Dunántúli Napló, 1970. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-18 / 193. szám

1970. augusztus 18. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Épül a vásárváros Szerelők, kőművesek, fes­tők és mázolók, aszfaltozok, asztalosok és sok más szak­ma mesteremberei vasárnap is serényen dolgoztak a Me­zőgazdasági és Élelmiszer- ipari Kiállítás és Vásár te­rületén, hogy időben elké­szüljön minden pavilon az augusztus 28-i nyitányra. Míg hétköznapokon há­romezren építik a „vásárvá­rost”, ezen a vasárnapon körülbelül ezren folytatták a fokozódó tempójú munkát. Mint mondják, minden per­cet ki kell használni, hiszen óriási területen, 33 és fél hektáron készül a mostani vásár. Látnivalójában és te­rületén is bővebb, nagyobb lesz ez a kiállítás a három évvel ezelőttinél, amelynek egyébként 1 200 000 látogató­ja volt. Folyamatosan érkeznek a kiállítandó áruk: eddig már körülbelül 50 vagonból és 30—40 kamionból rakták ki a bemutató anyagát. A to­vábbiakban még legalább ugyanennyi mezőgazdasági termék, gép és élelmiszer- ipari berendezés várható. Elmondták a vásár rende­zői, hogy körülbelül. 800— 1000 állat, szarvasmarha, ló, juh, sertés elhelyezéséről kell majd gondoskodni. Ér­dekesség lesz az a tejüzem, amelyet a szarvasmarha is­tállók mellett rendeznek be. Ahol a frissen fejt tejet a látogatók szeme láttára dol­gozzák fel, s a különféle tejtermékeket a helyszínen árusítják majd. Az ezer köb­méteres víztároló — h'ldro- glóbusz — törzsét éppen va­sárnap emelték a helyére. Pannónia 670 Hat nemzet hetven szövetkezeti szakembere Harkányban Előadások, szekcióülések es üzemlátogatások — A 1ül főtitkára a társulásokról Csehszlovák, bolgár, jugo­szláv, lengyel, NDK-beli és magyar szövetkezeti szakem­berek töltötték meg vasárnap délelőtt a siklósi vár kong­resszusi termét: megnyílt a TIT Baranya megyei Szerve­zete „Pannónia 70” elnevezé­sű tudományos ülésszaka. A megnyit^ ünnepségen — melyen jelen volt Szentirányi József, a Megyei Pártbizott­ság osztályvezetője, dr. Von- sik Gyula, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat főtit­kára és dr. Pál József, az Országos Szövetkezeti Tanács titkára, Právicz Lajos, a TIT megyei szervezetének titkára köszöntötte a vendégeket, majd dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnök- helyettese mondott beszédet. — A szövetkezeti mozga­lom világszerte tovább hódít, mindig újabb és újabb fel­adatok megoldása, célok el­érése érdekében fognak ösz- sze az emberek — mondotta egyebek mellett. — A külön­böző országok eredményei­nek, elképzeléseinek megis­merése tehát alapvető érdek. A Pannónia 70 rendező szer­vei kettős célt tűztek maguk elé: új ismereteket szerezni, illetve adni, s megismertetni hazánk, s azon belül Bara­nya legújabb eredményeit barátainkkal. A szövetkezeti szakembe­rek augusztus 29-éig tartó el­ső baranyai találkozójának nyitó előadására ugyancsak vasárnap délelőtt került sor. Dr. Vonsik Gyula, a TIT fő­titkára „Magyarország gazda­sági, társadalmi politikai vi­Arvízvédelmi készültség a baranyai Duna-szakaszon A Déldunámtűli Vízügyi Igazgatóság a baranyai Duna- szakaszon tegnap reggel 8 órakor elrendelte az első­fokú árvízvédelmi készült­séget, mert a folyó vízszint­je Mohácson elérte a 757 centiméter magasságot. Ez még nem jelenti a tetőzést, mert az Országos Vízügyi Hivatal előrejelzése szerint az mára várható 780—800 centiméterrel.. Ha tehát ma Mohácson 800 centiméter vízmagasságot niérnek, ak­kor sor kerül á másodfokú védelmi készültség életbe­léptetésére. Az elsőfokú készültség gya­korlatilag azt jelenti, hogy a műszaki védelem vezetője szolgálatba lépett és a gátőr­járásokon egy-egy műszaki szakember is megkezdte te­vékenységét. A műszaki vé­delem állandó kapcsolatot fart a pécsi igazgatóság köz­ponti ügyeletével és kétórán- ként helyzetjelentést ad a Duna vízállásáról. A Vízügyi Igazgatóság reméli, hogy az árvízvédelmi készültség csak rövid életű lesz, mert Buda­pesten hétfőn délelőtt már megkezdődött a Duna lassú apadása. A Dráva baranyai szaka­szán a Dráva apadása már szombat óta tart. A tetőzés augusztus 17-én, délután 14 és 16 óra között zajlott le 372 centiméter vízszintma­gassággal. Mivel az elsőfokú készültség elrendelése 430 centiméternél lett volna kö­telező, erre az intézkedésre nem volt szükség. Szombat­tól vasárnap estig a Dráva vízmagassága Barcsnál 108 centiméterrel csökkent és je­lenleg már csak 264 centi­méter. Végeláthatatlan autókararánok Tömeges volt a vasárnapi vendégforgalom a balatoni üdülőhelyeken. Már kora reggeltől végéláthatatlan gépkocsikaravánok hömpö­lyögtek a nagy tó felé. — Becslések szerint legalább negyedmillió ember tölttötte a vasárnapot a Balaton észa­ki partján. A MAHART-nak több mint 30 balatoni hajó­ja volt forgalomban, zömmel zsúfoltan közlekedett. A ki­rándulók közül legtöbben Badacsonyt, Tihanyt és Hé- vizt keresték fel. Balaton- íüred térségében látványos vízisí-bemutató és vitorlás- verseny vonzott nagy néző­sereget. Siófokon, a KIOSZ székházban, galamb- és dísz­madár kiállítást láthattak az érdeklődők. szonyai és fejlődési távlatai” címmel külföldi vendégeinket tájékoztatta hazánk negyed- százados útjáról, illetve leg­időszerűbb feladatairól. A szakmai előadássorozat tegnap — harkányi Fürdő Vállalat tanácskozótermében — dr. Pál József A magyar szövetkezeti mozgalom fejlő­dése, szerepe a szocialista gazdaságban című előadásá­val kezdődött. Ezt követően K. Nagy Sándor, a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa főtitkára a szövetke­zeti társulásokról beszélt. Ha egy sonka a londoni piacon kiváló áru, az nem csak az exportáló vállalat ér­deme. Már a párosításnál, a szülő egyedek kiválogatásá­nál, később pedig a hizlalás­nál eldől, hogy milyen minő­ségű hús lesz a feldolgozás után, ami természetesen szin­tén nagyon fontos. Talán a fenti megállapítás a legjobban összegezi K. Nagy Sándor, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa fő­titkára előadását, amelyet a szövetkezetek kapcsolatairól, a társulásokról, a feldolgozó ipar és mezőgazdasági üzem együttműködéséről mondott tegnapi előadásában. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium lét­rehozása szimbolizálja legin­kább a mezőgazdaság és fel­dolgozóipar közötti kapcsola­tot. Ez azonban nem lehet alkalomszerű. Tartós, egyen­rangú, közös érdekeltségű és közös kockázatú vállalkozáso­kat kell létrehozni. A vállal­kozás lehetséges szövetkeze­tek, de szövetkezetek és ipa­ri vállalatok között is. Az is­mert rossz példák kudarca nem lehet a mozgalom gátló­ja, esetleg csak tanulságul szolgálhat. Baranyában pél­dául a jól sikerült társulások a jellemzők. A legutolsó idő­ben néhány szövetkezet és mezőgazdasági üzem pedze­geti, hogy cukorgyárak, sör­gyárak közelében létesít ál­lattenyésztő telepet, ami a tápanyagul szolgáló mellék- termékek miatt nagyon is hasznos kezdeményezésnek számít. Az előadásban szó esett a mezőgazdasági üzemek opti­mális területéről is. Baranyá­ban ezt a szakemberek álta­lában 4500—6000 hold körü­linek ítélik. K. Nagy Sándor szerint lehetséges, hogy Ba­ranyában így van, de ez az ország valamennyi szövetke­zeténél egyedi. Függvénye a föld minőségének, a rendel­kezésre álló berendezéseknek, de nem utolsó sorban az em­bernek. Az előadást követő vitában a szakemberek a legkülönbö­zőbb témákat vitatták meg. Többek között szó esett arról, hogy a nagyüzemi, 8—10—20 ezres sertéshizlaldák műkö­dése milyen tapasztalatokkal szolgált. Sajnos, erről még kevés ismerettel rendelkez­nek, hiszen az országban mindössze Szekszárdon, Agár- don, Érden és Nagytétényben használják ki a létesítmények teljes kapacitását. A mezőgazdasági üzemek, de az építő és tervező válla­latok számára is figyelemre méltó észrevétel hangzott el, az új sertéstelepek épületei­vel kapcsolatban. Valóságos betonerődítmények, „kasté­lyok” épülnek, amelyek 100 év múlva is épületek lesznek — teljesen elavult technoló­giai berendezésekkel. A ma­gyar állattenyésztést csak a szűkös beruházások célszerű felhasználásával lehet fej­leszteni. Az pedig azt jelen­ti, hogy egyszerű, olcsó épü­letben a legmodernebb tech­nológiát kell alkalmazni. — A ,.Pannónia ’70” elne­vezésű szövetkezeti szakem­berek nemzetközi találkozó­ján, a fürdőigazgatóság ta­nácstermében, ma kerül sor­ra: A mezőgazdasági szövet­kezetek helyzete, a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás fel­tételeinek alakulása című elő­adásra. Előadó: dr. Márton János, az Agrárgazdasági Ku­tató Intézet igazgatója. A tavalyi Európa-bajnok bemutatója A fiúk hosszú haja az ut­cáról tört be a fodrászüzle­tekbe. Horst se fésülte szí­vesen, ma sem tetszik neki — nem csoda, harmincegy éves... Régi, személyes kapcsolat hozta városunkba Horst Grafleitnert, linzi fodrászt, több nemzetközi fodrászver­seny győztesét, a tavalyi Európa-bajnokot. Nyaral. Pécsi barátja felkérésére tegnap délután a KISZÖV székhaza kultúrtermében be­mutatót tartott férfi hajfésü­lésből. Szép számmal jelen­tek meg a pécsi fodrászok és — akadt mit nézni. Akik a hírekben szerepelnek JAKAB ZOLTA’N Zenei anyanyelvűnk taní­tása, generációk zenei neve­lése (és általában a zenei nevelés társadalmi horizontú feladatköre) elsősorban álta­lános iskolai pedagógusok kezében van letéve ma. Misz- szió vagy csak a mesterség gyakorlása-e, amit csinálnak — rajtok múlik. Falun, vá­roson egyaránt és — általá­ban — kinek, kinek egyéni harca, küzdelmei árán. A szellemi és gyakorlati felké­szültséget ehhez a főiskola négy éve adja. Ennek a pe­dagógiai munkának a pécsi vezető poszt j álra most egy fiatal, harmincas zenepeda­gógus került Jakab Zoltán személyében. Munkával töltött vakáció után találtam rá tegnap a főiskolán — munka közben. Egy készülő rövidfilmhez ír­ja a kísérőzenét: szólócim­balomra — modern muzsi­kát, Ezzel indult köztünk * beszélgetés: így sikerült meg­tudnom, hogy munkássága hosszú évek óta kétirányú. A zeneszerzés feloldja, ki­egészíti pedagógiai munkáját. Sajátos módon véletlenül sincs aktív muzsikus a csa­ládjában. „Fehér holló va­gyok” — jellemezte indulá­sát finom humorral. Ezt az egyedi indulást, munkában, tanulásban bővelkedő két évtized követte eddigi pá­lyáján. A főiskolán zeneszer­zést tanul Szervánszky End­rénél, közben zenei rendező a Rádiónál, majd korrepeti­tor a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesénél. Első ál­lomáshelye Zalaegerszeg. A zeneiskola tanára majd igaz­gatója. Vezetője a szimfoni­kus zenekarnak és szervezője a város zenei életének. 1962- től a Pécsi Tanárképző Fő­iskolán tanít zongorát, par­titúraolvasást, zenetörténetet. Közben komponál: néptán­cokhoz kísérőzenét; olykor önálló kis kamaradarabokat is. Hat év óta háziszerzője a pécsi Mecsek Táncegyüttes­nek. Zeneszerzőnek készült, ze­nepedagógus-komponista lett, most pedig az énektanszék vezetője. Milyen elképzelé­sekkel, tervekkel lát munká­hoz új beosztásában, különös tekintettel a hallgatók zenei nevelőmunkára való felké­szítésére? — Az irányelvek, a fel­adatok természetesen adot­tak ezután is. Ügy érzem, a képzés aspektusán kellene egy kissé változtatni. A kép­zés színvonalát megtartva — tehát azután is igyekszünk minél jobb énektanárokat, zenészeket nevelni —, job­ban fel kell készítenünk hallgatóinkat a falusi általá­nos iskolai viszonyokra, kö­rülményekre. Nem szabad illúziókban hagynunk őket. Nehéz munkájuk lesz és eh­hez valami erősebb emberi tartást is elvárunk tőlük. Azt, hogy bármilyen helyzet­be is kerül, legyen meg az alkalmazkodó készsége; ke­resse meg a zenei nevelés le­hetőségeit; az iskolában, a környezetében, a faluban. És ne adja fel könnyen .., — Mi ennek a pedagógiai módszere? — Kivinni vidékre a hall­gatókat. Lássák meg az át­lagkörülményeket, ahol dol­gozni fognak; ahol a szemé­lyiségük hatásával, erejével eredményre juthatnak. Mert lehet... A komlói általános iskoláé az ország egyik leg­jobb gyermekkórusa. Tóth Ferenc karnagy, énektanár sem a kész eredmények közé került be. Megteremtette a lehetőségeit... Nem véletlenül. Gyakran hallani: a mai fiatalok köny- nyen „letörnek”... És ez a fiatal zenepedagógusok ese­tében nagyon nem használna. Nekik, az egyénnek sem és a küldetésnek sem, amelyet okkal tőlük vár a társada­lom. W. E. — Milyen a női hajdivat mostanában külföldön? — Jelenleg a rövid, hátul hosszan hagyva és gyenge artós hullámmal erősítve. Ennek Minipli a neve, ez té- szi lehetővé, hogy elől á homlokba omoljon, hátul meg kacsafark-szerűen emel­kedjen. — Divat-e a paróka, ven­déghaj? — Sokat készítek magam is. A toupet, vagyis pótrész szintén sláger. Gyári ké­szítmények is vannak, és kézimunkák is. Egy kisebb pótrész ára hárof »zer shil­ling. A paróka: Öt—hatezer. A gyári készítmények ter­mészetesen olcsóbbak. — Nagyobb-e a fodrász­kultusz külföldön, mint ná­lunk? — Mit mondjak? Keve­sebb a vendég, a szolgáltatá­sok ára jóval magasabb... — A fiúk frizujára milyen divatot követ? — Eltérni a sima hajtól, lehetőleg mozgalmas legyen, tömör benyomást keltsen — anélkül, hogy túl hosszúnak tessék. Látsszon meg a fod­rász keze munkája ... — A hosszúhajú fiatalem­berek gyakrabban járnak fodrászhoz, mint' a rövidha- júak? — Gyakrabban kellene ápolni a hajat. Az lenne az igazi, ha hetenként fodrász hozná rendbe a frizurát. Ez, persze a divat követelménye is egy kicsit. Horst már nem először jár Magyarországon. Buda­pesten négyízben verseny­zett, de Pécsett — személyes kapcsolat révén — most ju­tott el először. — Hogyan érzi magát Pé­csett? — Nagyon szép város — mondja meggyőződéssel — és ez nemcsak áradozás.,. komolyan gondolom. k.p. V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents