Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-08 / 158. szám
Ata: 80 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló xxvii.évfolyam,158.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja mo. július s„ szerda A tartalomból. Minden párt Makarioszt támogatja (2. old.) Elmúlt a táj (3. old.) Hatvan vízmű H a vízről hallunk mostanában, árral borított területek, rombadőlt falvak, elsodort utak, vasúti töltések képe idéződik fel bennünk. A víz és a nyomában járó pusztítás. Ám a víz nemcsak pusztít és nem is elsősorban pusztít. A víz olyan természeti kincs, amely nélkül elképzelhetetlen az életünk. Az pedig, hogy a konyhák, fürdőszobák vízcsapjain keresztül van jelen mind több család otthonában, természetes velejárója a fejlődésnek. A felszabadulás idején alig volt Baranyában néhány vízmű. A falusi lakosság zöme ásott kutakból jutott, többnyire szennyezett, egészségtelen vízhez. Az Országos Közegészségügyi Intézetnek az a megállapítása, hogy minden ásott kút valamilyen formában szennyezett, a baranyai kerekes-kutakra is vonatkozik. Ha vizük nem is mérgező, de mindenesetre szennyezett. A néhány évvel ezelőtt tett megállapítás óta Baranya községeiben milliókat fordítottak törpe vízművek létesítésére, vízvezetékek építésére. Az első törpe vízművek a legfelvilágosultabb falvakban épültek, ott, ahol előrelátóbbak voltak a tanácsok végrehajtó bizottságai, s eléggé okosak a lakosok ■ahhoz, hogy megszavazzák, elindítsák és saját hozzájárulásukkal is segítsék a munkát. Ha a lakosság 51 százaléka a vízvezeték mellett szavazott, kénytelen volt követni őket a kisebbség. Felvették a tízéves kölcsönt az OTP-től, összeszedték a családonkénti 3—5 ezer forintos hozzájárulást, és vizet, folyóvizet teremtettek a falunak. A vízműépítés különösen a hatvanas években vett nagy lendületet. 1945-től 1966-ig 23 vízmű épült a megyében. 1966-ban»nyolc, majd az azóta eltelt években újabb 26 vízmű létesült és az 1970-es esztendő végére 57 községi és három városi vízművel fog rendelkezni a megye. A nagyobb községek, mint Boly, Beremeed, Hosszúhetény, Pécsvárad, Siklós, Szentlő- rinc és Mágocs mellett ma már olyan aprónak számító településeket is üdvözölhetünk a törpe vízműves falvak között, mint Szentdénes, Nagypeterd, Orfű, Molvány, Téseny, Cserkút és Tengeri. Ha a végeredmény szép is, a vízművek létesítése nem volt ilyen egyszerű. Az „ellenállás” legcsúnyább példáját a sásdiakról jegyezték fel a megyei tanácson. Itt központi beruházásból fúrat- ták meg a kutat és állították fel a hidroglóbuszt, többmilliós ráfordítással. Állami pénzen elkészült a fővezeték is, az utcákba azonban már csak a vízműtársulás költségén lehetett volna a vizet bevezetni. Ha a tanácsnak vízmű kell — jelentették ki többen is — csinálja meg! Dencsházán is megépítették a fővezetéket, de amíg nem épült meg ezzel párhuzamosan tetemes többletköltséggel a másik is, nem tudták a vízműtársulást megalakítani. A Harkányban lakók sem szívesen hoztak áldozatot önmagukért. Mivel a községben üzemelő intézményeknek már korábban is volt vízvezetékük, a község lakói arra vártak, hogy saját anyagi hozzájárulásuk nélkül fogja ezt bővíteni a tanács. A szép példákból, amelyekből az derül ki, hogy saját felemelkedésük érdekében semmiféle áldozattól nem riadnak vissza a felvilágosult emberek, szerencsére több van. Legtöbb vízműves községben tetemes meny- nyiségű társadalmi munkát adott az építéshez a lakosság. Tengeri lakossága pedig azzal keltett feltűnést, hogy bejelentette: egyetlen fillért sem kémek az állami pénzből a törpe vízmű létesítéséhez, csupán egy mérnököt adjanak, aki megtervezi. A terv birtokában két hónap alatt elkészült a tengeri vízmű. A vízművek gyors építését gyakran akadályozta, hogy a „falu” és a „tsz” nehezen értett szót egymással. Külön vízmüvet akart a szövetkezet, amit kizárólagosan használhat és termelésének egyetlen cseppjét sem kell átengednie a falunak. Ahol vita támadt, tisztázni kellett, hogy a tsz, amely anyagi áldozatot hoz a vízmű létrehozásáért, erkölcsileg felelős azért, hogy tagjai mind jobb körülmények között éljenek. Mágocson, Geresdlakon, Vajszlón, Csányoszrón, Ka- posszekcsőn és Csikóstöttö- sön már a tanács, a tsz, és a lakosság összefogásából épültek a vízművek. A hol víz van, ott az első lépést már megtették a városiasodás felé és jöhet a következő, a csatornázás. A megye járási jogú városaiban, elsősorban Mohácson, további fejlesztésre vár a csatornahálózat. Csatornázzák Sásdot, Pécs- váradot, Sikondát, Beremen- det. Siklóst is. Most készítik elő, illetőleg tervezik Boly, Villány, Szentlőrinc és Sellye csatornahálózatát. A jó ivóvíz megteremtésében rendkívül sokat haladtunk, hiszen a meglévő 60 vízmű üzemeltetésével a megye lakosságának több mint a fele részesül a vízvezetéki vízellátás áldásaiban. A következő évek feladata lesz, hogy tovább fejlesszük a falusi vízműhálózatot, s ahol a vízművek már rendelkezésre állanak, Pécsvárad, Be- remend, Siklós és más példamutató községek nyomán tegyék meg a következő lépést az urbanizálódás felé. H. M. Losonczi Pál fogadta a finn küldöttséget Losonczi Pál, az Elnöki I Tanács elnöke kedden az Országház Munkácsy-termé- j ben fogadta a magyar—finn I barátsági hét alkalmából ] Jaakko Numminen oktatásügyi miniszter vezetésével ; hazánkban tartózkodó finn politikai delegációt. Losonczi Pál hosszabb közvetlen hangú eszmecserét folytatott a baráti finn küldöttség vezetőivel és tagjaival. Mindkét részről hangsúlyozták az európai biztonsági konferencia létrehozásáért kifejtett erőfeszítések jelentőségét. Egyetértettek abban is, hogy a kulturális, gazdasági, tudományos és személyes kapcsolatok bővítése mindkét nép érdeke. A finn vendégek, akik közül jónéhányan már korábban is jártak Magyarországon, mostani élményeikről beszámolva kiemelték a mindenütt tapasztalható gyorsiramú fejlődést. A látogatás után a vendégek megtekintették a Par- j lamentet, I Üzemről üzemre Megvalósulnak a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlások Tettyei esték (3. old.) Döntés az Ifjúsági Park ügyében (5. old.) télidő a vásáron (5. old.) Barátsági nagygyűlés Bukarestben Am Kossigin látogatása Ploiestiben A párt X. kongresszusa tiszteletére pótvállalásokkal gyarapodott a vállalatok, gyárak és üzemek szocialista brigádjainak év eleji vállalása. Figyelmüket a nemzeti jövedelem egy százalékos emelésére, az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Lezárult az első félév. Megkezdődött az értékelés, az eredmények összegezése. íme néhány eredmény: 2.8 MILLIÓ PÁR KESZTYŰ Közel kétezer főt számlál a Pécsi Kesztyűgyár 160 szocialista brigádja. Feladatukat már az év elején összekapcsolták a X. kongresszus tiszteletére indult versenymozgalommal. A gyár eredmény- tervének 5 százalékos emelését tűzte ki célul, ami másfél millió forint pluszt jelent. Ezzel az összeggel a nemzeti jövedelem emeléséhez kívánnak hozzájárulni. Az árvíz- károsultak számlájára 170 ezer forintot fizettek be. A szocialista brigádok önzetlen segítőkészségének tanúbizonysága: 48 gyermek üdültetését vállalták. A vállalat ez évi 2.5 millió pár kesztyű legyártását célzó tervét 300 ezer párral növelte. TÖBBÉT — TERMELÉKENYSÉGNÖVELÉSSEL A Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat 35 szocialista brigádjában 880 fő vállalta, ' hogy a nyereségtervet — kilencmillió forint, — 10 százalékkal túlteljesíti a termelékenység növelésével. ÖTMILLIÓS PLUSZ A Mohácsi Farostlemezgyár lamináló üzeme éves tervét 150 ezer négyzetméter lemezzel növelte. A lakkozó üzemrész alap- és segédanyagmegtakarításból valamint termelésnövelésből 1.2 millió forint többletet vállalt. A vállalat egy százalékos faanyagmegtakarítása évi 400 ezer forintot jelent. Az árvíz- károsultaknak a pénzsegélyen kívül négyezer négyzetméter farostlemezt szállítottak — a villamosüzem dolgozói vállalták hét új lakóház villanyhálózatának bevezetését. Előreláthatólag a 76 millió forintos nyereségtervet ötmillió forinttal teljesítik túl. ŰJ TERMÉK A VOPA-PANEL Másfél napi munkafelajánlással segítették az árvízkárosultakat a Pécsi Betonáru- gyár dolgozói. A vállalat pécsi, hirdi, és komlói gazdasági egységei az idei féléves eredménnyel rácáfoltak az elmúlt veszteséges esztendőre: a félévet ötmillió forintos nyereséggel zárták. A komlói egység kiegészítette az év eleji vállalását a kongresszus tiszteletére: az új termékből — a vopa panelből — százezer négyzetméterrel többet állítanak elő. Bukarest Kedd délelőtt az Alekszej Koszigin vezette szovjet párt- és kormányküldöttség a nagy ipari központba. Ploiestibe látogatott. Útjukra elkísérte őket Maurer miniszterelnök és Paul Ni- culescu-Mizil, a RKP VB és állandó elnökségének tagja. A szovjet vendégeket Ploiestiben a város lakosainak ezrei üdvözölték. Koszigin miniszterelnök elismeréssel szólt a meglátogatott üzemek magas műszaki színvonaláról és a Május 1. Kőolajipari Felszereléseket Gyártó Üzem vendégkönyvébe írt soraiban a szocialista országok együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. A delegáció később látogatást tett a Román Kommunista Párt Központi Bizottságában. A Központi Bizottság épületében Nicolae Ceausescu, a párt főtitkára, az Államtanács elnöke fogadta a delegációt. A román párt és kormány vezetői je-, lenlétében a találkozó után Ceausescu ebédet adott a delegáció tiszteletére. Délután a szovjet párt- és kormányküldöttség romániai hivatalos látogatásának fontos aktusára került sor: az államtanács épületében aláírták az új román—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A dokumentumot a tárgyalásokon részt vett két delegáció vezetője, Ion Gheorghe Maurer román és Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök látta el kézjegyével. Az aláírás után a kongresszusi palota nagytermében a szovjet küldöttség barátsági nagygyűlésen találkozott a román főváros dolgozóival. Szovjet—román szerződés Eredményhirdetés augusztus 20-án Aratóverseny Az elmúlt esztendei kihagyás után az idén ismét betakarítási versenyfelhívással fordult a Duna és a Karasica- menti Tsz-ek Területi Szövetsége a kombájnosokhoz és a bálagépkezelőkhöz. E versennyel szeretnék elősegíteni a nemzeti jövedelem egy százalékos emelése érdekében beindított munka-mozgalmat. Cél a betakarítási munkák gyors elvégzése, a szemveszteség, valamint a gépek javítási kiadásainak csökkentése. A szövetség a területén elért legjobb eredmények alapján három kombájnvezetőt és három bálagépkezelőt jutalmaz. A legjobb kombájnvezető 1200 forint, a legjobb bálagépkezelő pedig 700 forint jutalomban részesül. A betakarítási verseny eredményhirdetését és a jutalmak kiosztását augusztus 20-án, a szövetség székházban tartják. A szovjet.—román szerződést, amelyet Bukarestben kedden írt alá Alekszej Koszigin és Ion Gheorghe Maurer, 20 esztendőre kötötték. A szerződés kimondja, hogy „a Szovjet Szocialista Köztársaságé# Szövetsége és a Román Szocialista Köztársaság közötti örök és megbonthatatlan barátság, kölcsönös segítségnyújtás, sokoldalú szoros együttműködés, amely a szocialista internacionalizmus megingathatatlan elvein alapszik, megfelel a két ország népei I és az egész szocialista közös- i ség létérdekeinek”. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- I nyújtási szerződés előszavá- I ban a szerződő felek kifejeA réginél ötször nagyobb tavat létesítenek a sikondai völgy alsó részén. A gát már megépült, befejezés előtt áll a zsilip és rövidesen megkezdik a túlfolyó építését is. A tóba később halakat telepítenek. Erf> János felvétele zésre juttatják, hogy „szilárd szándékuk elősegíteni Európában és világszerte a béke és a biztonság megszilárdítását, az együttműködés fejlesztését az európai és más államokkal, függetlenül azok társadalmi rendjétől, és ellenszegülni az imperializmusnak, a revansizmusnak és a militarizmusnak.” Mint a szerződés hangsúlyozza, a felek „a jövőben is erősíteni fogiák a két ország népei között fennálló örök és megbonthatatlan barátságot és fejleszteni fogják a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Román Szocialista Köztársaság együttműködését politikai, gazdasági, tudományos, műszaki, kulturális területen, a testvéri segítségnyújtás, a kölcsönös előnyök, a szuverenitás és a nemzeti függetlenség tiszteletben tartása, az egyenjogúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján”. A felek kifejezték azt a szilárd eltökéltségüket, hogy megtesznek „minden i szükséges intézkedést bármely imperialista, militarista és revansiszta erő részéről fenyegető agresszió megakadályozására, a Varsói Szerződéshez tartozó államok határai sérthetetlenségének biztosítására és az agresszor visszaverésére.” „Abban az esetben, ha az egyik magas szerződő felet fegyveres támadás éri valamely állam, vagy államcsoport részéről, a másik fél, az egyéni vagy a kollektív védelemre való elidegeníthetet- | len jogát megvalósítva, az ENSZ alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően, haladéktalanul, minden rendelkezésére álló eszközzel, sokoldalú segítséget nyújt számára, beleértve a fegyveres támadás elhárításához szükséges katonai segítséget” — hangzik a szerződés egyik cikkelye.
