Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-27 / 200. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: SO tillér Dunántúli napiö xxvn.évi,,200.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. aug. 2 . 27., csütörtök Piros ceruza nélkül „Növelni kell a tanácsok önállóságát és felelősségét a hatósági jogkörben, a gazdasági, kulturális és szociális munkában. A tanácsi szervek hatáskörébe kell utalni mindazokat a feladatokat, amelyek megvalósítása csak a terület, illetőleg a település lakosságát érinti, továbbá amelyeket célszerűen, gazdaságosan, a jelenleginél jobban a tanácsi szervek oldhatnak meg.” (A X. kongresszus irányelveiből.) K ét hónap múlva ünnepeljük tanácsaink megalakulásának 20. évfordulóját. Hosszan lehetne elemezni tevékenységüket, amelyet a lakosság érdekében kifejtettek. Az értékelésről bizonyára szó esik. az ünnepi tanácsüléseken is, ahol húsz év munkájáról, eredményekről és gondokról adnak majd számot. A kongresszusi irányelvek az elkövetkező négy évre az eddiginél még fokozottabb önállósággal kívánják felruházni a tanácsokat, mint a demokratikus centralizmus elve alapján működő állam- szervezet részét. Kétségtelen, hogy önállóságuk növelését már — különösen az elmúlt években — eddig is számos intézkedés segítette, amelyek végrehajtása során különböző jogkörök „kerültek le” a községekhez, mint például a szabálysértési ügyek, gyámügyek, építési engedélyek. Az önállóság fokozása nagyobb önbizalmat, nagyobb felelősségérzetet is követel tanácsainktól, elősegíti bizonyos koncepciók helyi kialakítását. Mert mondjuk ki minden kertelés nélkül: különösen az alsóbb szintű tanácsoknak okozott sok gondot a pénzügyi megkötöttség. Számos esetben hiába mérték fel a helyi igényeket, hiába állították költségvetésükbe bizonyos létesítmények megvalósítását. „Nincs rá pénz”, kapták nem egyszer a "Választ, és mint ahogy mondták: működött a „piros ceruza”, kihúzták a tételt, így aztán nem mindig tudták megvalósítani elkéDzeléseiket. Különösen a pénzügyi gazdálkodás vonatkozásában kaptak 1968-tól nagyobb lehetőségeket. Korábban, ha valami ok miatt a költség- vetésben biztosított összeget nem használták fel, az év végén „leírták” tőlük, jóllehet a következő évben már meg tudták volna oldani a feladatot. Akkor azonban már nem állt rendelkezésükre a megfelelő anyagi fedezet. Nem működik már a „piros ceruza”. A fokozottabb önállóság mindjobban a terület gazdájává teszi tanácsainkat. De, hogy valóban azzá is váljanak, élni is kell a kapott jogokkal. Mind kevésbé „gyámkodik” már a felsőbb szerv, nem szól bele lépten- nyomon az alsóbb szintű tanácsok munkájába. „Ott a pénz, senki tőletek el nem veszi, arra fordíthatjátok, amire jónak vélitek” — mondják. Most érdekelt csak igazán a tanács, hogy a tervezett bevételei valóban befizetést is nyerjenek, mert a helyi bevételeik jelentős fedezetet nyújtanak a községfejlesztési elképzelések valóraváltásához. Arra van most szükség, hogy — természetesen a törvényes kereteket betartva — a tanács alaposan körülnézzen házatáján: be- folynak-e az adók, a lakbérek, a különböző térítési díjak, üzemeik mind gazdasá gosabbá váljanak. Mindehhez még szorosabbá kell tenni kapcsolataikat elsősorban a lakossággal, a területükön működő intézményekkel. A költségvetést helyben állítják össze, ők hagyják jóvá — a tan csülés — eldönthetik mire kívánják fordítani a pénzt, egyszóval: gazdálkodhatnak, s ha úgy gondolják — tartalékolhatnak is bizonyos feladatok megoldására, hisz a költségvetési év végén nem „vész el” az összeg. A tartalékolásra is van már példa. Bara- nyajenő orvoslakás építésére, gyűjt, Sámod járdaépítésre, Siklós járási művelődési ház építésére... Mindez azt bizonyítja, hogy lehet távlatokba gondolkozni, tervezni. Az a helyes, ha az ilyen irányú törekvés is mindjobban általános gyakorlattá válik. Sok ötlet, elképzelés kaphat mindjobban „zöld utat”. Fel lehet használni a tanács és a különböző szervek, üzemek, intézmények együttműködési lehetőségeit, közös vállalkozásait. Mert nagy erő rejlik ebben is. A város, a község fejlesztése nemcsak tanácsi ügy — már ami az anyagiakat is illeti. Például a tanács és a termelőszövetkezet közös ereje, anyagi lehetőségeinek együttes felhasználása sokat lendíthet, egy-t egy feladat gyorsabb és eredményesebb megoldásában. Görcsönyben például már a tanács és a tsz együtt tervezi a művelődési ház, étterem és presszó megépítését. Ami megvalósítható az egyik községben, bizonyára megteremthetők a megvalósításnak feltételei a másik községben is. Amint szokás mondani, „csak egy kicsivel több akarat, csak egy kicsivel több utánjárás” kell hozzá. N em véletlen, hogy az utóbbi években megyénkben is mind hatékonyabban dolgoznak tanácsaink. Nagymértékben járult ehhez az úgynevezett körzetesítés — ez a jövőben tovább folytatódik —, aminek egyik eredményeként hozzáértőbb, kvalifikáltabb emberek kerültek az alsóbb szintű tanácsokba is, akik önállóbban —, de mindig a lakosság véleményét kikérve, javaslataikra és áldozatvállalásukra, támaszkodva — képesek tevékenykedni. A következő években fokozottabb feladatok várnak ránk. „A szocializmus építésének feladatai azt igénylik, hogy egyidejűleg fejlődjék az állam központi irányítása és bontakozzék ki a helyi szervek önállósága.” — Olvasható a kongresszusi irányelvekben. Megoldásra vár: megkeresni az önállóság további erősödésének hogyanját, módszerét, felhasználva ezeket az ügyintézés meggyorsítására, a bürokrácia csökkentésére is. Garay Ferenc Megnyílt a KGST-országok mezőgazdasági miniszteri találkozója Szerdán a MÉM-ben dr. Di- mény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter megnyitotta a KGST-országok mezőgazdasági minisztereinek kétnapos találkozóját. Az értekezleten részt vesz V. Sopov, Bulgária földművelésügyi és élelmiszer- ipari minisztere, B. Vecera, Csehszlovákia mezőgazdasági és élelmezésügyi szövetségi bizottsági elnöke. J. Okuniewski, Lengyelország földművelésügyi minisztere, A. Miculescu, Romá- flCat mező- és erdőgazdasági mi* nisztere, dr. Erwin Neu, a Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági és élelmiszergazdasági tanácsának elnökhelyettese, C. Demberel, mongol me- j zőgazdasági miniszterhelyettes és R. Szidak, a Szovjetunió össz- szövetségi mezőgazdasági miniszterhelyettese. A találkozó résztvevői egyebek között megtárgyalják a KGST- országok mezőgazdasági együttműködésének időszerű kérdéseit is. Losonczi Pál ma érkezik Kairóba Dar Es Salaam: Tanzániai hivatalos látogatásának második és harmadik napján Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke Ra- shidi Kawawa második alel- nök társaságában vidéki körutat tett. Felkereste a Tanzániai Egyesült Köztársaság részét alkotó Zanzibárt és ízelítőt kapott a kontinentális országrész természeti szépségéről. Szerdán Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese és Chedial Mgonja közoktatás- ügyi miniszter aláírta a két ország között kötött kulturális egyezmény új. két évre szóló munkatervét. Tegnap este Losonczi Pál díszvacsorát adott az Ikulu palotában Nyerere tanzániai elnök tiszteletére. Losonczi Pál és kísérete csütörtökön reggel utazik el Dar Es Salaamból, útjának következő állomására, Kairóba, ahová Aden érintésével érkezik meg a délutáni órákban. A tartalom l A magyar-szovjet árucsere negyedszázada (2. old.) Minden kisközség kihal Baranyában? (3. old.) ülrdetneg-e fenntartani a harkányi vasútvonalat? (3. old.) A hét filmjei (4. old.) Külföldi vélemények a Pannónia ’70-röi (5. old.) Ilku Pál felszólalása a velencei világértekezleten A pártkongresszus tiszteletére A kulturálisügyi minisztereknek az UNESCO rendezésében kedden megnyílt velencei világértekezletén szerdán felszólalt Ilku Pál, a Magyar Népköztársaság művelődésügyi minisztere. — A nép érdekét szolgáló kulturális politika lényege — mondotta a magyar miniszter —, hogy a társadalom egészének hozzá kell jutnia a kultúra javaihoz és ezen túlmenően cselekvőén részt kell vennie a kulturális életben. A kulturális politika tehát egyet jelent a kultúra demokratizálódásával. Az állam elvi irányító szerepe — l húzta alá a szónok — nem jelenti az alkotói, az írói vagy a művészi szabadság korlátozását. A magyar küldöttség vezetője részletesen ismertette a művészi és irodalmi alkotások területén kifejtett magyar kulturális politikát. A pornográfiával kapcsolatban rámutatott, hogy a magyar kulturális politika különösen elítéli ennek a „műfajnak” azt a vállfáját, amely az erőszak dicsőítéséhez kapcsolódik. A magyar küldöttség által benyújtott határozati javaslatok közül az egyik erre a témára vonatkozik. Közműépítési főépitésvezetöség Pécseit Százmillió forint az induláshoz Megalakult a Dél-Dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat Százmillió forintja, körülbelül háromszáz munkása és ezernyi teendője van Dél- Dunántúl legfiatalabb vállalatának, a kaposvári székhellyel életrehívott Vízügyi és Közműépítő Vállalatnak. Mint arról már többször beszámoltunk, az ÉVM hat mélyépítési vállalat felállítását határozta el, melyek regionális jelleggel működve meggyorsítják majd a nagyszabású építkezéseket megelőző út-, illetve közműépítési munkálatokat. A Somogy, Baranya, Tolna és Zala hatáskörrel bíró kaposvári vállalat július 1-én alakult meg. Az induláshoz 100 millió forintot kaptak, mely összeg jelentős részét korszerű gépek vásárlására fordítják. Háromszáz munkás, néhányfős igazgatóság, s alig fiédtucat munkahely — egyelőre ez minden, jövőre azonban már százmillió forintos termelési értékkel számolnak. Addigra természetesen megszervezik és munkába állítják a pécsi és nagykanizsai főépítésvezetőségeket is. A vállalat pillanatnyilag minden erejét a megfelelő létszám megszerzésére, illetve az emberek kiképzésére fordítja. Már szervezik a téli . gépkezelő-tanfolyamokat. Tárgyalások folytak a Pécsi Építőipari Technikum igazgatóságával is: viszonylag nagylétszámú műszakira is szükség van. A vállalat teljes kiépítése egyébként 1974- re fejeződik be. Ekkor már 300 millió forint értékű munkát végeznek majd évente. A pártkongresszus tiszteletére indított munkaverseny során a tervezett munkákon túl a menet közben befutó rendelések teljesítésére is vállalkoztak a komlói Kossuth-bánya gép- üzemének dolgozói. Egyik ilyen nagyobb jelentőségű munkájuk a Kossuth-bánya részére sürgősen kért nyolcvan darab légakna-béléscsövek legyártása. — Péter János brigádjának tagjai elvállalták a munkát és eddig ötven darabot már le is gyártottak. A végső megoldás Közületi gépkocsik — közszolgálatra Utolsó adujuk kijátszására kényszerültek a közúti szállítással foglalkozó kormány- szervek: elrendelték a közületi tehergépkocsik kötelező közszolgálatát. Az ezzel kapcsolatos — 1040-es számú — kormányhatározat az augusztus 22-i lapokban jelent meg, s három nappal később, kedden, már a konkrét tennivalókat is közölték a KPM vezetői a megyei illetékesekkel. A budapesten tartott országos eligazításon Baranyából Nagy Gyula, a Megyei Tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese és Magyar Zoltán, a megyei szállítási bizottság titkára vett részt. Kitüntették az árvíz elleni védekezésben példamutató katonákat Szerdán délelőtt a Magyar Néphadsereg központi klubjának nyári helyiségében adták át a kitüntetéseket számos magyar és szovjet katonának, akik a Tisza-völgyi árvíz idején a védekezésben, az élet- és vagyonmentés szervezésében, irányításában, végrehajtásában példamutató, bátor helytállást tanúsítottak. Az ünnepségen megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, továbbá a hadsereg más vezetői, a tábornoki és parancsnoki kar sok tagja. Részt vett az ünnepségen I. V. Tutarinov vezérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői parancsnokságának magyarországi képviselője, G. K. Gvozd altábornagy, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja, továbbá ott voltak B. M. Petrenko altábornaggyal az élen a szovjet hadsereg ideiglenesen hazánkban állomásozó csapatai parancsnokságának magasrangú képviselői. Ezt követően Czinege Lajos nyújtotta át a kitüntetéseket. Huszonnégyen kaptak Vörös csillag érdemrendet. Számosán részesültek a Kiváló szolgálatért érdemrend kitüntetésben, többen a Haza szolgálatáért érdemérem arany-, ezüst-, illetve bronz- fokozatát vették át. Ugyancsak ezúttal adta át a honvédelmi miniszter az Árvízvédelmi érmet a Magyar Néphadsereg és a Szovjet Hadsereg több tábornokának, tisztjének. Az ünnepségen Fehér Lajos pohárköszöntőt mondott. Méltatta az árvízvédelemben részt vett katonák bátor, hősi helytállását, s a kormány és a maga nevében gratulált a kitüntetetteknek és elismerését fejezte ki a fegyveres erők tagjainak. A KPM képviseletében Horn Dezső, Kiss Dezső és dr. Bö- dönyi Károly miniszterhelyettesek számoltak be a pillanatnyi szállítási helyzetről. A vasút gondjai közismertek — szerencsére az újabb jelek biztatóak. Az álláspénz felemelése, az eddigi tapasztalatok szerint legalábbis, meggyorsította a kirakást. Annál súlyosabbak a közúti szállítás gondjai. Az autóközlekedési vállalatok képtelenek kielégíteni az igényeket — minden erőfeszítésük ellenére. — Idén 17 százalékkal több árut szállítottunk, mint tavaly — mondta ezzel kapcsolatban Magyar Zoltán — az őszi csúcs mégis sok izgalmat ígér. A közületi tehergápko- csik igénybevételének lehetőségét biztosító rendelet kimondja: minden kocsi, havi öt napra, „behívható". Készült egy pontos, országos, felmérés. Eszerint 37 ezer közületi teherkocsi van az országban — kihasználtságuk pedig alig napi öt és fél óra... A KPM-ben kapott instrukciók alapján a jövő, de legkésőbb az azt követő héten a megyei tanácson tájékoztatót tartanak az érintett vállalatok képviselői részvételével. E tájékoztatóig elkészül az a jelentés is, melyet a kielégítetlen szállítási igényekkel kapcsolatban állítanak össze. A kocsik „behívására” külön ütemezés alapján kerül majd sor. A közszolgálatot teljesítők gépkocsikért a tulajdonos vállalatok, természetesen, megfelelő térítést kapnak. (
