Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-11 / 161. szám

( f 1573. jűTTús TI. Butwmttifi nama- 3 Utasítás szabálytalan közlekedésre Nyúlvadászat reflektorral Megyénk első félévi közúti baleseteinek statisztikája: 18 halott, 155 6Úlyos, 241 köny- nyű sérült és 469 sérülés nélküli, úgynevezett kocca­nás. Mintegy százzal több volt a baleset, mint az el­múlt év hasonló időszaká­ban. Kik lesznek a következő félév közúti baleset okozta halottai? Kik lesznek azok, akik máról-holnapra életere­jük teljében rokkanttá vál­nak azért, mert sok gépjár­művezető ámokfutóként hajt­ja járművét, mert semmibe veszi a közlekedés szabá­lyait, mert nem vizsgálja meg járművének biztonsági berendezéseit. Hibás járművek A baleseti okok első helyén a figyelmetlen, gondatlan ve­zetés és a műszaki hibák állnak. Mindkettőnél 78-cal emelkedett a balesetokozás az elmúlt év első feléhez ké­pest. Találni-e elég kemény szavakat arra a felelőtlen­ségre, amelyet Kátai József pécsi lakos tehergépkocsijá- val Szentlőrinc és Pécs kö­zött a napokban este elkö­vetett. Nyulat látott az út­testen. Elfogta a vadászszen­vedély és a reflektor kévéi­be akarta befogni az állatot. A fénykévéket irányítva az­zal sem törődött, hogy áttért a menetirány szerinti balol-, dalra, ahol egy szabályosan haladó motorkerékpárost el­ütött. A műszaki hibából adódó közúti balesetek még soha­sem szerepeltek a baleseti okok statisztikájában az élen. Vállalatok, intézmények, tsz- ek vajmi keveset törődnek azzal, hogy gépjárműveik műszakilag kifogástalan ál­lapotban hajtsanak a köz­utakon. A műszaki felülvizs­gálatkor — különösen a mo­torkerékpároknál — hiányzó alkatrészeket az ismerőstől kölcsön kérnek, beszerelik vagy felszerelik vele a jár­művet, aztán a felülvizsgálat után a kölcsönkért holmit visszaadva ugyanolyan mű­szaki hibás járműre ülnek, mint felülvizsgálat előtt. Tény, hogy számos alkat­rész hiánycikk, — de ez sem menti a baleset okozóját. A gépjárművek műszaki állapotáért felelős beosztású embereknek erélyesebben kellene megkövetelniük, hogy a gépek kifogástalanok le­gyenek. Sajnos, éppen ennek ellenkezőjére adódott a na­pokban úgyszólván példa nélküli eset. A szabadszent­királyi Béke Tsz főagronó- niusa utasítói levelet írt Bo- dai Lászlónak, a tsz trak­torvezetőjének. „Tekintettel a szénabetakarítás nagy mun­kájára, utasítom, hogy vilá­gítás nélküli pótkocsijával irányjelzés nélkül is vegyen részt a silózásban.” A levél­ben meghatározta azokat az útvonalakat, — közutat és főútvonalat is — amelyen Bodai László köteles halad­ni műszakilag hibás trakto­rával. A levél így végződik: ......ha a rendőrség mégis fe lelősségre vonná, a tsz jo­gilag és anyagilag is vállal­ja a felelősséget. A dátum: 1970. július 3. Aláírás gép­pel: Szentes Lázár főagro- nómus. Az utasítást adó le­vél kézzel nincs aláírva. Bo­dai — bár ezt az utasítást nem volt kötelessége végre­hajtani — a levélben foglal­tak értelmében közlekedett. Büntessenek szigorúbban! A szabálytalan előzés kö­vetkezik rangsorban mint balesetet előidéző ok: az el­múlt év első feléhez képest ez év hasonló időszakában közel kétszeresére nőtt. Gép- járművezetők a megmondha­tói: nap mint nap, de úgy­szólván óráról-órára találkoz­nak gépjárművezetőkkel, akik agresszív módon, mond­hatni minden áron a másik jármű megelőzésére töreksze­nek. Nem érdekli őket, hogy adott helyzetben nem nekik, hanem a másiknak van el­sőbbsége — „kilőnek” a boly­ból és máris tovarobognak, — beelőznek harmadiknak. Pécsett különösen a Zsol- nay, a Fürst és a Szigeti* úton tapasztalható ez. Nem lehet lépten-nyomon rendőr, aki kemény pénzbírsággal sújtaná a közlekedési szabá­lyokat semmibe vevő, erő­szakos vezetőket De a köz­vélemény már követelőén veti fel: büntessék szigo­rúbban az ilyen szabálytalan­ságok elkövetőit. Ismétlődő esetben pedig vizsgálják meg: alkalmas-e az illető a gép- j árművezetésre ? A követési távolság be nem tartása következik a sorrend­ben. Ez a szabályszegés Pé­csett a 6-os főközlekedési útvonal városi szakaszára jellemző. Az úgynevezett koccanásos balesetek többsé­ge ennek a szabálynak meg- szégéséből ered. .Az elmúlt év első félévé­ben 92, ez év első felében közel 110 balesetet okoztak az ittas vezetők. Feltehetően ennél jóval többen vezetnek ittasan, eddig megúszták,.. Az ittas vezetésből szárma­zó balesetek többsége a fi­Nagyon fáj... ! Csütörtökön reggel Misi [ nem kapta meg szokásos i kávéadagját. A bóbitás nő­< vérke elmagyarázta neki, £ hogy a doktor bácsi látni j akarja Misikét, és ha jól ' viselkedik, később majd « ehet, ihat annyit, amennyi < belefér, és játszhat is ked- J vére. De Misi élt a gyanú­perrel: < — Megint szárit kapok... — pityergett. Eltalálta. Gerinccsapolás- ra vitték Misit. Aki vala­ha is átesett a lumbáláson, mindig a gerincében érzi annak fájdalmát A kórte­remben mindenki nagyon sajnálni kezdte Misikét. De hát ki ez a két és fél éves cigánygyerek? Min­denki azt hitte róla, hogy árva gyerek, mert se szülő, se rokon sose nézett felé­je. Később azonban kide­rült, hogy Misinek a közeli falvak e^gyik erdőszélén la­kik az anyja. Anyja? Ki­derült, hogy Misiké azért félszemű, mert a „jó” édes­anyja verés közben ki­nyomta a bal szemét. Hogy mi bűnt követhetett el a csöppség, nem tudni. De tény, hogy Misi a megsep- rűzés óta csak az egyik szemére lát. Arra sem na­gyon. Most akarják az or­vosok megmenteni, ezért volt szükség a lumbálásra. A kórteremben együtt fekszenek öregek, fiatalok és néhány gyerek. Amikor a még félszeműen is csi­nos cigánygyerekre néznek a betegek, elszorul a szí­vük. Misi nemcsak szoba­tiszta, de rendkívül játé­kos, értelmes teremtés. A nővérkék és a járó bete­gek elhalmozzák cukorká­val, süteménnyel, sok-sok játékkal. Ha a többi gye­rek szülője visz valamit a klinikára, Misi is kap be­lőle. Most bágyadtan pihen a nagy „szűri” után rácsos kis ágyacskájában. Hiába kínálják minden földi jó­val a többiek, nem nyúl semmihez sem. Lassan azonban Misit is elnyomja a fájdalomoldó álom. Hogy a jótékony álomtündér mer­re vitte sétaútjára Misikét, nem lehet tudni. Valószínű­leg elszáguldott vele az er­dőszéli putriba is, mert Mi­si egyszer csak felkiáltott álmában: — Mami, mamikám, töb­bé nem leszek rossz. Gye­re ide hozzám! Nagyon fáj... Tóth Szabolcs zeté&i napokon, valamint szombaton és vasárnap tör­ténik. Az első félévben legtöbb balesetet — 311-et — a sze­mélygépkocsivezetők, 197-et a tehergépkocsivezetők és 145- öt a motorkerékpárosok okoz­tak. Még egy nagyon is fi­gyelemreméltó számot mutat a félévi statisztika: legtöbb balesetet az 1—2 éves, illet­ve a 3—5 éves jogosítvány­nyal rendelkező nem hivatá­sos vezetők követnek el. Megyénkben több mint öt­venezer ember rendelkezik vezetői engedéllyel. Elsősor­ban rajtuk múlik: milyen lesz a második félév sta­tisztikája. Ne csak akkor közlekedjenek szabályosan, amikor rendőrt látnak. Garay Ferenc Rókayersenyek Az országos rádió Iránymérő bajnokságot öt fordulóban ren. dezl meg az Idén az MHSZ. Jú­nius végén a Miskolcon rende­zett Avas Kupa versenyein négy csapatban, Baranya rádióklub­jainak 12 tagja vett részt. Az ultrarövid hullámú kategóriában a harmadik helyre került Czlrá- ki Péter, a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalat klubjának ver­senyzője. A második fordulóra július 11-én Békéscsabán kerül sor, ahol az ultrarövid hullámú fel­nőtt női, ifjúsági, valamint fel­nőtt rövidhullámú kategóriák­ban egyaránt versenyeznek a baranyaiak. Az Alföld Kupa ver­senyeit július 18-án a veszprémi Balaton Kupa, július 25-én pe­dig a kecskeméti Hírős Kupa követi. Augusztus 15-4n kerül sor Budapesten a nemzeti és nemzetközi versenyre. Az ama­tőr rádiósok úgynevezett „róka- versenyen” vevőkészülékeikkel felkutatják a rejtett rádióadó­kat. Új párttagok Valamennyien példásan helytállnak Százkilencvenhárom párt­tagot vettek fel 1967 óta a szigetvári járásban, s a 193 közül egy sem volt, aki időközben meggondolta ma­gát, s a kilépését kérte. Szorgalmasan dolgoznak va­lamennyien, példásan helyt­állnak. A tagfelvétel legszebb, legtöbb hozzáértést kívánó szakasza, a leendő pártta­gok kiválasztása. Annak a megállapítása, hogy ki alkal­mas erre a bizalomra. Nagy emberismeretet kíván ez a munka, hiszen senkinek sincs a homlokára írva, mi válhat belőle. Csak az al­kalmasnak ítélt személyek cselekedeteinek, személyisé­gének gondos mérlegelése vezethet eredményre. Nézzünk egy példát a gyakorlatban! A szentdénesi kommunisták felfigyeltek ar­Parkok, fasorok, ligetek falun (1.) Elökertes házsor Görcsönyben Szokolai felv. Tisztaság, rend, szépség Virágágyások és libalegelők A baranyai falvak hatá­rozottan szebbek, mint akár­csak tíz évvel ezelőtt is. Többek között azért, mert zöldebbek, virágosabbak, portalanabbak is, mint ko­rábban. A megszépült utcák­ban, faluképben nemcsak a helybeli leli kedvét, de az átutazó is. Mecsekalját rózsagrupp­jairól, Pellérdet a tsz ma­jorhoz vezető szép nyárfa­sorról, Görcsönyt virágoktól tarka villasoráról, Bogád- mindszentet szép gömbaká­cairól, Vajszlót gondozott hő­si parkjáról, Csányoszrót vi­rágos kőtálairól, Sellyét ró­zsáiról, szegfűiről, violáiról, rózsalugas övezte parkjáról, Baranyahidvéget udvarok­ban díszlő fenyőiről, Dráva- szerdahelyt tavi tündérró­zsáiról, Turonyt illatozó mályváiról, virító muskátli­jairól, Szalántát szépen ápolt gömbakácsorairól, Belvárd- gyulát parkos utcarészletei­ről, Szederkényt olajcserje­sövényeiről, Bárt rózsás élő­kért jeiről, Dunaszekcsőt ezer­számra nyíló rózsatöveiről jegyzi meg az idegen. Ezekben a községekben, Baranya falvainak túlnyomó többségében a tisztaságot, kulturáltságot illetően forra­dalmi változások történtek 1961 óta. Azokon a helyeken, ahol a község adottságai le­hetővé tették, központi ösz­tönzésre okos kampányokat hajtottak végre. Művelődési házakat, bekötőutat, járdá­kat, törpevízművet építettek. A falu e legfontosabb teen­dői után napirendre kerül­tek az esztétikai kérdések: a házak, udvarok, utcák tisz­tasága, rendje, csinossága. Sok faluban azonban na­gyon kevés történt. Még olyan helyen is, ahol csak egy gazda van, mint Üszög- pusztán. A puszta ma Pécs és a megye szégyene. Meg­dőlt kapuoszloppal, gazos ár­kokkal, omladozó vakolatú épületekkel, rendezetlen gaz­dasági udvarokkal, gondo­zatlan ólakkal találkozik itt, Pécs kapujában az idegen. De azokon a helyeken is, ahol egyébként sokat tettek a falu csinosításáért, van ami kimaradt a figyelemből Ilyenek a haranglábak, pél­dául a kacsótai, a pásztor­házak, a vásárterek, a teme­tők, a régi hősi emlékmű­vek. És sokhelyütt, miután százszámra ültették el a fá­kat, a virágtöveket, megfe­ledkeztek gondozásukról. Sellye és Dunaszekcső kivé­telével talán nincs is olyan község Baranyában, amely­nek ne lenne takargatni va­lója. Vagy, az árokpart gazos, vagy az évelőket lepte el a gyom, vagy szemetes az ut­ca, a járda. Pedig a falu ma könnyebben rendbentartható, mint korábban. Régen: ahány ház, annyi szérűskert, ahová ki-behordták a szal­mát, szénát. Ma összehason­líthatatlanul kevesebb a ló is. Tartsák is jobban rend­ben az utcát: kaszálják le a dudvás árkokat, mert úgy­sem lesz belőle szénája sen­kinek és ne tűrjék, hogy kö- zületek szerte-széjjel hagy­ják felszereléseiket. A falu azonban, s főleg a falusi ház nem szálloda, ahol csak esznek, alszanak, laknak az emberek. Majd minden ház miniatűr üzem is egyben — a háztáji köz­pontja. Kudarcra van ítélve, bosszúságba és nevetségbe fúl minden kísérlet, amely a háztáji korlátozásával akar falut díszíteni. Más a bolyi kastélykert és más a csá- nyoszrói főutca. A falusi ut­ca: üzemi út. Azért, hogy az árvácska megmaradjon az árokszélen, nem lehet stráf- kocsin fuvarozni a tehene­ket a legelőre meg vissza. Márpedig nem egy olyan községe van a megyének, amelyben megtiltották a he­lyi tanácsok az állatok ki­hajtását. A megye egyik leg­szebb faluja, Nagynyárád. ahol valamikor százszámra fürödtek a libák a községet átszelő patakban, ma virágos, fásitott ugyan, de ennek el­lenére szomorúan fest. Mi­vel a tanács büntetés terhe mellett megtiltotta a libák utcára eresztését, Baranya libatenyésztésre legalkalma­sabb községében a parasz­tok döntés előtt állnak: a központi elgondolást támo­gassák-e, amely a háztáji termelés növelését szorgal­mazza, vagy nyugodjanak bele a helyi elhatározásba és ne tartsanak libákat Inkább lemondanak a jól jövedel­mező baromfitenyésztésről, mintsem ujjat húzzanak a helyi tanáccsal, amellyel ezenkívül semmi más bajuk nincs. A nagynyárádi példa sajnos nem elszigetelt jelen­ség. Több községben — Er- dősmecskén, Fekeden — bosszankodnak az emberek a baromfitartás ilyetén való korlátozása miatt. A túlbuz­gó községi tanácsok rendé­letei miatt egyre csökkenő háztáji baromfitenyésztés azonban nemcsak nekik okoz bosszúságot. A városi ember a baromfiárak növekedésén, pénztárcája apadásán mér­heti majd le az ésszerűtlen faluvirágosítás hátrányait. A háztáji fontosságát is figyelembevéve akkor mi le­het a cél? Ne legyen zöld, ne legyen virág a falusi ut­cán? — De legyen még több zöld, még több virág, csak mellette legyen helye a fa­lusi környezethez elválaszt­hatatlanul hozzátartozó liba­legelőnek is! Harsány! Márta ra, hogy Pósa József, a tsr­építőbrigád 25 éves dolgo­zója szorgalmasan dolgozik a munkahelyén. Családi éle­te rendezett, a fiatalember egész egyénisége, fellépése arról tanúskodik, hogy ki­egyensúlyozott tagja a tár­sadalomnak. Olyan minimumok ezek, amelyek minden párttagtól megkívántainak, bár koránt­sem nevezhetők elegendő­nek. A párttagoktól még egy nagy pluszt kívánnak: lé­gyen közéleti érdeklődési, 1 cselekvési készsége a köz­életi feladatok — más sza­vakkal a párt politikájá­nak — végrehajtására. Visszatérve Szentdénesre: ott is az volt a következő lépés, hogy megvizsgálták: van-e Pósa Józsefnek ilyen érdeklődése? örömmel ta­pasztalták, hogy igen. 'íöbb javaslatot tett például a különböző fórumokon a fa­lu ifjúsági életének megja­vítására, új és hasznosítható ötletekkel előálló embernek bizonyult a mindennapi munkában. A párttagok kiválasztását célzó munka következő fá- J zisa a cselekvési készség I megvizsgálása. Ezt úgy szok- : ták megoldani a szigetvári i járásban, hogy a kérdéses személyt megbízzák valami­lyen politikai munkával. A szentdénesi pártvezetőség például elmondotta Pósa Jó­zsefnek, hogy szeretnék, ha szocialista címért közdő bri­gád alakulna a tsz építő­részlegében. Megkérdezték: segítene-e a törekvés végre­hajtásában? A fiatalember igennel felelt. A következő szakaszban a pártvezetőségek értékelni szokták, hogy is hajtotta végre a megbízott ember a kérdéses feladatot, s ha a mér­leg pozitív, vagy a párt ve­zetősége kérdezi meg a „je­lölttől”, hogy nem gondolt-e arra, hogy felvételét kérje a pártba, vagy pedig a „jelölt” jelentkezik időközben. A leg­többször az utóbbi történik, mint Pósa József esetében is, aki nem sokkal a párt- megbizatás elvállalása után * beadta a kérelmét. A fiatalember eközben már bizonyított, hiszen sok elis­merő szót kap az építőbri­gád a tsz-vezetőségtől illetve közgyűléstől az utóbbi idő­ben, s a brigád jó munká­jában neki is része van, de a szentdénesi pártvezetőség — a járásban folytatott álta­lános gyakorlatnak megfele­lően — még mindig alkal­mat adott Pósa Józsefnek arra, hogy meggondolja lé­pését. Kezébe adta a párt szervezeti szabályzatát, meg­kérte, hogy tanulmányozza át alaposan, hiszen csak így tudja megítélni, mire vál­lalkozik. Miután ez megtör­tént, akkor került Pósa Jó­zsef kérelme a taggyűlés elé, mely egyhangú szava­zással felvette. Hangsúlyozzuk, hogy amit Pósa Józsefről szólva elmon­dottunk, az nemcsak Szent­dénesre jellemző, hanem az egész járásra. A leírtak min­denkit meggyőzhetnek arról, hogy miért állja meg olyan jól a helyét az utóbbi négy évben felvett 193 párttag. A sikerhez az is hozzá­járul, hogy a pártszervek evvel még nem tekintik be­fejezettnek a munkát. A Szigetvári Járási Pártbizott­ság például minden évben összehívja az abban az esz­tendőben felvett párttagokat és megkérdezi tőlük: hogy érzik magukat? Mi nyerte meg a tetszésüket? Vélemé­nyük szerint miben lehetne javítani és hogyan? Újabban az alapszervi párt­vezetőségek is kezdik átven­ni ezt a módszert. Nagyon hasznos és tanulságos pár­beszédet eredményeznek az ilyen találkozások, amelyek legfőbb eredménye abban foglalható össze, hogy az új párttagok már nem is érzik magukat újaknak, hiszen minden alkalmat és lehető­séget megadnak nekik arra, hogy gyorsan és könnyen beilleszkedjenek a pártszer­vezetek életébe. Magyar Lásd*

Next

/
Thumbnails
Contents