Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-22 / 196. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: SatlUéi: Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 196. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. augusztus 22., szombat áugusztus 20-át ünnepelte az ország Csütörtökön az ország valamennyi városában és köz­ségében munkások, parasztok, értelmiségiek, hivök és nem hívők, bensőséges ünnepségen emlékeztek meg szocialista alkotmányunk törvénybe iktatásának 21., valamint az államalapító I, István születésének 1000. évfordulójáról. Komócsin Zoltán beszéde Esztergomban, a Széchenyi téren rendezett alkotmány­napi nagygyűlésen ott voltak Dorog, valamint az Eszter­gom és a Dorog környéki fal­vak küldöttei is. A nagygyű­lést Izsáki Mihály, a Haza­fias Népfront Komárom me­gyei titkára nyitotta meg, majd Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott be­szédet. Komócsin Zoltán elöljáró­ban méltatta az államalapító I. István király történelmi érdemeit, majd részletesen szólt alkotmányunk jelentő­ségéről. — A felszabadulás utáni új életünkben hagyománnyá vált, hogy az ünnepi meg­emlékezéseken számbavesz- szük eredményeinket és fel­adatainkat — mondotta. — Ebben az évben a számvetést külön is Indo­kolja, hogy harmadik öt­éves népgazdasági tervünk utolsó esztendejében va­gyunk, s hogy november 23-ra összehívtuk pártunk X. kongresszusát. A párt- kongresszus természetesen nemcsak a kommunisták, hanem egész dolgozó né­pünk életének fontos ese­ménye. Jelentőségét az határon» meg, hogy pártunk volt és lesz a jövőben is a magyar társadalom vezető ereje. Komócsin Zoltán ezután gazdasági építőmunkánkról, a harmadik ötéves terv ered­ményeiről, s a negyedik öt­éves terv fő vonásairól be­szélt, majd külpolitikai kér­désekről szólott. — A nemzetköri politikai helyzetet — már jóideje — általánosságban véve az el­lentmondásosság jellemzi. A nemzetközi politikai helyzet minden tényezőjének gondos számbavétele arra enged következtetni: közeli távlatban továbbra is azzal számolhatunk, hogy egyidejűleg léteznek és hatnak az enyhülést, a békét szolgáló törekvések és a feszültségek fenntar­tására irányuló, a helyze­tet rontó imperialista erő­feszítések. — A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság kormányának elnökei és külügyminiszterei által alá­irt szerződésnek nagy jelen­tősége van az összes európai országok néped számára. Ez a szerződés nagy lépést je­lent előre a második világ­háború után kialakult euró­pai helyzet megszilárdítása, a béke és biztonság megőr­zése terén. Ennek a szerző­désnek csak nyertesei van­nak: az aláírókon kívül minden európai nép, a béke hívei az egész világon. Ezzel a szerződéssel új szakasz ve­heti kezdetét a szovjet— nyugatnémet kapcsolatok­ban és új lehetőségek nyíl­nak meg a többi szocialista ország és a Német Szövet­ségi Köztársaság kapcsola­tainak fejlődésében. Komócsin elvtárs ezután részletesen szólott a közel­és távol-keleti helyzetről, majd a Kínai Népköztársa­ság és a szocialista országok kapcsolataival így folytatta: — Különösen nagyjelentő­ségű lenne, ha megjavulna az együttműködés a Kínai Népköztársaság és más szo­cialista országok között. Pántunk és kormányunk eb­bői indul ki, amikor nagy figyelemmel kíséri mindazt, ami a világ legnépesebb szo­cialista országában végbe­megy. örülünk minden olyan hír­nek, amely a Kínai Nép- köztársaság és a többi szo­cialista ország kapcsolatai­nak javulását jelzi. Re­méljük, hogy azok a nagy­fontosságú tárgyalások, amelyek a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság képviselői között folynak, eredményekhez vezetnek. Értékeljük, hogy az utóbbi hónapokban javult a légkör az európai szocialista orszá­gok — köztük hazánk — és a Kínai Népköztársaság kö­zött. Ugyanakkor nem táp­lálunk illúziókat. Nem tart­juk valószínűnek, hogy azok a mély elvi jellegű nézetel­térések, amelyek pártjaink és országaink között régóta vita tárgyát képezik, máról hol­napra eltűnnek, de hisszük, hogy az ideológiai nézetel­térések ellenére javíthatók államközi kapcsolataink és létrehozható az együttműkö­dés gz imperializmus elleni harcban. Ez azt jelentené, hogy számottevően megnö­vekedne a nemzetközi fejlő­dést döntően befolyásoló szo­cialista országok ereje és hatása a világpolitikában — zárta beszédét Komócsin Zoltán. Több mint 10 000 helyi és környékbeli lakos vett részt a kisújszállási városi liget­ben megrendezett ünnepi nagygyűlésen. A nagygyűlés szónoka Orbán László, a mű­velődésügyi miniszter első he­lyettese volt. Bevezetőben méltatta augusztus 20-a je­lentőségét majd belpolitikai, kulturális életünk több ak­tuális kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a kul­túra és a tudomány területén is jelentősek eredményeink. Ebben döntő szerepe van annak, hogy értelmiségünk mind nagyobb része állítjá tudását, szakismereteit a szocialista építőmunka szol­gálatába. Nemcsak ifjúságunk neve­lésében, de kulturális éle­tünkben is kulcs-szerepe van iskoláinknak, amelyeknek szelleme, munkája a tanuló- ifjúságon túl is messze kihat a társadalom életének széle­sebb területeire. Valaha a ka­pitalista Magyarországon a lakosság nagyobb része még a négy osztályt sem tudta el­végezni. Ma lényegében min­den fiatal elvégzi a VIII. osz­tályt, s közülük csaknem 84 százalék tovább tanul még három vagy négy évig közép­iskolában, illetve szakmun­kásképző iskolában. Fiatalja­ink zöme becsületesen tanul és dolgozik,. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a termelőszövet­kezeti fiatalok új búzából sü­tött kenyeret adtak át a nagy­gyűlés szónokának. A zászlódíszbe öltözött Ba­lassagyarmat alkotmánynapi nagygyűlésén dr. Dimény Im­re mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter mondott beszédet. Dimény Imre bevezetőül utalt arra, hogy augusztus 20-a a magyar nép legrégibb ünnepe, amelynek tartalma az évszázadok során rendkí­vül sokat gazdagodott. Évszá­zadokon át számos hagyo­mány, szokás fonódott e nap köré, de legfőbb jelentősége mindig a magyar államiság, a törvény és az alkotmány tisztelete, az új kenyér ün­neplése volt. Ezer évhez ké­pest csekélységnek tűnik egy negyed század — folytatta beszédét a miniszter. — Hazánk történetében azonban a legutóbbi 25 esz­tendő megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel, mert erre az időszakra esik népünk második országalapítása, a társadalmi rend újabb át­építése, amely méreteiben és hatásában minden ko­rábbit felülmúl. Az ünnepi beszéd befejez­tével új búzából sütött ke­nyeret adtak át dr. Dimény Imrének. Ezután Lenin pán­célautójának parancsnoka tett jelentést a miniszternek, aki bejegyezte nevét a pán­célautó emlékkönyvébe. Kalocsán, az I. István ál­tal alapított érsekség székhe­lyén a csütörtökön tartott ünnepi nagygyűlésen dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára tartott beszé­deit Az országalapító I. Ist­ván királyra emlékezett a szónok, arról beszélt, hogy nagy történelmi korszak for­málódott ki az elmúlt 25 esz­tendőben Magyarországon. — Ez a negyedszázad — hang­súlyozta — méltó örököse és folytatója a nagy nemzeti eszméknek, a magyarság iga­zi érdekeinek, s ilyen érte­lemben I. István örökségé­nek is. Az egység és a testvéri barátság jegyében ÜLÉSEZETT a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé Moszkva Moszkvában 1970. augusz­tus 20-án megtartották a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testüle­tének ülését. Az ülésen részt vett: T. Zsivkov, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, B. Velcsev, a BKP Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagja, a BKP Köz­ponti Bizottságának titkára, I. Basev, a BKP Központi Bizottságának tagja, a BNK külügyminisztere; G. Husák, a Csehszlovák Kommunsta Párt Központi Bizottságának első titkára, L. Strougal, a CSKP Közpon­ti Bizottsága Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnöke, J. Marko, a CSKP Központi Bizottságá­nak tagja, a CSSZK külügy­minisztere; W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, J. Cyrankiewicz, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja, a Lengyel Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke, Z. Kliszko, a LEMP Központi Bizottsága Politi­kai Bizottságának tagja, a LEMP Központi Bizottságá­nak titkára, S. Jedrychowski, a LEMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az LNK külügyminisztere, J. Winiewiecz, az LNK kül­ügyminiszterhelyettese ; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára. Fock Jenő, az MSZ­MP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Péter János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, az MNK kül­ügyminisztere; Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke, W. Stoph, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja az NDK Minisztertaná­csának elnöke, K. Hager, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­ja az NSZEP Központi Bi­zottságának titkára, E. Ho- necker, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, G. Mittag, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tag­(Folytatás a 2. oldalon) LosencziPál Afrikában Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke péntek reggel Afrikába utazott. Az Elnöki Tanács el­nöke Gaafar Mohammed Ni­meri vezérőrnagynak, a Szu­dán! Demokratikus Köztársa­ság Forradalmi Parancsnoki Tanácsa elnökének, dr. Julius Nyererének, a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnöké­nek, valamint Gamal Abdel Nasszernek, az Egyesült Arab Köztársaság elnökének meg­hívására augusztus 21. és 31. között hivatalos, baráti láto­gatást tesz a Szudáni Demok­ratikus Köztársaságban, a Tanzániai Egyesült Köztár­saságban és az Egyesült Arab Köztársaságban. Losonczi Pál tegnap meg­érkezett a szudáni fővárosba. Megnyílt a moszkvai magyar népgazdasági kiállítás Moszkva: Moszkvában az állandó népgazdasági kiállítás köny- nyűipari pavilonjában au­gusztus 20-án délelőtt ünne­pélyesen kitárta kapuit a Szabad Magyarország 25 éve című jubileumi kiállítás. A magyar és szovjet zász­lódíszbe öltözött fogadócsar­nokban megtartott megnyitó ünnepségen jelen volt Fock Jenő, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, a kormány el­nökhelyettese, a kiállítás kormánybiztosa, dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter, dr. Horgos Gyula, ALKOTMÁNYNAPI ÜNNEPSÉGEK A MEGYÉBEN Tízezrek AbaMgeten és OrMn. A képen: Kirándulók az abaiigeti kistó partján. (Tudósítások o 3. oldalon) kohó- és gépipari miniszter, Péter János külügyminisz­ter, Rapai Gyula, moszkvai magyar nagykövet, Kadala Miklós, a moszkvai keres­kedelmi kirendeltség vezető­je, főtanácsos, a kiállításon érdekelt magyar miniszté­riumok és vállalatok szá­mos vezető beosztású kép­viselője. Szovjet részről megjelen­tek Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke, Nyikolaj Baj- bakov és Vlagyimir Novikov miniszterelnök-helyettesek, Pjotr Nyeporozsnyij ener­getikai és villamosítási mi­niszter, Konsztantyin Rud- nyev automatizálási és mű­szeripari miniszter, Taraszov gépkocsiipari miniszter és Kuzmin, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, valamint a szovjet ipar és külkereskedelem számos ve­zető személyisége, a magyar —szovjet gazdasági-kereske­delmi kapcsolatokban érde­kelt intézmények vezető képviselői. Moszkva: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­letének ülésén részt vett és a magyar küldöttséget ve­zette. Moszkvában, a dele­gáció többi tagjával együtt pénteken reggel meglátogat­ta a szovjet fővárosban meg­nyílt jubileumi kiállítást. — Fártunk első titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács el­nöke meghívta a bemutató­ra a Szovjetunió Kommu­nista Pártja több vezetőjét is. Részt vettek a látogatá­son A. Kirilenko és A. Pel- se, a Politikai Bizottság tag­jai, J. Andropov és P. Gye- micsev, a Politikai Bizottság póttagjai és J. Kulakov, a KB titkára. k k <

Next

/
Thumbnails
Contents