Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-26 / 199. szám

1970. augusztus 26. DUN ANTÜLI NAPLÓ b a Pécsi Nemzeti Színházban Az új évad megnyitása al­kalmából foglaltak helyet tegnap délelőtt a nézőtéren a Pécsi Nemzeti Színház ré­gi és új tagjai. A Himnusz hangjai után Dobay Vilmos főrendező köszöntötte az el­nökségben helyet foglaló vendégeket: Szentistványi Gyulánét, a Városi Pártbi­zottság titkárát, Gábriel Jó­zsefet, a Városi Tanács mű­velődésügyi osztályának ve­zetőjét, valamint a párt, a tanács és az SZMT jelen­levő képviselőit. Ezután Nóg­rádi Róbert, a színház igaz­gatója üdvözölte az évad­nyitó társulati ülés résztve­vőit. Beszédében megemlé­kezett az idei évad jubileu­mi eseményéről: a Pécsi Nemzeti Színház 75 évvel ezelőtt, 1895-ben nyitotta meg kapuit. Röviden átte­kintve a színház történetét, hangsúlyozta az államosítás jelentőségét, mivel ez az ese­mény jelent fordulatot mind a művészi alkotóműhely, mind a további fejlődésvonal kialakításában. — Színházunk 75 éves ju­bileuma alkalmából minde­nekelőtt titeket, a társulatot szeretnélek köszönteni —, mondotta a színház igazga­tója, kifejezésre juttatva azt a reményét, hogy ez a tár­sulat képes lesz olyan pro­dukciókra, amelyek figyelmet és elismerést keltenek a színházak válogatott mező­nyében; a közönség és a szakma soraiban egyaránt. Beszédét ezzel a gondolattal folytatta: — 75. évadunk kezdetén | szeretettel köszöntöm színhá­zunk közönségét. A mi kap­csolatunk meglehetősen bo­nyolult. Vannak helyzetek, amikor a közönségnek akad jogos várakozni valója tő­lünk és bizonyos esetekben nekünk van igazunk, amikor korszerűbb szemléletet és az újnak értőbb támogatását várnánk a nézőtől. Lényegé­ben azonban érezhető, hogy a pécsi közönség szereti színházát, művészeit, hiszen a lakosság jó részének élet­formájához tartozik ma már a színházba járás. Mi pedig a színházat nem önmagáért, hanem a közönségért csinál­juk és mindent elkövetünk, hogy ez az évad további fejlődést hozzon —, mondot­ta egyebek közt, majd külön köszöntötte a jubileum al­kalmából a párt- és állami vezetőket és bejelentette, hogy a jubileumi ünnepséget Illyés Gyula új darabjának bemutatója napján fogják megrendezni, ünnepi társu­lati ülés keretében. Erre meghívják a Pécsről elszár­mazott művészeket is. Az évforduló alkalmából művé­szeti díjat alapítanak. A továbbiakban a színház igazgatója ismertette az idei évad műsortervét, amely, mint közöltük, tizennégy be­mutatóból áll. Bejelentette: az idei évadban a szokásos­nál több új művész kapcso­lódik bele a munkába. A színház új tagjai: Breitner Tamás zeneigazgató. Tímár Éva, Bus Katalin, Kiss Ist­ván, Koltai Róbert, Sipeki Tibor és Somodi Kálmán prózai színművészek; a há­rom új magánénekes: Német Aliz, Gurszky János, C. Tóth Pál: a színház új jelmezter­vezője: Kalmár Katalin. A balettegyüttes öt új taggal gyarapodott. Szentistványi Gyuláné rö­vid felszólalásába n kiemel­te: ez a város azt várja szín­házától, hogy művészi ered­ményeit továbbra is meg­tartsa. és hogy a művészet eszközeivel segítsék ezután is kulturális feladatainkat. Az eszéki színház üdvözlő táviratot küldött az évadnyi­tás alkalmából. Ennek a felolvasásával, maid az In- ternaeíonálé lmn-oaival fele­ződött be az 1970—71-es ju­bileumi évadot megnyitó j társulati ülés. * A 75. évadnyitás Elsőként Baranyában T ápszerlerakat Pécsett A Dana és a Karasica menti Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége kezdeményezése Közel 2600 mezőgazdasági üzemet lát ed tápszerrel a budapesti PHYLAXIA Oltó­anyag és Tápszertermelő Vállalat. A fogyasztókat a gyár közvetlenül, a fővárosi raktárból szolgálja ki, ami elég sok problémát jelent. Egyrészről a mezőgazdasági üzemeknek saját vagy bérelt gépkocsival kell a tápszerért menniük, másrészt az átvé­telkor a tumultusban állan­dó „közelharcot” vívnak. S mivel a tápszerek szavatos­sági ideje aránylag rövid — egy-három hónap —, arról sem lehet szó, hogy nagyobb készleteket halmozzanak fel, hozzanak haza. Ezen próbál segíteni egy új kezdeményezés, melyet tegnap vitattak meg a me­gyei termelőszövetkezetek, a két tsz-szövétség, a PHY­LAXIA Vállalat és a Szö­vetkezetek Baranya megyei Értékesítő Központja vezetői, képviselői a Technika Há­zában. Cél egy megyei raktár lét­rehozása. A MÉK vállalta a közvetítő szerepet a Megyeri úti raktára segítségévei. A tervek szerint január elsejé­től a termelőszövetkezetek éves igényeiket a MÉK in­téző apparátusán keresztül közlik a gyártó vállalattal, amely e rendeléseknek meg­felelően Pécsre leszállítja a tételeket. A mezőgazdasági üzemek pedig megtakaríthat­ják a Budapesti utat. Mivel Baranyában éves szinten kö­zel kétszáz vagon különböző oltóanyagot és tápszert hasz­nálnak fel, feltétlenül hasz­nos kezdeményezésről van szó. Több termelőszövetkezet aggálya: A MÉK 3 százalék­kal magasabb áron értékesí­ti a tápanyagot. Ez érthető. Az ügyintézést — raktár­biztosítást, rakodást, admi­nisztrációs teendőket —, nem vállalhatja ingyen. Persze a szállítási költség és ez a bi­zonyos 3 százalék arányban áll. Azokat a megrendelőket viszont, melyek a drágább szereket használják, némileg kedvezőtlenül érinti. Éppen ezért a tervezet további mó­dosításokat kíván. Mint az a tárgyaláson is elhangzott: a MÉK a gazdaságok érdeké­ben megtesz minden tőle tel­hetőt — a nagyobb tételek­ben vásárlók különböző en­gedményekhez jutnak. A megbeszélés azzal zá­rult, hogy szeptember köze­péig az illetékesek kidolgoz­zák a szerződésterveket — értékelik a hozzászólásokat, észrevételeket. A két tsz- szövetség vezetői meghívták ez ügyben az állami gazda­ságok képviselőit is a jövő héten tartandó konzultáció­ra. Tudományos vizsgálat a koraszülés és a korai csecsemőhalálozás okainak megállapítására Baranyában az élve születettek 12,5 százaléka koraszülött Esztendőről esztendőre nö­vekszik hazánkban a kora­szülöttek száma, s arányuk, nemzetközi viszonylatban is kedvezőtlenül magas szintet ért el. Ez indította az egész­ségügyi minisztériumot és a Központi Statisztikai Hiva­talt arra, hogy az összes szü­léseknek egyötödére kiterje­dő, átfogó felmérést végez­zen, s ennek alapján vonjon le következtetéseket a kora­szülések okaira, előfordulá­sának gyakoriságára vonat­kozóan. Az 1968. év adatai alapján folytatott vizsgáló­dás tapasztalatait most tet­ték közzé az illetékesek. Az Egészségügyi Világszer­vezet meghatározása szerint a 250 grammal vagy annál Madárijesztés magnetofonnal A szőlőültetvényekre ezernyi veszély leselke­dik, legnagyobb ellensé­gük mégis egy különben meglehetősen ártatlan, sőt hasznosnak Ismert madár — a seregély. Ebben az évben különösen sok gon­dot okozott a szőlészek­nek. A seregély igen rö­vid idő alatt hozzászokik a madárijesztőhöz, a kü­lönböző hangos riasztó be­rendezésekhez, s már a puskalövésekre • sem rea­gál. Ráadásul a természet szeszélye folytán e ma­dárfajta még válogatós­nak is mutatkozott: kizá­rólag a jófajta, érett, nagy cukortartalmú sző­lőfürtöket lakmározza le. Kirgiziában, ahol a se­regélyek különösen nagy károkat okoztak az ültet­vényeiken, most a rádió- technikához folyamodtak segítségért. Előzetes kí­sérletek után magnetofon- szalagra vették maguknak a seregélyeiknek a vész­rikoltásait, s ezeket a han­gokat sugározták hang­szórókból. Az ötlet kitű­nően bevált: Az „anya- nyelvükön” elhangzott fi­gyelmeztetésre a madár­csapatok ijedten repültek el. A magnetofonos madár­ijesztés szakértői szerint három hangszóróval biz­tonságosan meg lehet ol­dani 60 hektárnyi szőlő védelmét. kisebb súllyal születettek te­kinthetők koraszülöttnek. Arányuk 1950-ben még 6 százalék volt, 1957-ben már 7,3, 1960-ban 9,2, 1965-ben 10,6 százalék, 1967-ben és 1968-ban pedig 10,8 száza­lék. Ezen túlmenően kedve­zőtlen jelenség az is, hogy a koraszülöttek között jelen­tősen megnőtt az 1500 gram­mon aluliak aránya, köztük is főleg az 1000 grammnál kisebb súlyúaké. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy a szülést meg­előző művi vetélések és hal­vaszületések erősen károsít­ják a születendő magzat egészségét, «mi a koraszülé­sek nagyobb gyakoriságában mutatkozik. Ezenkívül — számos egyéb tényező kö­zött — befolyásolja a kora­szülést az anya életkora és a család társadalmi-gazdasá­gi helyzete is. Aránylag a legtöbb a koraszülés a 20 éven aluli és a 40 éven fe­lüli anyáknál. Legkevesebb viszont a nem mezőgazdasági fizikai dolgo­zó családokban fordul elő. Valamivel magasabb az arány a mezőgazdasági dol­gozóknál, míg a legmaga­sabb a szellemi foglalkozá­súak körében. Érdekes, hogy Budapesten a koraszülések aránya ma­gasabb, mint vidéken. (Az egyetlen kivétel Somogy me­gye, ahol az élveszületettek 13 százaléka koraszülött, szemben a 12,7 százalékos Fürdőkádból és gázkészü­lékből már ki tudjuk elégí­teni az igényeket — jelen­tették a KGM keddi mi­niszteri értekezletének a Lampart Zománcipari Mű­vek vezetői. A vállalat az idén összesen 115 000 fürdő­kádat gyárt hazai célra, eb­ből 70 ezret az új lakások­ban szerelnek fel, 45 ezret pedig a boltokban vásárol­hat a lakosság. Gáztűzhelyből 1971. és 1975. között évente 80—85 ezret adnak át a kereskede­lemnek, ennek nagy része propán-bután gáz tüzelésére alkalmas. Az idén megkez­dik a 4500 kilokalóriás kály­hák gyártását, egy NSZK- beli céggel pedig licenc vá­sárlásról tárgyalnak, amely, budapesti aránnyal.) Gyakori a koraszülés Baranyában (12,5), Hevesben (12) és Miskolcon (11,6 százalék). A legkedvezőbb a koraszülési arány Vas megyében: 8,1 százalék. Békés megyében és Debrecenben az élveszületet­tek 9,1 százaléka koraszü­lött. Győr-Sopronban és Hajdu-Biharban az ország e két távoleső, ellentétes táján — egyformán 9,2 százalék, tehát az országos átlagnál ugyancsak jóval alacsonyabb a koraszülések gyakorisága. Az eddigi tapasztalatok alátámasztására és kiegészíté­sére az Egészségügyi Mi­nisztérium az idén július 1- től december 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan újabb széleskörű statisztikai adat- felvételt rendelt el a kora­szülés és a korai csecsemő­halálozás okainak felderíté­sére. Az adatgyűjtés alapján fi­gyelemmel a korábbi statisz­tikai adatgyűjtések és feldol­gozások eredményeire és ta­pasztalataira, az Egészség- ügyi Minisztérium neonato- lógiai (újszülött-kutatási) bi­zottsága és a Központi Sta­tisztikai Hivatal népességtu­dományi kutató intézete kö­zös tudományos kutató mun­kával igyekszik tisztázni ko­runk egyik jellegzetes és a jövendő nemzedékek bioló­giai értékét érintő jelenségé­nek okait, hogy az egészség­ügy eredményesen vehesse fel ellenük a küzdelmet. ha sikerre vezet, új típusú, három-, négy-, hat- és nyolc­ezer kilokalóriás gázkályhák gyártását is megkezdhetik. Zománcedényekből évek óta nem kielégítő a hazai ellátás. Mivel e cikk export­ja egyébként sem gazdaságos, a kivitelt a minimálisra csökkentik, ezzel lényegesen megjavítva a hazai ellátást Mintaboltokat is létesítenek, s közvetlen kapcsolatot épí­tenek ki a vásárlókkal. Min­tabolt létrehozásáról már megállapodtak a Fővárosi Vas- és Edénybolt Vállalat­tal, s még az idén hasonló megállapodást kötnek a sze­gedi, a miskolci, a debreceni, a pécsi és a győri kiskeres­kedelmi vállalatokkal is. A KGM miniszteri értekezlete javul a íürdőkád­és a gázkészülék-ellátás TTezdetben volt: a József- háza mögötti tisztás, az István-aknaiak közkedvelt kiránduló helye. Itt zajlot­tak le a népszerű lepényevő bajnokságok, az asszonyok élet-halálra menő kötélhúzó versenyei. A legvidámabb pillanatok is szomorúvá vál­toztak azonban a napot el­homályosító legkisebb fá­tyolfelhő megjelenésekor. A tegnapi kihelyezett KISZ vb-t meg éppenséggel el­mosta volna a délután le­szakadt zivatar, ha... Az István-akna előkészítő körlet bányászai azonban gondoskodtak arról, hogy az időjárás ne legyen zavaró rendezvényeiken. Bizonyára sokan emlékeznek még azok­ra a hordókra, amelyekben az élmúlt évi Pécsi Ipari Vásáron a Mecseki Szénbá­nyák kiállítását megrendez­ték. A négy hordó lstván- aknára került, közülük egye­lőre egyet a józsefházai tisz­táson állítottak fel. Mostani formájában azonban már kevesen ismernének a bá­nyavágatokat illusztráló egy­kori hordóra. Erről gon­doskodtak a körlet szocialis­ta brigádjai, a villamos üzem szerelői, gépészek, asz­talosok, ácsok. A hordó valóságos mese­ház. Tetejét a palahányói szalag feletti kiselejtezett hullámlemezből, tartóoszlo­pait a bányából kiszállítóit rossz csövekből készítették. A betonpadlójú teraszon súj­tólégbiztos bányaarmatúrák világítanak. — Először csak a hordót akartuk itt felállítani — mondja Lajtai Béla bánya­mester. — Később — mun­ka közben születtek az öt­letek: ha már itt a hordó, legyen teteje, ne csurogjon be az eső. Ha már vesző­dünk a tetővel, legyen egy kis terasz is ... Aztán lett ablak kovácsolt­vas ráccsal, csipkefüggöny­nyel, pince, ahol a sört be lehet, hűteni, kocsikerék és csillár. A hordó most in­kább egy hajó belsejére em­lékeztet mint bányára. Fris­sen pácolt fa illata tölti be a tágas helyiséget, ahol akár 35—40 ember is kényel­mesen beszélgethet, falatoz­hat, akár gyűlésezhet is. — Mert hiszen az előkészítő körlet kezdeményezésének az is volt az egyik célja, hogy a szocialista brigádok egy állandó otthont teremtsenek maguknak. Ez 1280 óra tár­sadalmi munkával sikerült. Különösen sokat fáradozott Bakány József, Baráth Sán­dor, Simonovics Ferenc bri­gádja, de az üzemrész többi kollektívája is mindent meg­tett a hordóház építése érde­kében. A műszakiak is pél­damutatóan kivették részü­ket, egyikük Méhész István aknász a generálkivitelező elmet kapta irányitó mun­kájáért. Az első hordó az első lé­pés volt az istván-aknaiak féltve dédelgetett tervében. Kiránduló telepet alakítanak Józsefházán. — A szenesek, szállítók, és gépészek felépí­tik a másik három hordót. A kutatási osztály kutat fúr, kispályát építenek a foci szerelmeseinek, a gyermek- hinták máris lengenek, ké­sőbb, ha a fúrás sikerrel jár esetleg uszodát is lehet épí­teni. A terveknél talán csak az erdei tisztás szebb, a fák ko­ronája felett ’átható magas- feszültségű távvezetékkel és István-újakna szürke beton­tornyával. Nem csoda, hogy a tegnapi KISZ vb, az ün­nepélyes avátóünnepség utá­ni első hivatalos rendezvény teljes sikerrel zárult. L. J. f « KISZ-vb a hordóban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents