Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-09 / 186. szám

DUNANTÜLT NAPLÖ 1970. angusitus 9. Oxfordi séta J ól esik elhagyni London kő­rengetegét, szédítő, süketí­tő forgalmát és a vonatablakból szemlélni Dél-Anglia a nyár dere­kán is üdezöld rétjeit, erdős domb­jait, szelíden kanyargó patakjait, folyóit. Ügy ■'rezzük, visszafelé ha­ladunk az időben, mikor az ősi egyetemi várost keressük fel, an­nak a kultúrának egyik forrását, amelyből a Brit Világbirodalom es az egész angolszász műveltség táplálkozott. London színes képei után keressük azt, ami a rég; Ang­liát jelentette, s ami a világváros nemzetközi forgatagában szinte el­mosódik. Ügy érezzük, London pompás épületeinek alapköveihez térünk vissza. ALROUND GENTLEMEN-EK Utunk alig több egy óránál, és . közben van időnk végiggondolni, amit Oxfordról hallottunk. Neve „Ökör-gázló”-t jelent (hasonlóan a német -furt-okhoz). Két vetélke­dő egyetemi város közül, Cam- bridge-zsel szemben ő a régebbi. A VIII. században alakultak itt az első kollégiumok, vallásos jellegű egyesületek, diákjai „clergy-me- nek”, papi emberek voltak. Az egyetem okmányait 1214-ben szen­tesíti a pápa. Hamarosan megin­dul a függetlenségi törekvés, és az egyetemekre jellemzően „város akar lenni a városban”. Emiatt persze sok súrlódás keletkezett a diákok és a városi polgárok között, amelyek nem egyszer véres csatá­vá fajultak. A legnevezetesebb összetűzés 1354-ben történt. Eleinte a diákok kerekedtek felül, kiszorí­tották a polgárokat saját városuk­ból. A városiak segédcsapatokkal visszaverték őket. Végül III. Ed­ward király teremtett rendet, párt­ját fogta a diákoknak, visszahe­lyezte őket kollégiumaikba, bizto­sította nyugalmukat. A város tor­nyát pedig „lefejeztette”, mert a magasból könnyen be lehetett nyi- lazni a diákok házai ,közé. A harc már a múlté. A város büszke egyetemére, diákjaira. Év­századok óta itt képezték ki a Brit Világbirodalom vezető rétegét. Nem szakembereket csináltak az ide bejutott kiváltságosakból, ha­nem „alround gentlemen”-ek ke­rültek ki a mind számosabb kol­légiumból, akik minden helyzet­ben, fehérek és színesek között, tárgyalóasztalnál, bálteremben vagy távoli dzsungelekben, szára­zon és vízen, jégen és sivatagban a brit elgondolásnak megfelelően tudták képviselni a Birodalmat. Ezenfelül az egyetem terjesztette az egész földön az angolszász kul­túrát, és őrizte a világnyelvként a pidgin english — konyha-angolig felhígult nyelvjárások között az angol nyelv eredeti tisztaságát. ÁLMODÓ TORNYOK VÁROSA Csendes kisvárosias pályaudvar­ra érkezünk. Autóbuszjárat visz a belvárosba, hamarosan a Broad Street nagyvárosi forgalmában ta­láljuk magunkat. Itt megértjük, amit hangoztatnak, hogy a mai Oxford paradoxon, amely lehető­vé teszi, hogy két nagyon is külön­böző hely legyen egyszerre: gyara­podó ipari város, amely erőfeszíté­sét a motoros szállító eszközök gyártására koncentrálja, ugyanak­kor egyeteme gyökereit mélyen a múltba ereszti. Mégis a város két arca egy érzésben közös, ami a fej­lődést szolgálja; az egyetem fel­adata a tanulás, a tudomány fej­lesztése, az ipar célja a tudomány gyakorlati felhasználása. Azt is megértjük, hogy a mai Oxford leg­nagyobb problémája nem a kollé­Noé bárkája A régészek világszerte érdeklő­déssel tekintenek a Törökországba készülődő amerikai expedíció in­dulása elé. Az Ararát-hegység lej­tőjén keresik a bibliai Noé bárká­ját. A Noé-bárka kutatás előzmé­nyei: 1955-ben egy francia kutató 4000 méter magasságból 1,50 mé­ter hosszú fadarabot hozott le. A fadarab megmunkálás nyomait vi­selte és olyan magasságban talál­ták, amely az élőfa-vegetáció ha­tárán kívül esett. A fa korát radio­aktív izotópokkal végzett analízi­sek segítségével 4500—5000 éves­nek minősítették. A Noé bárkájának vélt alkot­mányt felderítő repülőgépről már több ízben lefényképezték. Egy kb 135 méter hosszú hajó alakú árnyék látható a képeken. Ember egyelő­re nem tud hozzáférni, mert az ismeretlen anyag jégmezőbe van befagyva. Kiszabadítása nem lesz egyszerű munka és 1 millió dollárt emészt majd fel, a becslések sze­rint. giumok omladozó falainak megőr­zése, hanem a közlekedés biztosí­tása a régimódra szűk utcákon, anélkül, hogy fel kellene áldoznia vagy veszélyeztetni a város vala­melyik szép régi műemlékét, vagy részét. A hideg angolok Oxfordot az „Álmodó tornyok városá”-nak ne­vezik. Felmegyünk egy toronyba, ahonnan nagy terület látható be. Csupa négyszög, az egymásmelleit sorakozó kollégiumok épületei, kertjei. Az össz-színhatás valami szép patinás barnás-sárga, vagy elefántcsontszín — tele élénkzöld foltokkal. A főútvonal nyüzsgése, zaja ide már nem hallatszik, úgy érezzük az Időből léptünk ki, in­nen felülről azt a képet látjuk, amelyben az évszázadok előtti to­ronyőr gyönyörködhetett. De érdemes alászállni a torony­ból és megnézni annyi kollégiu­mot, amennyi időnkből kitelik, és persze, ahova be lehet jutni. A kertek, kápolnák többnyire nyitva vannak, de csak elvétve lehet be­lépni a kollégiumok belső termei­be, a diákok lakóhelyiségeibe. A hosszú folyosók évszázadok emlé­két őrzik boltíveik alatt. Minden kollégium büszke múltjára, pro­fesszoraira, neveltjeire, háborúk­ban elesett hőseire. Képük, szob­ruk díszíti a folyosókat, a díszter­meket, kerteket. Az angol lova­giasság példájaként mutatják azt az emléktáblát, amelyet a kollégium egy német diákja emlékére helyez­tek el a többi között, aki Anglia ellen harcolva esett el a háború­ban. A legtöbb kollégium épülete megőrzi a régi kolostor-stílust a kerengővei, amely a szépen gondo­zott kertet veszi körül. Megcsodál­juk a híres angol gyepet. A BODELIAN A kollégiumokat könyvtárak egészítik ki. Legnevezetesebb a ré­gi és új Bodelian-könyvtár, ame­lyet 1320-ban alapítottak. Látoga­tásunkkor éppen kódex-gyűjtemé­nye volt nyitva. A nemzeti parkok olyan külön­leges természeti szépségekkel ren­delkező területek, melyek eredeti szépségét, sajátos táját, növény- és állatvilágát, természeti ritkasá­gait az adott állam gondos véde­lemben részesíti. A nemzeti parkok többnyire a táji és természeti szépségek külön­böző elemeit egyesítik. Területü­kön gazdasági átalakító munkákra nem kerül sor, a természeti erők szabadon érvényesülnek, vagy csak turisztikai, idegenforgalmi célokat szolgáló gazdasági tevékenységet folytatnak és az eredeti természeti vonások helyreállítását célzó tevé­kenységet. A nemzeti park elnevezést 1872-ben az Egyesült Államokban vezették be. A világ első ilyen lé­tesítményét, a’ Yellowstone folyó felső szakaszánál kijelölt termé­szetvédelmi területet nevezték így. A világ legnagyobb nemzeti parkja a kanadai Wood Buffalo (Erdei Bölény), amelynek területe 4 480 700 hektár, itt az erdőkkel Szerény, komoly fekete-fehér portálé, mindössze négy üvegkira­kat, három ajtó nem is sejteti, mi­lyen óriási kiterjedésben, mélyen a Trinity kollégium alá terjed a Blackwell-organizáció központi könyvkereskedése. 1879-ben sze­rény könyvesboltot nyitottak meg a főutcán, — ma 96 000 ügyfelet tart számon Európában és az egész föl­dön. 300 000 folyóiratról van jegy­zékük és intézik előfizetésüket. A központban 12 000 címszót tartanak nyilván és gyakorlatilag a rende­lések felét azonnal a raktárból tel­jesíthetik. A szervezet tulajdonosa és vezetője a Blackwell család, a törzsgárda 625 tagot számlál. Kü­lön export-, antikvár- és ritka­könyv részlege van. Összeköttetés­ben állnak Európa minden jelen­tősebb kiadójával. Büszkék arra, hogy kívánságra bármilyen meg­jelent könyvet meg tudnak szerez­ni. Míg a Bodelian könyvtár kó­dex-gyűjteménye a könyv ünnepe, a Blackwell-könyvtár a könyv éle­tét jelenti. Séta termein keresztül Tantalus kínjai, mindent a szem­nek, — de kézbe is vehetjük ugyan a könyveket, a korszerű nyomdatechnika minden vívmá­nyával készült albumokat, repro­dukció-gyűjteményeket — áraik nem a turista lehetőségeihez mér­tek. Különös véletlen, hogy a hagyo­mányokat őrző kapuk és falak kö­zött, talán inkább alatt, a Broad street-en egy föld alatti kiállító te­remben, ultramodern, pop-art ki­állítást találtunk. Nem mondha­tom, hogy szobor- vagy képkiállí­tás volt-e, mert nehéz volt eldön­teni, hogy mit látunk, mit akarnak ábrázolni a falon függő, színes fo­nalakból, drót és fémrészekből, vá­szoncsíkokból, fából, raffiából ösz- szeállított tárgyak, melyeket a ka­talógus „kis függő”, „talizmán”, „rovar”, „vízesés”, „nap” stb. cím­mel jelölt meg. Nehéz határt von­ni a maga helyén, modern laká­sokban érdekes színfoltot adó de­korációs tárgyak és a valódi mű­alkotások között, a kiállítás mégis érdekes élményt adott, színesítette tarkított prérin bölények és más állatok tízezrei élnek. Az Egyesült Államokban több híres természetvédelmi park van, főleg a kaliforniai Sierra Nevada hegység lábainál, pl. a Yosemite Nemzeti Park a Merced-folyó ka­nyonvölgyében és az arizonai Co­lorado folyó nagy kanyonjában el­terülő nemzeti park. Mexikóban a nemzeti parkok többsége a vulkánok területén van, például a‘ Popocatepetl-nél. Dél-Amerika egyik legszebb parkja az argentin—brazil határon fekvő Iguacu Nemzeti Park, melynek különleges látványossá­gai az Iguacu folyó vízesései. Az afrikai természetvédelmi par­kok többsége óriási területen fek­szik: a sztyeppés vagy szavanna jellegű területeket rengeteg nagy vad lakja. Változatos tájszépségek­ben bővelkedik a kongói Kiwu nemzeti park, a Zambézi folyónál (Dél-Rhodesia) lévő Viktória víz­esésnél található nemzeti park. A kelet-ázsiai országok közül azt a képet, amely a mai, a ha­gyományokat tisztelő, mégis új utakat kereső Oxfordra jellemző. AZ EURÓPAI KULTÜRA EGYIK ŐSFORRÁSA A mai angol egyetemi oktatás számarányban elmarad, egymillió lakosra kb. 1800 egyetemista jut az Egyesült Királyságban, míg az Egyesült Államokban 16 000, a Szovjetunióban 10 000, Magyaror­szágon 3—4000, Anglia Törökor­szág számarányát alig haladja meg. A középiskolások kb. 4%-a tanul tovább egyetemi szinten. A Szov­jetunióban és az Egyesült Álla­mokban 25, nálunk kb. 23%. A ré­gi rendszerű tanításuk egyéni fog­lalkoztatáson alapul. A „tutor”, a diák idősebb gyámja, heti' egy órás oktatása adja az alapot. Oxford- ban „csak” 80 professzor van, de 1500 előadó-tanár. Az igények ropogtatják a fala­kat, és igyekeznek Oxford—Cam­bridge egyeduralmát megtörni. Sok új kis egyetemet alapítottak, de még sok víznek kell lefolyni a Themzén, míg a bűvös, sznob szó: az „oxfordi vagy cambridge-i dip­loma” mellett az új egyetemek, amelyeket a régiek fakó, patinás falaitól elkülönítve „vöröstéglás egyetemeknek” hívnak — ne je­lentsenek „másodosztályt”. A nyári szünidő alatt jártunk Oxfordban, kevés diákot láthat­tunk, így képzeletünk szerint tölt­hettük meg az ősi falakat, zöld ré­teket, sportpályákat, akár Dickens alakjaival, vagy a Brit Világbiro­dalom hajdani vezetőivel, vagy a mai angol fiatalság, a „Dühöngő ifjúság”-gal, akár a „Ha ...” film hőseivel. Kétségtelen, hogy az új világkép kialakulásában az euró­pai kultúra egyik ősforrása is át­alakulóban van, s ha a hagyomá­nyokból az angol kitartás, alapos­ság, megbízhatóság marad felül, szétfeszíti a múlt kopott, szűk fa­lait és az Emberiség számára min­dig értékes kultúrforrást fog je­lenteni az ősi egyetem. Konkoly Thege Aladár Japánban és a Fülöp-szigeteken létesítettek sok természetvédelmi parkot (már kialudt vagy működő vulkánokkal). Indonéziában, Ma­laysiában, Sziámbán, Ceylonban és Indiában a nemzeti parkok fő­leg a fauna védelmét szolgálják és hegyvidéken találhatók. A Szovjetunióban nevezetesebb természetvédelmi területek a kö­vetkezők: uráli Ilmenti Nemzeti Park (ásványairól: — zafír, topáz stb. — híres), a tundra-övezetben található a Lapp Nemzeti Park, a krími, kaukázusi természetvédelmi területek. Az első európai nemzeti parkok 1909-ben jöttek létre Svédország­ban. Több gyönyörű természetvé­delmi park található az Alpokban (Olaszországban), továbbá a Kár­pátokban. A szlovák—lengyel ha­tár mentén terül el a Tátrai Nem­zeti Park és Pennini Nemzeti Park. Nemzeti parkot létesítenek Ba­ranyában is — a Megyei Tanács javaslatára — a Keleti-Mecsekben, Öbánya vidékén» Mindenféle — mindenfelől NAPONTA 9200 ÜJ VOLKSWAGEN A wolfsburgi Volkswagen Művek évi kétmillió gépkocsi-termeléssel ma Európának a legnagyobb, és három amerikai autókonszern után a világnak a negyedik legnagyobb autógyára. A múlt esztendőben szinte 14 milliárd márkás forgal­mat bonyolított le a konszern, és ezzel az NSZK gazdasági életének első helyére került. A VW-kínála- tot az idén még 1>5 milliárd már­kás beruházással bővítik ki. ÓRIÁS PORSZÍVÓ Űj utcaseprő-berendezést állított elő a közelmúltban az augsburgi Kuba-cég. A 216 kilométer/óra le­vegősebességgel dolgozó gép el tudja távolítani, azaz fel tudja gyűjteni az utcáról a nehéz és ta­padó hulladékot is, külön seprő­gép használata nélkül. Miután a finom port is tökéletesen felszívja, a jövőben megszűnnek a főútvo­nalak tisztogatása közben keletke­ző hatalmas porfelhők. ELEKTROMOS FA Egy tudós nemrégiben különleges tulajdonságú fát fedezett fel In­diában. E fa finom levelei olyan mértékben telítődnek elektromos­sággal, hogy érintésük áramütést okoz. A mágnestűre is hatással vannak: már 20 méter távolság­ból kimozdítják a helyéből. A tu­dós azt is megfigyelte, hogy a fa elektromos feszültsége naponta többször változik: déltájban a leg­erősebb s éjfélkor a leggyengébb. Száraz időben nem tapasztalható az említett jelenség. A‘ madarak soha nem telepednek az „elektro­mos” fára, és a rovarok is elkerü­lik. MI SZÜKSÉG VAN MA CÍMEREKRE? A közeljövőben megrendezésre kerülő amerikai heraldikai kiállí­tás szervezői bejelentették, hogy az angol arisztokraták címereinek 99 százaléka hamisítvány. A szak­emberek véleménye szerint egész szervezetek foglalkoznak „ősi” cí­merek készítésével és eladásával. E címerek ára Angliában nem ma­gas — mindössze 3 font sterling. SZERENCSE A SZERENCSÉTLENSÉGBEN Peru földrengés sújtotta vidéke­in a hegyomlások következtében hatalmas vas-, réz- és uránium­lelőhelyek kerültek felszínre. A vi­déken munkálkodó külföldi mér­nökök közölték, hogy a katasztrófa óriási méretű felszíni bányákat te­remtett, amelyekben rövid idő alatt meg lehet indítani a termelést. MUTATÓ NÉLKÜLI ÓRA Két amerikai cég kidolgozta a „Pulsar” karórát, amely elektroni­kus számítógép pontosságával mű­ködik. A „Pulsar” szerkezete in­tegrál sémákból és kvarc-generá­torból áll (rezgésszáma 32 768 rez­gés sec.), amelyek 4,5 Voltos te­lepből kapják az áramot. Ez az óra havonta mindössze 3 mp-et késhet, vagy siethet. Mutatója nin­csen. Ha egy gombot megnyo­munk, a számlapon az órát és a percet mutató számok jelennek meg. A másodpercet szintén mu­tatni tudja. A számjegyek fény­erőssége automatikusan változik, a hely megvilágítottságától függően. AZ EDDIGI LEGNAGYOBB ARANYRÖG A biblinszki ércdúsító kombinát környékén fekvő egyik bányában nemrégiben hatalmas aranyrögöt találtak. A kivételes nagyságú ne­mesfémdarab súlya 7639 gramm, hossza 29, szélessége 15, vastagsá­ga pedig 5 centiméter. Ez a leg­nagyobb aranyrög, amely az „aranyásás” kezdete óta felszínre került. VARRÓGÉP VAKOKNAK A svédországi „Viking Hoskar- na” cég speciális villany-varrógé­pet tervezett vakoknak. A géppel lehet szegni, gomblyukat kivarmi, stoppolni, rátét-díszt készíteni és másfajta munkákat végezni. ÜJ TÜZOLTÓSISAK A japán tűzoltókat új felszere­léssel látták el: olyan különleges sisakokkal, amelyekből patakzik a víz. Ennek az a funkciója, hogy megvédje a tűzoltók fejét a per­zselő hőségtől. Nemzeti parkok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents