Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-20 / 195. szám
DUNANTÜLI NAPLÓ 1970. augusztus 20. TURISTÁK POTSDAMBAN A világhírű Sannsouci palota, amely 1745—47-ben épült G. W Knobelsdorff építész tervei alapján, aki a Versailles palotát és annak parkját vette modellnek a tervezésnél. A palota eredetileg II. Frigyes porosz király nyaralója volt, de ma sokezer turista gyönyörködik szépségében. FENYEQETŐ VESZÉLY A QYILKOLÓ „TÖVISKORONA" Nemrég tengerkutatók és zoológusok nagy csoportja utazott a csendes-óceáni Guam-szigetre (az újságolvasó ember a vietnami háború híreiből ismeri ezt a helyet: erről a légi támaszpontról szállnak fel az amerikai B—52-es nehézbombázók), hogy megpróbáljanak védekezni az Ausztrália és Óceánia óriás területeit sújtó csapás ellen. Az ellenség: egyfajta tengeri csillag, vagyis azoknak az ártalmatlan, szépszínű és lassú mozgású, tengerfenéken élő kis állatoknak egy fajtája, amelyeknek csillag alakú mészváza olyan látványos a múzeumok, vagyis iskolai szertárak üvegszekrényeiben. A tengeri csillagokról nehéz elképzelni, hogy milyen kárt tehetnek az embernek, annál is inkább, mert a szóban forgó faj — amelynek neve „töviskorona” — mindeddig elég ritka, az emberre nézve teljesen közömbös állatként volt ismert a tudósok és az óceániai szigetvilág népei között. A „tövis- korona” korallzátonyokon él, tápláléka a korall. A korallzátonyok, amelyek körülveszik Guam-szige- tét, valamint a többi mlkronéziai szigetet és több száz kilométer hosszúságban húzódnak Ausztrália északi partjainál, igen nagy jelentőségűek az ottani lakosság szempontjából. A korallzátonyok védik ugyanis a kisebb szigeteket a szél és a víz pusztító munkájától, természetes kikötőket képeznek, és kitűnő védett halászterületeket biztosítanak a lakosságnak. Amíg a „töviskorona” ritka állat volt ezen a tájon, korallpusztító tevékenysége szinte nem volt észrevehető. 1967-ben azonban — eddig megmagyarázatlan okból — olyan hihetetlen szaporodásnak indult a „töviskorona”, amilyet csak tudományos fantasztikus regények írói szoktak megálmodni. A tömegesen szaporodó „töviskorona” két év alatt a Guam-sziget körüli korallzátonyok 90 százalékát kiirtotta. Ausztrália északi partján mintegy 300 négyzetkilométeres területen tűntek el a korallzátonyok. Dr. Chester, a kutatócsoport vezetője szerint, ha nem sikerül a tengeri csillag invázióját megállítani, az az emberiség történelmében páratlan méretű természeti katasztrófához fog vezetni. A szigetvilágban élő népeket az éhhalál, majd a szigetek teljes pusztulása fenyegeti és Észak-Ausztrália valamennyi kikötője használhatatlanná válik. A jóslat túlzottnak tűnik,- de a pusztulás eddigi méretei máris rendkívül fenyegetőek. Egy további veszély, hogy a pusztuló korallokon olyan algák (moszatok) jelennek meg, amelyek mérgezőek a halakra nézve és közvetve az emberi fogyasztásra szolgáló halakon keresztül — az emberre is. AFRIKÁBAN IS MEQSZÜNIK A TÖBBNEJÜSÉQ? EQY FÉRFINAK 35 FELESÉQ Számos afrikai országban megváltoztak a házasságkötés régi szokásai. és a kormányok új házas- eágtörvényeket vezetnek be. A kenyai kormány 14 tagú bizottságot nevezett ki azzal a feladattal, hogy dolgozza ki a házasságkötési és válási törvényt. A bizottság kinevezése nagy port vert fel, és bebizonyosodott, hogy a közvélemény túlnyomó többsége támogatja a többnejűséget. Még a keresztények, a női szervezetek és a fiatal értelmiségiek is azon a véleményen voltak, nem lenne célszerű, ha a többnejűséget törvényellenesnek nyilvánítanák, ök abban bíznak, hogy ez a jelenség a gazdasági haladással párhuzamosan egyszer megszűnik. A többnejűséggel kapcsolatos legtöbb tapasztalattal nyilván Njiiri kenyai törzsfőnök rendelkezik, akinek 111 gyermeke és 400 unokája van. Szerinte Kenyában ma már nincsenek meg a feltételek a nagy családok életéhez. A több- nejűség az életszínvonal emelkedése miatt előbb vagy utóbb megszűnik. Njiirinek 30 évvel ezelőtt több mint 30 felesége volt, ma már csak 14 van, az utolsóval ta- valy templomban kötött házasságot. akkor, amikor keresztény lett. Vele szemben Owela, akinek 35 felesége és 115 gyermeke van, azt állítja, nincs abban semmi, ha valakinek sok felesége van, ha ruházza és ellátja őket, és fel tudja nevelni a gyermekeket, ö maga nagyon szereti a gyerekeket, és úgy érzi, hogy még sok asszonyt kellene szereznie, hogy sok gyereke lehessen. Afrikában az egyes országokban és törzsekben különbözők a házasságtörvények. Néhol még mindig erőszakkal szereznek a fiatalemberek feleséget. A férfiaknak nem is kell ismerniük a lányt, elég ha kiszemelnek maguknak egy szépséget, és megkérik a családtagokat vagy a törzs többi tagját, segítsenek a lány megszerzésében. Fiatal erős férfiak csoportja meglesi a lányt vízhordás vagy fagyűjtés közben, elrabolják, és a férjjelölt házába hurcolják. Közben tájékoztatják a lány szüleit, és a menyasszony családjának idősebb tagjait meghívják sörre. Azután megállapodnak a hozományról, vagy a menyasszony áráról, és megerősítik a házasságkötést. Olyan esetek is vannak, hogy a lányos apák maguk ajánlják fel lányaikat a férfiaknak. Ilyen ajánlatokat rendszerint gazdag, idősebb férfiak kapnak, akik szívesen elfogadják, kifizetik a menyasszony árát, mindezt anélkül, hogy a szerencsétlen fiatal lány tudna róla. — Ha egy iskolába járó fiatal lány teherbe esik, vagy egy olyan fiatal férfi rabolja el a lányt, akivel a lány családja nem ért egyet, a lányt visszalopják, és egy idősebb férfihoz adják, aki hajlandó többet fizetni érte, mint az erőszakos fiatalember. A fejlődéssel párhuzamosan egyre kevesebb az erőszakos rablás, de továbbra is a menyasszony elrablása a leggyako- ribb házasságkötési mód. Azok a fiatalemberek, akik nem tudnak nagy lakomát csapni, rendszerint rabláshoz folyamodnak. A szerelmesek megbeszélik a tervet, és a többi aztán a szülők dolga. Sajnos az invázió elleni védekezés is nagyon nehéz. A „töviskorona” természetes ellenségeit nem nagyon lehet elszaporítani, de különben is a ragadozók csak akkor pusztítják el, ha tökéletesen felfalják. Ha a tengeri csillagnak csak egy karja megmarad, abból már ép állat képződik újra. Egyelőre az egyetlen módszer, hogy könnyűbúvárok megszállják a ko- rallszigeteket injekciós fecskendőkkel felfegyverezve és tömény formaiint fecskendeznek a tengeri csillagokba. Egy japán kutató azt javasolja, hogy gyenge elektromos árammal vegyék fel a küzdelmet a „töviskoronával”. Szerinte olyan áramerősséget lehet alkalmazni, mély a halakra még nem ártalmas, de a tengeri csillagokat elpusztítja. Természetesen ennek a tervnek a gyakorlati megvalósítása igen nehézkes és egyelőre még nem lehet szó széles körű alkalmazásáról. És addig? Szinte sziszifuszi munkát végez a békaemberek hada a formalinos fecskendőkkel szirtről szirtre úszva, egyenkint semmisítve meg ezt a néhány centiméter nagyságú kis állatot, amely érthetetlen szaporodásával emberek tízezreinek létét fenyegeti. ÖTSZÁZ TÖRZS - ÖTSZÁZ NYELV - HOLDBÉLI EMBER „EMBEREVŐK" KONQRESSZL/SA Ha az ember belelapoz a legkülönbözőbb képes folyóiratokba, szinte ámulatba ejtik az űrhajózással, Hold-utazással és a technika legújabb vívmányaival kapcsolatos képek, közlemények. Ezek mellett szinte hihetetlenül hatott, amit a napokban az egyik közismert nyugati képes magazin közölt. A szemtanú leírása szerint az Űj- Guinea-i Mount Hagen kisváros utcáin kétévenként rendszeresen bá- l éli nyelvzavar uralkodik. Nem r'.tka, hogy ezeken az összejövete- 1 ;ken sokszor száznál is több törzs képviselteti magát abból az ötszáz- l ól, amely a szigeten él. Mivel minden törzs egy-egy különálló v ilgyet foglalt el magának, mindegyik más-más nyelvet is fejlesztett ki az idők folyamán. Volta- k áppen egy akkora területen mint Norvégia, vagy Svédország — öt- s áz nyelven beszélnek. Egy-egy ilyen összejövetelen százak és ezrek tolonganak. A förzse- k d az öltözet, a színek különböz- t tik meg egymástól. A színes ké- p k tanúsága szerint vannak sárgára festett arcú, óriás piros pa- rókás, átszúrt orrlyukú bennszülöttek. Varázslóik arca kékre festett, csupán orrukat mázolták pirosra. A többiektől az is megkülönbözteti őket, hogy fejüket fekete paróka díszíti. Á férfiak meztelen felsőteste ragyog a kenőcsöktől, vizeletüket tőrök, nyilak, íjak egészítik ki. Ezeken a törzsi összejöveteleken vad táncokat lejtenek. Századok óta így ünnepük a du- nák, az emberevő szomszéd népek feletti győzelmet. A nők arca testetlen, csupán fejüket díszíti valamilyen fűféléből fonott hosszú sail. Valamennyiük között az azsarok hatnak a legkísérfetiesebben. Kicsiny, úgyszólván törékeny testüket szürkés, agyagos sár fedi, fejükön sárszínű vödömagyságú agyagmaszk, amelyen a szélesre tátott szájat kutyafogak díszítik. A szemtanú Tony Clifton, a Quick riportere nem érte be a törzsi gyülekezeten látottakkal, hanem valódi vadakat: porgaigákat, hevá- kat akart látni, akik még ma is megeszik az embert. Útnak indult hát Új-Guinea keleti hegyvidékére dunaíörzsbéli málhahordozókkal. Az út nagyrészét hegynek felfelé tették meg, egészen 1500 méter magasságig. Csaknem állandóan sűrű trópusi esőfüggönyben haladtak. Ez az európai ember számára jóformán elviselhetetlen, a dunák számára azonban teljesen megszokott. ök otfhon vannak, az időjárás nem jelent számukra megterhelést. Érdekes, hogy a falu, vagy a nagyobb település ismeretlen számukra. Minden duna-család külön- külön önmagának él. Olyannyira, hogy még a férfiak és az asszonvok is külön kunyhóban élnek. A fiúk például 10 éves korukig az anyával laknak, azután átköltöznek az apa kunyhójába. Törzsi törvény, hogy a férfi, vagy a nő soha nem léphet be társának kunyhójába. Azt a nézetet vallják, hogy a szerelem számára az ég a legalkalmasabb tető. Az expedíció mély szakadékok és rohanó vad folyók felett haladva ért el a Yaru folyóhoz. A folyó mindkét oldalán száz méternél is magasabb, iszonyúan meredek mészkő sziklák magasodnak. E falak mögött szinte kőkorszakbeli állapotok között élnek a törzsek. A porgaigák förpeszerűen kicsinyek, s úgyszólván csak édesburgonyán (csicsókán) élnek. Ha mégis nagyon gyötri őket az éhség, hát megesznek egy-egy szomszédot. Néhány hónapja is, egy elhagyott tábortűz hamuja alatt, két porgaiga csontjaira bukkantak. A fehér mészkő-sziklákon túlra a kormányzati őrjárat nem engedte Cliftont és kísérőit, mondván, hogy ezektől az emberevőktől nehéz az út visszafelé. Az utazó tehát nem találkozott szemtől szembe a porgaigákkal, jóllehet, már számos kutató járt közöttük. Ismeretes, hogy például Mikluho- Makláj orosz antropológus és etnológus egy évszázaddal ezelőtt a többi között Új-Guineában is végzett úttörő jellegű természettudományi, antropológiai és etnológiai Valamennyi között az azsarok hatnak a legkísértetiesebben kutatásokat. Az emberevő pápuák nem bántották. Azt hitték ugyanis, hogy ő a Holdról jött ember. Mikluho-Makláj idejében ember még nem járt a Holdon. Napjainkban azonban ez már megtörtént és az űrkutatás már túl a Holdon más égitesteket is megcéloz. Éppen ezért elgondolkoztató, hogy Földünkön még ma is van olyan pont, ahol kőkorszakbéli állapotok uralkodnak. (-*) MINDENFÉLE — mindenfelől AUTÓBUSZ — ÚTVONAL NÉLKÜL Az autóközlekedés amerikai szakemberei, akik mindig lelkes hívei voltak a személyautónak, most kénytelenek megváltoztatni véleményüket. Maga a „Ford” konszern alelnöke tartott előadást „A mikrobuszoké a jövő!” címmel. A szakemberek szerint a nagyvárosokból nemsokára el fognak tűnni a személyautók. A prognózisok szerint elektronikus számítógéppel irányított egységes mikroautóbusz- park fogja felváltani a személykocsikat. Az autóbuszoknak nem lesz pontosan meghatározott útvonaluk. Az utas felhívja az elektronikus diszpécsert és közli, hogy honnan, hová és mikor szándékozik utázni. A gép gyorsan kiszámítja, hogy melyik autóbusz tud a hívó fél lakása elé hajtani anélkül, hogy idő- veszteséget okozna a többi utasnak. Az elektronikus gép rádió útján közli az utasítást a vezetővel. Az elmondottakból kitűnik, hogy a jövő — a kollektív közlekedésé. Sokak véleménye szerint a mikrobuszok nagyfokú átbocsátó képességével az egyéni közlekedés sohasem versenyezhet. A KORONATANÚ A hollywoodi rendőrség nevárég „őrizetbe vett” egy papagájt, minthogy meg volt róla győződve, hogy a papagájtól igen hasznos dolgot megtudhat egy nagyszabású csempészüggyel kapcsolatban. A papagáj azonban nem „köp”, és a rendőrhivatalnokok minden arra irányuló igyekezete, hogy szólásra bírják, egyelőre eredménytelen. BÁLNA-SZANATÓRIUM Az Antarktisz jege valóságos szanatórium a bálnák számára. Borisz Szenkevics szovjet sarkkutató szerint a bálnák ide-oda vándorolnak a meleg tengerek vidékéről a jeges tengerekig és vissza. Az Antarktisz hideg vidékén ezek az emlősök megszabadulnak számos élősdijüktől az alacsony sótartalmú hideg víz segítségével. A szovjet sarkkutatók feltevését az is alátámasztja, hogy a meleg tengerekben a bálnák rendszerint lefogynak, bár itt gazdag élelemre lelnek: az Antarktiszon kifogott bálnák zsírrétege viszont sokkal vastagabb. A TECHNIKA ÉS A GENGSZTEREK A chicagói gengszterek közötti konkurrencia határozottan előre viszi a műszaki fejlődést. Sokféle találmány köszönhető a gengsztereknek, közöttük az a bomba is, amely ellenfelük autójába csempészve csak akkor robban fel, amikor az illető beindítja a motort. Egyre tökéletesebbé válnak a műszaki védőberendezések is. Nemrégen egy gengszterbanda olyan műszereket rendelt egy elektronikus készülékeket gyártó cégtől, amelyek segítségével biztonságos távolságból is be lehet indítani az autó motorját. Az eredmény azonban egyelőre meglehetősen szerény. „A táv-indító berendezés működésénél életét vesztett négy személy közül — hangzik az FBI jegyzőkönyve — hármat a műszer robbanása ölt meg, egy személy halálát pedig áramütés okozta.” „A SÁRKÁNY SZAKÁLLA” A legritkább tűlevelő fafajta nő Miasima japán szigeten. Ez az úgynevezett „sárkány-szakáll”. A fácska magassága mindössze 50 cm, ágai azonban, melyek a földön tekergőznek, elérik a 30 méter hosszúságot is. JUBILÁLÓ SZEMÉTDOMB Az amerikai Maine állam egyik kisvárosában hamarosan nem mindennapi emlékérmet fognak kibocsátani. Ezzel a bronzéremmel fogják megünnepelni a városi szemétdomb fennállásának 300. évfordulóját ... A helyi köztisztasági vállalatnak bizonyítékai vannak arra, hogy abban a faluban, amelyből a város kifejlődött, 1670-ben létesült az első szemétdomb. Az érerri egy virágot fog ábrázolni, amely a szemétdomb tetején nyílik. Azt mondják, hogy az ábra a város felvirágzását fogja jelképezni. I r f 1
