Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-28 / 175. szám

4 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1970. július 28. I I I ! 28 KEDD Szeretettel köszön tjük névnapjuk alkalmából Szabolcs nevű kedves olvasóinkat A Nap kél 4.15, nyugszik 19.25 órakor. A Hold kél —, nyugszik 16.24 órakor. Anekdoták Mikor Henri Matisse a tisztáson festőállványa előtt ült, egy arra jövő sétáló a következőket kérdezte tőle: — Ugye elég nehéz egy ilyen tarka képet összehoz­ni ? — Igen, igen, — morogta Matisse, — de még ennél is nehezebb megszabadulni tő­le ... * Tristan Bemard, a francia vígjáték- és regényíró, hosz- szú ideig gyomorbeteg volt. Felépülése után meghívást kapott egy hölgytől, aki kü­lönösen ismert volt fukarsá­gáról. A meghívólevélre Ber­nard a következő válaszleve­let küldte: — Legkedvesebb barát­nőm, valóban nagyon sajná­lom, hogy kosarat kell ad­nom önnek; de újra egész­séges vagyok és újból ren­desen ehetek... * Egy napon a 90 éves Ber­nard Shaw, miközben gyalog ment fel az emeletre, meg­állt egy pillanatra és így szólt kísérőjéhez: — Hát igen! Ezekben a pillanatokban érzem, hogy már nem vagyok 70 éves! * Bemard de Fontenelle francia akadémikus reggeli imája (meghalt 1757-ben): Uram, add, hogy soha meg ne nősüljek! — Uram, add, hogy ha megnősülök, ne csaljanak meg! — Uram, add, hogy ha megcsalnak, sohase tudjam meg! — Uram add, hogy ha megtu­dom, ne higgyem el! — Uram, add, hogy ha elhi­szem, ne törődjem vele! * A színház előnyei közé tartozik az is — mondotta Bemard Shaw — hogy ez az egyetlen hely, ahol a szegé­nyek lenézhetik a gazdago­kat — a karzatról! * A kiváló angol írót, Gil­bert Chestertont egyszer megkérdezte egy könyv­kiadó: — Milyen könyvet válasz­tana ki magának, ha lakat­lan szigetre csöppenne? Hajóépítési kézikönyvet! — mondotta az író gondolkodás nélkül. Nyúlvadászat csak novembertől A Magyar Közlönyben meg­jelent a MÉM közleménye a hivatalos vadászati idényről, illetve az egyéni vadászatról. A közlemény részletesen fel­sorolja, hogy az egyes vad­fajokra mikor lehet vadászni. A szarvasbikára például szep­tember 1-től január 31-ig, a dámbikára október 1-től de­cember 31-ig, az őzbakra pe­dig április 20-tól október 15- ig. Az elmúlt évhez képest némileg megváltozott a nyúl és a fácánkakas vadászati idénye. Miután a kedvezőtlen időjárás megtizedelte a nyúl- állományt — az ár- és bel­vizek különösen nagy pusz­títást okoztak — ezért a va­dászat idén egy hónappal ké­sőbb, nem október, hanem november 1-vel kezdődik. A fácánkakas szezonja ugyan­akkor néhány nappal tovább tart, és február 15-e helyett, a mostaniban február 28-án végződik. A mesterséges sza­porítás ugyanis kedvezően érezteti hatását. A megyei tanácsok a mezei nyúl, a fogoly és a fácán- kakas vadászatát egyes terü­leteken megtilthatják, ameny- nyiben az állomány száma ezt indokolttá teszi. A közle­mény szerint apróvadas va­dászterületen a szalonkát és a vízivadat egyénileg is lehet vadászni. — Berki Viola festőművész kiállítása július 31-én nyílik a Janus Pannonius Múzeum Rákóczi úti kiállító termé­ben. A kiállítás augusztus 17- ig tart nyitva Megnyitó jú­lius 31-én.. Megnyitót mond: Romváry Ferenc művészet- történész. — Az egykori egyetemi Tán­csics Mihály ellenállási alakulat tagjai az egység történetének összeállítása céljából augusztus 1-én, szombaton délután 3 óra­kor összejövetelt tartanak a Magyar Partizán Szövetség he­lyiségében (Budapest, V., Sza­badság tér 16. I. emelet). A ren­dező bizottság kéri az alakulat volt tagjait, hogy az összejöve­telen jelenjenek meg. Érdeklő­dés a 181-202 számú telefonon. — A Modern Magyar Kép­tár legszebb grafikáiból 50-et kiállított a múzeum, amelyek augusztus végéig tekinthetők meg. — A SZEGEDI ÜNNEPI JATÉ- KOK szombat, vasárnapi elő­adásai: a Trójai nők és a Háry János, valamint az ipari vásár, a IV. szegedi ifjúsági napok, a nemzetközi motorcsónakverseny s egyéb rendezvények több mint húszezer hazai és külföldi ven­déget vonzottak a fesztivál- városba. Csupán az ifjúsági na­pokra több mint 5000 fiatal ér­kezett különvonatok és autó­buszok seregén. Száz idegenve­zető kalauzolásával mikrobuszo- kon járták be a várost. — Barna Sándor 39 éves csoportvezető, ecseri lakos Szegeden engedély nélkül igénybevette az Országos Gu­mijavító Vállalat fejlesztési és kutatóintézetének egyik motorcsónakját, bár kezelésé­hez nem értett: egy tizenhét éves fiúval indult csónakáz­ni, de nekihajtottak egy vas­vázas vízigarázsnak és fel­borultak. Barna Sándor víz­befulladt, a fiút pedig súlyos sérüléssel vitték kórházba. A rendőrség vizsgálatot indított a baleset ügyében. — Munkaruházati szaküzlet — Sallai u. 8. — A Centrum Aruház kezelésében. (x) ♦ Időjárásjelenéts Várható időjárás kedd estig: felhőátvonulások, néhány helyen esővel. Mérsékelt, napközben megélénkülő délnyugati, nyugati szél. Várható legalacsonyabb éj­szakai hőmérséklet 11—16 fok, legmagasabb nappali hőmérsék­let 21—26 fok között. A Balaton vizének hőmérséklete Siófoknál hétfőn 11 órakor 20 fok volt. — A nyaralók és a víken- dezők negyedmilliót megha­ladó seregét a szombati vi­har „száműzte” a balatoni strandokról. A vendégeket a hűvösebb időjárás és az egy nap alatt 6—7 fokkal csök­kent vízhőmérséklet vasár­nap már csak kisebb számban csalogatta a strandokra. Tíz­ezres tömegek keltek útra, hogy a verőfényes, ideális kiránduló időben a tó part­vidékének látványos és ne­vezetességekben gazdagabb helyeit felkeressék. A hajók zsúfolt fedélzettel közleked­tek és alig győzték a révki­kötőknél várakozó gépkocsis turisták szállítását. Különö­sen mozgalmas volt az élet Badacsonyban, ahol legalább 30 ezer ember töltött hosz- szabb-rövidebb időt. ♦ Biztos ön abban fiatalember, hogy el tud tartani egy csalá­dot? Mi ugyanis kilencen va­gyunk. — Az Egyesült Izzó nagy­kanizsai fényforrásgyárában hétfőn új nagyteljesítményű normál lámpaégő gépsort he­lyeztek üzembe. Óránként kétezer égőt készít. — MEGKEZDTÉK a MÁV első központi forgalomirányító beren­dezésének szerelését a Szerencs —nyíregyházi vonal Mezőzombor —Nyíregyháza közötti szakaszán. A szovjet berendezéssel auto­matikusan vezérelhető a 45 kilo­méteres vasútvonal S állomásá­nak forgalma. Az automatát — mely a váltóállítástól a jelző­lámpák kapcsolásáig minden forgalomirányítási és forgalom- biztonsági feladatot ellát — — egyetlen forgalomirányító ke­zeli majd, a MÁV debreceni Igazgatóságának székházában lé­vő központi vezérlőteremből, A biztosító berendezés üzembehe­lyezését jövő nyárra tervezik. A közeljövőben a MÁV újabb központi forgalomirányító beren­dezéseket vásárol az NDK-tól és a Szivjetuníótól. sőt, Itthon is készül majd ilyen berende­zés. Legközelebb a dél-balatoni vonalat automatizálja a MÁV. A vidéki ipartelepítés kapcsán felépült Sopronban az AFIT — Autófelszerelési Vállalat — új gyáregysége. Az új üzem különféle gépjármű-felszerelési cikkeket, műszaki gumiárut és az autófenn­tartó iparban hiánycikket jelentő garázs-berendezéseket gyárt. Az AFIT új létesítménye több mint 15 00« négyzetméteren helyezkedik el és 9 millió forintba került. — Tehergépkocsival ütkö­zött össze az az oldalkocsis motorkerékpár, amely tegnap a déli órákban Pécsett, a Szigeti út 168 számú ház előtt a jobboldali kanyarban balra sodródott. A motorke­rékpár vezetője Gida Tibor 26 éves kőműves, pécsi la­kos, Gida Géza és felesége zúzott sérüléseket szenvedtek. A mentők mindhármukat kórházba szállították. — OJABB Ioncserélő gyanták­kal bővitette választékát a fűz­fői Nitrokémla. A vegyi óriás kutatói a Műanyagipari Kutató Intézet szakembereivel közösen, olyan ioncserélő anyagot állítot­tak elő, amely segítségével meg­tisztíthatók a gyümölcslevek, felhasználásával az eddigi mód­szereknél gyorsabban vonhatják ki a mákgubóból az ópiumot. Laboratóriumi méretekben sike­rült előállítaniuk olyan sugár­zás állá variánst is, amely az atomerőmüvek víztisztítására is alkalmas. A jelenlegi kutatások újszerű, poralakú ioncserélő gyanták előállítását szolgálják, amelyekkel tovább bővíthetik a felhasználás körét. Az új Ion­cserélő gyanta variánsok ter­melésére a jelenlegi kapacitás nem elegendő, ezért a Nitro- kémiánál megkezdték az üzem bővítését. Tehergépkocsi és vonat karambolja A 12-es AKÖV mohácsi üzeme egyik teherszállító jár­művének pótkocsiját egy Die­sel-mozdony vasárnap az éj­féli órákban Kecskemét és Dunaföldvár között, Fülöp- szállás közelében elütötte. Jelentések szerint a Nyúl Miklós vezette YC 57-81 rendszámú teherszállító gép­kocsi a vasúti sorompónak ütközött azt áttörte, a sínekre futott és a gyorstehervonat mozdonya a gépjármű pótko­csiját magával rántotta. A karambol következtében sze­mélyi sérülés nem történt. A gépkocsiban és az áruban ke­letkezett kár becsült értéke 50 ezer forint. A rendőrség a vizsgálatot megindította. — SZARATOV. hűtőszekrény­hez ajándék szódaszifon. BAJ- CSY-ZSILINSZKY U. 39. (IPAR UTCA SAROK). (x) PARADICSOM, BORS Ö, \ GYÜMÖLCS, ZÖLDSÉG szállítására alkalmas 38x63x20 cm-es méretű perforált (208,— forint) és zárt kivitelű (225,— forint) egymásra illeszthető rekeszeket raktárról, vidékre is szállít a 3. SZÄMÜ BOLTJA. BUDAPEST, VIII., MARIA U. 34. TELEFON: 143-677. Jön vagy megy? Sokáig a nyelvhelyességi tilalmak közé tartozott a jön-megy igék összecserélése. Tanáraink jórésze ma is megpirostintázza a kirívó eltévesztéseket. A jön-megy igének egy­mással való felcserélését már Arany János tilalmazta. 1863-ban egyik cikkében így ír: „Ami az író vagy beszélő felé közeledik, az jő, ami tá­vozik tőle, az» megy ... Ügy sem lehet összevéteni, mint az itt és ott helyjelentő sza­vakat.” Szarvas Gábor másként látja a helyzetet. Szerinte: „A tényleges helyzet, hogy az „onnan ide, innen oda" elve csak akkor irányadó, ha a beszélő azt elfogadja, ha egy képzeletit nem állít he­lyébe ...” Simonyi, Balassa, Sajó és Molnár János pesties szólásmódnak, germanizmus- nak tartják e két ige hely­telen használatát. Szerintük németes szóhasználat: Majd odajövök hozzád. Vagy -.Oda­hozom a könyvedet. (Helye­sen : odamegyek, odaviszem.) A jön-megy összecserélésé- nek megakadályozására Fe- renczy Géza könnyen ért­hető szabályt állított fel; „Ha mondatunkba az ide határozószó illik bele, akkor a jön, hoz igét kell válasz­tanunk; ha pedig az oda ha­tározószóval vág egybe a mondat, akkor a megy, visz a jó.” Ezt a szabályt most meg- dönteni igyekszik Szepesy Gyula a Nyelvőr múlt évi számában (93/4. sz.). A szer­ző bebizonyítani igyekszik, hogy a jön-megy felcserélése nem magyartalanul, nem né­met eredetű, nem logikátlan és nemcsak a pesti nyelvben terjedt el. A német nyelvben ugyan­is a kommen ige jön—megy változatban egyformán hasz­nálható. A cikkíró kimutatja, hogy az angol, olasz, görög nyelvben, sőt a finnben sincs különbség a jön vagy a megy ige használata között. Azt is bizonyítja, hogy a mindjárt jövök, jövök már szókapcsolatot nemcsak a pestiek, hanem az ország más részein lakók is ekként használják. Néha igazat kell adnunk a cikkírónak: a színházból in­kább kijönni és nem kimen­ni szoktak az emberek; az Is­kolából ki jövet (jövet) to­vább menni szoktunk. A Fe- renczy-féle szabály is inog: Ez ide jön, az meg oda jön. Csak ide megyek a sarokra. Nem jön álom a szemére. Mindebből kitűnik: a jön- megy ige használatának el­döntése még ma sem köny- nyű feladat. Az Értelmező Szótár hat sűrű oszlopban foglalkozik vele. Korántsem kimerítően! ♦ — Szivaccsal töltött camping kispárna 11,80-ért, női piké és zefir ruha 105 forintért, női kö­tény 22,20—32 forintért, férfi eső­kabát 80 forintért érkezett a Le­értékelt Áruk Sallai utcai bolt­jába. (x) » KRIMINALISZTIKA. 108 TÖRTÉI XANDOS TÖRTÉNETE 2. A kriminalisztikában lényeges 'szerepet játszik a személyazonos­ság megállapításának, az igazság kiderítésének folyamata. Gyökerei mélyen visszanyúlnak a történe­lembe, s az a szükségesség hívta életre, hogy felfedezzék, elszigetel­jék és megbüntessék a társada­lomra ártalmas elemeket. Elsősor­ban is az ismeretlen gonosztevő kilétét kell megállapítani. Ki a tettes? — énnek a kérdésnek a tisztázása volt mindenkor a rend­őrség fő feladata. Másodsorban azt kell felderíteni, hogy nem visszaeső bűnözőről van- e szó, akit már elítéltek, s aki ál­név mögé rejtőzve ismét bűnözik A tüzes vassal való megbélyegzés, KRciyet a múlt században még al­kalmaztak, éppen e célt szolgálta. A tüzes bélyeg azt jelezte, hogy az illető előzőleg már büntetett, visz- szaeső bűnöző. A tüzes bélyeg — a személyazonosság megállapításá­nak megkönnyítése mellett — mintegy tetőzte, kiegészítette a go­nosztevőre mért ítéletet. Franciaországban a tolvajokra V betűt (Voleur), a hamisítókra F betűt (Faux), a visszaeső bűnö­sökre pedig W betűt sütöttek. Je­remy Bentham, a neves angol filo­zófus és jogtudós javasolta, hogy a személyazonosság megállapítása ér­dekében nemcsak a gonosztevőket tetoválják, hanem az egész lakos­ságot. Az angol közvélemény azon­ban elutasította Bentham indítvá­nyát. mint emberi méltósággal ösz- sze nem egyeztethetőt. Bentham rendszere különben sem oldotta volna meg a törvényszéki azonosí­tás kérdését. A tetoválást ugyanis módosítani is, eltávolítani is le­het. Egyik sikertelen kísérlet a má­sikat követte. A kísérletezők arra törekedtek; hogy a visszaeső bűnö­sök azonosságának megállapítására hatékony rendszert dolgozzanak ki. Az első, szinte általános elfogadott rendszer Alphonse Bertillon mód­szere — a törvényszéki antropo- metria — volt. Alphonse Bertillon, a párizsi rendőrprefektúra segédjegyzője, 1879 júliusában jelentést terjesz­tett a rendőrfőnök elé. Ebben ja­vasolta, hogy a gonosztevők sze­mélyazonosságának megállapítása céljából alkalmazzanak bizonyos antropológiai méréseket. Bertillon elmélete arra a feltevésre épült, hogy nem létezhet azonos testré­szekkel rendelkező két ember, to­vábbá, hogy az emberi csontváz, méreteit tekintve, a változatok végtelen sokaságát mutatja. Ber­tillon módszerének alapját a test méreteinek megállapítása képezte. Tehát: a test és a fej méretei, a balláb hossz.a, a balkéz középső ujjának hossza, a bal alkar és a karok kiterjesztett hossza, a felső­test méretei stb. Mint láthatjuk, Bertillon a test baloldalán végezte el a méréseket, mivel ez kevésbé van kitéve a fizikai munka ókozta elváltozásoknak, torzulásoknak. Bertillon ötlete a főkapitányság kicsiny és poros szobájában szüle­tett, ahol munkáját végezte: kar­totékokra, törzslapokra vezette rá a gonosztevők ismertető jeleit. Ha­mar rájött, hogy a személyazonos­ság megállapításának ez a mód­szere sztereotip megfogalmazások­ra épül (orr — kicsi, nagy, ren­des; száj — mint előbb, szem — fekete, kék, zöld; áll — borotvált, és így tovább), s mint ilyen szinte teljesen értéktelen, használhatat­lan, hiszen ezer és ezer ember is­mertető jelei teljességgel azono­sak. Bertillon antropometriája olyan időpontban született, amikor a bűnözők száma — nemzetközi vonatkozásban is — szüntelenül emelkedett. A rendőrségek nyil­vántartása, amely szerte a világon elavult személyazonosítási rendsze­rekre épült, túl volt zsúfolvá gya­korlatilag alig használható karto­nokkal, bűnügyi nyilvántartó la­pokkal, kortotékokkal. A visszaeső bűnözésre és a száműzetésre vo­natkozó törvények következtében Franciaországban és egyebütt is nagyszámú gonosztevő élt álnév alatt, kilétét elpalástolva. Bertillon 1879-ben nyújtotta be javaslatát, ámde kerek két eszten­deig kellett várnia, amikor is a régi rendőrfőnököt leváltották. Utódja megértőbbnek mutatkozott s így Bertillon elkezdhette a mun­kát. Rövid idő alatt számottevően megszaporodtak a kartotékok s a személyazonosítások is. 1884-ben Bertillonnak ilkerült felderítenie 300 olyan tűntetett előéletű személyt, akik a régi sze­mélyazonosítási módszerek rostá­ján egyszer sem akadtak fenn. A rendőrnyomozók azonban korláto­zottaknak tekintették az elért ered­ményeket. Jogosan tették fel a kérdést: „A rendszer jó, ha már lefüleltünk egy gonosztevőt. De hogyan alkalmazzuk a letartózta­tás előtt, amikor a bűnözőt keres­sük, de még nem kaptuk el?” (Folytatása következik) I 4

Next

/
Thumbnails
Contents