Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-30 / 203. szám

s dunantüli napló 1970. augusztus 30. (QY ÉLT HATHOR, A KIRÁLY TANÁCSADÓJA AMAZONOK MEGHÓDÍTJÁK A PÁLYÁT A 15—30 éves nőknek, akik az Olaszországban megrendezett női labdarúgó-világbajnokságon az NSZK színeit képviselték, nem volt könnyű dolguk. Mivel a Szövetségi Köztársaságban hivatalosan még nem létezik női labdarúgás és ennek következtében egy női válogatott sem, Bad Neuenahr/Ahrweiler csapata állt ki, hogy megküzdjön a bajnoki címért. A 11 lelkes lány azonban nem tudta bevenni a lénye­gesen gyakorlottabb angolok és svédek kapuját és vereséget szenve­dett. Játékuk azonban és főleg maguk a lányok — különösen a fel­vételünk bal oldalán látható szőke Helga — jó benyomást tettek a vendéglátókra. A turini Európa-Bajnokságra is meghívták már őket, ahol az NSZK-t ez alkalommal már egy több város csapatából ösz- szeállított tizenegy fogja képviselni. Semmiképpen sem fog hiányozni ebből a válogatottból a 15 esztendős Martina Arzdorf (jobbról a har­madik), aki nyolc edzőjáték során 37 gólt rúgott, néhányat közülük 35 méteres távolságból. A Német Labdarúgó Szövetség nemsokára hiva­talosan is el fogja ismerni a női labdarúgást. MINDENFÉLE — mindenfelől Hathor* borbélyának kezei kö­zött álmodozik és csak annyi idő­re merül fel ábrándjaiból, amíg eszébe villan, hogy milyen nap is lehet ma? Gyors számolás és már­is kész a válasz: „III. Amenofisz uralkodásának 20. évében, a Csí­rázás negyedik hónapjában és e hónap kilencedik napjában va­gyunk.” Hathor a valóságban időszámí­tásunk előtt körülbelül 1400-ban élt. De ő természetesen nem gya­níthatta ezt. Amiről Hathor nem tudhatott A tudós Hathor, miközben a réz­borotva szántja az állát, magában hálát ad a csillagászoknak, akik ilyen kényelmes, könnyen kezelhe­tő naptárral ajándékozták meg Egyiptomot: a 365 napból álló évet 12, egyenként 30 napból álló hó­napra osztották, a hónapokat pedig három évszakra tagolták: Áradás, Csírázás, Forróság, s az év végén c ég fennmarad öt nap. Csupán az a kellemetlen, hogy a Nap — úgy látszik — évről évre gyorsabban jár, s a Nílus áradása mindig előbb következik be. Ezt a jelenséget az magyarázza, hogy az egyiptomiaknak nem volt szökő­évük. Ám Hathor erről sem tud­hatott. A borbély most a koponyáját borotválja. Hathor ugyanis kopa­szodik. Egy barátja azt tanácsol­ta, hogy használjon mézből és ala- bástrom pépből készített kenőcsöt, de hiába, ez sem szüntette meg a hajhullást. Ezért határozta el, hogy borotvált fejjel fog járni, s ünnep­napokon sem fog parókát viselni. A művelet befejeződött. Hathor megnézi magát egy csiszolt ezüst­tükörben. Rendesen megborotvál­ták? Igen. Bekeni magát egy Lí­biából hozott drága kenőccsel, amely elnyomja a kellemetlen sza­gokat, azután kéri szolgáit, hogy hozzák a ruháit. Hathor elkészült. Távozik a vil­lából, amelyet nemrégen építtetett: a villa kétemeletes, 20 szobás, nem számítva a közös helyiségeket, a konyhákat, a szolgák szobáit, az istállókat, az ólakat, a magtára­kat. Az udvaron kétlovas kocsi vára­kozik. A lovak mellett kocsis áll. Hathor azért kocsizik ki, hogy megtekintse földjeit. Javában folyt az aratás, amikor Hathor megérkezett birtokára. A fellahok a kettős fuvola hangjának ritmusára vágják a kalászokat, de a felügyelők kezében ott a fenye­gető korbács is. Az asszonyok sza- t; orféle alkalmatosságban viszik a levágott kalászt a búzarakásokig, amelyeket egy felügyelő azonnal felbecsül. A felügyelő mögött ku­porgó írnok nyomban tekercsekre jegyzi a mennyiségeket. Hány óra lehet? Hathor villája mellett napóra mutatja az időt. Az árnyék mindjárt eléri a nappal hatodik óráját. Így tehát még nem késett el. * Az istenektől kölcsönzött név, ahogyan azt időszámításunk előtt 1400 táján előírták a szokások. Hathor Jellemzése tudományosan v Hathatatlanoknak minősített do­kumentumok alapján készült. Kellemetlen helyzet Törökország azt akarja elérni az amerikai hatóságoknál, hogy abos- i mi szépművészeti múzeumot k nyszerítse felvilágosítás nyújtá- s ra arra vonatkozólag, hogy mi­lyen körülmények között jutott hozzá az ókori ötvösmunkákból ál­ló gyűjteményéhez. Olyan arany t -gyakról van szó, amelyek össz- s ,lya 10 kg, és az i. e. harmadik éjezredből származnak. A bostoni múzeum mélyen hall- git a gyűjtemény megszerzésének k irülményeiről, s arról, hogy a ré- ( légeket hol találták. Ez nemcsak a gyűjtemény archeológiái értékét k sebbíti, hanem alapot ad arra a gyanúra is, hogy a gyűjtemény csempészés útján került a mú­zeumba ... Ha kiderült, hogy a gyűjtemény vilóban Törökországból származik, Ankara követelni fogja a török tu­lajdont képező lopott kincsek visz- szaadását. A bostoni múzeum na­gyon nehéz helyzetbe került. Egyiptomban a nappalt és az éj­szakát 12—12 órára osztották. De ez a felosztás azt eredményezte, hogy nyáron a nappali órák sok­kal hosszabbak, mint az éjszakai­ak, télen pedig fordítva. Hathor felkeresi lakosztályában feleségét, a szép Entit, aki azzal töltötte a reggelt, hogy kikészítet­te magát. Karcsú és nyúlánk, dús­keblű, a szeme, mint a gazelláé, duzzadt ajka, mint az érett gyü­mölcs. Kikészítés nélkül is elraga­dó, s a kétórás szépítkezés után még bájosabb. Előtte alabástrom- tégelyek és arcfesték-paletták. A szemét fekete és zöld festékkel húzta ki, ajkát kipirosította, fejé­re növényrostokból készült parókát tett. A paróka alá „parfüm-kúpot” helyezett. Ez a kenőcs a meleg ha­tására elolvad és kellemes illatot áraszt. Enti ezután feszesen simuló sár­ga ruhát vett fel, amely kiemeli keblét, majd ékszereket öltött: arany, ezüst, bronz, zománc, ele­fántcsont karperecekkel díszítette csuklóit, alsó karját, bokáit. Nyakát lazur és korall nyakláncokkal övezte. Bor, lepecsételt korsóban Férjével együtt lép be a növé­nyekkel, virágfüzérekkel díszített ebédlőbe. A házaspár székekre ül. A szolgák ovális, háromlábú kis fémasztalokat helyeznek melléjük. Az asztalkák megrakva, többféle kenyérrel, hallal, gazellasülttel. A pohárnok lepecsételt korsóban bort tesz ura elé, hogy ízlelje meg. A bor Hathor szőlőjéből való, ahol a fürtökkel teli indák lécrácsokra kapaszkodnak. Enti jobban kedve­li a sört. Ez az ital a birtokon ké­szül. A szolgák vizeskancsókat hoz­nak. Ezekre szükség van, mert En­ti és férje, a többi egyiptomihoz hasonlóan —, legyen valaki Fáraó vagy egyszerű fellah, — csak az ujjait használja étkezéshez. Amikor összeházasodtak, Hathor 15 éves, Enti pedig 13 éves volt. Hathor ágyasokat vehetne magá­hoz, ezt egyetlen isteni vagy embe­ri törvény sem tiltja. Hathor azon­ban nem gondol ilyesmire. Szereti Entit és ezt nem is szégyelli. Étkezés után a házastársak a nap legmelegebb óráiban visszavo­nulnak ki-ki a maga lakosztályába. Hathor, mielőtt lefekszik, be­megy az úgynevezett mosdószobá­ba, amely a tisztálkodás céljait szolgálja. Felfrissíti testét jéghideg vízsugarakkal, ezután orvosát fo­gadja. Hathor renyhe bélműködésben szenved. Ez olyan betegség, amely- lyel nem érdemes a varázslót zak­latni. Elég ehhez a derék orvos is, aki ricinustartalmú végbél kúpot rendel. A doktor azonban szeret fecseg­ni. Most is az emberi testről érte­kezik, s nagyon boldog, hogy fi­togtathatja tudományát. Hathor aludni szeretne, s meg­próbálja elhallgattatni a fecsegőt. Az orvos végre távozik. A ház ura elnyúlik ágyán, a párnák és a ta­karók között. Lehunyja a szemét, de máris itt egy másik alkalmat­lankodó. Egy küldönc levelet hoz barátjától, Mehtől, a tekintélyes írnoktól, aki a Deltánál lakik. Kezdő volt, de azt nagyon jól megértette, mennyi pszichológia kell ahhoz, hogy valaki jó tolvaj lehessen. A Párizsban most bíróság elé állított kezdőre a moziban bukkan­tak, amikor a sötétben a padlón mászkált. Éppen egy nézőkkel telt széksor mögött. A kérdésre, mit csinál ott, helyesen válaszolt: el­veszett szemüvegét keresi. Ilyesmi mindenkivel előfordul­hat, de micsoda pech, hogy a szem­üveg sehol sem volt fellelhető! Ugyanaz a személy azonban né­hány nappal később ismét a mozi padlóján csúszkált, amíg egy zseb­lámpa fénye le nem leplezte. Ugyanazt a filmet játszották ... A fiatalembertől már nem fo­gadták el az elveszett szemüveg­ről szóló történetet. Azt a válto­zatot sem hitték el, hogy ezúttal a pénztárcája esett le. Kétségtele­nül nem a saját pénzét kereste, hanem másokét. A bíróság előtt vallomást tett. Sok függött attól, izgalmas-e a Hathor kiteregeti az összegöngyölt, zsinórral és agyagpecséttel lezárt papiruszt. A levél udvariassági formulával kezdődik, amely több helyet foglal el, mint az üzenet tárgya. De az, ami az udvarias bevezető rész után következik, már kevésbé kellemes. Hathor, aki néha szeret dicsekedni, nemrégen egy nubiai vadászatról írt barátjának, ame­lyen nem is volt jelen. Méh rend­kívül udvariassággal értésére adta barátjának, hogy őt nem lehet be­csapni, és bebizonyítja, hogy Hat­hor semmit sem tud Nubiáról. A „papirusz-imádat" Hathor dühös, de mit válaszol­jon egy írnoknak, aki ilyen ügyes mestere a szócsavarásnak? Az álom elkerüli Hathort. Egyébként is, egy-két dolgot még el kell in­téznie, mielőtt véget érne a nap. Először is tanácsadói munkájával kell foglalkoznia. Vagyis több hi­vatalos jegyzetet kell megfogal­maznia. Meg kell mondani, hogy az egyiptomi közigazgatásnak a „pa­pirusz-imádat” a betegsége; igaz, hogy a Fáraó képviselőinek nehéz a feladatuk. Teljesen rájuk hárul > a kormányzás, az államkincstár, a gazdaság, a mezőgazdaság, az igaz­ságszolgáltatás, a külpolitika és a közegészségügy gondja. Mindezzel csak akkor tudnak megbirkózni, ha jelentésekre és listákra, katasz­teri kimutatásokra és kincstári feljegyzésekre támaszkodnak. Hathor azonban kellemesebb percekről ábrándozik — az esti étkezésről az ebédlőben, amelyet az olajjal töltött kőedényekből ki­szűrődő fény világít meg. A tompa világítás kiemeli a nu­biai táncosnők bájos meztelensé­gét, akik szórakoztatásul maguk­kal hozták hárfáikat és lantjaikat is. Enti azonban nem állhatja eze­ket a húros hangszereket, mert szüléseire emlékeztetik. Egyiptom­ban az előkelőbb embereknél min­dig szól a zene, amikor gyermek születik. _________ A mint a táncnak vége, a férj és a feleség keresztül sétál a Hathor- villa csodaszép holdsütötte kert­jén. Hogy jobban élvezhessék az északról érkezett hűvösséget, leül­nek egy kioszkban. Ott,, a szabad levegőn, fáklyák világánál dámajá­tékot fognak játszani — az egyip­tomiak nemzeti játékát. Enti azon­ban jobban kedveli az úgynevezett kígyósdit, — a mai dobós kocka­játék ősét, de még inkább a kufya- sakál játékot, a köznép szórakozá­sát. Családi körben azonban meg­engedhető az ilyen alacsonyrendű mulatság ... Éjjel három órakor a szolgák frissítőt, gyümölcslét hoznak, amit Hathor és felesége szalmaszállal szürcsöl. Az éjszaka árnyai elmélyülnek. Emberek és állatok szunnyadnak, kutyák és szelídített gepárdok dör- gölőznek egymásba karoló gazdá­ikhoz, s Hathor a csillagos égbolt­ra tekintve ezt gondolja: — Ö, milyen nagyszerű az élet III. Amenofisz uralkodásának 20. évében, a Csírázás negyedik hó­napjában, s — nemsokára — e hó­nap tizedik napjában! film. A nők moziban gyakran ál­lítják táskájukat maguk mellé a padlóra. Ha a film lebilincseli őket, könnyen megfeledkeznek ró­la — s aki ügyesen, kígyó módra tud mozogni a széksorok között, ki is nyithatja a táskát, a pénzt is kiveheti belőle anélkül, hogy tu­lajdonosa észrevenné. A pszichológus-tolvaj elmondot­ta, hogy moziban más feszültségek is vannak, mint a film, dehát ez már szerencse dolga. Fiatal lá­nyokkal találkozott, akikkel kísé­rőjük a világon mindent elfeled­tetett, és természetesen a kézitás­kájukat is. Gyakran már a bejá­ratnál észrevehető, hogy valakinél könnyű zsákmány ígérkezik, s még KÉT DOLLÁRÉRT — 760 MILLIÓ Harry Morand új-zélandi építési vállalkozó a minap mindössze 2 dolláros tétre 432 687 új-zélandi dollárt nyert a lóversenyen. A nagy nyereményről értesülvén Me- rand kijelentette: nem szokása lo­vakra fogadni, s ezúttal is csak a felesége rábeszélésére tette. BÉRELHETŐ TEHENEK Azoknak az „amatőr” gazdák­nak a számára, akiknek farmjuk van ugyan, de nincs elegendő pénzük tehenek beszerzésére, az új-zélandi Auckland környékén két gazda tehén-kölcsönzőt létesí­tett. Itt mérsékelt térítés ellené­ben, meghatározott időre állatokat lehet bérelni. Eddig hét vevő je­lentkezett a „szolgáltatás” igény- bevételére. ÁRUBA BOCSÁTOTT TEMPLOMOK A buddhista boncok és siníois- ták, kedvezőtlen anyagi helyzetük­re tekintettel elhatározták, hogy üzleti ügyekkel kezdenek foglal­kozni. Így azután sok szentélyt és templomot lakóházként, szálloda­ként üzemeltetnek. Más papok vi­szont virágkötési és tea-felszolgá­lási tanfolyamot tartanak. Egy felmérésből kiderült, hogy a 3393 megkérdezett szentély közül negy­ven ilyen vagy olyan módon, de kereskedelmi tevékenységet foly­az olyan nők, akiket hidegen hagy­nak a mozivászon izgalmai, sem teljesen alkalmatlan objektumok egy tolvaj számára. Az ötletet munkahelyén kapta a tettes. Színházi világosító volt s a nézőteret szemlélve vette észre, milyen „alkalmakat” szolgáltatnak a színpadi események. Hát még a mozi! Különösen valaki számára, aki este dolgozik és délután jut ideje följavítani bérét. Emberünk azonban újonc volt, elméletét még alig sikerült gya­korlatilag bizonyítani, önmaga is úgy véli, hogy minden kezdet ne­héz. Hat hónapra ítélték — felfüg­gesztéssel. Valóságos happy-end, akárcsak a mozivásznon. ÁTTETSZŐ, MINT A KÖNNY... Kievi tudósok olyan üvegmű­anyagot állítottak elő, amely át- tetszőbb a kvarc üvegnél. A belő­le készített termékek mutatósak és könnyűek. A különösen tartós vég­ső polimerek alapján készült új anyag versenyezhet a betonnal és az acéllal. HARMONIKA-MONSTRUM A világ legnagyobb harmoniká­ja a markneukircheni múzeum gyűjteményében található Két méter magas, 123 diszkant-billen- tyűje, 360 basszus-billentyűje van és 1938-ban egy doorlay-i hang­szerkészítő kollektíva állította ösz- sze. Hat táncgörl játszott a har­monikán egyszerre. 1940-ben, ami­kor Amerika felé utazván a har­monika gazdáinak nyoma veszett, a hangszer éppen Klingentalban volt javításban, és onnan került el a múzeumba. AUTOMATA GYUFA A legújabb francia találmány az automata gyufásdoboz. Elég, ha megnyomjuk a dörzsfelületén ta­lálható gombot, és a dobozból máris „kiugrik” az égő gyufaszál. • •• A RÁDIÓ FEKETE-AFRIKÁBAN Sehol a világon nem növekszik a rádióhallgatók száma olyan ro­hamosan, mint a Fekete-Afriká­ban. A Szahara és a Zambézia kö­zött az egyelőre még analfabéta tömegek közösségeket alkotnak rá­dióhallgatásra. 1955-ben még csu­pán 360 ezer rádiókészülék volt található e térségben, jelenleg azonban már több mint 8 millió. A vevőkészülékek száma tehát hu- szonkétszer több, míg az egész vi­lágon csupán megkétszereződött a számuk. Egy Kelet-Afrikában végzett közvéleménykutatás szerint a nagy- és kisvárosok lakóinak 81 százalé­ka rendszeresen hallgatja a rádió­adásokat, s hasonló a helyzet a nyugat-afrikai országokban is. Eh­hez érdekes felhívni a figyelmet arra, hogy a lakosság négyötöde sem írni, sem olvasni nem tud. A rádió elterjedésének okai között szerepet játszik az, hogy a hatva­nas évek óta az afrikai adóállo­mások jelentősen kibővítették programjukat, s mintegy 700 hasz­nált afrikai nyelven és nyelvjárás­ban sugároznak műsort. Jelentő­sen csökkentették a vevőkészülé­kek árát is, s számos független af­rikai államba a táskarádiók adó­mentesen importálhatók. A rádióhallgatásnak óriási neve­lő szerepe, van ezekben az orszá­gokban: segít a babonák elleni harcban, tisztaságra, helyes táp­lálkozásra igyekszik oktatni az em­bereket. PSZICHOLÓGUS TOLVAJ VALLOMÁSA A szerelem jó zsákmányt biztosít T K 1

Next

/
Thumbnails
Contents