Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-29 / 176. szám
1970. Július 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Szeptemberben indul a közgazdasági tagozat 110 első éves — Székhely: az egyetem központi épülete Vállalati szintű közgazdászokat képeznek A pécsi közönség jól tud- ia már, hogy a következő tanévben a ..diákvárosban'’ valamivel több gólya járkál majd, mint az előző években: az új, most induló köz- gazdasági tagozat diákjai. A szervezés most már olyan stádiumban van, hogy csaknem minden kérdés eldőlt, s eldőlt a legfontosabb is: az orvosegyetem augusztus folyamán megkezdi a költözködést az új elméleti j tömbbe, s így a központi j épület első emeletét át tud- ! ják adni az új intézménynek. A dékáni jogkörrel fel- | ruházott tagozatvezető, dr. Hoóz István egyetemi tanár ezekben a nyári napokban is hivatalában intézi az induló tagozat nem éppen könnyű ügyeit. — Bár az előzmények nagyjából ismertek, hadd kérdezzük meg: milyen körülmények döntötték el a pécsi tagozat megindulását? — Azt mindenki tudja, hogy az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a különböző gazdasági szervek közgazdász-igénye. Olyan mértékben, hogy a szükségleteket a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem már* nem tudja kielégíteni, még akkor sem, ha a maximális fejlesztést végrehajtja. A Gazdasági Bizottság igénye szerint 1980-ig 18 ezer közgazdászt kell képezni. Márpedig az egyetem évente 900—1000 diplomást bocsájt ki, beleértve az esti és levelező tagozatot is. Másfelől viszont a képzett hallgatók Tö-^-SO százalékára Budapest tartott és tart igényt, így tehát a fejlesztésnek olyan lehetőségeit kellett megkeresni, amelyek a vidék közgazdász-ellátását megoldják. Pécs mellett a már kialakult egyetemi-főiskolai rendszer és főként a személyi feltételek szóltak. Mi természetesen a közgazdász-képzés gondjain túl arra is gondoltunk, hogy jó lenne, ha a pécsi egyetemnek még egy kara lehetne, s a közgazdaságtudományi és a jogtudományi kar révén létrejöhetne Pécsett a kétkarú társadalomtudományi egyetem. Új kart azonban csak a Minisztertanács létesíthet, ami hosszú adminisztrációs utat is jelent, s hogy ezt megtakarítsuk, s legalább két évet nyerjünk, a Művelődésügyi Minisztérium Pécsett létrehozta a Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett nappali tagozatát. Természetesen az oktatás megindulása után megindítjuk az eljárást, elkészítjük a kérelmeket, amelyek az új kar létesítéséhez szükségesek. — Mint a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozata, milyen szakembereket képez majd a pécsi tagozat? — A képzés igen korszerű lesz, bizonyos fokig megelőzi a közgazdasági egyetem most megkezdődött korszerűsítését. Mivel az idén csak elsőéveseink lesznek, s ott a képzés inkább alapozást jelent, ez megegyezik a budapesti képzéssel. A második évben aztán két szakra bomlik az évfolyam, vállalati tervező, elemző, illetve piacszervező szakokra. Vagyis vállalati szintű közgazdászokat képezünk majd. A harmadik évfolyamon ismét tovább tagozódnak a szakok, ma még nem tudjuk, mik lesznek ezek, valószínűleg ipar, mezőgazdaság, esetleg belkereskedelem és pénzügy. — Milyen az érdeklődés az új tagozat iránt? — Jellemző, hogy a 100— 120 helyre 450 jelentkező volt. A meglehetősen szigorú felvételi vizsgán 190-en feleltek meg. Végül a területi elv érvényesült a felvételnél, azokat, akik a környező megyékből Pestre jelentkeztek, ide, akik viszont az ország távoli részéből hozzánk jelentkeztek, Budapestre vették fel. Mivel az első évben egységes a képzés, ez semmiféle hátrányt nem jelent, s ha valaki a későbbiekben olyan szakot választ, ami csak Budapesten van, átmehet oda. Af továbbiakban is ezt az elvet érvényesítjük majd a felvételeknél. — Egy intézmény beindulása ezerféle apró ügy megoldását feltételezi. Mondana ezekről valamit? — A kollégium gondját egyelőre megoldottuk, idén ezzel már nem lesz probléma. Az orvosegyetem rektori hivatalának, tanulmányi osztályának, hivatalainak kiköltözésével megkapjuk az első emeleti szárnyat, az pillanatnyilag elég lesz az oktatás lebonyolításához. A gondok jövőre jelentkeznek majd, amikor kétszeresére nő a létszám az új elsőévvel, de máris megállapodtunk a Zippernovszky technikummal, hogy néhány helyiséget kölcsön kapunk tőlük oktatási célra. Az orvoskar elméleti intézeteinek át- települése csak 1972-re várható, akkor mi további helyiségeket kapunk. Hogy véglegesen hogy alakulnak a hely-problémák, sokmindentől függ, az évfolyamonkénti 120-as létszámot azonban addig semmiképpen nem növelhetjük, amíg ilyen gondjaink lesznek. Csak egy példa: a nyelvoktatás tizes csoportokban történik, elképzelhető, hogy ez milyen helyiség-igényekkel jár. Mindamellett nem látok súlyos gondokat ebben az ügyben sem. Ami az oktatói személyzetet illeti, a kinevezések részben megtörténtek, részben augusztusban várhatók. Egyelőre 20—22 oktatónk van, ez elegendő, a végleges létszám valószínűleg 40 lesz. Szervezeti felépítésünk az ésszerűség jegyében úgy alakul, hogy egyes tanszékek, intézmények közösek lesznek a jogikarral, így például a könyvtár, a tornacsarnok vagy a gazdasági hivatal. A későbbiekben is, azokat a tanszékeket, amelyek mindkét egyetemen szükségesek, logikus megoldásként, „elosztjuk” egymás között. A tagozatnak négy tanszéki csoportja lesz: a közgazdaságtani, a gazdasági-módszertani, a vállalatgazdaságtani és a piacszervezési (marketing). Amikor majd létszámban is felfejlődnek ezek a tanszéki csoportok, az egyes tanszékek fokozatosan kiválnak. — Milyen lesz a kapcsolata a tagozatnak a helyi vállalatokkal, intézményekkel? — Erre akkor lesz nagy szükség, amikor a hallgatók gyakorlati képzésére is sor kerül. Az egyetem arra tö- j rekszik, hogy a különféle vállalatok szakembereit minél szorosabban, hatékonyabban bekapcsolja az oktatómunkába is, akár az egyetemi gyakorlatok vezetésébe, akár a hallgatóknak a helyszínen végzendő gyakorlati munkájába. H.E. Tudományos együttműködési tervezet Pécs és Újvidék között Ez év tavaszán a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként Magyarországon tartózkodott Lobi Ái-pád, az újvidéki egyetem tanára, aki Pécsett igen érdekes előadást tartott a második világháború alatti bácskai agrárpolitikáról. A professzor meghívásának egyik célja volt, hogy tárgyalásokat folytathasson a Magyar Tudományos Akadémia Dunántúli Tudományos Intézetével. A tárgyalások eredményeként több évre szóló tervet készítettek a Pécs és Újvidék közötti tudományos munkára. Eszerint a Dunántúli Tudományos Intézet az újvidéki Hungarológiai Intézettel, továbbá a Vajdasági Történelmi Intézettel, valamint az újvidéki egyetem bölcsészettudományi kara néhány tanszékével kooperációs munkálatokat kíván végezni. A távlati terv szerint a magyarországi kutatók a saját területükön, a jugoszláviaiak pedig ugyancsak a saját területükön oldanák meg a közös problémákat a föld- tajz-, a történelem- és néprajztudomány területén. Lehetővé kívánják tenni tudományos kutatók, tudósok cseréjét is a négy intézmény között. Gazdaságföldrajzi vonatkozásban a Dunántúli Tudományos Intézet évek óta foglalkozik az építőanyagipar földrajzi elosztásával, területünk nyersanyagadottságaival, a nyersanyag és a gyártmányok piaci viszonyaival. Ebben a vonatkozásban tehát érdekes lenne az európai hírű jugoszláviai, beocsini cementipari vállalkozás múltjának, fejlődésének, jelenlegi helyzetének, valamint a nálunk átalakítás alatt álló bere- mendi cerhentgyár racionális piaci területének kutatása. A tervben szerepel a településföldrajzi sajátosságok kutatása a délszláv és a magyarlakta területek érintkező sávjain. Ezen kívül a talaj- és a belvizek helyzetének feltárása, talajvíztérképek készítése és a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazása. Néprajzi tekintetben az Intézet nagy gondot fordít a Duna baranyai és Tolna megyei szakasza sajátságos ártéri gazdálkodására. Jugoszlávia bácskai részeinek néprajzosai ezért az Intézet eddigi munkálataira támaszkodva, hasznosan működhetnének együtt a pécsi néprajzosokkal. A pécsieket különösen érdekli az északbánsági magyarság néprajza mind tárgyi, mind pedig folklorisztikai szempontból. Történelmi, néprajzi, művelődési- és nemzetiségpolitikai áttekintést nyújthatnak a két ország érintkező sávjain élő sokacokról, bunye- vácokról, magyarokról; nyelvészeti szempontból a déldunántúli magyar és szerb- horvát nyelvjárások kölcsönhatásáról. Együttes erővel szintézist hozhatnának létre a magyar és szerb művelődéstörténeti kapcsolatokra nézve az utolsó három évszázadban (1670—1970). A terv szerint a pécsi és a jugoszláviai intézmények közötti közös együttműködés megkezdésére ez év második felében kerülhet majd sor. Tíz éves a mozsgói óvoda. A Jubileum alkalmából a járási és a városi tanács hétezer forint értékű játékot vásárolt az óvodának. Gépbe táplált szőttesminták Ormánsági szegíűs, lakácsai madaras A részlegvezető: a népművészet mestere ták: a vasút biztos állást ad. Apám vasutas volt, állomás- vezető, egész gyerekkoromat Baranya különféle tájain éltem le. Gyakran jártam a házakban, ahol télen az asz- szonyok szőtték a régi szőtteseket ... Tősgyökeres somogyi magyar család sarjaként így került közel a baranyai nemzetiségek népi díszítőmotívumainak a világához is — ma is nagyon sok sokac mintát használ. Lakócsait, orrmán ságit, néha sárközit is — a tavalyi első díjas szőttes falvédőjének alapmotívumát például egy sárközi bábostól „leste el”. Egy csikós anyagot is mutat — ősi magyar minta ez a palmettás, hajdan a pásztorok díszítették vele bőrtarisznyájukat. Ezzel az anyaggal rendezték be a moszkvai magyar éttermet. — Mivel csinált divatot eddig? — Hát a bordürös szoknya, az igen nagy divat lett. Most pedig ezek a bútorszövetek... — Van saját néprajzi gyűjteménye? — Nekem nincs, de a szövetkezetnek van. És ha kíváncsi vagyok egyébre is, hát bemegyek a múzeum néprajzi osztályára, ott mindent megtalálok. — Miben tér el a régi, a hagyományos szőttesektől? — Természetesen a technikában, nálunk csak géppel érdemes dolgozni. Ámbár minden minta azért nem táplálható be a gépbe ... Másrészt eltér az ember annyiban, amennyiben szükséges, hogy a modern lakáskultúrában felhasználható legyen az ősi szőttes, illetve annak változata. A kapualjban már hallatszanak a zajok, de - hátul a szövőműhelyben teljesednek ki igazán: hat jókora szövőgép jár fülsiketítő hanggal, a hetedik is csak átmenetileg hallgat. Ez Szalavári Imre szűkebb birodalma, a Háziipari Szövetkezet itt bent dolgozó szövőrészlege. Szalavári Imre rendelkezik a Szocialista Kultúráért kitüntetéssel, a Népművészet mestere címmel. Az országos népi szőttes pályázatokon az utóbbi években hét alkalommal nyert első díjat, ötször másodikat, nyolcszor harmadikat Az idén elsőízben kiadott nagydíj is az övé lett. A népművészet mestere „civilben” kék munkaköpenyt visel, s földbesüppedt kis irodájában szakasztott olyan íróasztala, széke, naptára, miegyebe van, mint amilyen más kisüzemek részlegvezetőinek szokásos. A fiókjából kis egybefűzött mintakollekció kerül elő, s noha egy ormánsági ősi minta változatai ezek, a kerek cédulán mégis ez áll: „Bogád”, Dess: 60, 130 cm sz. Egy téglaszínű anyag szürkével, téglaszín zölddel, majd barnával, majd kékkel, aztán sárga feketével és sárga bordóval — azaz piros és fekete színekből összeszőtt mintával. A technológiák, cikkszámok és ehhez hasonlók mögött azonban mégis egy népművész rejtőzködik, gondolom, s megkérdem: — Mikor és hogyan kezdett szőni? — Huszonöt évvel ezelőtt — válaszolja — s első sikereimet exkluzív szövetekkel arattam, amiket a pesti Váci utcába szállítottak.., Nos, azután mégiscsak az történt, hogy Szalavári Imre, az exkluzív szövetek tervezője és készítője a népművészet felé fordult. Igaz, üzleti okokból. A szövetkezet — aminek alakulása, vagyis 1952 óta tagja — másképp nem tudott volna a gyárak mellett létezni, csak úgy, ha új és új termékekkel áll elő. A falvakból akkortájt kezdték felvásárolni a népi kéziipar termékeit. Szalavári Imre, aki akkor még Hosszúhe- tényben élt és dolgozott, megkísérelte átültetni a népi szőttesek mintáit a gépi technikára. Egyre többet és többet tervezett és szőtt, egyre inkább csak ezzel foglalkozott, s lassan, apránként ju- : tott el ennek a munkának a művészi magaslataiig. Nem minden előzmény nélkül ugyan: — A pécsi Széchenyi gimnáziumban végeztem hajdanán, s a rajztanárom külön is foglalkozott velem. Szerettem rajzolni, festeni, tervezni. A pályaválasztásomat először mégis az befolyásolta, hogy akkoriban úgy tartotEIső lépés az automata írógép felé Magyar beszédhangelemző gép született A közvetlenül diktálásra működő automata írógép megszerkesztése egyelőre még a tudósok vágyálma. A Magyar Tudományos Akadémia akusztikai kutató csoportjának kísérletei azonban ezen a téren rendkívül biztatóak. A Magyar Tudományos Akadémia akusztikai kutató csoportja ugyanis dr. Tar- nóczy Tamás professzor irányításával elkészített egy olyan készüléket, amely — mint ezt a legutóbbi tokiói nemzetközi akusztikai kongresszuson is elismerték — több szempontból mindeddig páratlan a világon. Jelenleg a legkorszerűbb elektronikus számítógép számára is szinte megoldhatatlanul bonyolult feladat az egyes hangok számtalan fizikai jellemzője közül kiválasztani a leglényegesebbet, a hang „besorolásának” döntő tényezőjét. Ebből a szempontból az agy legalább milliószorta nagyobb teljesítményre képes, mint a „legokosabb” számítógép. De még ennek a feladatnak esetleges megoldása után is kérdéses, tud-e majd boldogulni a gép a hadaró, a selypítő, vagy egyéb nem teljesen szabályos beszéddel. A magyar készülék már megoldott két olyan feladatot, amellyel külföldi versenytársai eddig hiába birkóztak. Az egyik az, hogy ez a készülék egyformán használható a férfi és a női hangok felismerésére, ami nagy eredmény, mert például a férfi á és az e, a gépek számára könnyen összetéveszthető a női o, illetve é hanggal. Éppen ezért külföldön eddig csupán olyan készülékeket tudtak előállítani, amelyek vagy csak a férfi vagy csak a női beszédet „értik”. Ezenkívül ez a magyar berendezés túlteszi magát az egyéni ejtési, hang- hordozási, tónusbeli különbségeken is. Mind a kilenc magyar magánhangzót pontosan felismeri, csak a hosz- szú és a rövid változatok között nem tud különbséget tenni. A készüléket most olyan irányban fejlesztik tovább, hogy a folyamatos beszéd közben képes legyen megszámolni a felismert magánhangzókat. A készülék egyébként legkönnyebben azokon a'nyelveken „ért”, amelyekben szabályos egymásutánban egyenként változnak a magán- és mássalhangzók. Ideális számárá a polinéziai, a japán, az olasz és a finn nyelv, a legnehezebb pedig az angol, ahol a kettős hangzók szétválasztásával csaknem képtelen lesz megbirkózni. A magyar szakemberek szerint elképzelhető, hogy három évtized alatt megszü- lethetik az élőbeszédet közvetlenül rögzítő automata írógép. AZ építőipari szállítási vállalat Pécsi Üzemegysége a KPM Autóközlekedési tanintézettel közösen hivatásos személy- és tehergépjármüvezetoi tanfolyamot indít. A tanfolyam költségeit az üzemegység vállalja és azt előre kifizeti. A tanfolyam ideje alatt az Üzemegység gépjárművezetéssel és ezzel kapcsolatos műszaki ismeretekkel összefüggő munkakörben foglalkozást biztosít. Jelentkezni lehet: az üzemegység munkaügyi osztályán, szombat kivételével. PÉCS, MEGYERI U. 50. Megközelíthető: 10-es és 40-es autóbusszal.
