi és állami szerveinek képviselői. Azonos tulajdonviszonyok — egységes szövetkezetpolitika A tanácskozáson dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára tartott előadást a szövetkezeti mozgalom helyzetéről s fejlesztésének időszerű kérdéseiről. Bevezetőben utalt a Politikai Bizottság ez év március 24-i ülésén megtárgyalt és jóváhagyott szövetkezetpolitikai irányelvekre, amelyek megjelenését több esztendeig tartó elméleti vita előzte meg. Az irányelvek tisztázta e vita kérdéseit, amelyek a lenini szövetkezeti terv továbbfejlesztésének problémái körül alakultak ki. Pártunk szövetkezeti politikája arra irányul, hogy a különböző szövetkezeti típusok szervesen illeszkedjenek a szocialista népgazdaságba és gazdasági tevékenységük mellett betöltsék mozgalmi, társadalmi szerepüket is, amely a szövetkezeti tagság nevelésében, kulturáltságuk fejlesztésében rájuk hárul. Ebből adódóan pártunk következetes harcot folytatott a szövetkezetek helyével, szerepével és jövőjével kapcsolatban jelentkező helytelen, szélsőséges elméletekkel. A közvélemény, mint azt a megyei tapasztalatok is bizonyítják, e tekintetben még nem mentes a torzításoktól. Az új egységes, a szövetkezeti mozgalom egészét átfogó törvény megalkotása most van folyamatban. Mivel a különböző típusú szövetkezetekben, néhány sajátosságtól eltekintve, a tulajdonviszonyok azonosak, ezért valamennyi szövetkezetben egységes szövetkezetpolitika valósul meg. Ennél fogva a készülőben lévő új törvénynek — amelynek megalkotásában a pécsi szövetkezeti nagyaktíva tapasztalatait is figyelembe veszik — azonos elvek szerint kell rendeznie az állam és a szövetkezetek, valamint a szövetkezetek és szövetségeik közötti kapcsolatot, továbbá a szövetkezetek belső működésének alapvető szabályait. A szövetkezeteknek társadalmunkban betöltött szerepét bizonyítja, hogy a hazánkban működő vállalatoknak több mint a fele szövetkezet, illetve szövetkezeti vállalat, s ezekben dolgozik az aktív keresőknek közel egyharmada. A mezőgazda- sági termelés értékének 70, az építőiparnak 13, az iparnak 6 százalékát szövetkezetek állítják elő, de egyes cikkekben és szolgáltatásokban részesedésük eléri az 50 —80 százalékot. A kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalomban részesedésük eléri a 33 százalékot. Megyénkben a szövetkezetek részaránya, tevékenysége lényegében az országos adatokkal megegyező. 102 mezőgazdasági tsz, az összes terület 75 százalékán gazdálkodik, dolgozó tagjainak száma 33 ezer fő, továbbá 15 ezer nyugdíjasnak és járadékosnak, valamint 4300 alkalmazottnak biztosítanak megélhetési lehetőséget. A tsz-ek közös vagyona 1969-ben meghaladta a 3,3 milliárd forintot, az általuk előállított halmozott termelési érték a 2,8 milliárd forintot, ami az összes mező- gazdasági termelési érték 70 százaléka. A 23 kisipari szövetkezet létszáma 8300 fő, az ipari foglalkoztatottaknak a 7,6 százaléka. A ktsz-ek által előállított termelési érték 600 millió forint volt Tavaly 120 millió forint értékű árut termeltek exportra és 290 millió forint értéket belső ellátásra. Termelésük az utóbbi négy évben 44 százalékkal nőtt Huszonkét ÁFÉSZ van a megyében — valamint egy népművészeti és egy fuvarozó szövetkezet. Taglétszámuk 58 200 fő és az összes bolti forgalom 30, a vendéglátóipari forgalom 32,9 százalékát bonyolítják. A 19 takarékszövetkezetnek 45 300 tagja van, betétállományuk meghaladja a 220 millió forintot. Az ÁFÉSZ-ek keretén belül 5500 fővel 110 mező- gazdasági társulás és szak- szövetkezet működik, ezek közös értékesítése meghaladja az évi 40 millió forintot. A 15 lakásszövetkezetben 3108 tag tömörül. Megyénkben összesen 160 ezer szövetkezeti tag v^n, s a szövetkezetek által előállított, vagy forgalmazott érték tavaly meghaladta az 5,5 milliárd forintot. Szerepük, jelentőségük, különösen a falu ellátásában lényeges és meghatározó. Az ellenőrzés erősítése egyik fő feladat Megyénk szövetkezeteinek tevékenységét értékelve az előadó a belvárdgyulai családi tervezést, a háztáji gazdálkodás baksai, szabadszent- Mrályi, szaiántai, berkesdi módszerét, a tevékenységi kör bővítésében a nagykozá- ri tsz példáját, az eredményes kooperációra a ME- CSEKTEJ létrehozását említette, mint országos például is szolgáló módszereket. Ezek olyan törekvések, amelyeket a továbbiakban is támogatni kell. Fellelhetők azonban olyan jelenségek is, amelyek gátolják a mozgalom erőteljesebb fejlődését. A szövetkezetek tevékenységének egyik ilyen kritikus területe a vezetés, amelynek színvonala sokat nőtt, s szakmai és politikai tekintetben általában megfelelő. Fel kell azonban lépni azon kevesek ellen, akik J eltérnek a kommunista vezetőt jellemző erkölcsi normáktól, attól az alapelvtől, hogy a szövetkezeti vezető a tulajdonostársak megbízásából vezető. Az anyagi javak gátlástalan hajszolása, a durva hangnem, az önelégültség, a tagok véleményének figyelmen kívül hagyása, mind olyan tulajdonságok, amelyek gátolják a szövetkezeti mozgalmat. A szövetkezetekben dolgozó kommunistáknak kötelességük fellépni e jelenségek ellen. A szövetkezetek tevékenységének másik kritikus területe a tulajdonosi pozícióból fakadó ellenőrzési jog gyakorlása. Ismeretes, hogy néhány mezőgazdasági tsz-ben milyen visszaélések történtek a gazdálkodás területén. Az ellenőrzés és a vagyonvédelem az ÁFÉSZ-eknél sem elég hatékony, a tavalyi leltárak 34—38 százaléka hiánnyal zárult. A ktsz-eknél sem jobb a helyzet, hisz az elmúlt két évben négy szövetkezet vezetője ellen indult bűnvádi eljárás. Az önállóság ferde értelmezése, a visszaélések nagyobb lehetőségét vonja maga után. Az ellenőrzés erősítése jelenleg a szövetkezeti gazdálkodás és vezetés további fejlesztésének legidőszerűbb kérdése. A törvénytervezet a belső ellenőrzés két fő ágát különbözteti meg: a vezetési ellenőrzést és a vezetéstől elkülönült ellenőrzést. A tervezet kimondja, hogy valamennyi szövetkezet évenként köteles gazdálkodásának tételes, bizonylatokra épülő, általános, pénzügyi, gazdasági revízióját szakképzett külső ellenőrzés igénybevételével végeztetni. Ennek megszervezésében komoly feladat hárul a területi szövetségekre. A területi szövetségek tevékenysége A tsz-ek érdekképviseleti szövetségei — a másik két ágazatban még csak ez év elején jöttek létre a területi szervek — nem egészen három éve működnek, s jelen(F oly tatás a 3. oldalon.) A pártkongresszus tiszteletére Az elmúlt években általában baj volt a porcelángyári szigetelők szállítási határidejével. A gyárban a kongresszusi vállalások közt felajánlották, hogy a GANZ részére szállítandó' 100 kilovolton felüli transzformátor szigetelőket pontos határidőre, a szabványoknak megfelelően, selejtmentesen legyártják és szállítják. Jobb műszaki szervezéssel és azonos létszám mellett a tavalyi 200 tonna szigetelővel szemben,' idén 40—50 tonnával többet gyártanak. Képünkön: Rein Lajos és Ken- derik József egy óriás szigetelőn dolgoznak. Erb János felvétel* Közlemény Jan Marko csehszlovák külügyminiszter magyarországi látogatásáról Péter Jánosnak, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására 1970. szeptember 15—18 között látogatást tett Magyarországon Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere és felesége. A csehszlovák külügyminisztert szívélyes, baráti beszélgetésen fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, valamint Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. A tárgyalások során a külügyminiszterek részletesen áttekintették a két testvéri ország kapcsolatait és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb, időszerű kérdéseiről. A miniszterek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztársaíság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti kapcsolatok a szocialista internacionalizmus elvei alapján eredményesen fejlődnek. Ezen elvek szellemében alakul a Magyar- országon élő szlovákok és a Csehszlovákiában élő magyarok élete, s ez erősíti a két szocialista ország barátságát. Mindkét ország érdeke megkeresni a kölcsönösen előnyös együttműködés szélesítésének lehetőségeit minden területen, ami hozzájárul a szocialista országok közössége egységének szilárdításához. A két miniszter véleményt cserélt az időszerű európai problémákról. Megelégedéssel állapították meg, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia összehívásának gondolata szilárd gyökereket vert az európai országokban. A két ország arra törekszik, hogy ezt a konfe- . renciát Európa minden nemzete érdekében, minél előbb hívják össze. A két ország kormánya az európai általános légkör javulása szempontjából igen jelentős lépésnek tekinti a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság képviselői között aláírt szerződést, melyben a NSZK kormánya elismeri az összes európai ország határainak sérthetetlenségét. A szerződés egyben megteremti a további nyitott európai kérdések megoldásának a feltételeit, beleértve a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségét, valamint a Német Demokratikus Köztársaság elismerését. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határozottan elítéli az USA-nak a vietnami nép, valamint Kambodzsa és Laosz népei ellen irányuló agresszív akcióit. A proletár- internacionalizmus szellemében továbbra is megadnak minden támogatást a vietnami népnek és Indokína más népeinek igazságos és hősies harcához. A felek nagy nyugtalansággal figyelik a közel-keleti helyzet alakulását. A békét és az igazságos rendezést e térségben a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának következetes végrehajtásával lehet elérni. A felek nagyra becsülik az Egyesült Arab Kötársaságnak más arab országok által is támogatott békés kezdeményezését, amely pozitívan befolyásolhatja a válság politikai rendezésére irányuló törekvéseket. Ugyanakkor elítélik Izrael folytatódó agresz- szióját, valamint a nemrég megindult tárgyalások szabo- tálását. A felek ismét megerősítették elhatározásukat, hogy a két ország szorosan együttműködik a közös célok, a nemzetközi biztonság és a béke érdekében , a nemzetközi fórumokon, különösen az ENSZ-ben. A két külügyminisztérium céltudatosan koordinálja a jelentősebb kérdésekben külpolitikai lépéseit. Jan Markonak, a Cseszlo- vák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének látogatását, fogadtatását, minden tárgyalását és megbeszélését, a testvéri barátság, a nyíltság és a teljes egyetértés légköre vette körül. Jan Marko, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere csehszlovákiai látogatásra hívta meg Péter Jánost, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterét, aki a meghívást örömmel elfogadta. * Jan Marko csehszlovák külügyminiszter —, aki Péter János külügyminiszter meghívására négynapos hivatalos baráti látogatást tett hazánkban — pénteken felesége társaságában . elutazott Budapestről Dip lomaátadás az Esti Egyetemen Tegnap délután Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán bensőséges ünnepségen adták át a diplomát a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem szakosító tagozatán végzett 28 hallgatónak. Armbruszt György igazgatóhelyettes beszédében rámutatott az iskolánkívüli szervezett oktatás jelentőségére, a marxista tantárgyakat elsajátító hallgatók szorgalmára, helytállására és arra a feladatra, mely a végzett hallgatókra vár a tudományos, haladó világnézet terjesztésében. Kiváló tanulmányi eredményei alapján kitüntetéses oklevelet, úgynevezett vörös diplomát kapott: Borjáti Gyuláné, Sikfői Tamásné, dr. Weisenbach Jánosné, Koppány Jenő és Tóth Lajos Gyula. Főiskolai végzettséget igazoló oklevelet kapott: Arnold József, Áringer Géza, Bakán Jenő, Bank Jánosné, dr. Csanálosi Sándorné, Czéma Sándor, Drégely József, dr. Ehmann Béla, dr. Erdősy Emil, Gungl László, Halas Ilona, Hegedűs Tiborné, Horváth Csabáné, Kádár Dénes, Kerékgyártó Béla, Kiss István, Kiss Mihályné, dr. Molnár István, Németh Attila, Soskó Rózsa, Szécsi Kálmánná, Szilágyi János és Takács Ferenc. A diplomások nevében Tóth Lajos Gyula mondott köszönetét az Oktatási Igazgatóság vezetőinek és tanári karának. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem szakosító tagozatán most negyedszer rendeztek oklevélátadó ünnepséget. Eddig összesen 151-en I szereztek diplomát * é I
