Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

Heti jegyzetünk Utolérni a világot Ä legutóbbi Képes Sport­ban rendkívül figyelemremél­tó írás jelent meg Kutas Ist­ván tollából. A lényege: spor­tolóink felkészítése terén kell nagyot előrelépnünk, az ed­zésmódszerek tekintetében kell mindenekelőtt elérni a világszínvonalat ahhoz, hogy többször találkozzunk való­ban rangos világversenyeken magyar sportolók neveivel. A szóbanforgó cikk elsősor­ban a labdarúgás problémáit boncolgatja ugyan, de az ember óhatatlanul a többi sportágra is gondol közben. Mindenekelőtt azokra, ame­lyek bizony amolyan csipke­rózsika álmukat alusszák, pe­dig valaha siker-sportágak voltak, vagy azokra, amelyek a legjobb úton haladnak afe­lé, hogy elfelejtse őket a nemzetközi sportközvélemény. Senki előtt sem titok, hogy a vívással, az úszással és az atlétika 'jónéhány ágával nincs minden rendben. Néha felcsillan még valami az asz­talitenisz régi dicsőségéből, a labdajátékokban néha ki­csúsznak bravúros eredmé­nyek, de hiányzik szinte min­denütt a feltörekvő új baj- nokjelőltek sora. Mindenképpen kár lenne dramatizálni a magyar sport­élet problémáit. De azt min­denképpen észre kell venni, hogy valamennyi sportágban néhány kiemelkedő tudású és képességű sportoló mögött túl r&gy a „szürke” emberek tá­bora, azoké, akik kiöregsze­nek anélkül, hogy az élen álló eredményét akár csak megközelíteni is képesek len­nének. Szívdobogtatóan kelle­mes meglepetés e tekintet­ben, hogy az öttusában Bal- czó András Kelemen szemé­lyében magyar legyőzőre ta­lált — világbajnokságon! De hol van, aki legyőzi Kajdit, aki túldobja Zsivótzkit, hol az új Iharos, hol van Gyar­mati Andrea hazai vetélytár- sa? A neveket lehetne még so­rolni, de ennyi is elég, hogy belássuk: egy nagyon lénye­ges problémával állunk szem­közt. Sokan úgy fogalmazták meg, hogy vannak kiemelke­dő tehetségek, akik utolérhe­tetlenek, messze kiemelked­nek a tömegből, speciális egyéni adottságaik Tévén. No jó, de miért van az, hogy va­laha az egész magyar vívás — csak például — kiemelke­dett a világ mezőnyéből? Miért vannak olyan idősza­kok, amikor hirtelen megug­rik a tehetségek születési arányszáma? Valami bioló­giai titok rejlik talán a nagy sikerek mögött? Valami olyas­mi, hogy egyik évben Auszt­ráliában születnek meg a nagy úszók, azután Ameriká­ban? Egyik évtizedben Ma­gyarországon születik egy tu­cat extraklasszis futballista, azután valami titokzatos ok folytán Brazíliában? Máris talán a kelleténél több kérdés összegyűlt. Min­denesetre egy rövid jegyzet számára túlzottan sok. De viszont a válaszok szinte ön- maguktól kínálkoznak. És ismét vissza kell kanyarodni Kutas István cikkéhez. Az okokat a sportolók felkészíté­sének módszereiben, az edzés rendszerekben kell keresni. A világ nagyot lépett előre. Nagy tehetségek születtek mindenfelé — azazhogy: a tudományosan megalapozott felkészítési módszerek és ed­zésrendszerek segítségével tö­megesen szárnyalják túl a korábban megdönthetetlenek- nek tartott csúcsokat. Némely eredményen csak ámulni tu­dunk. Pedig jóllehet csak lépni kellene egyet (de jól­lehet többet is) előre a sport­tudományok terén, és rájön­nénk, hogy nincsenek álta­lunk sem elérhetetlen csú­csok ... — K — SPORT Visszapillantás fl megyei háromtusasport két évtizede Egy nagyszerű kezdemé­nyezés nyomán 1950-ben új modem összetett sport szü­letett, a háromtusa. A sport­ág e napokban ünnepli — nemcsak országosan, hanem Baranyában is — huszadik születésnapját. Ugyanis me­gyénkben az elsők között ala­kultak meg a szakosztályok. A kísérleti tehetségkutató versenyek eredményeiképpen sorra alakultak a szakosztá­lyok. Úttörő szerepe volt az Építők, Tipográfia, Haladás és Dózsa Tisztképzőiskola kez­deményezéseinek. Már az el­ső országos versenyeken ott voltak a pécsiek, és sikere­sen is szerepeltek. A pécsi válogatott harmadik helye­zést és ezzel egyben vidék­bajnokságot is nyert. Egyéni­leg Knotik, Építők és Szeke­res Tipográfia szerepeltek a legjobban. KEZDETI SIKEREK UTÁN MEGTORPANÁS A sportág fejlődő igényei mind több edzést, fokozot­tabb megterhelést kívántak, ezt — sajnos — kevesen vál­lalták. A kezdeti lendület után megfogyatkozott a ver­senyzők és szakosztályok szá­ma, 1957 elejére már csak a Bástya Tanács és Pécsi Dózsa fúziójából alakult Pécs-Bara­nya adott otthont és sporto­lási lehetőséget a sportág művelőinek. A megmaradt kis létszámú versenyzőgárda viszont igen nagy szorgalom­mal és akarással edzett és készült a versenyekre. A szorgalom meghozta gyümöl­csét, a pécsi Jillek, Horváth, Toperczer összetételű csapat nyerte az 1957. évi országos téli háromtusa bajnokságot. A siker ellenére az év végé­re ez a szakosztály is be­szüntette működését, majd az MHSZ Lövész Klubon belül szervezték újjá. Az MHSZ keretében ismét fellendült a sportág, serdülő, ifjúsági és felnőtt csapatokat szerveztek és a megalakulást követő 4—5 évben több al­kalommal nyertek vidékbaj­nokságokat és helyezéseket az országos versenyeken, öt esztendő eltelte után azon­ban ez a szakosztály is meg­szüntette működéséi nyolc Eves A PÉCSI DÓZSA SZAKOSZTÁLYA Az 1962-es év új fordulatot hozott a pécsi háromtusa sportba, a Pécsi Dózsa alakí­tott szakosztályt. Nem sok idő telt el és a Dózsa három- tusázók nevét országszerte megismerték. Vidékbajnoksá­gok, Béke Kupa győzelmek fémjelezték az utat. Alig zaj­lott le verseny, melyről a Pécsi Dózsa versenyzői ne tértek volna haza bajnoki érmekkel, dobogós helyezé­sekkel. Múlt évben a felnőt­tek visszavonultak és több if­júsági versenyző is abba­hagyta a háromtusát. Az ez évi vidékbajnokságon nem is került dobogóra pécsi ver­senyző. Csak egy szerény ne­gyedik hellyel kellett „meg­elégedni”. Több biztató jövőt ígérő serdülő, ifjúsági és ju­nior versenyző van a szak­osztályban és a sportiskolá­ban is sok a tehetséges fia­tal, így biztosítottnak látszik a sportág utánpótlása. MI A HELYZET VIDÉKEN? A megyei Háromtusa Szak- szövetség 1962-ben kezdte meg vidéki szervező munká­ját. Ennek eredményeként Beremend, Komló, Kölked és Siklós voltak azok a helyek, ahol elsőként alakultak meg szakosztályok. A vidéki ifjú­ság érdeklődéssel és lelkese­déssel fogadta a sportágat, bekapcsolódtak a területi csapatbajnokságok versenyei­be. Egy évvel később már megrendezték a Háromtusa Baranya Kupa versenyt, ahol öt község — Boly, Sellye, Siklós, Szentlőrinc és Pécs- várad — közel száz fiatalja vetélkedett. A nagy érdeklő­Hétközi forduló a labdarúgó NB. l-ben A magyar válogatott NSZK- beli nemzetközi mérkőzése miatt szerdán. szeptember 2-án kerül sor az NB I. sor onkö vetkező fordulójára. Mivel a Budapesti Honvéd- Komló találkozót már au­gusztus 26-än lejátszották, ezúttal hét mérkőzés lesz. Az országos JT már a ta­lálkozók játékvezetőit is ki­jelölte. A részletes program: Pé­csi Dózsa—Csepel, 16.00, Mar­ton. Szombathelyi Haladás— Vasas, 16.00, Somlai, Tatabá­nya—Videoton. 16.00, Schopp, ezt a találkozót a televízió is közvetíti, Szeged—Salgó­tarján, 16.00, Zsolt, MTK— Diósgyőr, 16.00, Bircsák, Dunaújváros—Üjpest 16.00, Kamarás dr., Ferencváros— Rába ETO, 16.00, Szkokén. dés ellenére e szakosztályok is tiszavirágéletűnek bizo­nyultak, elsősorban a kedve­zőtlen anyagi ellátottság, és a legalább ugyanilyen mérté­kű tárgyi feltételek hiányá­ban. A huszadik születésnap óhatatlanul felveti a vidéki szakosztályok újjáalakítása kérdésének szükségességét. Az alapvető létesítmények — mint uszoda, lőtér és futópá­lya számtalan községben ren­delkezésre állnak. A sportág változatossága bizonyára most is sok fiatalt vonzana. Tehát nem lenne szükség másra, mint tárgyi feltételek biztosítására, melyet helyi erőből nem tudnak megolda­ni. Ehhez felsőbb sportszer­vek közbenjárása szükséges. Ha ez megoldódik, ismét vi­rágzásnak indulhat vidéken is a sokoldalúvá, honvédelmi feladatokra nevelő sportág. Szombati sporíeredmények Vasas—Ferencváros 2:0 (Irt)) Szombaton este a Népstadion­ban a labdarúgó-bajnokság 4. fordulójában rangadó mérkőzés­re került sor a Vasas és a Fe­rencváros között. A kellemes, nyárvégi estén 25 000 néző előtt Emsberger játékvezető sípjelére kezdtek a csapatok. A 9. percben remekbeszabott góllal a Vasas megszerezte a vezetést. Tóth Müller érintésével Farkashoz játszott aki nem ha­bozott és ballábas kapáslövéssel Géczi felett a hálóba juttatta a labdát (1:0). A 33. percben Pus­kás, a 35. percben pedig Müller lőtt kapu mellé. A félidő utolsó tíz percében ,,feltámadt” a Fe­rencváros. A 38. percben Brani- kovics fordulásból lőtt Tamás kapujára, majd három szögletet harcolt ki a zöld-fehér együttes. Az 55. percben Branikovits két lövését öklözte Tamás, majd 3 perc alatt négy Vasas szeg­let következett. A 63. percben óriási tűzijátékot rendeztek a zöld-fehér csatárok és Tamás minden tudására szüksége volt, hogy hárítson. A 85. percben eldőlt a mérkőzés sorsa. Négy Vasas csatár két ferencvárosi védővel állt szemben, Müller Tóth Bálintot indította, aki nem hibázott (2:0). A hátralévő idő­ben a Ferencváros együttese nagy erővel rohamozott, de mindössze egy közvetett szabad­rúgásra tellett erejükből. Jók: Fábián, Vidáts, Müller, Ladinszki. illetve Páncsics, Ju­hász, Kü és Mucha. Tatabányai Bányász—Csepel 1:0 (0:0) Az első kapuralövés Sánta egyéni akciója végén a 2. perc­ben esett. A 22. percben Ta­kács csúsztatott fejese suhant el Rothermel keze mellett, de Kal­már későn vette észre a kínál­kozó alkalmat. Az első félóra végén Vellai ballábas kapáslö­vését Rothermel nagy bravúrral tolta szögletre. A 44. percben Teniszcsemege a Balokányban Szörényi nyerte a női egyest Gulyás—Baranyi férfi döntő Szombaton a harmadik napi mérkőzésekkel folytatódott az idei Sopianae Kupa nemzetközi verseny. A találkozók zöme pompás labdameneteket, szelle­mes megoldásokkal tarkított, színes játékot hoztak. Különösen kiemelkedett az I. osztályú férfi döntőbejutásért lejátszott Bara­nyi—Machan és Gulyás—Cziráky játszma. Nagy küzdelem folyt a vegyespáros döntőjébe jutásért is, a Sipos—Taróczy kettős több mint kétórás játékidő után nyert a Koltai—Balogh kettős ellen. A női egyes döntője érdekes és változatos játékot hozott, itt há­rom játszma után Szörényi sze­rezte meg az elsőséget, A férfi­páros kivételével kialakultak a mai döntők mérkőzései. A Czi­ráky, Prichradny—Gulyás, Klein találkozóból sötétedés miatt csak az első játszmát tudták lejátsza­ni. Ennek a mérkőzésnek a győztese lesz a holnapi döntő második résztvevője. A szombati nap érdekesebb eredményei: Női egyes döntő: Szörényi (Bp. Spartacus)—Vajda (U. Dó­zsa) 4:6, 8:6, 6:1. 1. Szörényi, 2. Vajda, 3. Vlagyimirova (Szovjet­unió) és Taróczy (Bp. Vasas). Férfi egyes elődöntők: Bara­nyi (U. Dózsa)—Machán (Bp. Honvéd) 6:4. 7:5, Gulyás (U. Dózsa)—Cziráky (Bp. Vasas) 6:3, 7:5. A mai nap műsora: 9 órakor: férfi n. osztályú döntő, játsz- szák: Homola és Kelemen (mind­kettő MAFC), 10.00: vegyespá­ros döntő, játsszák Klein (U. Dózsa), Dudái (Bp. Honvéd)— Sipos (Bp. Honvéd), Taróczy (Bp. Vasas). Ugyancsak 10 óra­kor folytatódik a Cziráky; Prich­radny—Gulyás Klein férfipáros elődöntő. 14 óra: férfi egyes döntője, játssza Gulyás és Baranyi (mind­kettő U. Dózsa). 16 óra: férfi­páros döntője, játssza Baranyi (U. Dózsa), Machán kettős, va­lamint a Cziráky, Prichradny— Gulyás, Klein mérkőzés győzte­se. A Magyar Öttusa-Szövetség el­nöksége a világbajnokságon nyújtott kiváló teljesítményükért s az egész évben elért kiemel­kedő eredményeikért Bakó Pál­nak, Balczó Andrásnak és Kele­men Péternek a Magyar Nép- köztársaság kiváló sportolója cK met adományozta. Meghalt Dr. Halász Ernő Csütörtökre virradólag fájdal­mas veszteség érte Pécs sport­társadalmát, 79 éves korában el­hunyt dr. Halász Ernő, aki ne­gyedszázadon át vezető sezrepet töltött be a PVSK életében. Szer­te a városban Ernő bácsiként ismert és köztiszteletben álló sportvezető működésének idejé­re esik a PVSK-labdarúgás aranykora, az együttes hét éven át megszakítás nélkül nyerte a Dél-nyugat bajnokságot és igen sokat tett a vasutassport felvi­rágoztatásáért. Minden sportbarátja, ismerőse fájdalommal búcsúzik tőle. Egy nagycsapat a palánk alól Végül, két óra elmúltával sem láttam tisztán, hogy ki kinek az esküvői tanúja, sógora, rokona, osztálytársa, felesége, húga, nő­vére vagy’ bátyja. Való igaz, hogy ennyi baráti, majd rokoni szállal átszőtt sportkollektívát még nem hordott hátán a bara­nyai föld — mint a volt PEAO kosarasokét! Majd ha szeptem­ber 5-én összejönnek, hogy a szakosztály megalakulásának harmincadik évfordulóját ünnepeljék — alig tudnak újat mondani egymásnak, mert bár zömüknek életéből rég kilépett a sport, de továbbra is tartják a kapcsolatot, nyomon követik egymás pályafutását, találkoznak amikor csak lehet. DR. SZÁL AI ISTVÁN: — Egy játékos öröme vagy bánata — mindenkié volt. Együtt a pá­lyán, együtt a magánéletben, csak egymás társaságával érez­tük jól magunkat. A lányok kö­tötték a pulóverjeinket, végig- üvöltöttük egymás meccseit. Nemcsak felszínes tartalma volt barátságunknak. FUTÁR „PITYE” (Czéh László- né): — Pályázatot hirdettünk & szakosztály tagjai között, irodal­mi esteket rendeztünk, énekkart alakító-ttunk, minden alkalmat együtt ünnepeltünk meg. Két­ségtelen, életünk legszebb évei voltak azok! Ahogy az ország feléledt a ro­mok közül, gyorsan talpraugrott a sport is. Innen számítják a szakosztály újjászületését. Nem volt állami támogatás, nem volt felszerelés, nem volt labda. Volt sportszeretet, volt lelkesedés, volt baráti szellem. Ezzel az úti­poggyásszal indultak el 1946 nyarán az első hosszabb útra. Előzmény: a már tevékenykedő országos szövetség elhatározta, hogy az NB-s bajnokságok meg­indulására, osztályozókat szer­vez. A PEAC-fiúk sorsolása Debrecenbe hívott. (Dr. Szalai István emlékkönyvéből.) „Az úticsomag elütött a mos­tanitól. Műbőr sporttáska helyett csak a hátizsák jöhetett számí­tásba. hiszen vonaton mindkét kézre szükség van: lépcsőn vagy tetőn, kapaszkodni kell. Meg az­tán a nagy férőhely is szüksé­ges, akkoriban pokróc nélkül el­indulni könnyelműségnek számí­tott. Mert milyen univerzális eszköz egy pokróc! A vonaton ablak helyett használtuk, a szál­láshelyen ajtót takart. Labdát is vittünk, az én saját labdámat, melyet kereken 12 li­ter olajért vettem. Feleslegesnek tűnt, mert a játékvezető nem fogadta el, így a helyiek közel másfél kilós labdájával játszot­tunk, a kosárba alig fért bele, mi meg sem tudtuk jóformán fogni. De különös szerencse, hogy Decsi Lacinak ez ízlett, ö volt a mérkőzés hőse, így győz­tesen jöhettünk haza. Az össze­állításra is emlékszem: Oppe, Naumov, Decsi, Szikszai, Mátrai *— majd a három fiatal —Rácz János. Gátos György és jóma­gam. Hazafelé csak a vonat tetején kaptunk helyet, de Dombóváron ürült a vonat. Lejöhettünk. Nem sajnáltuk a pénzt a korsó sörre, ami 1 millió 200 ezer pengőbe került. Négy nappal ezelőtt az egész csapat jegyét Debrecenig oda és vissza, 1 millió 900 eze­rért vettem. Honnan a pénz? — kérdezheti majd az utókor. Volt egy kitűnő zenekarunk — Oppe Emil zongora, Szikszai Pál gi­tár és Mátrai László dob. Az összes fellépés pénzét a közösbe dobták. Itthon aztán kikaptunk a Szol­noktól, az NB I-be jutás csak a következő évben sikerült!”­Előzmény: a női csapatok osz­tály zó j át Budapesten rendezték. Többek között négy vidéki együttes körmérkőzése során. A PEAC-lányok 1946 augusztusában így a fővárosba utaztak. (Futár Pitye emlékkönyvéből.) „Az utazás körülményeire már nem emlékszem. Egy mozzanat vésődött belém nagyon élesen — az osztályzót salakpályán ját­szottuk és mezítláb! No meg persze az, hogy bejutottunk az első osztályba. Pár hét múlva elkészítettem az első cipőm: vá­szonból a felsőrész, egy ping­pongütőről lefejtett gumi volt a talpa. Őrzök több megsárgult, korabeli újságlapot. Akkoriban megrendezték a legnépszerűbb szakosztályok és sportolók pont­versenyét a közönség szavazatai alapján. A magyar kosárlabdá­zó nők közül 1947-ben én kap­tam a legtöbb szavazatot, szám szerint ezeregyszázat. Soha nem felejtem el! Csak azt sajnálom, hogy amikor a legjobban ment a játék — nem volt pénzem új­ságra. Így hiányos a gyűjtemé­nyem.” Elkészült a meghívandók név­sora. Nevek, nevek, nevek hal­mára tűnt elő az emlékekből. Már több mint száznál tartanak. Várják az alapító tagokat is: dr. Radochay Imrét, dr. Oppe Emilt, dr. Szikszai Pált, dr. Zsák Nán­dort. dr. Rácz Istvánt, dr. Sü­megi Mihályt. .. Kedves, vidám, tehetséges gár­da volt! Sokan akarásukat át* vitték a polgári életbe is. Dr. Szepezdy István az MTS mód­szertani főelőadója, dr. Szalai István a Sportorvosi Intézet ve­zető főorvosa, dr. Rendeki Sán­dor a megyei bíróság elnökhe­lyettese, dr. Naumov István fő­mérnök, Czéh László országosan elismert szaktekintély, Egyed Mihály Szigetváron kosárlabda- fellegvárat épített a semmiből, de akad köztük docens, osztály- vezető, alezredes, főorvos. Bizo­nyítva, a sport nemcsak a tes­tet, az akaratot, a jellemet is erősíti. Mozaikdarabok a szakosztály három évtizedéből. A teljes kép szeptember 5-én áll össze — a j találkozón. Somogy vári Valéria Horváth lövését Fatér óriási bravúrral mentette. Újrakezdés után Sánta beadá­sa elszállt a fejek felett, de Tóth elhirtelenkedve a kapu mellé lőtt. Az 54. percben Vellai biztos góltól mentette meg csa­patát: Gondár hazaadását Tóth elcsípte, elhúzta a labdát Fatér mellett is és a befutó Vellai az utolsó pillanatban mentett. A 85. percben meglepetésre a ven­dégcsapat szerzett gólt. Klausz beadását az üresen hagyott Tóth öt méterről a hálóba bombázta (1:0, a Tatabánya javára). A hátralévő percekben a hazaiak támadtak, de eredménytelenül. Rendkívül alacsony színvonalú mérkőzést, végig csapkodó játé­kot láthatott a közönség. Ez a találkozó nem volt méltó az NB I-hez. Csupán a két kapus nyúj­tott kiemelkedő teljesítményt. Csapatjátékról, tervszerű játék­ról szó sem volt. Jók: Rothep- mel, Kovácshegyi, Tóth K. és Sánta, illetve Fatér, Vellai, var­ga. NB I. B FÖSPED Szállítók—B KV Előre 1:0 (0:0). Knepp utca, 1000 né* ző, vezette: Fehér n. Góllövő: Kuszenda. A hazai csapat végig többet támadott, de csatárai a gólhelyzetek sorát hagyták ki. A játékvezető a BKV Előre két szabályos gólját nem adta meg. Labdarúgó NB III. Pécsi VSK—Pécsi Helyipia ri 2:0 (2:0). — Góllövők: Mihály, Mester. Labdarúgó megyei bajnokság Pécsi Kinizsi—Pécsi Dinamó 1:0 (1:0), kovácstelepi pálya. Kosárlabda: Lech Poznan—Pécsi VSK 62:54 (22:22). Nemzetközi férfimérkő­zés, PVSK-csamok. V.: Garam- völgyi dr. és Bóta. A válogatott Sáfrányt nélkülöző PVSK csak az első félidőben volt egyenran­gú ellenfele a lengyel csapat­nak. Mai sportműsor Labdarúgás: NB I. mérkőzé­sek : Komlói Bányász—MTK, Komló, 16.30, Rába ETO—Pécsi Dózsa, Győr, 16.30, NB I. tarta­lék mérkőzések, Komlói Bányász —MTK, Komló. 14.30, Rába ETO —Pécsi Dózsa. Győr, 16.30. NB I. B mérkőzés: Pécsi Bányász— MA V DAC (Győr), Pécsújhegy, 15.30, NB n. mérkőzések: Pécsi Ércbányász—Bauxitbányász, Űj- rnecsekalja, 16.30. NB m. mér­kőzések: Honvéd Steinmetz SE —Dombóvári VSE. Erőmű pálya, 10.00. PEAC—Pécsi Volán SC, Pécsújhegy. 13.30 Mohácsi TSZ- TE—Lábodi MEDOSZ, Mohács, 16.30, megyebajnoki mérkőzések: Pécsi Vasas—Pécsi Ércbányász n., Üjmecsekalja, 14.00, Pécsi Bá­nyász II.—Siklós, Pécsújhegy, 9.30, Pécsi Porcelángyár—Szász­vári Építők. Porcelángyári pálya, 9.00. Szigetvári Kinizsi—Mágocs, Szigetvár, 16.30, Vasas n. Bá­nyász-Pécsi Gázmű. Vasas II. bányatelep, 16.30, István-aknat Bányász—Véménd, 16.30, Bere­mend—Szigetvári ZMSE Bere­mend, 16.30. Boly—Pécsi Kesztyű­gyár, Boly, 16.00. Atlétika: Baranya Kupa női és férfi döntők. Tüzér utca, 10.J0. A Pécsi Dózsa megyei jellegű versenye Tüzér utca 9.30. Háromtusa: Jubileumi verseny, terepfutás, Dömörkapu. 9.00. Kézilabda: NB I. mérkőzések: Pécsi Bányász—Békéscsabai Kö­töttárugyár, nők. Pécsújhegy. 10.00. Pécsi Bányász—Pécsi Elekt­romos férfiak, Pécsújhegy, 11.oo. NB II. mérkőzések: Pécsi Ércbá­nyász—Szekszárd, férfiak Üjme­csekalja, 10.00. Pécsi Vörös Me­teor-Keszthelyi Haladás, nők. PVSK-pálya. 9.00. Pécsi Tanár­képző-Dunaújvárosi Kohász, Tanárképző Főiskola, 10.00. Röplabda: NB n. mérkőzések: PEAC n.—Bp. Fürdőigazgatóság, férfiak. Ifjúsági stadion. 9.00, PEAC—Bp. Utasellátó, nőkj Ifjú­sági stadion. IS.00. Teke: NB n. mérkőzés: Pécsi Gázmű—DKV Előre, férfiak, Üj­mecsekalja, Építők-csarnok. 11.00. Tenisz: Sopianae Kupa nem­zetközi verseny döntők, Baloká- nyi pályák, 9.00, egész nap. Osz­tályozó mérkőzés az NB I-be ju­tásért: PEAC—Bp. Vörös Meteor, nők, Siófok. 13.00. A PÉCSI VASUTAS SPORTKÖR felvételre keres 3 lő fűtőt (nyugdíjas) öltözők és sportcsarnok fűtéséhez. Szeptember hó 1-től. Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés: PVSK SPORTPÁLYA gondnokánál. ) T I I

Next

/
Thumbnails
Contents