Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-07 / 157. szám

1970. július 7. Buti antmi napiö A lakosság áruellátásáról tárgyalt a SZOT Elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának Elnöksége hétfői ülésén Szurdi István belkereskedelmi miniszter és dr. Csikós Nagy Béla állam­titkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tájékozta­tója alapján a lakosság áru­ellátásával, a fogyasztási cikkek minőségével és ár­színvonalának alakulásával, a fogyasztói árreform végre­hajtásának tapasztalataival foglalkozott. A tájékoztató megállapítot­ta, hogy a kereskedelem az év első felében magasabb színvonalon, javuló kínálat­tal gondoskodott a lakosság ellátásáról. Az év első öt hó­napjában a kiskereskedelmi forgalom tíz egész öttized százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakét. Az élelmiszerforgalom a terv szerint alakult, ruházati cik­kekből kevesebbet, vegyes­iparcikkekből viszont csak­nem húsz százalékkal többet értékesítettek, mint tavaly, öt hónap alatt lényegében 700—800 millió forinttal több áru fogyott annál, mint amit a kereskedelem terve­zett Az áruellátás javulásá­hoz nagy mértékben hozzá­járult az import növekedése. A kereskedelem készlete május végén 4 milliárd Ft- tal haladta meg a tavalyit Sok a jogos panasz viszont az élelmiszerek minőségének romlása, a szavatossági időn túl forgalomba hozott cikkek miatt. Technológiai hibák miatt kifogásolták a bútorok nagy részét. A fogyasztói árszínvonal az elmúlt öt hónap alatt összességében 1,2 százalékkal volt magasabb a tavalyinál. Az élelmiszerek ára 0,4 szá­zalékkal, a tartós fogyasztá­si cikkeké 0,3%-kal csökkent, • a ruházati cikkeké viszont 2,5%-kal, az egyéb iparcikke­ké 3 százalékkal haladta meg a múlt évit Az utóbbi áru­csoportban a tüzelőanyagok ára csökkent. A kereskedel­mi vállalatok ármunkája összességében eredményes volt Egész sor termék fo­gyasztói árát a beszerzési ár emelkedése ellenére sem nö­velték. Külön foglalkozott a SZOT Elnöksége a zöldség-, gyü­mölcs-ellátással, a piaci fel­hozatal alakulásával. Megál­lapította, hogy a korai zöld­ségfélék 3—4 hetes késését a lakosság kevésbé érezte meg. Az idénycikkek bolti és piaci árszínvonala együt­tesen országosan 10 száza­lékkal alacsonyabb volt, mint tavaly. Ezen belül a burgo­nya ára 2 százalékkal, a ha­zai gyümölcsöké 57 százalék­kal csökkent. Ez kedvezőnek tekinthető, de a jelenlegi zöldség- és gyümölcsárak a korábbi évekhez képest is magasak. A tavaszi primőr­áruk többségének árszínvo­nala is meghaladta a tava­lyit •• Ülést tartott a Megyei Tanács A művelődésügy öt esztendeje Javaslatok napközis étkeztetésre, az óvodák fenntartására, német nemzetiségi diákotthon létesítésére „Baranya közoktatása és közművelődése a III. ötéves terv időszakában főleg tar­talmi vonatkozásban fejlő­dött. Jelentős eredmények születtek az iskolareform megvalósításában: javult az iskolák kapcsolata az élettel, a reformtantervek és tan­könyvek bevezetésével kor­szerűbb lett az oktatás tar­talma és hatékonyabbá vált a szocialista nevelés. A nép­művelésben az Országos Népművelési Tanács által kiadott irányelvek gyakorlati megvalósításával javult a világnézeti-politikai nevelés, erősödött a közművelődés termelési irányultsága és jó eredmények születtek a köz­ízlés fejlesztésében, a művé­szeti nevelésben. A fejlődés azonban a rohamosan növek­vő minőségi és mennyiségi követelményekkel — korsze­rű szemlélet, intézményháló­zat, felszerelés, szakember- ellátás, új módszerek — nem tarthatott lépést” — így kez­dődött tegnap délelőtt a Me­gyei Tanács ülésén a műve­lődésügyről, illetőleg annak IV. ötéves tervbeli célkitűzé­seiről szóló jelentés, melyet egyebek között tegnap tár­gyalt a Megyei Tanács. Bár ebben a néhány mondatban benne van a lényeg, hadd idézzünk még néhány ered­ményt: Négy év óta közel 5 szá­zalékkal — 90 százalékra — javult a szakrendszerű okta­tás aránya, melynek orszá­gos átlaga 94 százalék. Ja­vult az általános iskolák ne­velőellátása az által, hogy fejlődött a szakos tanárel­látás és csökkent a képesítés nélküli nevelők száma (233- ról 121-re). A pályázati rendszer bevezetése óta azon­ban újra sok képesítés nél­küli nevelőt kénytelenek al­kalmazni, a pálya elnőiese­dése és ezzel összefüggésben a gyermekgondozási segély igénybevétele miatt, valamint azért, mert bár a tanácsok rendkívül sokat tettek — la­kásvásárlás, építés, jutalma­zás, rendkívüli feljebbsorolás — a pedagógusok életkörül­ményeinek javítása céljából, mégis sok — egy évben 90 — pedagógus hagyja el a pá­lyát Az általános és középisko­lák felszerelése fejlődött, korszerűsödött, de a tantervi előírásokat nem éri el, külö­nösen az általános iskolák­ban. A középiskolai ellátott­sággal országos második, az általános iskolákéval orszá­gos utolsó helyen állunk, utóbbi oka a sok kis falu sok kis iskolája. Ugyanak­kor a tv-akció eredménye­képpen 230 új készülékkel gyarapodott a megye, s így ebben az ellátás száz szá­zalékos. A III. ötéves terv­ben a beruházásból tervezett közoktatási fejlesztést összes­ségében túlteljesítették, főleg a helyi fejlesztési alapok se­gítségével. Felépült, illetőleg befejezés előtt áll 116 álta­lános és 22 középiskolai tan­terem, 14 napközis terem, 80 középiskolai kollégiumi férő­hely. A tanteremépítés kö­vetkeztében 227-ről 168-ra csökkent a szükségtantermek száma. Az országban elsők között szervezték meg a Me­gyei Pályaválasztási Tanács­adót. A minisztériummal kö­zösen megkezdték a szocia­lista munkaiskola 9 éves kí­sérletét Szentlőrincen. Az ál­talános iskolai felnőttoktatás viszont közel 50 százalékkal csökkent, ami azért baj, mert az arra köteleseknek 20—24 százaléka nem fejezi be az általános iskolát 16 éves ko­ráig sem. A népművelés jelentős eredményei közé tartozik többek között a közízlés for­málása és a művészeti ne­velés. A képzőművészeti ne­velés céljára például a me­gye városaiban, községeiben, üdülőhelyein 5 év alatt 30 köztéri szobrot és emlékmű­vet és 10 más jellegű képző- művészeti alkotást állítottak fel. A múzeum Modem Ma­gyar Képtára 1843 képpel és grafikával, 222 szoborral és kisplasztikával gyarapodott. A Magyar Játékfilmszemle nézőinek és résztvevőinek száma 16 ezerről 24 ezerre nőtt. Hosszan lehetne sorolni az eredményeket, azonban a Megyei Tanács nem csak ezekről, hanem inkább a IV. ötéves terv művelődés- ügyi célkitűzéseiről tárgyalt. Ennek lényege: figyelembe venni a megye általános fej­lődését, különös tekintettel a települési arculat változásá­ra. egy általános iskolai német nemzetiségi diákotthonra. Puskás Istvánná: A helyi tsz-ek közösen tartsák fenn a napközis konyhákat, s ez­zel szélesebb körben lehes­sen étkeztetni a falvak la­kosságát. Zajlik a vásár Végül Palkó Sándor vb- elnök felhívta a figyelmet többek között arra, hogy amit ez a tanács megszavaz, azt a következő tanácsnak kell majd megvalósítania, s ez nagy felelősséget jelent. Olyan határozatokat kell hoznunk, amelyek anyagilag megalapozottak és végre­hajthatók. A Megyei Tanács ezen kí­vül megvitatta az 1969. évi költségvetési gazdálkodás és fejlesztési alap pénzügy' végrehajtását. Földessy Dénes A finn kereskedelmi szakemberek a cserküti gépjavító kiállításánál Elöl, balról: Reino Survonen, Voltto Talonén és Veikko Pajunen a lahtl vásár műszaki vezetője, igazgatója, igazgatósági tagja, mind hárman Lahti város tanácsának tagjai is A húszezredik látogató A vásár kinőtte kereteit — Sikert arat a Sopiana fröccsöntője Koktél a Pannónia bárban A jelentés vitáján több figyelemreméltó javaslatot hallottunk. Dobos József: A felnőtt- oktatás helyett arra kell összpontosítani a figyelmet, hogy a lakosság már iskolás korban elvégezze tanulmá­nyait, s ne legyen a megyé­ben 20—24 százalékos a be­fejezetlen általános iskolai bizonyítványok aránya. Geosits Sándor: Az általá­nos iskola sikeres elvégzése az óvodába járással kezdő­dik. Ezért a községek ter­melő szervei segítsék az óvo­dák fenntartását, s ez nekik később minőségi szakmun­kásgárdában fizetődik ki. Jó erre a bogádi tsz példája, ott ezt teszik. A gyakorlati oktatást pedig úgy irányít­sák, hogy segítsék vele a szertárfejlesztést. Végül: Me- cseknádasdon szükség van Galkó Mátyás nyugdíjas bá­nyásznak, aki Vasasról érke zett a vásárba és elsősorbai a jugoszláv bútorokra vol kíváncsi. Molnár György vásárigazgató és Stephan FriS köszöntik és meg­ajándékozzák a húszezredík látogatót Hűvös, szeles idő fogadta vasárnap reggel a Pécsi Ipa­ri Vásár látogatóit. Ahogyan javult az idő, egyre sűrűbb tömegek érkeztek, a délutáni divatbemutatókor már tu­multuózus jelenetekre került sor. (Talán jobban oda kel­lett volna figyelni és hama­rább beavatkozni, mert a kényszerű tolongás nem egy látogatónak kedvét szegte. Az igazsághoz tartozik azon­Akik a hírekben szerepelnek MOLNÁR QYÖRQY Hír: Molnár Györgyöt, s Me­gyei Tanács Ipari osztályának volt főmérnökét június lS-ével a Dél-Dunántúli Cipőnagykereske­delmi Vállalat igazgatójává ne­vezték ki. Üj területéről, hogy pél­dául miért rosszak egyes ha­zai cipők, nem akarom kér­dezni, hiszen egyelőre csak „félállásban” a Cipőnagyker igazgatója. Ezekben a na­pokban inkább a Köztársa­ság téri iskolákban, a Pécsi Ipari Vásár területén talál­ható meg. Molnár György a vásár főrendezője. A vásárirodában pokoli a hőség, kicsi a helyiség, meg­reked a levegő. A beszélge­tés ismételten megszakad, percenként nyílik az ajtó, nyüzsög a vásár, a főrende­zőnek intézkednie kell. Mol­nár György, mintha életraj­zot vetne papírra, címsza­vakban felmondja életének fontosabb állomásait. Tizenhárom éves kora óta párttag. Szinte hihetetlen, de ott van a bejegyzés, a ki­állítás kelte a párttagsági könyvben: 1945. Jóformán még gyereknek számít, ami­kor 1947-ben Barcson, a já­rási pártbizottság tagjaként ifjúsági szervezője a Magyar Ifjúság Népi Szövetségének. Tizennyolc éves koráig sok­sok szervezési feladatot ka­pott, ekkor, 1950-ben önként belépett a néphadseregbe. A légierőknél szolgált. A pálya 1953-ban megtörik. Gépkocsi- vezető lesz a pécsi ÉPFU- nál. Mindent újra kell kez­deni. 1955-ben felveszik a mis­kolci műszaki egyetemre, nappali tagozatra. 1957-ben, amikor az első lánya meg­születik, otthagyja Miskol­cot, a Mecseki Ércbányászati Vállalatnál mint raktáros helyezkedik el. Az egyetemet levelezőn folytatja és meg­szerzi a gépészmérnöki dip­lomát. Az Urántól a Megyei Tanács 1966-ban kéri ki, egy évvel később már főmérnöke az ipari osztálynak. — Így lettem vásárrende­ző és itt, a tavalyi ipari vá­sáron kóstoltam bele először a kereskedői szakmába. Hi­szen minden vásár egy nagy piac — mondja Molnár György, aki most már gé­pészmérnöki diplomájával igazgató egy nagykereske­delmi vállalatnál, tehát tu­lajdonképpen kereskedő. — A vásár mindenek előtt, most erre kell koncentrálni. De bizonyára vannak már el­képzelései új munkaköréről? — Természetesen. A lakos­ságnak minél olcsóbb és na­gyobb választékot adni ci­pőkből. — mi — ban az is, hogy ez a vásár máris kinőtte jelenlegi ke­reteit, s az sem kizárt, hogy jövőre a rendezőknek más hely után kell nézniük. Vasárnap, a koradélelőtti órákban lépett be a vásár kapuján a tízezredik látoga­tó. Mischl József, a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozója, építésve­zetője. Szekszárdról érkezett Pécsre, évzáróra, az építő­ipari technikum levelező hallgatója. Mivel még volt idő 10 óráig, gondolta, be­ugrik a vásárra egy adag sülthurkárá. Tavaly már járt a vásáron, az idén azonban nem ott van a bejárat, ahol tavaly. A szekszárdi építés- vezető elkezdett keringeni a vásár körül, s mire megta­lálta a bejáratot, tízezredik lett. A kapuban a vásár ren­dezői és a Bács—Szolnok megyei Vasműszaki Nagyke­reskedelmi Vállalat képvise­lője várták ajándékcsoma­gokkal. A késő délutáni órákban érkezett a vásárba a húsz­ezredik látogató. Jó helyre került, ahogy szokták mon­dani, az ajándékcsomag, ben­ne a tízmázsás szénutalvány és az 500 darab blokktéglá­ra szóló utalvány, továbbá a jugoszláv snapsz. Ez utóbbit a Caéaki szeszfőzde képvise­lője, Stephan Friä adta át — SZARATOV hűtőszekrény- hez ajándék szódasztfönt adunk. BAJ CS Y-ZSILIN SZKY u. 39. (Ipar u. sarok.) (x) * Lahti háromtagú kereske­delmi szakbizottsága szom­baton már megtekintette i vásárt, vasárnap ismét ot találkoztunk velük. Elmond ták, nagyon tetszett a vásár különösen a szén- és ércbá­nya pavilonja. Mindjár megjegyezték, meglepte őket hogy a magyar kiállítói mennyire nem kereskedők Csak a jugoszlávoknál ta­pasztalták: mindjárt kínál­ták, mindjárt el akarták ad­ni a portékát. A finnek re ményüket fejezték ki, hogy egyszer Lahti termékei is parádéznak a pécsi vásáron Üzletkötések. Szombat óta két üzletkötésről hallottunk A Kontakta Alkatrészgyár­nak annyira megtetszett s Sopiana Gépgyár fröccsöntő célgépe, hogy tízéves idő­szakra előre lekötötte a ka­pacitást. A másik: A Pécs— Szekszárdi TÜZÉP 43 millió darab kisméretű téglát ren­delt a Baranya—Tolna me gyei Téglaipari Vállalattól. Ezenkívül természetesen foly­nak az üzleti tárgyalások, a vásár időtartama alatt még számos szerződés aláírására sor kerül. A Magyar Kereskedelmi Kamara részvételéről már írtunk. Szerdán Pécsre vár­ják a kamara vezérkarát. Ezen a napon mutatják be ugyanis a Made in Hungary filmet, majd délután 4 óra­kor a Pannónia Szálló bár­jában koktélt rendeznek. A kamara másik, ugyancsak szerdai eseménye, az ener­giahordozó ipari szakbizott­ság megalakulásának előké­szítő tárgyalása, amelyet a Mecseki Szénbányáknál tar­tanak. Csütörtökön a kama­ra vezetői a Horvátországi Kereskedelmi Kamara kép­viselőivel tárgyalnak a ju­goszláv kishatármenti áru­csereforgalom fejlesztésének lehetőségeiről. A tárgyalá­soknak két lényeges pontja lesz: 1. Észrevételek, illetve javaslatok a jelenleg érvény­ben levő kishatármenti áru­lista felülvizsgálatára, tekin­tettel az októberi államközi tárgyalásokra. 2. A kishatár­menti árucsereforgalom ke­retében Pécs—Eszék kölcsö­nös kiállítás, hasonlóan a Szeged—Szabadka kapcsola­tokhoz. Mlklósvári Zoltán i 1

Next

/
Thumbnails
Contents