Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-08 / 185. szám
1970. augusztus 8. DUNÁNTÚLI NAPLÓ n A halál pszichológiája Amikor közeledik a vég... Fiú legyen vagy lány? Születési statisztikák szerint több fiú jön a világra, mint lány Cj organizmus a szervezetben? Dr. K. El Fichtelius professzor, az uppsalai egyetem tudományos kutatója, aki jelenleg az emberi szövetek kutatásával foglalkozik, a rákkutatók stockholmi konferenciáján bejelentette, hogy eddig ismeretlen organizmust fedezett fel az emberi szervezetben. A szerves részecske az úgynevezett lympo- epythelyus mikroorganizmusok csoportjába tartozik, és a hasnyálban, a garatban, a hörgőkben és a testnek még néhány más részében található. Ez az új mikroorganizmus elősegíti a szervezetben ellenanyagok kitermelését. Jön a növényi tej? A tej, mint rendkívül fontos élelmiszer, számos országban keresett cikk, különösen ott, ahol a magasfokú iparosítás egyre inkább háttérbe szorítja az állattenyésztést mint mezőgazdasági ágazatot. Ez a tény késztette a tudósokat annak kikísérletezésére, hogy egyes nöyények zöld leveleiből tejet nyerjenek. A fehérjékben gazdag zöld levelekből növényi fehérjéket sajtolnak ki. Ezt a levet savak hozzáadásával sűrítik és s végző feldolgozás után fehér tejet kapnak. A tápérték elemzése alapján megállapították, hogy a növényi tej háromszorta táplálóbb az állati tejnél. Az eddigi kísérletek kielégítő eredményekkel jártak. A kutatások most a tejpor készítésére irányulnak. Tudományos körök véleménye szerint a növényi tej termelése a közeljövőben lehetségessé válik és teljes mértékben pótolhatja a tehéntejet. Nagy-Britanniában számos fehérjetartalmú növényt vizsgálnak, hogy minél nagyobb nyersanyagforrásokat biztosíthassanak a növényi tej termeléséhez. Hasonló kutatások folynak számos európai és Európán kívüli országban is. Újítás mankón járóknak A mankók szerkezeti alapelve évszázadok óta nem változott. A hagyományokat mo6t megszegték: az angliai dr. Esherwood „excentrikus kvadráns járóalkalmatosság”- nak nevezett, ív formájú mankófélét konstruált. Az ív mértani központja azonban nem pontosan a beteg válla alatt merőlegesen van, hanem valamivel hátrább. Minden teher a vállizmokra nehezedik, s a beteg mozgó lába többé nem szolgál támaszul minden egyes lépés kezdetén és végén. Elisabeth K. Ross pszichiátria professzornő, a Chicagói Egyetem klinikáján szemináriumot tart orvos- tanhallgatók, orvosok és betegápoló nővérek számára, és e szeminárium vezetője „minden egyes alkalommal más személy” — egy-egy haldokló. „Death and dying”, „Halál és haldoklás” a szeminárium témája, amikor is egy menthetetlenül beteg ember csak egyik oldalon átlátszó üvegablakkal elválasztva hallgatóitól — a páciens nem látja a szeminárium résztvevőit — a közelgő halál előtt érzelmeiről, reményeiről és félelmeiről beszél. Félelem a haláltól — A haldoklók részvétele ebben a programban természetesen önkéntes —, hangoztatja a professzoráé — ilyenformán szeretnénk többet megtudni a közvetlenül a halál előtti állapot eddig még kevéssé felderített pszichológiájáról. Ross professzornő beszél a betegekkel és ezt követően levezeti a vitát a hallgatókkal. — Mindig újból meglepődöm — hangoztatja, — hogy milyen sok orvos és ápolónő még sohasem foglalkozott a haldoklás kérdéseivel. S ha eljönnek ide a szemináriumomra, először érzelmileg reagálnak, sokan az első megbeszélésekről idő előtt elmennek. Ezeknek az embereknek először tisztába kell jönniük a saját érzelmeikkel a halállal kapcsolatban, mielőtt egyáltalán képesek lennének tanulni a haldoklóktól. Nagy változásokat tapasztaltam a halálhoz való beállítottságban azoknál, akik rendszeresen látogatják a szemináriumot. A pfofesszomő három évvel ezelőt kezdte meg a szemináriumait, amikor négy egyetemi hallgató adatokat gyűjtött „A halál az emberi élet válságaként” címmel készülő tanulmányához. Ross professzornő visszaemlékezik: — Egészen élőiről kellett mindent kezdenünk. Sohasem felejtem el, milyen félénken közeledtem e kérdésben az egyik nagyon beteg pácienshez. A férfi rendkívül rosszkedvű volt és ezt a hangulatot átvette a környezete is. — A nővérek hamarosan gyűlölni kezdték. A beteg pedig tulajdonképpen csak beszélni akart, és amikor én erre alkalmat adtam neki, kiderült haragjának oka: még nagyon sok mondanivalója lett volna, de senki sem volt hajlandó odaülni mellé és meghallgatni őt. — Az általánosan elterjedt félelem a haláltól elkapja az orvosokat és a nővéreket is, és ennek következménye, hogy képtelenek vagyunk egy haldokló beteget szenveMár régóta ismeretes, hogy az emberi szervezet működésének ritmusa a nap folyamán kétszer változik. Az első ritmus — a nappali órák munkaritmusa, amelyet a szimpatikus idegrendszer tevékenységének túlsúlya miatt szimpatikus ritmusnak neveztek el. A második ritmus: az éjszakai órák ritmusa, amelyet paraszimpatikus ritmusnak is neveznek, mivel ekkor túlteng a paraszimpatikus idegrendszer tevékenysége. Ebből következik, hogy az ember alapjában „nappali élőlény”. Franz Halberg minnesotai egyetemi tanár nemrégen azonban új biológiai ritmust fedezett fel, amelyet „circa- dialis”-nak, vagyis „körülbelül egy napig tartó”-nak keresztelt eL A most felfedó embernek tekinteni, akinek erős érzelmi és lelki igényei vannak, amelyeket ki kell elégíteni. Pszichikai szakaszok Az orvosnő több mint 200, életének utolsó stádiumában lévő beteget kérdezett ki a szeminárium számára. A haldoklók életkora 16 és 90 év között volt. A betegekre ezek a beszélgetések megnyugtató hatással voltak, és az orvosokat, orvostanhallgatókat és a nővéreket hozzásegítette ahhoz, hogy jobban megismerjék a halál előtti időszakot. Ezeknek a beszélgetéseknek az elemzéséből kiderült, hogy vannak bizonyos pszichikai szakaszok, amelyeken majdnem minden ember végigmegy, aki tudja, hogy meg kell halnia. Ha közük valakivel, hogy állapota reménytelen, először érzelmi megrázkódtatással reagál. Ezt követően pedig nem akarja elhinni, hogy valóban ennyire súlyos beteg. Erre a szakaszra a legjellemzőbb kijelentések: „Nem, az orvosok tévedtek, ez egyáltalán nem a rólam készült röntgenfelvétel.. „ ez nem és nem lehetek én”. Végül a beteg felismeri helyzete reménytelenségét, ezen azonban feldühödik, és a kórház személyzetét és családját akarja büntetni szenvedéseiért. Minél inkább akarnak segíteni neki az ápolónők, annál bosszúsabb lesz a beteg. A professzornő felhívja a figyelmet arra, hogy ebben a szakaszban a beteg környezetének nem szabad sértődöttséggel reagálnia, hanem érzelmi állapotát a helyzetéből fakadó normális reagálásként kell felfognia. Az amerikai professzomő a harmadik szakaszt az alkudozás szakaszának nevezi. A beteg megígéri: „Békében halnék meg, ha még egyetlen fájdalommentes napot élhetnék végig”. Ezt követi a mélységes depresszió, míg ■'. égül a haldokló röviddel a halál előtt beletörődik sorsába. EUsabeth Ross: „Ez a hozzátartozók számára többnyire a legnehezebb időszak, mert még mindig nem akarnak beletörődni a valóságba. A beteg egész egyszerűen azt szeretné, ha békében meghalhatna, de ekkor a rokonok megriadnak, könyörögnek az orvosnak egy újabb operációért, mindent meg akarnak próbálni, hogy a távozó életét mégis megmentsék. Es ezzel a magatartással a hozzátartozók gyakran megkeserítik a haldoklók életének utolsó óráit.” A haláltól való félelem Amerikában különösen erős, jegyezte meg a halál pszichológiájának szakértője, mert az embereknek nagyon ritkán kell szembenézniük a halállal. „A halál majdnem mechanikus eseménnyé vádezett ritmus valóban egy napig tartó ciklus jelleget mutat. Ez a ritmus a szívtevékenység, valamint a belső elválasztású mirigyek, a vesék működésének változásában és a vérnyomás változásaiban jelentkezik. — Az Egyesült Államokban és Ausztráliában végzett széleskörű vizsgálatok során bebizonyítást nyert, hogy például a vér kortizon tartalma reggel 8 órakor a legnagyobb. A legmagasabb testhőmérsékletet általában 17 órakor mérik. Ez a tény már régóta ismeretes, de eddig helytelenül magyarázták. A „cir- cadialis” ritmus ismerete nagyon hasznos lehet egyes betegségek megállapításánál, valamint a gyógyításánál, | mivel lehetővé teszi annak meghatározását, hogy hány I órakor adják a gyógyszert a lik, tiszta, ápolt, steril vala mivé, ami valahol „másutt" egy modern kórházban történik”. Megkönnyíteni a halált Sokan félelmetes, deprimáló dolognak tartják azt, hogy a pszichiáternő a haldoklás kérdését választotta speciális területévé. Erről azonban ő maga a következőket mondja: „Számomra ez rendkívüli értékes tapasztalatokat jelent. Az embereket életük végső stádiumában eddig elhanyagolták. Éppen ezért még nem tanultuk meg tőlük azt, amit remélek, hogy a szeminárimon résztvevő fiatal orvosok megtanulnak, vagyis, miképpen lehet a haldoklóknak lelkileg megkönyíteni a halált." A vándormadarak gyakran V-alakzatban repülnek. Ennek következtében útvonalukat a csökkentett erőkifejtés folytán 70 százalékkal tudják meghosszabbítani. Ez derül ki azokból az újabb számításokból, amelyeket a kaliforniai technológiai intézet két aerodinamikusa szél-csatornában végzett. Az ok: a madarak szárnycsapásai alatt a levegőnek olyan felhajtó ereje keletkezik, amely a csoport két oldalán repülő többi madárnak hasznára van. Ezzel szemben a repülőgépek haszna az alakzatrepülésből vajmi kevés, esetleg semmi. Ennek okát nyilván abban kereshetjük, hogy a repülőgép hordfelületei mozdulatlanok. Viszont a madarak szárnyukat úgy hajlíthatják, hogy maximálisan ki tudják használni azt a felhajtóerőt, Szokatlan témáról értekezett a nemrégiben Nyugat- Berllnben ülésező orvostovábbképzési kongresszus. Az elektronika szakemberei azt fejtegették az összegyűlt szakorvosok előtt, hogy a komputerek már régóta képesek arra, hogy az orvosi feladatok nagy részét — pontosabban és alaposabban, mint akár a legképzettebb szakorvos is — el tudják végezni: az elektronikus számítógépek a szíváram görbéit, a röntgenképeket és a szövettani metszeteket elemzik, diagnózist állítanak fel, ezen kívül pedig diétát és terápiát is javasolnak. Van már az Egyesült Albetegnek, vagy például mikor kerüljön sor az orvosi vizsgálatra. Halberg és munkatársai megállapították, hogy a napnak vannak olyan órái, — a 11., a 17., és a 22. óra, — amelyek a legalkalmasabbak arra, hogy döntést hozzunk, valamilyen komoly ügybe kezdjünk. Ugyanakkor a nap első órái, — amikor az ember reflexei még nem elég gyorsak,— legkevésbé alkalmasak a komoly elhatározásokra. Nem kizárt, hogy ezeknek a régi csillagjóslásokra emlékeztető vizsgálatoknak az eredményei lehetővé teszik, hogy a szakemberek pontosan megállapítsák sok, eddig is észlelt, de meg nem magyarázott fiziológiai jelenség és pszichikai impulzus okát. (Vie Nouve) A megtermékenyítésnél mintegy 100—500 millió spermium versenyez a megtermékenyíthető petéért, a többségük útközben elvész, több megközelíti a petét, de csak egyetlen egy egyesül vele. Amennyiben a spermium kromoszómája Y, fiú születik, ha X, akkor kislány. Unterberger amerikai nőgyógyász már 30 évvel ezelőtt megállapította, hogy a női és férfi spermiumok különbözően reagálnak a hüvelyváladék savtartalmára. Meddő asszonyokat sóoldat- öblítéssel kezelt, és amennyiben a kezelés eredményhez vezetett, csaknem mindig fiú született. Bernhard de Rudder gyermekgyógyász fehérjehiány- nyal magyarázta, hogy háboamelyet mindenkori szomszédjuk szükségképpen előidéz. Minél több madár repül alakzatban, annál nagyobb az erő vagy a felhajtó erő, állapította meg két kaliforniai tudós. A két tudós számításai szerint a madarak ütemes szárnycsapása nem játszik szerepet. A vándormadarak nem engedik meg, hogy valamelyikük a V-alakzat közepébe repüljön, ahol kisebb megerőltetésre volna szüksége. A repülésnél az állandó V-alak- zatot az biztosítja, hogy az a madár, amelyik pontos helyét néhány centiméterrel elhagyja, csak nagy megerőltetéssel (mivel sebessége csökken) tudja a helyét ismét elfoglalni. lamokban olyan hordozható készülék is, amely a beteg szíváramainak lemért eredményeit akusztikai jellé alakítja át, telefonon New Yorkba küldi, ezt egy komputer automatikusan feldolgozza, és az analízis eredménye percek alatt a háziorvos kezében van. Ez az eljárás nemcsak a diagnózist gyorsítja meg, nemcsak a beteg gyorsabb kezelését biztosítja, hanem ugyanakkor az orvost is tehermentesíti. Az orvosok ennek ellenére I nem a legjobb érzéssel figyelik tudományuk egyre növekvő automatizációját. Ha a számítógépek továbbra is ugyanebben az iramban hódítanak tért — panaszolta 1968-ban egy fübingeni professzor — úgy az orvostudományból nemsokára „a diagnosztika és a terápia egy elfajzott önkiszolgáló bolttá” válhat. Azt is meg kell mondani azonban, hogy ezt az elektronikus forradalmat bizonyos fokig maguk az orvosok idézték elő. Az orvostudomány irodalma az utóbbi 15 évben megnégyszereződött; kereken 14 000 orvosi szaklap jelenik meg évente a világon, s a közzétett kutatási eredmények száma csaknem egymillió — s nincs olyan emberi agy, amely ezt a tudáshalmazt el tudná raktározni. Bármilyen mértékben fejlődött is a komputer-tudomány, az orvosoknak eddig még nem áll rendelkezésükre az ideális számítógép, az elektronikus 6zuperorvosnak ugyanis mintegy 40 000 ez idő szerint ismert betegség valamennyi adatát kellene egyidejűleg készenlétben tartamok. Ez a komputer aztán alkalmas volna arra, hogy egy beteg szimptómáit valamennyi betegség képével ösz- szevesse, s biztonsággal felállítsa a diagnózist rú idején több fiú születik. Ezt az elméletet megdönti azonban az a tény, hogy a lakosság alultápláltságáról ismert országokban nem születik több fiú, mint másutt. Néhány évvel ezelőtt feltűnést keltett egy dotmudi nőgyógyász állítása. Vizsgálatai alapján azt mondta, hogy azoknak a házaspároknak, akiknél a lelkiéletet a férfi irányítja, lányaik születnek, míg ellenkező esetben fiúk. A felsorolt és az ehhez hasonló elméleteket a gyakorlatban eddig nem lehetett felhasználni. Hatzold müncheni közgazdász az utóbbi években statisztikailag ösz- szehasonlította a fiúk és lányok születésarányát. Vizsgálatai során foglalkozott két amerikai nőgyógyász felfedezésével. Az orvosok megállapították, hogy a mesterséges megtermékenyítésnél elsősorban akkor születnek fiúk, ha a megtermékenyítés ideje egybeesik a peteéréssel. Ha a megtermékenyítésre két nappal a peteérés előtt kerül sor, akkor csaknem minden esetben kislány születik. Az amerikai tudósok ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a „férfi” spermium gyorsabb s ezért előbb jut el a petéhez, míg a női spermium ellen- állóbb és hosszabb ideig él. Az eddigi ismeretek alapján a nők aránylag könnyen, testük hőmérsékletének állandó mérésével megállapíthatják a peteérés pontos idejét. A többi már egész egyszerű. Amennyiben a szülők fiút akarnak, a megtermékenyítés idejének egybe kell esnie a peteérés idejével. Amennyiben kislányt akarnak, a legkedvezőbb időpont két nappal azelőtt van. A két időpont közötti időszakban a fiúk és lányok száma csaknem azonos. Ezek az állatok is barátaink Vannak olyan állatok, amelyeket haszontalannak, sőt kártékonynak tartunk. Nincs „jó hírük”. Pedig a természet nagy gazdaságában fontos szerepük van. íme néhány példa: A BORZ Igaz, a szaga nem a legkellemesebb, de hasznos kis állat. Táplálékát keresve elpusztítja olyan csúszómászók és férgek tojásait és lárváit, melyek elszaporodása káros lenne. A SÜN Azzal vádolják, hogy elpusztítja a madárfészkeket. A valóságban csak a férgeket és csigákat eszi. A sün számára halálos veszélyt az éjszakai országúti „kóborlások” jelentik; gázolás áldozatává válhat. A MEDVE Sajnos, már nincs sok belőlük. Védett állatként rezervátumokban és nemzeti parkokban élnek. / A KÍGYÓ Számos kígyófajta nem veszélyes az emberre. Ugyanakkor a kígyó rengeteg férget és lárvát elpusztít, amolyan „születésszabályozó” szerepet tölt be. A RÓKA Ravasz tolvajként tartják számon. Igaz, megdézsmálja a baromfiudvarokat, de ugyanakkor pusztítja a mezei egeret is. A DENEVÉR Általában kellemetlen élőlénynek tartják. Valójában rendkívül hasznos állat, irtja az egereket és az egyéb rágcsálókat Circadialis ritmus Az emberi szervezet ciklikus működésének „napirendje" Miért repülnek a vándormadarak alakzatban? Komputer-diagnosztika
