Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-06 / 183. szám
1970. augusztus 6. DUNÁNTÚLI NAPLŐ A KSH Baranya megyei Igazgatósága jelenti 1970 első félévéről (Folytatás az 1. oldalról) visszaesett — feltehetően a viszonylagos telítődés miatt —, tgyanakkor jelentősen többet értékesítettek magnetofonból, kályhából, és olajkályhából, villanybojlerből és többek között a bútorokból. A kiskereskedelmi vállalatok 1970 első félév végi készletei 14 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban, s ebből eredően — az előbb említett hiányosságok mellett is — az előző évinél megbízhatóbb volt az árukínálat. Ez év első félévében nagyjából- ugyanannyi új lakás készült el, mint az előző évek hasonló időszakaiban. A megyében és Pécsett összesen 904 lakást adtak át. Az új lakások felszereltsége jónak mondható; a lakások 91 szár zaléka vízzel, 94 százaléka fürdőszobával és Pécsett 51 százaléka vezetékes gázzal épült. Mivel vezetékes gáz csak Pécsett van, a többi településen előtérbe került a pro- pán-butángázellátás fejlesztése. Az utóbbi években jelentősen bővült a palackgáz fogyasztók száma, amely a félév végén meghaladta a 45 ezret. A megye községei közül már csak öt van, ahol egyáltalán nincs propánbután gázfogyasztó. A félév folyamán újabb négy községben épült törpevízmű (Szentlászló, Hidas, Geresdlak, Szederkény) és ezzel a községek egyötöde rendelkezik vízművel. Sok a túlóra A megyében települt szocialista ipar 1970 első félévi termelése 1.7 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év első felében. Ez a fejlődés azonos egyébként az egy évvel korábbi fejlődéssel. Áz ez évi első félévi termelésnövekedést a második negyedévben elért erőteljesebb termelő munka és jobb termelékenység eredményezte. Ez megnyilvánul abban is, hogy a II. negyedévben a termékek többségénél kedvezőbb volt a termelés alakulása az első negyedévinél. A feketeszén, zúzott kő, színeit farostlemez, bőráruk, cipő, liszt és cigaretta előállítása például az első negyedévben még kevesebb, a második negyedévben pedig már több a múlt év azonos időszakához mérten. Mint ahogy egy évvel korábban, ebben az évben is érvényes az a megállapítás, hogy az ipari termelésen belül az átlagosnál jobban növelte termelését az élelmiszeripar, míg a szénbányászat termeléscsökkenése visz- szahúzta a megyei átlagot. A szénbányászat az első negyedévben mintegy 5 százalékkal kevesebbet termelt, mint egy évvel korábban. A második negyedévben ugyan sikerült több, mint 4 százalékkal többet termelnie az egy év előttinél, de az egész félévet tekintve ez még nem volt elegendő ahhoz, hogy elérje a múlt évi első félévi termelési szintet. A megyei ipar termelését kedvezőtlenül befolyásolja az a körülmény is, hogy az építőanyagipar az utóbbi években egyre csökkenő voluinenű termelést végez. Az ipar értékesítési tevékenysége kedvezőbb az előző éveknél. Az értékesített termékek 9 százaléka külföldi piacokra került. A fontosabb exporttermékek közül tovább bővült a bőrkesztyű, a gyü- mölcskónzerv és a sajt iránti 'kereslet, míg több termékből visszaesett a külkereskedelmi átadás. Az ipari termelés növekedését nagyobb részt létszámnöveléssel érték el a vállalatok, míg a termelékenység csak kisebb részben volt forrása a termelésnövekedésnek. Ezzel éppen ellentétes. és így kedvezőbb az országos termelékenységalakulás. Az egy munkásra számított termelés a megyében vala- ' mivel kedvezőbb, mint az egy foglalkoztatottra jutó, mivel az összes foglalkoztatottakon belül az átlagosnál kisebb mértékben nőtt a munkások száma. A múlt évben, de még ez év első negyedében is a legkedvezőbb volt az egy teljesített munkaórára jutó termelés alakulása, minthogy a munkaidőcsökkentés következtében egyre kisebb volt az egy munkás által teljesíthető időalap, bár azt több helyen a túlórák növelésével pótolták. A második negyedévben azonban még nagyobb mértékben alkalmaztak túlórákat. Az első félévben a megyei iparban összesen másfél millió túlóránál is többet használtak fel, ez kétszerese az előző évinek, habár az is igen magas volt már. A termelékenységre kedvezőtlenül hat az általánosan tapasztalható munkaerőmozgás. A munkavállalók egy része cserélgeti munkahelyét, így felduzzadt a munkaerőforgalom. Ez év első felében a munkások 15.7 százaléka váltotta egymást a megyében, az elmúlt év azonos időszakában 14.5 százalék. A bonyolultabb rntmkát végzőknél — közgazdasági számítások szerint — fejenként 10 ezer forint veszteséget jelent egy munkahelycsere, de a legegyszerűbb munkák ellátásában beálló cseréknél is több ezer forint a népgazdasági kár. E szerint a megyében az első félévi 7722 munkás munkahelyváltoztatása mintegy 50 millió forint veszteséget okozott az iparban, melynek nagy része elkerülhető lett volna jobb szervezés, anyagi ösztönzés és a munkakörülmények javítása útján. Szétaprózódik az építőipar munkája. A megyei székhelyű szocialista építőipar 1970 első félévében folyóáron számítva 32 millió Ft-tal (6%-kai) kevesebbet termelt, mint az előző év azonos időszakában. Változatlan áron számítva idei első félévi termelése ennél nagyobb mértékben csökkent. Az eredmények értékelése során azonban nem szabad figyelmen kívül hagynunk két körülményt: egyrészt az év első négy hónapjának kedvezőtlen időjárását, másrészt a második negyedévi árvíz elleni védekezést, amely a közúti szállítóeszközök elvonásával építkezéseinket is hátráltatta. Az építőipari munkások száma az előző év első félévéhez képest nem egészen 2%-kal csökkent. A területünkön honos három magasépítő vállalat közül mindegyiknél , csökkent a második negyedév folyamán a szakmunkások száma és mindhárom vállalatnál nagyobb volt ez a létszámcsökkenés, mint tavaly a második negyedévben. Az építőipari munkaerővándorlás az alacsonyabb termelékenységgel dolgozó, de viszonylag magas munkabért fizető tsz közös vállalkozások és termelőszövetkezeti építőbrigádok felé irányult. Az építési munkák további koncentrációja nem sikerült. A kivitelezés alatt álló 100 ezer Ft-os költségvetési értéket meghaladó építkezések száma ez évi június 30- án 337 volt, hetvenhéttel több, mint tavaly az első félév végén. Az árvíz három okból is befolyásolta a megyei építkezéseinket. Egyrészt a védekezés időszakában az ÉPFU üzemegység 94 tehergépkocsit adott át, ezek hiánya az építkezések anyag- ellátásában okozott zavarokat. Másrészt az újjáépítés a már eleve ki nem elégítő építőanyag-ellátásban okoz további ‘ zökkenőket. Ezen túlmenően a megyei székhelyű építőiparnak is részt kell vállalnia az újjáépítésben. Feladatuk; a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalatnak Fülpösdaróc községben minisztériumi rendelkezés szerint mintegy 55 családi házat kell ez évben beköltözhető, de nem teljesen kész állapotba hozni. A két tanácsi építőipari vállalat nem vesz részt az újjáépítésben. A kisipari szövetkezetek Kisar községben építenek fel ugyancsak még a tél beállta előtt 20 családi házat. A TÖVÁLL-ok üzemi épületek felépítését vállalják. Nő az állatállomány A megye mezőgazdasági üzemei ez év május végén 771 ezer kataszteri holdon, az előző évivel azonos nagyságú területen gazdálkodtak. A termésbecslési adatok és a gabonabetakarítás rész- eredményei szerint a kalászosok az előző évinél gyengébb eredményeket adnak. A termelőszövetkezetek 15 mázsa körüli holdankénti termésátlagot érnek el az előző évi 17 mázsával szemben. 1970. második negyedévében a megyében megállt a szarvasmarhaállomány utób* bi években tapasztalt folyamatos csökkenése, sőt valamelyest nőtt az állomány. A sertéstartás az első félév folyamán tovább fokozódott és valószínűleg a jövő év elején tetőzik a sertés- állomány. Június végén a megyében 32%-kal több sertést tartottak, mint egy évvel korábban. A háztáji gazdaságokban ugyanezen idő alatt közel másfélszeresére nőtt a sertésállomány. A nagyüzemi gazdaságokban 1970-ben tovább bővül a baromfitenyésztés. Az állami gazdaságokban a baromfiállomány közel két és félszeresére, a termelőszövetkezetekben pedig 35%-kal emelkedett az előző évhez képest. A mezőgazdasági üzemek erő- és munkagép, valamint ' alkatrészellátottsága az első félév folyamán rosszabb volt mint a korábbi években. A külföldi és a hazai gyártású traktorokból egyaránt hiány mutatkozott. 1970. első félévében a mezőgazdasági üzemek az állami felvásárló vállalatok részére 35%-kal kevesebb zöldséget és 7%-kal több gyümölcsöt értékesítettek. A vágómarha és a vágósertés értékesítés nem érte el az előző évi szintet, a vágómarhánál 10%-os, a vágósertésnél pedig 2%-os a lemaradás. A baromfiértékesítés 24%-kal, a tojásértékesítés 38%-kal haladta meg az előző évit. Fafeldolgozó üzemet épített a baranyahidvégi Közös Ot Termelőszövetkezet. Az épületre és a gépel beszerzésére 2 millió forintot költöttek. Gattert Lengyelországból vásároltak. A próbaüzemelést né« hány nappal ezelőtt kezdték. Egy műszakban 30 munkás 20—25 köbméter fa szélezését tudja elvégezni De már most a próbaüzemelés idején is két műszakban dolgoznak. Válaszolunk olvasóink kérdéseire (2.) Lakásépítés, lakáselosztás, lakbér Mai számunkban folytatjuk a válaszadást azpkra a kérdésekre, amelyek a pártnak és a kormánynak a lakásépítés fejlesztésével, ,a lakás- elosztással és a lakbérek új rendszerével kapcsolatos határozatára hozzánk érkeztek. Kapnak-e lakbér-hozzájárulást a magánházban lakó bérlök? A magánházban lakó bérlők is ugyanúgy, mint az állami bérlakásban lakók kapnak lakbér-hozzájárulást. Milyen alapból fizeti a vállalat a lakbér-hozzájárulást? A vállalatok a lakbér-hozzájárulást csak megelőlegezik, majd meghatározott rendszer szerint az állam visszatéríti részükre. Ez a kiadás nem szerepel a vállalati költségek között és nem növeli, a termelés önköltségét. Körülbelül hány év alatt béresítik a felemelt lakbéreket? A lakbér-hozzájárulás csökkenése függ a keresetek növekedésétől. Nagy részének megszűnése, átlagos kereset- növekedést feltételezve, a számítások szerint , négy-öt éven belül várható. Az átlagosnál alacsonyabb kereset- növekedés esetén ennél hosz- szabb, gyorsabb emelkedése esetén pedig rövidebb ideig tart. Kapnak-e lakbér-kiegészítést azok, akik albérlőt tartanak? A határozat értelmében minden bérlő kap lakbér-hozzájárulást, függetlenül attól, hogy tart-e, vagy nem albérlőt. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek! Tekintsék meg a Budapesti Mezőgazdasági Kiállítás területén vakut ol-bem uta tónk a t! A VAKU FÖL, takarmánytároló berendezés kukorica, napraforgó, pillangósok, fűfélék stb. tárolására szolgál, minimális költségek mellett, minimális tápanyagveszteséggel. SZAKTANACSADÁS! ÜZEMBEHELYEZÉS! SZERVIZSZOLGÁLAT! A MEGYEI AGROKER-en keresztül szállítunk: A teljesítménybérben dolgozók esetében hogyan állapítják meg a kereset növekedését? A teljesítménybérben dolgozóknál is az átlagkereset növekedését féléves, vagy az éves átlag alapján állapítják meg. Van-e felső határ a hozzájárulás fizetésénél a nyugdíjasoknál és a magaskerese- tűeknél? A lakbér-hozzájárulás a lakbérnövekedés mértékéhez igazodik, nyugdíj, illetve kereset felső határ nem mérvadó. Kell-e fizetni kereseti adót, párttagsági díjat és szakszervezeti díjat az állam által folyósított lakbér-hozzájárulás után? A lakbér-hozzájárulás rendeltetése fedezetet nyújtani a lakbér növekedésére. Ezért semminemű levonás, kereseti adó, párttagsági díj, vagy szakszervezeti díj nem fogja terhelni. Helyes-e az, hogy aki 1971. július 1. után kap lakást, az fizeti az építési hozzájárulást, ugyanakkor nem kap lakbérkiegészítést? Üj bérlakásba költözés még az új lakbérfeltételek mellett is a beköltöző család számára az életszínvonal, az élet- körülmény jelentős emelésének minősül. 1971. július 1. után is mód lesz arra, hogy a lakást igénylők mérlegeljék: építés útján elégítik ki igényüket, vagy bérlakást igényelnek és ez utóbbi esetben új vagy régi lakást igényelnek. Ha figyelembe vesz- szük a szövetkezeti, vagy társasházépítkezésben résztvevők teherviselését, akkor ^ bérlakás juttatás — még építési hozzájárulás és magasabb új lakbér fizetése esetén is — kedvezményesebb lesz ezeknél. Vajon a lakbéremelés nem állandósítja-e azt az állapotot, hogy a munkások csak komfort nélküli lakásra számíthatnak? A lakbéremelés nem zárja ki azt, hogy a munkások összkomfortos lakást használjanak, illetőleg kapjanak. Ha már van ilyen lakásuk, nem jutnak hátrányos helyzetbe, mert lakbér hozzájárulást élveznek. Az új lakást építők, a szövetkezeti lakást vásárlók közel 50 százaléka ma is munkás, pedig ezek az építési formák nagyobb költségviseléssel járnak. Az átlagkeresetű munkások számára nem megfizethetetlen az építési hozzájárulás és az új lakbér, figyelembevéve azt is, hogy az építési hozzájárulásból gyermekenként 25—50 százalékos kedvezmény adható. Amelyik család ma még nem tudja vállalni az új lakással járó nagyobb terheket, mód lesz rá, hogy előbb szerényebb felszereltségű lakással elégítse ki igényét és később, amikor anyagi lehetőségei engedik, minőségi cserékkel, az értékkülönbözet ráfizetésével nagyobb és komfortosabb lakásba költözzön. A rendezés utáni lakásoséi esetén a bérlő kaphat-e lal bér-hozzájárulást, ha alacsi nyabb bérű lakásba költözik A lakbér-hozzájárulás meg állapítása egyszeri aktu amely az átmenet megkenj nyitásét célozza. A lakbéi hozzájárulás megállapítás után a családok helyzetébe történő változásokat — nyugdíjazás kivételével általában nem kísérik figye lemmel. Változatlanul kapj tehát a hozzájárulást a csa Iád, ha kisebb vagy nagyob lakásba költözik, vagy újab családtag válik keresőképes sé. Ezzel is ösztönzünk a la kásalap jobb kihasználásán A lakbér-kiegészítéseknél f: gyelembe veszik-e a keresel csökkenést? A lakbér-hozzájárulásná nem az a rendeltetése, hog; pótolja a bérlők keresetcsök kenését. Ezért a lakbér-hoz zájárulás összege mindig vál tozatlan marad, egészen ad dig, amíg nem emelkedik . dolgozó keresete. A ktsz-ek és a mezőgazda sági termelőszövetkezetek kö telesek-e lakbér-kiegészítés fizetni tagjaiknak? A ktsz-ek és a mezőgazda sági termelőszövetkezetek ■ fizetnek tagjaiknak lakbér hozzájárulást. Ezt az összege részükre az állam megtéríti Kell-e építési hozzájárulás fizetni azoknak, akik a ’ren delkezés hatályba lépése élőt kaptak lakást? Akik a rendelkezés hatályba lépése előtt kaptak lakást azoknak nem kell építés hozzájárulást fizetniök. Fizet-e építési hozzájáru lást az. aki szanálás folytál kerül komfortos lakásba? Szanálás esetén a bérlőknek általában lehetőségül van azonos, vagy jobb kom fortú lakás igénylésére. Ak szanálás folytán kerül komfortosabb lakásba, tartozil megfizetni a két lakás bérleti értékek közötti különbséget. A lakásépítés Ütemének gyorsítására lesz-e elegendő építési kapacitás, építőanyag: A lakásépítés ütemének meggyorsítására korszerű lakásépítő hálózatot hoztunk létre, illetőleg építünk ki jelenleg is folyamatosan. A magasabb lakásépítési program kapacitás-szükséglete biztosítható. Lesz-e külön rendelkezés az üzemi lakásépítkezésekre? A lakásépítés vállalati támogatására vonatkozó szabályokat a határozat szerint is fejleszteni kell. Indokolt a vállalati erőforrásoknak a lakásépítésbe való fokozottabb bevonása. A vállalati támogatás az állami kedvezményeken felül jelentkezik, s egyik eszköze annak, hogy a munkájuk alapján arra érdemes dolgozók további segítséget kapjanak a lakásproblémájuk megoldásához ' aI
