Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
6 DUNANTÜLI NAPLÓ 1970. szeptember 17. Gyógyító vizeink IQ AL A megszámlált ember (III.) HOL ÉS HOQYAN LAKUNK? Ä hétköznapi beszélgetések gyakori témája különböző gyógyvizeink áldásos hatása. Hazánk ilyen szempontból előkelő helyet foglal el, talán kevesen tudják, hogy szerte az országban 85 helyen 400 gyógyvíz-feltörést tartanak nyilván. Ez a kedvező helyzet hazánk földjének történeti kialakulása során létrejött geológiai viszonyokkal magyarázható. A geológiai kutatások megközelítő pontosságú számítása szerint Magyarországon 24 OOO köbkilométer térfogatú hévizeket tartalmazó kéregrész húzódik, amelyben 48 000 milliárd köbméter forróvíz található. Az érdekesség kedvéért említem meg, hogy ez 70 milliárd tonna 3000 kalóriájú szén energiájának felel meg. KJ ISMERI? A felszínre törő és na- I gyobbrészt mélyfúrásokkal feltárt melegvizet gyógyfürdőkben, valamint lakások és melegházak fűtésére használ- ják. A fentiek előrebocsátása után még meg kell jegyeznem, hogy hazánk melegvíz kincse korántsem tekinthető teljes egészében felkutatott- nak, s a már feltárt melegvízkészletet sem használják fel olyan széleskörben és sokoldalúan, ahogy lehetne. Gondolom ezekután felvetődik az olvasókban, ahogy bennem is ez a kérdés, hogy miért? Ennek egyrészt népgazdasági okai vannak, itt elsősorban anyagi nehézségekre kell gondolni, de sok esetben a propagandával is baj van. Gyógyfürdőkről beszélve az emberek nagyrészének Harkány, Hévíz, Csokonyavison- ta, Hajdúszoboszló jut eszébe, holott ennél sokkal több van, s gyógyhatásúkat tekintve nem kisebb jelentőségűek. A továbbiakban a még talán kevésbé ismert, de elég gyorsütemben fejlődő igali fürdőt szeretném bemutatni. KŐOLAJ HELYETT GYÓGYVÍZ Az igali termálfürdő vizére is, mint annyi hasonlóra az országban kőolajkutatás közben bukkantak rá. Az első fúrást ' 1947-ben a Magyar —Amerikai Olajipari Rt. végezte, mivel olajat nem találtak, 593 méter mélységnél a fúrást abbahagyták. Majd újabb fúrási kísérletek után 1953-ban, illetve 1957-ben sikerült a melegvizet felszínre hozni. Ezek voltak a kezdeti A B. m. Állami Építőipari Vállalat szakipari főépítésvezetősége ÜVEGES SZAKMUNKÁSOKAT és üvegesek mellé SEGÉDMUNKÁSOKAT felvesz. Jelentkezés Pécs, Rózsa F. u. 3. sz. alatt. momentumok, amelyek a ma már nagyon szépen kiépült igali fürdő „hőskorát” jelentették. A természetadta lehetőségen kívül feltétlen említést érdemel az igaliak lelkes, áldozatkész munkája, amit a fürdő építése és fokozatos fejlesztése érdekében kifejtettek. Feltétlen névszerinti említést érdemel Bárdos János vb-titkár, aki olyan lelkesen és eredményesen harcolt a fürdőért, mintha saját tulajdona lett volna. Kint jártam alkalmával olyan szeretettel beszélt a fürdőről és a községéről, mint egy anya a gyermekéről. JVÍAGYAR PÖSTYÉN” Ezzel az elnevezéssel illették Igáit az ottjárt csehszlovák fürdőzők és ha tehetik évről évre visszajárnak nyaralni, gyógyulni. Sőt Kanadából is jöttek fürdővendégek és elégedetten távoztak. A fürdő hatása hörghurut, érszűkület, ízületi bántalmak, nőgyógyászati bajok gyógyítására terjed ki. A gyógyvíz ivókúrára alkalmazva gyomor- és bélhurutos panaszokat megszünteti, sőt a fogszuvasodást is gátolja. Az Országos Közegészségügyi Intézet véleményét idézve a következőket lehet elmondani: „Az igali gyógyvíz alkáliklo- ridos és hidrogénkarbonátos hévíz, mely jodid- és bromid- ion tartalmánál fogva a jó- dos-brómos gyógyvizek csoportjába sorolható.” A fürdő vizét az ország 10 legjobb gyógyvize között tartják nyilván. A víz ezen jótékony hatását felismerve egyre több hazai és külföldi látogató keresi fel a gyógyulás reményében. Az alábbi számokkal is a fürdő idegenforgalmának növekedését szeretném illusztrálni: Míg 1962-ben 24 ezer 170 ember kereste fel az igali fürdőt, addig 1969-ben 142 038. A legnagyobb napi forgalma ugyancsak 1969-ben 5967 fővel tetőzött. A fürdőkörnyéki szolgáltatások elit mohácsi vész tömeg" sírjainak 1963-ban történt feltárása, a most folyó újabb kutatások Mohácsra terelték a közfigyelmet, és az illetékeseket most is az a kérdés foglalkoztatja, hogy mi történjék a leletekkel. Javaslat helyett hadd foglaljam össze, hogy mi minden történt a múltban a megemlékezés érdekében. Az első csatatér! „emlékművet” maguk a törökök állították, melyről Verancsics Antal pécsi püspök emlékezett meg, aki kancellári megbízatással 1553-ban Mohácson át utazott török követségbe. Nála olvashatjuk, hogy Szulejmán szultán az ütközet után még egy hétig maradt a csatatéren, ahol három halmot ' rakatott a holttestekből. A püspök szerint e három halom volt az első csatatéri „emlékmű”. Az 1780-as években Esz- terházy Pál pécsi püspök, Dorfmeiszter István hírneves pécsi festővel két csataképet érik a Balaton menti üdülők színvonalát. A Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal siófoki irodája pedig fizetővendég szolgálatot létesített. Így Igái szeretettel várja és fogadja az ideérkező fürdővendégeket. Már maga a fürdő környéke is kellemes látképet nyújt. Kaposvártól 25 km-re, Balatontól 45 km-re fekszik, gépjárművekkel jól megközelíthető, főleg hűvös-esős napokon a Balaton déli partján üdülők kedvelt kirándulóhelye. Kaposvárról rendszeres autóbuszjárattal lehet megközelíteni a községet, Balaton felől pedig a szántód—kőröshegyi, illetve a balatonlellei elágazás a legrövidebb útja. VAK BOTTYÁN KURUCA1 Akármelyik irányból közeledünk Iga! felé, festői, lan- kás környezetben kanyarog az utunk és a fürdő területéhez érve vajon gondolunk-e arra, hogy Vak-Bottyán csatáinak színterén állunk. Gróf Herbertstein osztrák generális itt verte szét a kurucok seregét 1706. február 7-én, a hősi halottak hamvai a templom melletti kálvária alatt pihennek. Ugyancsak az igali halotti anyakönyvben olvashatjuk Latinka Sándor, Szálma István, Tóth Lajos és Levin Samu nevét. Több neves közéleti személyiség és művész munkálkodott Igáiban. Szabó Lőrinc itt írta „Tücsök-zene” 18 versét. Aba-Novák Vilmos ugyancsak több festményét készítette Igáiban. Mindezekkel csak érzékeltetni kívántam, hogy Igái már sokkal korábban hallatott magáról és bekerült történelmünkbe. Szeretném, ha ezen rövid cikkemmel is hozzájárulnék ahhoz, hogy Igáit jobban megismerjük és az oly szép ütemben fejlődő fürdőközpont idegenforgalma növekedne. festetett mohácsi nyaralója részére, melyből az egyik az 1526-os, a másik az 1687-es ütközetet ábrázolja, de ezeken kívül megfestette II. Lajos arcképét is. E képek hatása alatt Makai György belvárosi plébános 1784-ben írt végrendeletében, mohácsi kertjének jövedelmét azzal a feltétellel hagyta utódaira, hogy annak bevételéből minden év augusztus 29-én 12 misét tartoznak szolgáltatni az elesettekért. Király József pécsi püspök 1816-ban kápolnát építtetett a Kálvárián és a látogatók • részére búcsúengedélyt is szerzett a pápától. Így vált tehát a temetői kápolna búcsújáró hellyé, melynek szónokait az ország kiválóságai közül válogatták ki. A nagy látogatottságra való tekintettel a kápolnát bővíteni kellett, s így 1853-ban a torony A címben feltett kérdésre nagyon egyszerűnek tűnik a válasz, s éppen ezért — bonyolult. Mert igaz, lakásokban lakunk, tágasan vagy zsúfoltan, de: hol vannak ezek a lakások? Városban, falun, külterületen, belterületen, stb.? És mekkorák? Egy vagy négy szobásak, ío- lyóvízesek vagy még villany sincs bennük? A település — és lakásviszonyok tanulmányozása friss tudomány. Az emberiség alig néhány évtizede felismerte, hogy életviszonyaira döntő hatást gyakorol: hol és hogyan lakik? 1870-ben az ország lakosságának 74,1 százaléka élt községekben, ez az arány 1949-ben 62.1-re, 1970-ben 55.5 százalékra mérséklődött. A főváros lakossága az ország népességének 18.8, míg a többi városé 25.7 százalékát tette ki 1970-ben. (1960 és 1969 között tehát a városi lakosság aránya 39.7 százalékról tovább nőtt, s elérte a 44.5-et.) A tényleges szaporodás számszerűen: a fővárosban 135, a megyei jogú városokban 105, a járási jogú városokban 254 ezer fő. Mekkorák a városok? A főváros és a négy megyei jogú város lakossága túl a százezren. A 40 ezernél népesebb városok száma 13, míg a 20 ezer léleknél nagyobb településeké 49. Érdekesség, hogy közülük kettő nem város: Békés és Érd. A népszámláláskor 3224 településen írták össze a lakosságot. E települések nagy része azonban kicsi, ötszáznál kevesebben élnek a települések 20.6 százalékán, s ezernél kevesebben további 25.4 százalékán. Magyarország lakosságának 46 százaléka tehát ezer főnél kisebb településeken él, s az ezeken a helyeken lévő szerény élet- körülmények érthetővé teszik, hogy 1960. és 1969. között 830 ezer embert, népességük 20.4 százalékát vesztették eL (Figyelemre méltó vonás: országos összességben is csak az ötezren felüli települések tényleges népesség szaporodása pozitív előjelű, a kisebb falvak népessége csökken.) Ahogy a kisebb falvak, úgy veszítenek jelentőségükből a külterületek is. Az 1949. évi népszámláláskor 1.59 millió ember, az ország lakosságának 17.3 százaléka élt külterületen. (Az érdekesség kedvéért: a külterületeken férfitöbblet van, ezer férfire ezernél kevesebb nő jut, több a gyermek egy-egy családban, mint a belterületen lakók esetében.) 1960. és 1970. között a külterületi népesség 261 ezer fővel — 23.3 százalékkal — csökkent. 1960-ban az ország népességének még mindig 11.2 százaléka élt külterületeken, 1970-ben ez 8.3-re zsugorodott. Napjainkban 858.5 ezer a külterületeken élők száma, s háromnegyed részük községek külterületén lakik. mellé sekrestyét és gyóntató fülkét is építettek. Az átalakítás költségeinek fedezésére felhasználták az emlékmű létesítésére még 1838 óta befolyt adományokat és azok kamatait is. Albrecht főherceg, Ferenc József helytartója, erre jártában megtekintette a csatateret és az ő elgondolása volt, hogy a fentebb említett csataképeket a püspöki nyaralóból, ide az emlék-kápolnába helyezzék át. Az ezt megelőző elnyomatás korában a hazafias érzést még akként tartották ébren, hogy a céhek testületileg, zászlóik alatt, fúvós zenekar kísérete mellett vonultak ki a Kálvária kápolnához. Ezen a napon munkaszünet volt, és a lakosság itt tartotta meg a búcsúvásárt is. A következő emlékművet 1866-ban Turchányi Csorna A tanyák, a falutól távoleső települések soha nem rejtegettek romantikát, legalábbis az ott élők számára. A kenyér kényszere volt az, ami ott tartotta a népességet, s e keserű örökségnek tudható be, hogy még ma is 14 201 külterületi lakott hely található az országban. A legtöbb Pest megyében — 1287 — és Szabolcs-Szatmár- ban — 1123 — míg a legkevesebb Csongrád — 402 és Nógrád megyében (406). A teljes lakosságon belül a külterületi népesség aránya Bács-Kiskun megyében a legnagyobb — 28.7 százalék! —, majd Csongrád megyében (27.6). A legkisebb Hevesben — 2.3 — és Vas megyében (2.7 százalék). A külterületi népesség fogyása a legnagyobb mérvű Szolnok megyében volt — 38.2 százalék — majd Békésben — 36.5 —, míg a legkisebb Pest megyében (5.3). Szám szerint a legtöbben — 164.5 ezer — Bács-Kiskun megyében és Csongrád megyében — 89 ezer — élnek külterületen, míg a legkevesebben — 7685 — Vasban, Megkíséreltük a feleletet a kérdés első részére: hol lakunk? Következzék a kérdés második része: hogyan? A reális kép megalkotása érdekében azonban pillantsunk vissza, a múltba. Szakszerű fogalmazással: a lakás és a lakóház az ember legközvetlenebb térbeli környezete. A lakáskörülmények Erőteljes befolyásolói az életviszonyoknak, s ezzel a demográfiai helyzetnek is a lakáskörülmények. Ennek felismerését tükrözi, hogy már az első hivatalos, 1869. évi népszámláláskor jutott hely a lakáskörülményeknek is a kérdőíveken, ám 1930-ig csak a városokra, s utána is a 10 ezer lelken felüli településekre terjedt ki. Megbízható, teljes adatok csak 1949- től állnak rendelkezésre. 1970. január 1-én 3 157 000 volt az ország lakásállománya, 400 ezerrel több, mint az 1960. évi népszámláláskor. Ez 15 százalékos növekedésnek felel meg, ami 1930. óta a legmagasabb emelkedési ütem. (Évi átlagban 1,5 százalék). 1949. és 1960. között ugyanis 1.2 százalék volt, 1930. és 1949. között pedig az egy százalékot sem érte el. A teljesen tiszta képért tekintsük át az alábbi táblázatot: A lakásszám növekedése „ , Gyarapodás Evek: Darab százalékban 1931—1S41 215 126 9.9 1941—1948 68 889 2.9 1949—1959 291 111 11.8 1960—1969 399 182 14.5 A lakások számának növekedése felülmúlta a népesség emelkedését, s így javult a lakáshelyzet az elmúlt két évt’zedben. A lakásállomány település — típusonkénti megoszlása 48-as huszárfőhadnagy saját költségén, a szigetvári csata 300. évfordulóján állíttatta, tetején alvó kőoroszlánnal, oldalán Lajos király halálát ábrázoló képpel. Az emlékművet eredetileg a hídra tervezték, de az államépítészeti hivatal a híd megterhelését nem engedélyezte, s ezért az állami út déli oldalára került. Ez az emlékmű idővel elavult és a város a régi mintájára újat állíttatott. A jelenlegi oszlopot Kiss György jeles szobrászunk 1899. augusztus 29-én avatott domborműve díszíti, melynek kőoroszlánja a második világháború során megsérült és helyébe 1966-ban készítettek újat műkőből. A megemlékezéshez tartozik még a mohácsi belvárosi templom ajtaja fölött látható faragott dombormű is a losem érdektelen. A fővárosban 630.8 ezer, a megyei jogú városokban 179 ezer, a járási jogú városokban 632.4, míg a községekben 1714.6 ezer lakás van. (Zárójel közé tesszük, bár általános tév- hiedelmet cáfol: a községekben több a két szobás és annál nagyobb' lakás, mint a városokban!) Az adatok elemzésének legfőbb következtetése: fokozatosan csökken az egyszobás lakások aránya. 1960. és 1970. között az egyszobás lakások száma 201 ezerrel —- 11.9 százalékkal — csökkent. Az 1960. évi népszámláláskor a teljes lakásállomány 61.3 százaléka volt egyszobás, 1970-re ez az arány 47.2-re mérséklődött. Ugyanez idő alatt 482 ezerrel nőtt a kétszobás, s 118 ezerrel a három vagy több szobás lakások száma. Az ország lakásállományának 43 százaléka ma kétszobás, 9.8 százaléka pedig három vagy több szobás. < (A növekedés a kétszobás lakások esetében 54.9, a három és több szobásoknál pedig 62.2 százalékot tett ki!) A lakásállomány nagyság szerinti megoszlása: egyszobás 1489 ezer, kétszobás 1359 ezer, három vagy több szobás 309 ezer. (Annak köszönhetően, hogy az 1960. és 1969. között épített lakásokból csak 33 százalék egyszobás, tíz év alatt a száz szobára jutó népesség húsz százalékkal csökkent...) A megyék adataira áttérve is megállapíthatjuk: a fejlődés üteme területenként eltérő. Számszerűen A legtöbb lakás 1960. és 1969. között Pest megyében épült— 49.211 darab —, majd Borsodban — 19 437 —, s Veszprém megyében (19 095). A legkevesebb Tolna megyében — 3707 —, Baranyában — 4966 — és Hajdu-Bihar- ban (6293). A lakások összetételét elemezve, az előzőekhez hasonlóan, nagyok a megyék közötti különbségek. Baranya megye 79.8 ezerre rúgó lakásállományából példáig 54.6 ezer a két vagy tóti® szobás, míg Békésben a 145.8j ezerből mindössze 64.1 ezer... A lakásoknak több, mint a fele egyszobás Bács- Kiskun, Hajdu-Bihar, Pest, Szabolcs-Szatmár és Szolnok megyében, hatvan százalék fölött van Csongrád megyében, míg Fejérben, Győr- Sopronban. Tolnában a lakások nagyobb része két vagy több szobás. — Régi hiányt pótol az az új magyar gyártmányú univerzális folttisztító, amely a napokban a pécsi szaküzletekben is megjelent. A B6 jelzésű paszta az iskolai füzeteken, könyveken és iratokon lévő szennyeződéseket, valamint a ruhákon előforduló zsír. olaj, majonéz stb. foltokat nyomtalanul távolítja eL vagló Lajos királlyal, amint a fejéről leesett korona után kap. Készítési idejét nem ismerem, de nagyon valószínű, hogy templom építési idejére, vagy 1826-ra, a 300- as évforduló idejére tehetjük. Végül 1926-ban a mohácsi csata 400. évfordulója alkalmából rendezett kiállítás és ünnepség jövedelméből, valamint országos gyűjtésből e’kezdték a tanácsház előtti téren lévő templom építését is, amely nem készült el. Ugyanis az e célra még az első világháború előtt összegyűlt 71 ezer koronát hadi- kölcsönbe fektették, ami időközben értékét vesztette. E szerint tehát, ha vannak is emlékműveink, de a mohácsi sorsdöntő ütközet helye mindmáig nélkülözi a jelentőségéhez mért emlékművet. Ete János, a mohácsi múzeum ny. gondnoka Dr. Góbi János A MOHÁCSI CSATA EMLÉKMŰVEI \ I i 1 r
