Dunántúli Napló, 1970. szeptember (27. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
1078 szeptember 13. DÜNANTüLI NAFLU S Meddig veri földjeinket a jég? Gazda nélkül nincs jégelhárítás Terület 1800 lakás felépítésére Az állandó bizottság a Nyugati-Mecsek részletes rendezési lervérfíi tárgyalt Áa, idei év ismét a jég- elhárításra irányította a közvélemény figyelmét. Nem véletlenül. Ä „hagyományoknak” megfelelően, július végéiig egy sor jégeső pásztázta. végig a megyét, különösen annak déli részét. Már július végére 35—40 milliós kárt okozott Baranyában a jég, tehát teljesítette a sok éves átlag alapján megszokott „normáját”. Ezt követte az augusztus, az újabb jégverések, következésképp 1970-et a jégesők rekordévének is nevezhetnénk. Ha külföldön megéri... Közismert, hogy több szomszédos, illetve közeli ország már évek óta foglalkozik a jégesők elhárításával, köztük a Szovjetunió, Jugoszlávia, Ausztria és Olaszország. Különösen a Szovjetunió és déli szomszédunk értek el nagy sikereket. Saját számításaink is vannak már, melyek azt mutatják, hogy néhány év alatt visszatérülnek azok a beruházások, amelyeket a jégelhárításra ad ki a népgazdaság. A szovjet és jugoszláv szakemberek egyaránt azt vallják, hogy meg lehet előzni, el lehet hárítani a jégverések, jégkárok 70—80 százalékát. A Magyar Meteorológiai Szolgálat már 1964 óta foglalkozik a témával, az ügy egyik leglelkesebb szakértője, dr. Wirth Endre, évek óta azon fáradozik, hogy végre, megszülessék az első magyar elhárítö-lánc. A múlt év őszén, amikor nálunk járt Iván Burcev professzor, a szovjet jégeső elhárítás egyik vezető egyénisége, úgy tűnt: végre, meggyorsulnak a fejlemények, a neves profesz- szor számadatai, szavai sok embert elgondolkoztatnak és meggyőznek. Á jégelhárítás „regénye44 Sajnos, nem így történt. A magyar jégelhárításnak egész regénye van már, e regény utolsó fejezeteit azonban még „nem írták” meg. E „regény” — a Meteorológiai Szolgálat 1964-re visszanyúló kutatásait nem számítva — 1968 januárjában kezdődött, amikor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Műszaki Egyetem szerződést kötött a magyar jég- verés-elhárító rakéta finanszírozására, illetve fejlesztésére. Az Állami Biztosító Vezérigazgatósága 2 millió forintot ajánlott fel az ügy támogatására. 1968 júliusában megalakították az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság jégelhárítással foglalkozó témabi- zpttságát, melyben a MÉM, AB, Meteorológiai Szolgálat, Magyar Néphadsereg, Műszaki Egyetem stb. szervek, intézmények képviselői vettek részt. 1968 szeptemberében a témabizottság négy tagja a Kaukázusba utazott, tanulmányozta a szovjet jégelhárítást, majd javasolta, hogy kezdjék meg a hazai kísérleteket. A kísérletek színhelyéül Baranya megyét, illetve a mohácsi és siklósi járást jelölték ki, 1400 négyzetkilométernyi területet, 260 ezer hektárt minősítettek védendőnek. 1969 szeptemberében a jugoszláv jégelhárítást tanulmányozta a témabizottság, 1969 novemberében tárgyalni kezdtek déli szomszédainkkal. A jugoszlávok egy teljes jégelhárító-rendszer eladására tettek ajánlatot 471 ezer dollár értékben. Ez körülbelül 26 millió forinttal egyenlő. A jugoszláv szakemberek 80 százalékos sikerről beszélnek, más szavakkal azt állítják, hogy ha megvennénk az elhárító-lán- cukat, az eddigiek 20 százalékára csökkenne a jégkár. Ha e biztosítékot nemzetközi szerződés . garantálná, kifizetődő volna, sőt megtakarítást eredményezne hazánkban a jégelhárítás. Gazda kell! A további fejlemények: a Magyar Nemzeti Bank nyilatkozott, hogy nem zárkózik el a 400 ezer dollár folyósításától. A Meteorológiai Szolgálat vállalná, hogy megszervezi^ illetve fenntartja az, elhárító-láncot. A siker reményével kecsegtetnek a magyar jégelhárító rakéta előállításával kapcsolatos kísérletek a Műszaki Egyetemen, az is szóba került, hogy esetleg. magyar technikai eszközökkel — például radarral — lehetne kombinálni a ju- goszlávot. Mások inkább a szovjet jégelhárító-rendszer megvásárlását javasoljak. Telnek a hónapok, mindössze nyolc hónap választ el bennünket 1971 májusától, tehát a következő jégveszélyes évad kezdetétől, s egyelőre nem történik semmi. Ha az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) tagjai- ! val beszél az ember, azt hall- I ja, hogy a MÉM nem áll mögöttük teljes súllyal, ha viszont a MÉM-be megy az ember, ami fogadják, hogy egy miniszteri levelet küldtek az OMFB-nek, az ügy támogatásáról biztosították őket, csakhogy — sajnos — nem kaptak még rá választ. Hozzátették: hamarosan meg kell érkeznie az írásos reflexiónak. Hová menjünk, hol keressünk hát kellő hatáskörrel rendelkező pártfogókat? Nyilván, csak a magyar mező- gazdaság gazdájánál kereshetünk, a MÉM-nél. A magyar jégelhárítás ügye csak akkor mozdulhat el a holtpontról, ha a MÉM maga vállalja a legfőbb ösztökélő és koordinátor szerepét. Az eddigi fejlemények azt bizonyítják, hogy csak ez a megoldás eredményezhet sikert. E meggyőződésünknek a MÉM-ben is hangot adtunk, amikor dr. Mészáros István főosztályvezetőnél, és Baranyai Oszkárnál, a termelési és műszaki fejlesztési főosztály főmérnökénél jártunk a magyar jégelhárítás ügyében. Megnyugvással hallottuk, hogy a MÉM felelősnek érzi magát a programért, s anyagilag is kész hozzájárulni az akció lebonyolításához. — Ha recseg az ember rá- | diója, mert Pécsett rosszul lehet fogni a Kossuth-adót; ha munkába menet összetapossák az ember lábát, mert olyan nagy az autóbusznál .a tülekedés; ha nem kap meg egy semmiségnek tűnő aprócikket a boltban, vagy sorbaállásra kényszerítik, mert a bolt nem állított be elég pénztárost; tehát ha ilyen — látszólag jelentéktelen — bosszúságok sokasága' éri az embert, akkor elronthatják a hangulatát, elvehetik a kedvét. E példák is azt igazolják, hogy a szogáltatások ügye nem egyszerűen gazdasági, hanem politikai kérdés is, mely az egész lakosság közérzetére kihat. Ambrus Jenő, a Pécsi városi Pártbizottság első titkára mondotta a fenti szavakat tegnap, a Városi Pártbizottság és Városi Tanács együttes ülésén. A szolgáltatások helyzetét tárgyalták. VERSENYFUTÁS AZ IGÉNYEKKEL Nem azért került együttes fórum elé ez a téma, mert Pécs nagyon rosszul áll ebben a vonatkozásban. A statisztikusok kimutatták, hogy 571 forint szolgáltatási érték esik Pécsett egy főre évenként, s ez meghaladja az országos átlagot. Adatokkal lehet igazolni, hogy Pécsett magasabb a vízzel ellátott, csatornázott, illetve gázfogyasztásba bekapcsolt lakások aránya, mint a többi megyei jogú városokban. Mindedre illik is rámutatni, hiszen amikor például a köztisztaság helyzetéről volt szó, akkor is összehasonlítást tettünk Pécs és a többi megyei jogú város köztisztasági eszközellátottsága között, s abban az összehasonlításban Pécs „húzta a rövidebbet”. Nincs okunk tehát arra, hogy megkongassuk a „vészharangokat”. Az igazság kedvéért azonban hozzá kell tenni: ha egy lakónegyedben vízkorlátozásokat léptetnek életbe, az ott lakókat vajmi kevéssé vigasztalja, mi van abban a pillanatban Miskolcon, vagy Debrecenben. Más szavakkal: van fejlődés — és helyenként egészen látványos —, az igények meg lehetőségek versenyfutásában azonban — sajnos — majdnem mindig az első a „győztes”. Nyilván, örök versenyfutás lesz ez, hiszen az emberi szükségletek szüntelen növekedése a fejlődés legfőbb hajtóereje. Erkölcsi kötelességünk azonban arra törekedni, hogy . a lehető legjobban lépést tartsunk a növekvő szükségletekkel, s ha ebből a szempontból vizsgáljuk meg a témát, korántsem mondhatjuk el, hogy mindent megtettünk a szolgáltatások bővítése, színvonalának emelése érdekében. HATÓSÁGI SZEREPKÖRBEN? A másik elvi-gyakorlati kérdés, mely többször szóba- került az együttes ülésen: helyeselhető-e, hogy több — lakosság ellátására hivatott — Nemzetközi sebészhét Budapesten Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében dr. Fa- i rádi László, az egészségügyi miniszter első helyettese megnyitotta a magyar sebész, trauma- tológus, anaesthesiológiai és rea- nimátiós társaságoknak az Akadémia orvosi osztálya támogatásával rendezett nemzetközi konferenciáját. Az egyhetes tudományos találkozót joggal nevezhetjük nemzetközi sebészhétnek is, hiszen a nagyszámú magyar szakemberen kívül mintegy 200 külföldi orvos, kutató vesz részt a gazdag eseménysorozaton, amely számot ad majd a magyar sebészet, baleseti sebészet és a szintén önálló szakággá fejlődött. de a sebészettől elválaszthatatlan tudomány, az anaesthe- siológia 25 év alatt elért eredményeiről. vállalat hatósági szerepkörben lép fel? A kérdésben benne van a válasz is: nem. Ambrus Jenő több példával világította meg, miben jelentkezik a hatósági szerepkör. A Vízmű időnként vízkorlátozásokat léptet életbe, tőle függ, hogy mikor, meny- | nyi vizet kap egy lakónegyed. (Az egyik felszólaló megkérdezte: nem volna célszerű, ha a Vízmű — a DÉDÁSZ- hoz hasonlóan — előzőleg értesítené erről a lakosságot?). Az IKARUS-gyár szakemberei széles ajtókat terveznek az autóbuszokra, hogy gyorsan fel és le tudjanak szállni az emberek; á 12-es AKÖV pedig korlátot épít az autóbuszok lépcsőjére. Az emberek „terelése” tülekedéssel, taposással és persze a fel- meg leszállási idő meghosz- szabbodásával jár. Van amikor az AKÖV is a hatósági szerepkör áldozatává válik — például a MÁV- val szemben. Közismert, hogy a Gazdasági Bizottság nemrég drákói intézkedéseket léptetett életbe, hogy a vagonok kirakására késztesse az attól vonakodó vállalatokat. E szankciók az AKÖV-öt is sújtják, ha késik a vagonkirakodással. Nyilván, kötelességünk végrehajtani és támogatnunk kell a Gazdasági Bizottság döntését, mert ezt kívánja az élet és állampolgári fegyelmünk. Evvel egy- időben azonban fel kell tenni a kérdést: nem vállalhatna magára a vagonkirakási terhekből egy bizonyos részt a MÁV is, olymódon, hogy megszervezné a háztól házig szállító szolgálatot? Az AKÖV vetette fel ezt a témát, s meg kell mondani — méltányos igényről szólt. ELSŐ OSZTÁLY — KOPOTT BÚTORRAL Ugyancsak Ambrus Jenő mutatott rá más visszásságokra is. Emlékeztetett arra, hogy az állam egy sor rendelkezést léptetett életbe abból a célból, hogy az össztársadalmi érdekek előbbsége félreérthetetlenül érvényre jusson az egyes vállalati, illetve csoportérdekekkel szemben. össztársadalmi érdekl például, hogy elegendő autó- buszvezető legyen Pécsett, s mégsincs. Miért? Mert az autóbuszvezetők kevesebbet keresnek, mint a vállalati gépkocsivezetők. S miért keresnek kevesebbet? Mert a legtöbb vállalat különböző úton- módon megkerüli a rendelkezéseket, s többet fizet a vállalati gépkocsivezetőknek, mint a rendelet szerint szabad volna. Rengeteg apró, de nagyon megszívlelendő bírálat, javaslat hangzott . el az együttes ülésen, az például, hogy most már valóban be kellene vezetni a meszesi lakásokba a gázt, megengedhetetlen, hogy — különböző indokokkal — több mint egy évtizede húz- zák-halasztják azt. Felvetették, nem aprózza-e el magát túlságosan a Centrum Áruház? Mindent árusítani akar, ami dicséretes törekvés ugyan, de számot A Pécs városi Tanács egyik szobájának falaira térképe- I két akasztottak, de jócskán jutott a tervet ismertető papírokból az asztalokra is. A térkép előtt Pavelka György- né, az építési osztály főmérnöke állt és ismertette az elképzeléseket a városfejlesztési állandó bizottság tagjaival. Az állandó bizottság minden városfejlesztési tervet megtárgyal, mielőtt az kell vetni avval a ténnyel, hogy szűk az eladótér, s ott vásárolni — elkerülhetetlen tumultussal jár. Ha kevesebb cikket árusítana — emberibb körülmények között vásárolhatnánk. Szóba került, hogy vannak Pécsett olyan vendéglátóipari létesítmények, amelyek első osztályú, esetleg osztályon felüli minősítésre tartanak igényt. Első osztályú ár és kopott bútor — ez a kettő valahogy nem illik egymáshoz, mégis ez a helyzet a Nádorban. Az egész városban egyetlen vendéglátóipari üzemnek van hűtőkamrája — a Szőlőskertnek. Még az Olimpiában is hiánycikk. Felvetették: valóban modem vendéglátóipari üzemnek nevezhető az Olimpia? SZOLGÁLTATÁSI SZAKBIZOTTSÁG *Az együttes ülés határozatot fogadott el, mely kimondja, hogy a IV. ötéves terv folyamán 100 százalékkal kell fejleszteni a lakáskarbantartó kapacitást, 60 százalékos fejlesztésre lesz szükség a háztartási gépek javításánál, 200 százalékos felfutásra a gépkocsi javításnál. A PIK 1971 első negyedévének végéig lakáskarbantartó részlegeket alakít Meszesen, Kertvárosban, a város nyugati részein. Amint egy korábbi számunkban utaltunk rá, szolgáltatási szakbizottság alakult Pécsett, 29 fővel. E bizottság fog koordinálni a különböző szolgáltató vállalatok között, tesz javaslatot a pénzügyi alapok felhasználására, a szolgáltatási hálózat bővítésére — e bizottságtól várják, hogy megfelelő koncepciókkal segítse a munkát. E bizottság fogja kidolgozni Pécs szolgáltatásfejlesztési ötéves tervét is, még ebben az évben. A terv 1970. december 31-ig a Városi Tanács vb ülése elé kerül. döntés végett a végrehajtó bizottság elé kerül. A Nyugati-Mecsek területét keleten a Székely Bertalan út, északon az Asztalos János utca, nyugaton a Cso- ronika utca, délen pedig az Ifjúság, az Alkotmány és a Kodály Zoltán utcáit határolják. A területen ipari létesítmény a sörgyár' és a csibekeltető, jelentős ■ közintézmény a pártisköla, a szociális otthon, a felsőfokú építőipari technikum, a szülészeti klinika, a gyermekkórház; á bőrklinika és a Tanárképző Főiskola. Ezen a városrészen a korábbi rendezési terv szerint kialakított új lakóépületeken kívül, különösen . az északi és a nyugati oldalon, ma már mind többen építkeznek magánerőből. A főmérnöki beszámoló és a hoz-, zászólások is azt bizonyították: ezt a területet érdetnéS a IV. ötéves tervben várható intenzívebb magánerős építésre alaposan előkészíteni. Nem kevesebb, mint 1800 lakás helyezhető itt el. A IV. ötéves tervben mintegy 400 —500 lakás felépítésével számolnak. Ami az első vitát kiváltotta, az a Rókus domb beépítésének terve volt. Az eredeti terv ugyanis —1 mint ahogy a főmérnöknő elmondotta — az itt lévő valamennyi lakás lebontását irányozza elő. Javasolja: ne bontsák le azokat az épületeket, amelyek jó állapotban vannak. Az áb. tagjainak véleménye megegyezett ezzel. Elhatározták: így foglalnak majd állást, a vb-ülésen is. Szó esett a terület csapadékvíz-elvezetésének gondjairól, ugyanis innen zudul le a csapadékvíz jelentős része a Kórház térre. Jól ismert, hogy ez a vízmennyiség és a hordalék mennyire szeny«, nyezi a Kórház teret. Az,áii.„ tagjai javasolták: a követke«i ző években feltétlen hitelt kell biztosítani ennek a feladatnak megoldására, meg- felelő gyűjtő- és elvezető- csatornahálózatot kell építeni. Helyeselték a tervnek az ivóvízellátás megoldására irányuló elképzeléseit. ! Á nagyarányú magánerős lakásépítkezés feltételezi a járulékos beruházások elkészítését is. A tervben szerepei — a helyét is kijelölték — egy iskolának, óvodának, bölcsődének megépítése. Ezzel kapcsolatos volt a másik vita: ugyanis míg az állami pénzből épülő városrészek járulékos beruházásainak megépítését is az állam vállalja — tehát iskolát, óvodát, bölcsődét... — addig a magánerős építkezéssel keletkezett városrészekben ezek felépítésére pillanatnyilag nera áll rendelkezésre hitel. Az áb. tagjai hozzászólásaikban sürgették ennek tisztázását és megoldását, választ kérnek .majd a vb-től. MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat használt személygépkocsik vétele-eladása tevékenység bevezetésére kirendeltséget nyit Pécsett, mely tevékenység végzésére keres autóközlekedési technikusi végzettséggel, hiv. gkv. képesítéssel kirendeltségvczetőt, gk. átvevő-átadót, valamint könyvelési, pénztárosi, számlázási teendők végzésére közgazdasági technikumi érettségivel, gépírni tudó munkaerőt. Jelentkezést írásban, részletes önéletrajzzal, fizetési igény megjelölésével kérjük beküldeni: MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat Személyzeti Vezetőjének, Budapest, IX., Üllői út 47—49. szám. Magyar László G. F. pályázati felhív As! PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK kereskedelmi osztályvezetői munkakör betöltésére Követelmények: műszaki képzettség, kereskedelmi gyakorlat. Részletes önéletrajzzal ellátott írásbeli jelentkezéseket „Üzleti kapcsolat” jeligére kérjük a Sallai n. hirdetőbe eljuttatni. M.L. A szolgáltatások bővítése: társadalmi ügy A Pécsi Városi Pártbizottság és Városi Tanács együttes ülése lr \ l
