Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-23 / 197. szám
1970. augusztus 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 A hazai élelmiszer- és fagazdaság fejlődésének főbb irányai Beszélgetés dr. Soós Gáborral, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettesével Negyvenöt bányászlakást építenek Komlón a Pécsi út mellett. A lakások tervezett átadási ideje október 31., az építők, a Mecseki Szénbányák karbantartó üzemének dolgozói vállalták, hogy határidő előtt adják át a lakásokat. Eszpresszó a huszadik emeleten: •• Üzletek 48 millió forintért Pécsett Mint azt már hírül adtuk, augusztus 21-én megyénkbe látogatott dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, hogy a „Pannónia "70” nemzetközi szövetkezeti találkozó résztvevőit tájékoztassa a hazai élelmiszer és fagazdaság helyzetéről, perspektíváiról, s választ adjon a külföldi delegátusok és hazai szakemberek e tárgyban hozzá intézett kérdéseire. Az előadást követően a lapunk munkatársa tett fel néhány, a tárgyhoz j kapcsolódó kérdést a miniszterhelyettesnek, amelyre dr. Soós Gábor, az alábbi válaszokat adta: — Hazánkban a legutóbbi években új fogalommal ismerkedtünk meg, az élelmiszergazdasággal. A mai modern értelemben vett élelmiszergazdaság milyen szerepet tölt be a népgazdaságban? — Népgazdasági termelő ágazataink között az élelmiszergazdaságnak meghatározó szerepe van s ennek okait öt pontban foglalhatnám össze. Mindenekelőtt az, hogy hazánk nemzeti jövedelmének egyharmadát az élelmiszergazdaság termeli meg, de az állami felhalmozás ennél nagyobb hányadának is alapját képezi. Továbbá, hogy hazánk lakosságának 92—95 százalékban hazai termelésű élelmiszerekkel tudjuk ellátni. — Exportunkban a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termékek aránya 23 százalék, ezen belül a tőkés kivitelből 38.3 százalék. Az ágazat export—import egyenlege folyamatosan aktív, s 1969-ben már megközelítette a 3 milliárd deviza forint tiszta bevételt, ami meghatározza az ország fizetési mérlegének egyensúlyát. Az ágazatnak a lakosság foglalkoztatásában betöltött szerepe is igen jelentős a mezőgazdasági keresők aránya ma 28 százalék, számuk másfél millió fő. Végül az ágazat fontos felvevő piaca az ipari termékeknek — míg 1938-ban az ipari eredetű ráfordítás a mezőgazdaságban csak 18 százalék volt, ma 1970-ben már 52—54 százalék — s ez elősegíti a népgazdaság arányos összehangolt fejlesztését. — A* MM évből, mely egy- ben a harmadik ötéves terv utolsó esztendeje, már csak néhány hónap van vissza. Hogyan értékeli az ágazat fejlődését a most lezárult tervidőszakban? t — A harmadik ötéves terv négyéves fejlődési üteme évi 3 százalék és ez jobb, mint a gyorsan fejlődő európai országok mezőgazdaságáé. — Eddigi legkiemelkedőbb évünk az 1969. volt, amikor a termelés növekedésének üteme 6 százalékkal haladta meg az 1968. évi szintet. S bár az 1970. évi eredmények alakulását nagymértékben befolyásolják az ár- és belvízkárok, mégis megvan a reményünk, hogy néhány területen ez évben is túlteljesítjük az előirányzatokat, és élelmiszergazdaságunk összegészében sikerrel teljesíti a harmadik ötéves terv célkitűzéseit. Ebben a most lezáruló tervidőszakban, a mezőgazdaság termelése 15—20 százalékkal haladta meg a második ötéves terv átlagát. Az élelmiszeripar termelése mintegy 30 százalékkal lesz magasabb, mint 1965-ben volt. Az elsődleges faipar termelése évi 6.9 százalékkal növekedett. A faipar termelési értéke a harmadik ötéves terv időszakában előirányzott 22 százalékhoz képest, mintegy 25—26 százalékos fejlődést ért el. Ami a paraszti reálfogyasztás értékét illeti, ez 1965- ben, a második ötéves terv utolsó évében 15 százalékkal maradt le a munkás-alkalmazotti reáljövedelemtől. A párt politikájának megfelelően 1965. és 1969. között a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 23 százalékkal, a parasztságé pedig 32 százalékkal növekedett. — Az ágazat gyors és nagyarányú fejlődésén belül, ma; radtak megoldatlan problémák is. Az állattenyésztés j fejlődési üteme még nem kielégítő, nem sikerült még minden területen a mezőgazdasági terményeket feldolgozó, valamint raktár- és hűtő- kapacitásokat sem megteremteni. Mindezekkel összefüggésben népgazdaságunk a negyedik ötéves tervben milyen követelményeket támaszt az ágazattal szemben? — Pártunk Központi Bizottsága és a kormány a közelmúltban megtárgyalta és elfogadta a negyedik ötéves népgazdaságfejlesztési terv főbb irányelveit, amelyet a kormányzat, rövidesen az országgyűlés elé terjeszt jóváhagyás végett. Az ágazattal — annak fejlesztésével összefüggésben — szemben három fő követelményt támaszt a népgazdaság. — Mindenekelőtt az életszínvonal emelkedéséből származó, mennyiségében növekvő és minőségében fokozott követelményeket támasztó belföldi igények kielégítését. Élelmiszerfogyasztóink jelenlegi színvonala mennyiségileg fedezi a szükségletet. Feladatunk a biológiailag magasabb értékű élelmiszerek, fehérjegazdag hús- és tejtermékek, valamint a gyümölcsös zöldségfélék fogyasztási arányának növelése. Második fő követelmény, hogy a népgazdaság fizetési mérlegének javítása érdekében a tervidőszakban jelentősen fokozzuk az exportot, a szocialista országokba irányuló kivitelt 30—31 százalékkal, a tőkés exportot pedig 16—17 százalékkal szükséges növelni. Export-szerkezetünk úgy módosul, hogy 1970-hez képest 7—8 százalékkal nő a kertészeti termékek, és ugyanennyivel csökken az egyéb növényi eredetű termékek kivitele, míg az állati termékek 33 százalékos részaránya nem változik. A harmadik követelmény, hogy műszaki fejlesztéssel a tudományos eredmények gyorsabb elterjesztésével az alapanyagtermelés feldolgozó, tárolókapacitások összehangolásával javítanunk kell A pincemunkásoknak ebédidejük van. Feljönnek az épület elé, két tizenéves lány kergető- zik az ölelésnyi vastagságú fa alatt, visonganak, rángatják, csipkedik egymást. A kek-köpenyes törékenyebb, haját középen kétfelé fésülve viseli, és oldalt két kurta copfba köti. Szadai Ibolya, született Budapesten, 1953. III. 15-én. Anyja neve:... A lány mindig zavarban van: írjam ki a pontok helyére, amikor 16 éven át „anyja neve” — számára — nem sokat jelentett? Nem ismeri apját sem, kinek halálakor Ibolya 18 hónapos volt, s ettől kezdve — a mama jóvoltából — intézetekben és nevelőszülőknél nevelkedett, egészen... Meddig is? Roskó Zsigmónd mondja, a Siklósi Bolgár-Magyar Testvériség Termelőszövetkezet elnöke: — Itt tanult a kislány a kisharsányi általános iskolában, egyébként ugyanott a községben élt nevelőszülők felügyelete mellett. Zádori Tiborné, a Siklósi Járási Tanács dolgozója kísérte figyelemmel sorsát, majd beíratta a Villányi Szőlészeti és Kertészeti Szakiskolába. Akkor már eldöntöttük, hogy Ibolyát magunkhoz vesszük, a termelőszövetkezet majd pataz egyes ágazatokban a termelékenységet és hatékonyságot elősegítve ezzel a termelés jövedelmezőségét. Az anyagi-műszaki megalapozás népgazdasági lehetőségei és a realizálási problémák behatároló tényezői miatt a tervidőszakban az élelmiszergazdaságnak csak átlagos fejlődési ütemével számolhatunk. A mezőgazdaságban — ötéves átlagok alapján — a tervidőszak évi 2.8—2.9 százalékos, összesen mintegy 15 százalékos termelésnövekedést irányzunk elő, jelentős szerkezeti és szektorális változások mellett. A háztáji termelés csökken, ugyanakkor a nagy- i üzemek termelésének nőve- ! kedése meggyorsul. A negyedik ötéves tervidőszakban az élelmiszeripar előirányozható fejlődése 24— 25 százalékra tehető. Ezen belül azonban — a húsellátás megoldásával összefüggésben — jiz állati termékeket feldolgozó iparágak termeléséből való részesedés 2—3 százalékkal emelkedik. Nemcsak az ágazat, de az egész népgazdaság egyik legjelentősebb problémája az állattenyésztés, valamint az állati termékek termelésének és feldolgozásának fejlesztése. Belső ellátás szempontjából főként a sertés és baromfi, export-növelés érdekében pedig elsősorban a szarvasmarhatenyésztést kell fejleszteni. Ezért a beruházási politika közgazda- sági intézkedései a tehénállomány mintegy 60 ezer darabos növelését célozzák. A tervidőszakban 225 ezer korszerű tehénférőhelyet és további 200 ezer növendék és hízómarha férőhelyet tudnak a közös gazdaságok létesíteni. A sertéstenyésztés fejlesztését a tervidőszakban 1.4 millió sertéshizlaló és 45 ezer fiaztató férőhely építését segíti elő a kormányzat Az erdőgazdaság termelése évi 3 százalékkal nő az elsődleges faipari termelés pedig évi 4,2 százalékkal. Az élelmiszer- és fagazdaság feladatainak megoldására a negyedik ötéves tervben mintegy 13—15 százalékkal több beruházás áll rendelkezésre, mint a harmadik ötéves terv időszakában. rónaija, csak végezze el az iskolát. Szőlészeti szakra került Megkezdődik hatvanhétben a tanév, egyszer Ibolyát keresi Kovács Józsefné, a siklósi tsz képviseletében: iskolaköpenyt munkaruhát, csizmát, felsőruhát vásárol a lánynak. Aztán ugyancsak a tsz ad 400 forintot, hogy résztvehessen az iskolai országjáró kiránduláson. Tavaly húsvétkor, majd az idén szintén felöltöztetik és havi 700 forint ösztöndíjat is kap a szövetkezettől, a hat hónapig tartó gyakorlati időszakra, amelyet már itt tölt el a máriagyűdi pincészetnél. — És most? — Befejeztem az iskolát és szakmunkásként dolgozom Józsi bácsinál. — Hol laksz? — Itt Máriagyűdön, Mül- leréknél. Krisztina néni úgy szeret, mintha saját lánya lennék. Meg Marika néni is, Józsi bácsi helyettese. Alpári József a pincészet vezetője. Zömök, erős férfi, de idegileg eléggé megviselt ember, mindezt a felelősség teszi, mert ő felel itt emberért, gépért, a pincében ezerhektószám pihenő borok minőségéért, szállításáért, egyebekért. Mindezt azért jegyzem meg, mert ennek ellenére úgy viseli gondját Üj városrészek emelkednek Pécsett — jelenleg építés alatt áll a Szigeti városrész, de a negyedik ötéves terv folyamán új lakótelep épül a Kertvárosban is. Ezeken a lakótelepeken természetesen nemcsak lakóházak, hanem a lakosság ellátását biztosító szolgáltatóházak, üzletek is szerepelnek. A Pécs városi Tanács e lakáskapcsolódóként megvalósuló kereskedelmi létesítmények üzemeltetőit ver- j senytárgyaláson jelölte ki. Tizenegy vállalat ajánlatait fogadták el ezeken a versenytárgyalásokon, s a kép a következő: a két új városrészben, valamint a perem- kerületeken — a tanácsi hozzájárulással együtt — 48 millió forint értékben épülnek új üzletek, szolgáltató- házak. A Szigeti városrészben Otthon áruházat épít a Ba- ranyaker, a Meruker vegyes ruházati boltot létesít, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat pedig virágüzletet nyit A Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat szuperettet, dohánya lánynak, ahogy csak azt egy apa tehetné. — Amikor Ibiké idekerült, eléggé zárkózott volt, másrészt pedig annyira igyekezett a munkában, hogy néha zavarában el-el tört egy poharat, vagy üveglopót Ez még felnőttnél is előfordul, hát egy ilyen lelkileg nem éppen kiegyensúlyozott gyereknél. Nekem igazán kitűnő munkásgárdám van itt a pincészetben, de ugye, ilyen speciális esetünk még nem volt, hogy egy szinte még gyerekszámba vehető munkatársunk sorsát kicsit „családi” alapon egyengessük, formáljuk. Nagyon óvatosan, tapintatosan bánunk a kislánnyal. Az otthont nehéz pótolni, de tudom, hogy elnökünk, Zsiga is meghívta azt hiszem karácsonykor a lányt két napra családjához, aztán Bodáné is, a „Marika” néni, most a nyáron pedig — amikor vagy negyvenen a tsz-ből Csehszlovákiába tapasztalatcserére utaztak — Ibolyát is magukkal vitték. — Milyen életed volt? Halvány kis mosoly fut át a lány bájos arcán, holott, amit mesél, okot mosolyra nem éppen adhat. — Voltam Pécsett, aztán Bükkösdön intézetben, de egészen korai gyermekéveimre nem emlékszem, de tudom,, hogy állami, nevelt. boltot épít, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat cukrászdát. Űj Patyolat átvevőhely is nyílik. Bádogos és szerelő részleget üzemeltet majd a Pécsi Bádogos és Szerelő Kisipari Szakszövetkezet, a háztartási kisgépeket a Villamosipari és Gépjavító Ktsz javítja új üzletében. Üveges és képkeretező műhelyt is hoznak létre, komoly fodrászipari szolgáltató egységet építenek. Bú- torbemutató-terem létesül, valamint a Belker Kölcsönző játéktermet és kölcsönzőboltot nyit ezen a területen. A Megyeri Kertvárosban ugyanezek a vállalatok üzemeltetik az új üzleteket. — Iparcikk áruház, ruházati bolt, virágüzlet, vegyes élelmiszerbolt, két ABC áruház, húsbolt, tej-kény érbolt, dohánybolt, fodrászipari szolgáltató egység és Patyolat épül itt is. Nem szerepel a B. m. Vendéglátó Vállalat a „nyertes” vállalatok listáján. Ez nem jelenti azt, hogy a Megyeri Kertvárosban nem épül vendéglátó üzem. Háromszáz személyes étterem és nyolcvan személyes eszvoltam akkor is. Nem tudom hol éltem. — Nevelőszülők? — Először Komlón adtak ki egy családhoz. Dolgoznom nem kellett ott, de nevelő- szüleimnek volt egy kislányuk és éreztem, hogy én csak olyan „másod-gyerek” vagyok. Ezután Kórós községben Erdő Józsefék kértek ki az intézetből. Sokat dolgoztam kint a földön a családdal, ez nem is ártott, nagyon szépen ráneveltek a kemény munkára. De másrészt meg is adták, amit lehetett. Ruhát vettek, nagyon jól bántak vejem, ma is megmeglátogatom őket. Sokat köszönhetek nekik. Kishar- sányba kerültem egy harmadik családhoz. Mit mondjak? Itt is volt „saját-gyerek” és megint csak elfogott a kisebbségi érzés. Hiába, ezen változtatni nem lehet. Az vigasztal, hogy végül is most olyan környezetbe kerültem, ami sokmindent pótol. Mül- leréknél szinte családtag vagyok, a tsz-ben meg... éppen most töltöttem ki a belépési nyilatkozatot, mert már lassan nagykorú leszek. — ... És a mama? Az asztalterítő rojtjaival játszik, tűnődik: — Tavaly megtudtam, van egy bátyám és egy mostohaöcsém. A bátyámnak írtam... — Hol él? — Intézetben szintén. Szóval írtam neki, így tudtam meg, anyám- címét. Most » I presszó nyílik itt, és a megépülő toronyház tetején, a huszadik emeleten zenés, táncos szórakozóhely létesítését tervezik. A tanácsi hozzájárulás mintegy tízmillió forintot tesz ki. A Pécs városi Tanács a befolyt 38 millió forintot elsősorban a perem- kerületek korszerűtlen üzlet- hálózatának fejlesztésére fordítja. A Tolbuhin úton zöldségboltot nyitnak, vegyesboltot a Magyarürögi úton. Báránytetőn, a Budai Kertvárosban, valamint a Sik-, lósi út Málomi út elágazá-u sában. LOT 1 O A Sportfogadási és Lőtté Igazgatóság közlése szerint a 34. játékhéten öttalá latos szelvény nem érkezett. Négy találatot 26 fogadó ért el, nyereményük egyenként 132 681 forint. Három találata 2560 fogadónak volt, nyereményük egyenként 674 forint. A kéttalálatos szelvények száma 102 070 darab, ezekre egyenként 20 forintot fizetnek. A nyereményösszegek a nyereményilleték levonása után értendők. A közölt adatok tájékoztató jellegűek. tavasszal, — akkor még iskolába jártam Villányban — egyik óra alatt olvastam ismét bátyám levelét. Annyira elkeseredtem, hogy sírva- fakadtam. Kérdezte a tanárom, mi bajom, mondtam, szeretném a kisöcsémet látni, aki viszont anyámnál van. Ibolya a barátnőjével utazott be Pécsre, felkereste a kapott címet, kopottas, csóró kis lakásban mutatkozik be egy asszonynak. — Én meg az édesanyád vagyok... — öcsém hol van? — Nagynénédnél. Reggeliztetek? — Nem. Félórát tartózkodott „otthon”, aztán öccsét kereste fel a nagynéninél. — A mama nem Is kérdezte, hol, miként éltél tizenhat éven át? — Nem. Semmit sem kérdezett. Azt sem mondta, hogy maradjak. A barátnőm erre anyámhoz fordult és azt mondta: miért nem törődött a lányával? Nem hiányzott? Akkor sem. azóta sem kapott választ Ibolya erre a kérdésre. — Várod egyáltalán? — Nem. Nem is érdekel, miért hagyott el anyám. Annak örülök, hogy öcsémről, bátyámról tudok, meg hogy végre jóra fordult a sorsom. Nem vagyok egyedül. Annyi ember vigyáz rám ... Rab Ferenc . A szövetkezet lánya V 4 4
