Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-11 / 161. szám
( f 1573. jűTTús TI. Butwmttifi nama- 3 Utasítás szabálytalan közlekedésre Nyúlvadászat reflektorral Megyénk első félévi közúti baleseteinek statisztikája: 18 halott, 155 6Úlyos, 241 köny- nyű sérült és 469 sérülés nélküli, úgynevezett koccanás. Mintegy százzal több volt a baleset, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Kik lesznek a következő félév közúti baleset okozta halottai? Kik lesznek azok, akik máról-holnapra életerejük teljében rokkanttá válnak azért, mert sok gépjárművezető ámokfutóként hajtja járművét, mert semmibe veszi a közlekedés szabályait, mert nem vizsgálja meg járművének biztonsági berendezéseit. Hibás járművek A baleseti okok első helyén a figyelmetlen, gondatlan vezetés és a műszaki hibák állnak. Mindkettőnél 78-cal emelkedett a balesetokozás az elmúlt év első feléhez képest. Találni-e elég kemény szavakat arra a felelőtlenségre, amelyet Kátai József pécsi lakos tehergépkocsijá- val Szentlőrinc és Pécs között a napokban este elkövetett. Nyulat látott az úttesten. Elfogta a vadászszenvedély és a reflektor kévéibe akarta befogni az állatot. A fénykévéket irányítva azzal sem törődött, hogy áttért a menetirány szerinti balol-, dalra, ahol egy szabályosan haladó motorkerékpárost elütött. A műszaki hibából adódó közúti balesetek még sohasem szerepeltek a baleseti okok statisztikájában az élen. Vállalatok, intézmények, tsz- ek vajmi keveset törődnek azzal, hogy gépjárműveik műszakilag kifogástalan állapotban hajtsanak a közutakon. A műszaki felülvizsgálatkor — különösen a motorkerékpároknál — hiányzó alkatrészeket az ismerőstől kölcsön kérnek, beszerelik vagy felszerelik vele a járművet, aztán a felülvizsgálat után a kölcsönkért holmit visszaadva ugyanolyan műszaki hibás járműre ülnek, mint felülvizsgálat előtt. Tény, hogy számos alkatrész hiánycikk, — de ez sem menti a baleset okozóját. A gépjárművek műszaki állapotáért felelős beosztású embereknek erélyesebben kellene megkövetelniük, hogy a gépek kifogástalanok legyenek. Sajnos, éppen ennek ellenkezőjére adódott a napokban úgyszólván példa nélküli eset. A szabadszentkirályi Béke Tsz főagronó- niusa utasítói levelet írt Bo- dai Lászlónak, a tsz traktorvezetőjének. „Tekintettel a szénabetakarítás nagy munkájára, utasítom, hogy világítás nélküli pótkocsijával irányjelzés nélkül is vegyen részt a silózásban.” A levélben meghatározta azokat az útvonalakat, — közutat és főútvonalat is — amelyen Bodai László köteles haladni műszakilag hibás traktorával. A levél így végződik: ......ha a rendőrség mégis fe lelősségre vonná, a tsz jogilag és anyagilag is vállalja a felelősséget. A dátum: 1970. július 3. Aláírás géppel: Szentes Lázár főagro- nómus. Az utasítást adó levél kézzel nincs aláírva. Bodai — bár ezt az utasítást nem volt kötelessége végrehajtani — a levélben foglaltak értelmében közlekedett. Büntessenek szigorúbban! A szabálytalan előzés következik rangsorban mint balesetet előidéző ok: az elmúlt év első feléhez képest ez év hasonló időszakában közel kétszeresére nőtt. Gép- járművezetők a megmondhatói: nap mint nap, de úgyszólván óráról-órára találkoznak gépjárművezetőkkel, akik agresszív módon, mondhatni minden áron a másik jármű megelőzésére törekszenek. Nem érdekli őket, hogy adott helyzetben nem nekik, hanem a másiknak van elsőbbsége — „kilőnek” a bolyból és máris tovarobognak, — beelőznek harmadiknak. Pécsett különösen a Zsol- nay, a Fürst és a Szigeti* úton tapasztalható ez. Nem lehet lépten-nyomon rendőr, aki kemény pénzbírsággal sújtaná a közlekedési szabályokat semmibe vevő, erőszakos vezetőket De a közvélemény már követelőén veti fel: büntessék szigorúbban az ilyen szabálytalanságok elkövetőit. Ismétlődő esetben pedig vizsgálják meg: alkalmas-e az illető a gép- j árművezetésre ? A követési távolság be nem tartása következik a sorrendben. Ez a szabályszegés Pécsett a 6-os főközlekedési útvonal városi szakaszára jellemző. Az úgynevezett koccanásos balesetek többsége ennek a szabálynak meg- szégéséből ered. .Az elmúlt év első félévében 92, ez év első felében közel 110 balesetet okoztak az ittas vezetők. Feltehetően ennél jóval többen vezetnek ittasan, eddig megúszták,.. Az ittas vezetésből származó balesetek többsége a fiNagyon fáj... ! Csütörtökön reggel Misi [ nem kapta meg szokásos i kávéadagját. A bóbitás nő< vérke elmagyarázta neki, £ hogy a doktor bácsi látni j akarja Misikét, és ha jól ' viselkedik, később majd « ehet, ihat annyit, amennyi < belefér, és játszhat is ked- J vére. De Misi élt a gyanúperrel: < — Megint szárit kapok... — pityergett. Eltalálta. Gerinccsapolás- ra vitték Misit. Aki valaha is átesett a lumbáláson, mindig a gerincében érzi annak fájdalmát A kórteremben mindenki nagyon sajnálni kezdte Misikét. De hát ki ez a két és fél éves cigánygyerek? Mindenki azt hitte róla, hogy árva gyerek, mert se szülő, se rokon sose nézett feléje. Később azonban kiderült, hogy Misinek a közeli falvak e^gyik erdőszélén lakik az anyja. Anyja? Kiderült, hogy Misiké azért félszemű, mert a „jó” édesanyja verés közben kinyomta a bal szemét. Hogy mi bűnt követhetett el a csöppség, nem tudni. De tény, hogy Misi a megsep- rűzés óta csak az egyik szemére lát. Arra sem nagyon. Most akarják az orvosok megmenteni, ezért volt szükség a lumbálásra. A kórteremben együtt fekszenek öregek, fiatalok és néhány gyerek. Amikor a még félszeműen is csinos cigánygyerekre néznek a betegek, elszorul a szívük. Misi nemcsak szobatiszta, de rendkívül játékos, értelmes teremtés. A nővérkék és a járó betegek elhalmozzák cukorkával, süteménnyel, sok-sok játékkal. Ha a többi gyerek szülője visz valamit a klinikára, Misi is kap belőle. Most bágyadtan pihen a nagy „szűri” után rácsos kis ágyacskájában. Hiába kínálják minden földi jóval a többiek, nem nyúl semmihez sem. Lassan azonban Misit is elnyomja a fájdalomoldó álom. Hogy a jótékony álomtündér merre vitte sétaútjára Misikét, nem lehet tudni. Valószínűleg elszáguldott vele az erdőszéli putriba is, mert Misi egyszer csak felkiáltott álmában: — Mami, mamikám, többé nem leszek rossz. Gyere ide hozzám! Nagyon fáj... Tóth Szabolcs zeté&i napokon, valamint szombaton és vasárnap történik. Az első félévben legtöbb balesetet — 311-et — a személygépkocsivezetők, 197-et a tehergépkocsivezetők és 145- öt a motorkerékpárosok okoztak. Még egy nagyon is figyelemreméltó számot mutat a félévi statisztika: legtöbb balesetet az 1—2 éves, illetve a 3—5 éves jogosítványnyal rendelkező nem hivatásos vezetők követnek el. Megyénkben több mint ötvenezer ember rendelkezik vezetői engedéllyel. Elsősorban rajtuk múlik: milyen lesz a második félév statisztikája. Ne csak akkor közlekedjenek szabályosan, amikor rendőrt látnak. Garay Ferenc Rókayersenyek Az országos rádió Iránymérő bajnokságot öt fordulóban ren. dezl meg az Idén az MHSZ. Június végén a Miskolcon rendezett Avas Kupa versenyein négy csapatban, Baranya rádióklubjainak 12 tagja vett részt. Az ultrarövid hullámú kategóriában a harmadik helyre került Czlrá- ki Péter, a Baranya megyei Építőipari Vállalat klubjának versenyzője. A második fordulóra július 11-én Békéscsabán kerül sor, ahol az ultrarövid hullámú felnőtt női, ifjúsági, valamint felnőtt rövidhullámú kategóriákban egyaránt versenyeznek a baranyaiak. Az Alföld Kupa versenyeit július 18-án a veszprémi Balaton Kupa, július 25-én pedig a kecskeméti Hírős Kupa követi. Augusztus 15-4n kerül sor Budapesten a nemzeti és nemzetközi versenyre. Az amatőr rádiósok úgynevezett „róka- versenyen” vevőkészülékeikkel felkutatják a rejtett rádióadókat. Új párttagok Valamennyien példásan helytállnak Százkilencvenhárom párttagot vettek fel 1967 óta a szigetvári járásban, s a 193 közül egy sem volt, aki időközben meggondolta magát, s a kilépését kérte. Szorgalmasan dolgoznak valamennyien, példásan helytállnak. A tagfelvétel legszebb, legtöbb hozzáértést kívánó szakasza, a leendő párttagok kiválasztása. Annak a megállapítása, hogy ki alkalmas erre a bizalomra. Nagy emberismeretet kíván ez a munka, hiszen senkinek sincs a homlokára írva, mi válhat belőle. Csak az alkalmasnak ítélt személyek cselekedeteinek, személyiségének gondos mérlegelése vezethet eredményre. Nézzünk egy példát a gyakorlatban! A szentdénesi kommunisták felfigyeltek arParkok, fasorok, ligetek falun (1.) Elökertes házsor Görcsönyben Szokolai felv. Tisztaság, rend, szépség Virágágyások és libalegelők A baranyai falvak határozottan szebbek, mint akárcsak tíz évvel ezelőtt is. Többek között azért, mert zöldebbek, virágosabbak, portalanabbak is, mint korábban. A megszépült utcákban, faluképben nemcsak a helybeli leli kedvét, de az átutazó is. Mecsekalját rózsagruppjairól, Pellérdet a tsz majorhoz vezető szép nyárfasorról, Görcsönyt virágoktól tarka villasoráról, Bogád- mindszentet szép gömbakácairól, Vajszlót gondozott hősi parkjáról, Csányoszrót virágos kőtálairól, Sellyét rózsáiról, szegfűiről, violáiról, rózsalugas övezte parkjáról, Baranyahidvéget udvarokban díszlő fenyőiről, Dráva- szerdahelyt tavi tündérrózsáiról, Turonyt illatozó mályváiról, virító muskátlijairól, Szalántát szépen ápolt gömbakácsorairól, Belvárd- gyulát parkos utcarészleteiről, Szederkényt olajcserjesövényeiről, Bárt rózsás élőkért jeiről, Dunaszekcsőt ezerszámra nyíló rózsatöveiről jegyzi meg az idegen. Ezekben a községekben, Baranya falvainak túlnyomó többségében a tisztaságot, kulturáltságot illetően forradalmi változások történtek 1961 óta. Azokon a helyeken, ahol a község adottságai lehetővé tették, központi ösztönzésre okos kampányokat hajtottak végre. Művelődési házakat, bekötőutat, járdákat, törpevízművet építettek. A falu e legfontosabb teendői után napirendre kerültek az esztétikai kérdések: a házak, udvarok, utcák tisztasága, rendje, csinossága. Sok faluban azonban nagyon kevés történt. Még olyan helyen is, ahol csak egy gazda van, mint Üszög- pusztán. A puszta ma Pécs és a megye szégyene. Megdőlt kapuoszloppal, gazos árkokkal, omladozó vakolatú épületekkel, rendezetlen gazdasági udvarokkal, gondozatlan ólakkal találkozik itt, Pécs kapujában az idegen. De azokon a helyeken is, ahol egyébként sokat tettek a falu csinosításáért, van ami kimaradt a figyelemből Ilyenek a haranglábak, például a kacsótai, a pásztorházak, a vásárterek, a temetők, a régi hősi emlékművek. És sokhelyütt, miután százszámra ültették el a fákat, a virágtöveket, megfeledkeztek gondozásukról. Sellye és Dunaszekcső kivételével talán nincs is olyan község Baranyában, amelynek ne lenne takargatni valója. Vagy, az árokpart gazos, vagy az évelőket lepte el a gyom, vagy szemetes az utca, a járda. Pedig a falu ma könnyebben rendbentartható, mint korábban. Régen: ahány ház, annyi szérűskert, ahová ki-behordták a szalmát, szénát. Ma összehasonlíthatatlanul kevesebb a ló is. Tartsák is jobban rendben az utcát: kaszálják le a dudvás árkokat, mert úgysem lesz belőle szénája senkinek és ne tűrjék, hogy kö- zületek szerte-széjjel hagyják felszereléseiket. A falu azonban, s főleg a falusi ház nem szálloda, ahol csak esznek, alszanak, laknak az emberek. Majd minden ház miniatűr üzem is egyben — a háztáji központja. Kudarcra van ítélve, bosszúságba és nevetségbe fúl minden kísérlet, amely a háztáji korlátozásával akar falut díszíteni. Más a bolyi kastélykert és más a csá- nyoszrói főutca. A falusi utca: üzemi út. Azért, hogy az árvácska megmaradjon az árokszélen, nem lehet stráf- kocsin fuvarozni a teheneket a legelőre meg vissza. Márpedig nem egy olyan községe van a megyének, amelyben megtiltották a helyi tanácsok az állatok kihajtását. A megye egyik legszebb faluja, Nagynyárád. ahol valamikor százszámra fürödtek a libák a községet átszelő patakban, ma virágos, fásitott ugyan, de ennek ellenére szomorúan fest. Mivel a tanács büntetés terhe mellett megtiltotta a libák utcára eresztését, Baranya libatenyésztésre legalkalmasabb községében a parasztok döntés előtt állnak: a központi elgondolást támogassák-e, amely a háztáji termelés növelését szorgalmazza, vagy nyugodjanak bele a helyi elhatározásba és ne tartsanak libákat Inkább lemondanak a jól jövedelmező baromfitenyésztésről, mintsem ujjat húzzanak a helyi tanáccsal, amellyel ezenkívül semmi más bajuk nincs. A nagynyárádi példa sajnos nem elszigetelt jelenség. Több községben — Er- dősmecskén, Fekeden — bosszankodnak az emberek a baromfitartás ilyetén való korlátozása miatt. A túlbuzgó községi tanácsok rendéletei miatt egyre csökkenő háztáji baromfitenyésztés azonban nemcsak nekik okoz bosszúságot. A városi ember a baromfiárak növekedésén, pénztárcája apadásán mérheti majd le az ésszerűtlen faluvirágosítás hátrányait. A háztáji fontosságát is figyelembevéve akkor mi lehet a cél? Ne legyen zöld, ne legyen virág a falusi utcán? — De legyen még több zöld, még több virág, csak mellette legyen helye a falusi környezethez elválaszthatatlanul hozzátartozó libalegelőnek is! Harsány! Márta ra, hogy Pósa József, a tsrépítőbrigád 25 éves dolgozója szorgalmasan dolgozik a munkahelyén. Családi élete rendezett, a fiatalember egész egyénisége, fellépése arról tanúskodik, hogy kiegyensúlyozott tagja a társadalomnak. Olyan minimumok ezek, amelyek minden párttagtól megkívántainak, bár korántsem nevezhetők elegendőnek. A párttagoktól még egy nagy pluszt kívánnak: légyen közéleti érdeklődési, 1 cselekvési készsége a közéleti feladatok — más szavakkal a párt politikájának — végrehajtására. Visszatérve Szentdénesre: ott is az volt a következő lépés, hogy megvizsgálták: van-e Pósa Józsefnek ilyen érdeklődése? örömmel tapasztalták, hogy igen. 'íöbb javaslatot tett például a különböző fórumokon a falu ifjúsági életének megjavítására, új és hasznosítható ötletekkel előálló embernek bizonyult a mindennapi munkában. A párttagok kiválasztását célzó munka következő fá- J zisa a cselekvési készség I megvizsgálása. Ezt úgy szok- : ták megoldani a szigetvári i járásban, hogy a kérdéses személyt megbízzák valamilyen politikai munkával. A szentdénesi pártvezetőség például elmondotta Pósa Józsefnek, hogy szeretnék, ha szocialista címért közdő brigád alakulna a tsz építőrészlegében. Megkérdezték: segítene-e a törekvés végrehajtásában? A fiatalember igennel felelt. A következő szakaszban a pártvezetőségek értékelni szokták, hogy is hajtotta végre a megbízott ember a kérdéses feladatot, s ha a mérleg pozitív, vagy a párt vezetősége kérdezi meg a „jelölttől”, hogy nem gondolt-e arra, hogy felvételét kérje a pártba, vagy pedig a „jelölt” jelentkezik időközben. A legtöbbször az utóbbi történik, mint Pósa József esetében is, aki nem sokkal a párt- megbizatás elvállalása után * beadta a kérelmét. A fiatalember eközben már bizonyított, hiszen sok elismerő szót kap az építőbrigád a tsz-vezetőségtől illetve közgyűléstől az utóbbi időben, s a brigád jó munkájában neki is része van, de a szentdénesi pártvezetőség — a járásban folytatott általános gyakorlatnak megfelelően — még mindig alkalmat adott Pósa Józsefnek arra, hogy meggondolja lépését. Kezébe adta a párt szervezeti szabályzatát, megkérte, hogy tanulmányozza át alaposan, hiszen csak így tudja megítélni, mire vállalkozik. Miután ez megtörtént, akkor került Pósa József kérelme a taggyűlés elé, mely egyhangú szavazással felvette. Hangsúlyozzuk, hogy amit Pósa Józsefről szólva elmondottunk, az nemcsak Szentdénesre jellemző, hanem az egész járásra. A leírtak mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy miért állja meg olyan jól a helyét az utóbbi négy évben felvett 193 párttag. A sikerhez az is hozzájárul, hogy a pártszervek evvel még nem tekintik befejezettnek a munkát. A Szigetvári Járási Pártbizottság például minden évben összehívja az abban az esztendőben felvett párttagokat és megkérdezi tőlük: hogy érzik magukat? Mi nyerte meg a tetszésüket? Véleményük szerint miben lehetne javítani és hogyan? Újabban az alapszervi pártvezetőségek is kezdik átvenni ezt a módszert. Nagyon hasznos és tanulságos párbeszédet eredményeznek az ilyen találkozások, amelyek legfőbb eredménye abban foglalható össze, hogy az új párttagok már nem is érzik magukat újaknak, hiszen minden alkalmat és lehetőséget megadnak nekik arra, hogy gyorsan és könnyen beilleszkedjenek a pártszervezetek életébe. Magyar Lásd*
