Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-26 / 174. szám

* dunántúli napló 1970. Július 26 A BARÁTSÁG LÉGIHÍDIA Ha most jó Sajnovics János elő­léphetne a XVIII. századból és kö­rülnézne, bizonyára boldogság fog­ná el szívét. Amikor a finnugor nyelvroko­nokról első összehasonlító nyelv- tudományi munkáját kiadta, mind­össze azt a célt tűzte maga elé, I.ogy bizonyítsa rokon voltunkat, egytőről való származásunkat a finnekkel. Követői: Reguly Antal ts Hunfalvy Pál a múlt században már törzsrokonságunkat is kimu­tatták. Én pedig most, a XX. században élő magyar, amikor Helsinki, Lah­ti. Vestend, Tapiola, Espol, Dipoli, I Iukkola utcáin és terein végigme­gyek, úgy érzem, mintha otthon volnék. A környezet is olyan, mint Pes­ten a Margitszigeten. Víztükör, lombos fák, gyermekkacaj, golyózó fiúk és fagylaltot nyaló lányok. Lahti pedig Pécs-Űjmecsekaljához hasonlít. (Az egész Lahti!) Csak­hogy itt a házak, az új épületek színesebbek, levegősebbek, művé­szibb formájúak, mint Üjmecsek- alján. Tillai Ernő jónevű építé­szünk ugyancsak fényképez, raj­zol. Különösen a kő, a fa, az üveg és a vas felhasználásának módoza­tait, alkalmazásuk arányait figyeli. Az árakat nézegetem. Gyönyörű sárgaszilva a piacon rengeteg. Ilyenkor ez még szenzáció. Az ára is az. Négy márka. (Negyven fo­rint.) A szilvaárushoz közel egy sapkakészítő kínálja különlegesen fura, de szép alakú női sapkáit. Veszek egy csillogó anyagból ké­szült fehéret, simlisét a lányom­nak egy tízesért (száz forint). Miközben fizetek, a tenger felé fordulok. Jobbkéz felől a Finn öböl, balkéz felől a köztársasági elnöki palota. Mindkettő a piacte­ret fogja körül, mintha céltudatos vagy szándékos lenne ez a helyzet! Itt a piacon mindennap át lehet tekinteni a társadalom minden ré­tegét. Látni a színeket, látni lehet Finnország gazdasági életének egy- egy fontos színfoltját. Mert ez a piac nem olyan, mint a pécsi piac­terek. Itt nincsenek avult áruk, ócska holmik, itt csak friss gyü­mölcs van, gusztusos hal, illatos zöldségáru, cipő, ruha, játék, edény, halászati felszerelések — és udva­riasság. tisztelet, előzékenység, meg ami fölöttébb tetszik nekem, min­denhol, minden árusnál alkudni lehet, éspedig eredményesen. Szövetkezeti áru is van bőven, mert Finnországban igen széleskö­rű a szövetkezeti mozgalom. Be­hálózza az egész országot. Már második napi ottartózkodá- som első óráiban találkoztam a szövetkezeti mozgalommal. Az OTK (Oman Toutannon Kehittá- -jänä) nem más mint kisipari ter­melő szövetkezetek szövetsége, amelynek üzemei, gyárai és üzlet- hálózata valóban átfogják Finnor­szág városait. Amit termelnek, sa­ját boltjaikban hozzák forgalomba. Van edény, bútor, szőnyeg, kozme­tikai, konfekció, elektromos ház­tartási gép, édesség, élelmiszer, sportcikk, női divatáru üzeme és boltja. Fontos kereskedelmi alap­elv, hogy a vásárló igényei szerint kell termelni is, eladni is. Ilyen értelemben a termelés maga a ke­reskedelmi szempontoknak van alárendelve: a kereskedelmi szem­pontok pedig a lakosság igényei­nek. Ebből következik, hogy a visszavitt árut, ki kell cserélni. Mindegy, hogy a kedves vevőnek mi a kifogása. Nem firtatja a bol­tos. Abból indul ki, hogy ha már valaki visszahozta az árut, hogy kicserélje, bizonyára oka van rá. Nem kell a cseréhez se blokk, se magyarázat. Kedves ország. Tenger, tó, erdő, sziklák — szigetek és szigetcsopor­tok. Nem írhatom, hogy gyönyörű, mert ezzel nem mondtam semmit. Több annál. Csak azt emlegetik minden be­szélgetésben szomorúan, hogy nem szaporodik a kívánt ütemben a la­kosság. Az ország területe csak­nem négyszerese hazánkénak, la­kóinak száma viszont mindössze 4 638 000. Ritkán lakott ország. A terület 71 százaléka erdő s mind­össze 9 százaléka művelt terület. Érthető, hogy állami támogatással és szövetkezéssel — de egyénileg is — nagyon sokat fordítanak a mezőgazdasági termelés gépesíté­sére, a fejlett agrotechnikára. A hatvanezer tó — és az azokat ösz- szekötő csatornahálózat — kitűnő lehetőséget ad az öntözéses gaz­dálkodáshoz. Igaz, hogy a pihenés­hez, üdüléshez is. Egészséges ország Suomi. Képle­tesen is, kézzel fogható értelemben is. Az iparvárosok levegője tiszta, füstmentes. Az átlagosnál maga­sabb az egészségi színvonal, kór­házai, szanatóriumai olyan orvosi­gépekkel vannak felszerelve, ame­lyek a maximális mértékben biz­tosítják a gyógyítást és pihenést. És én azt hiszem, hogy társadal­mi, politikai értelemben is helyt­álló, amit előbb leírtam. Egészsé­ges ország, mert annak ellenére, hogy társadalmi rendszere külön­bözik a szocialista országokétól, politikájában az aktív el nem kö­telezettség híve. A kapitalista or­szágok közül Finnország ápolja a legszorosabb kapcsolatokat a Szov­jetunióval és a szocialista orszá­gokkal. Láttam szövetkezeti boltokban szovjet gyártmányú gépeket, tele­víziós készüléket és mosógépet is. Volga személygépkocsikat is lát­tam a helsinki utcákon, — bár igaz, hogy az autótulajdonosok többsége egyelőre még nem az ipari munkásokból és alkalmazot­takból áll. De vannak közülük is, akiknek telik már autóra. Takaré­koskodásból mindenekelőtt, mert nyerni, szerencsejátékon hozzájut­ni is lehet ugyan, de korántsem olyan mértékben, mint nálunk. Viszont nagyon erős az akarat az autószerzésre, szívósan spórol­nak, hogy megvehessék, mert az ország területe nagy, a közlekedés pedig drága. Kedves ismerőseink üdvözlése sem olcsó mulatság: egy- egy színes képes üdvözlőlap öt és 7 forintnak megfelelő összegbe ke­rül, a bélyeg pedig Magyarország­ra 30 penni, vagyis 3 forint. Vet­tem újságot is, hiszen írtak rólunk mindennap! Az Etelä-Suomen Sa- nomat című 8 oldalas újság ára 40 penni vagyis 4 forint. A 600 ezres példányszámú Helsingin Sanomat, amelynek 26 oldalából naponta 15 oldalnyi a hirdetés, 70 pennibe ke­rül. Aki feleségének vagy menyasz- szonyának cipőt vett Lahtiban vagy Helsinkiben, kifizetett pár­jáért 300 forintnyit, olcsóbbat nem volt érdemes vennie. Igaz, hogy női ruhát már 10 márkáért is le­het venni, de ha esinosabbat sze­retnék, akkor 27-től 50-ig válogat­hatok. A lakbérek is érdekeltek, megkérdeztem hát finn újságíró kollégáimat, milyen lakásban lak­nak és mit fizetnek érte. Van kol­légám a helsinki rádiónál, aki szo- ba-konyhás lakásban lakik, mert az összkomfortos lakás bérét havi 5000 forintnak megfelelő jövedel­méből nem tudná megfizetni. Okos dolog viszont, hogy Finn­országban minden dolgozót bevon­tak a társadalombiztosításba. Joutjärvi-ben járva elcsodálko­zom, milyen ötletesen építették meg a református templomot, tíz méternyi távolságra téve a főépü­lettől a merészen égbenyúló tűhe­gyes tornyot; s aztán belül is szemügyre véve ámuldozom az ultramodern és nagyon is abszt­rakt formájú Krisztuson, ugyan­csak valószínűtlenül ferdére dön­tött keresztjével. Sziklák a templom belsejében úgy, ahogy a természet oda-alkot- ta, mégis stílusosan beilleszkedve az áramvonalas építmény belsejé­be. Lahtiban a városi könyvtárat nézzük meg, amely 175 ezer köte­tével, külön zenei könyvtár-rész­legével, éves méretekben egymillió 280 ezer finn-markka költségveté­sével ugyancsak lenyűgöző tény. A 250 fajta napilap bekötése, nyil­vántartása és őrzése ugyancsak en­nek a könyvtárnak a feladata. Van 415 tekercs mikrofilmjük is régi- régi folyóiratokról, amelyeknek az őrzése már — nagy tömege miatt — lehetetlenné vált. Harmincas al­kalmazottal dolgozik a könyvtár és van kb. 10 000 olvasója. Ezek a törzsvendégek. A kórházra már utaltam, végig­néztük a kórtermeket. Tökéletes, maximális gépesítettség mindenütt, csönd, nyugalom, fegyelem. Az or­vosi és az ügyeletes nővéri szo­bákban mindenütt televízió készü­lék. Ezen — bárhol jár az épület­ben az ember — ellenőrizheti a kórtermekben lévő betegeket. Lát­ni. hogyan viselkednek, mit csi­nálnak, jeleznek-é kezükkel vagy tekintetükkel, ha kémek valamit. Így gyorsabban, eredményesebben lehet odasietni és segíteni, mintha csengetne a beteg. Igaz, hogy az orvosi ellátásnak nehézségei is vannak, tudniillik je­lenleg még csak 1400 lakosra jut egy orvos Finnországban. A beteg- biztosítási rendszer általános ugyan és ez jó, de egy beteg napi kórhá­zi költsége 75 markka és ebből a biztosított beteg is 10,40 markká­val járul hozzá naponta. (Kb. száz forinttal.) Háromszázan jártunk Finnor­szágban. három különrepülőgéppel. A barátság légi hídját teremtettük meg ezzel a látogatással a két nép között és kialakult, kezdetét vet­te ezzel a két ország népeinek né­pi diplomáciája, ahogyan finn test­véreink ezt találóan megjegyezték. A finn állam megalakulásának ötvenedik, Magyarország felszaba­dulásának pedig 25. évfordulója kitűnő alkalom is volt arra, hogy áttekintsük múltunkat és együttes erővel lépjünk fel a békés jövőért. Gyevi Károly MINDEN FÉLE-minden/előí Csatorna a Donyec-medencében Ukrajna legnagyobb iparvidé­kén. a Donyec-medencében csak sekélyvízű folyók vannak, ezért e vidék vízellátását elsősorban a földalatti források biztosítják. A szovjet szakemberek nemrégiben tervet dolgoztak ki egy csatorna építésére, amely Ukrajna legna­gyobb folyóját, a Dnyepert és a Donyec-medencében folyó Északi Donyecet köti össze. E terv meg­valósítása érdekében a Dnyeperen felépítik a dnyeprodzerzsinszki víz­tárolót. A csatorna 263 kilométeres első szakasza 30 méter széles lesz. Tizenhét szivattyúállomás emeli majd a vizet a víztárolóból a csa­tornába. A csatorna egyúttal meg­oldja Harkovnak, e nagy ipari központnak a vízellátását is, mert külön ágat építenek a város és a főcsatorna között A csatorna első szakaszának elkészültével lehető­ség nyílik több mint százezer hek­tár kolhoz- és szovhozföld öntözé­sére is. A második szakasz — az előzetes tervek szerint — 240 kilo­méter hosszú lesz. Segítségével 500 ezer hektárra növelhetik majd az öntözött földterület nagyságát és tovább javul a Donyec-medence vízellátása. *---------------------------------­Ge rald Antione az Egyesült Államok csodagyereke. A Ma­ssachusetts állambeli egyetem matematika professzorának fia. 14 éves korában egy év alatt levizsgázott a líceum mind a négy osztályából, en­gedélyt kapott arra, hogy bejárjon az egyetemre, rendsze­resen látogatta a képzőművészeti isko­la tanfolyamait, ifjú­sági úszó és korcso­lya bajnok, zongorá­zik, gitározik. Afrika amerikai növényekből „él" Legújabb kutatások bebizonyították, hogy az afrikai kontinen­sen termő növények­nek legalább 30 szá­zalékát rabszolgaha­jók juttatták oda a két amerikai konti­nensről. A leghasz­nosabbak: kukorica, yam-gyökér, burgo­nya, ananász, napra­forgó, paradicsom, vanília, kakaó és kó­kuszpálma. HARC A CECELBGY- GYEL. — Kedve*« ered­ményhez vezetett az öt* venes években vala­mennyi afrikai trópusi orszáff részvételével megrendezett cecelégy- irtó hadjárat. Vegyi- és biológiai eszközök segít­ségével Jelentős terüle­teken klpusztltották eze­ket az ártalmas rovaro­kat. A légy veszedelem­től megszabadult álla­mok — pl. Zambia speciális óvóintézkedé­seket hoznak most az üiabb veszély elhárítá­sára. Elővigyázatosság okából a határon külön állomásokat létesítettek, ahol az átkelő utasokat és az állatokat megvizs­gálják, a gépkocsikat pedig fertőtlenítik. A bokrok sűrű levélzeté- ben rejtőzködő alatto­mos cecelégy ugyanis annyira megtanult al­kalmazkodni, hogy ár­nyékot keresve a gép­kocsi-karosszéria bár­mely kis résében meg­bújik és Így Jut át más területekre. Tilalom a DDT-re. Svédország példáját, amely a DDT hasz­nálatát az állatokra és az emberekre gya­korolt káros hatása folytán két évre be­tiltotta. most Kanada és California állam (Egyesült Államok) is követte. Érdekes kombiná­ció. A folcisteinről, az öregedés elleni harcban jó eredmé­nyeket felmutató ké­szítményről az is ki­derült, hogy ösztönzi a növények fejlődé­sére kiható anyag­cserefolyamatokat. Folcistein használata esetén a cukorrépa terméshozama pl. 27 százalékkal emelke­dik. ARCHÍVUM THEBES VAROS ALATT. Régé­szek bebizonyították, hogy a Thebes görög város központja alatt talált leletek egy myké- nei királyi palota ma­radványai, s a leletek között talált agyagtáb­lácskák a királyi palota archívumából való fel­jegyzések. A táblácská­kon talált írásjelek meg­előzik a görögök által használt írásmódot, ami­ből régészek arra kö­vetkeztetnek, hogy a le­let 1. e. 1250-ből való. Az ásatások — bár a lelet igen nagyjelentő­ségűnek látszik — egye­lőre nem folytathatók, mert ehhez Thebes vá­ros modem központjá­nak és piacterének ki­sajátítására és régészeti feltárására lenne szük­ség. E miliő Maltiuti új divatot kreált, „a gombok ellen”: a ké­zifestésű, fantáziadús mintájú konfekció ruhák gomblyuk nél­kül készültek, kizá­rólag hurok és zipp- zár segítségével zá­ródnak. Mesterséges talaj. Szovjet tudósok szin­tetikus talajt állítot­tak elő, amelyet a műtrágyához hason­lóan száraz állapot­ban lehet szállítani. A szintetikus talaj­ban elültetett növé­nyek öntözésen kívül semmiféle más gon­dozást nem igényel­nek, a műtalajban elültetett burgonya, uborka, paradicsom stb. nagyszerűen fej­lődik és bő termést hoz. A tudósok szá­mításai szerint a szintetikus talaj ki­tűnően alkalmazható majd a sivatagokban, a távoli Északon és tengerjáró hajókon létesítendő vetemé­nyesekben. HATTYÚK TAVA A HOMOKSIVATAGBAN. Hattyúk a közép-ázsiai sivatagban — sokan szinte délibábnak tekin­tik. Ilyent még a leg­csodálatosabb mesék költői sem álmodtak. Pedig ezt a mesebeli helyet pontos cím Je­löli: Közép-Azsia, Juzs­noszurhani víztároló. Ez a Szovjetunió déli ré­szén legutóbb létesült, emberkéz gyártotta mes­terséges tó. Itt teleped­tek meg a hattyúk, amelyeknek létezéséről a környékbeliek koráb­ban csak hallomásból tudtak. A 20 pár hófe­hér hattyú a szokatlan hidegtől a környék egyik taván keres me­nedéket, amely soha nem fagy be. A tóparti faluban külön társaság létesült a hattyúk vé­delmére. Dagály és apály a Fekete-tengerben. A vizsgálatok során be­bizonyosodott, hogy a Fekete-tengerben is van dagály és apály. Magasságuk mind­össze 12 cm és 12 óra 25 percig tarta­nak. Csődbe jutott Kop­penhágában a „világ legmerészebb” por­nográf vállalata. A cég a Balti-tengeren közlekedő vaporettót rendszeresített, ame­lyen „őrjöngő” esté­lyeket rendeztek. A hajó fenntartásához azonban esténként 200 vendégre lett volna szükség, míg általában mindössze 50-en jelentkeztek. GYÜRÜ-PROBA. Rég­óta ismerik a kiváló orenburgi kendőket és sálakat, amelyek pe- helykönnyüek és olyan vékonyak, hogy — » hagyományos minőség- ellenőrzés szerint — ót lehet húzni őket egy gyűrűn. Az orenburgi sálakhoz felhasznált leg­jobb gyapjút a Magas- Altájl Autonom Terület különleges kecskefajtá­ja adja. Egy-egy Ilyen kecske bárom orenbur­gi sálat Is „hord” ma­gán. A Magas-Altájban ma már körülbelül 10# ezerre tehető a kecskék száma és 1975-ig számuk megkétszereződik. Automata italbolt. A svédországi Lun- déban utcai automa­ta szeszes italokat árusít A vásárló be­dobja a pénzérmét, mikrofonon közli an­nak az italnak a ne­vét, amelyre kedve támadt, majd meg­nyomja a gombot és az automata már szervírozza is pa­lackban a kért italt. A kívánságot azon­ban világosan és ért­hetően kell a mikro­fonba bemondani. A hebegő részeget nem érti meg az automa­ta és nem adja ki számára a pálinkát. r „Óceán" hadgyakorlat Július 26-án ünnepllk a Szovjetunió tengerészei a hagyományos flotta napját. Óceán-hadgyakorlat. így nevezték a szovjet hadiflotta nagyszabású hadgyakorlatait, amelyek 1970-ben zajlottak le az Atlanti- és a Csendes­óceán, valamint a Barents-, az Északi- és a Földközi­tenger térségeiben. A hadgyakorlatokon részt vett a szovjet hadiflotta va­lamennyi hadihajója és ten­geralattjárója, haditengeré­szeti repülője és tengerész- gyalogos egysége. A hadgyakorlat célja az volt, hogy gyakorlatilag ki­próbálják a hadihajók, a re­pülőgépek és a tengerészgya­logosok együttműködését. Nemcsak a szovjet, de a nemzetközi haditengerészet történetében is először tör­tént, hogy a különböző óceá­nokon és tengereken, egy­mástól gyakran többezer ki­lométer távolságra tartózko­dó erők, egységes elképzelés, elgondolás szerint működtek. A gyakorlatokon az „ellen­fél” elleni küzdelemben a fegyverzetek valamennyi esz­közét alkalmazták. A mai korszerű hadihajók és tengeralattjárók harci le­hetőségeit össze sem lehet hasonlítani azzal, amit nem­rég még a technika legtöké­letesebb fokának tartottak. A közelmúltban például egy tengeralattjáró csak viszony­lag korlátozott sugarú kör­ben tudta felkutatni és meg­torpedózni az ellenséges ha­dihajót, vagy. kisebb deszánt­csoportot partra tenni a* el­lenség hátában. A mai atom­meghajtású tengeralattjáró lényegében korlátlan ideig tartózkodhat a nyílt vizen, bármilyen távolságot meg tud tenni, anélkül, hogy a felszínre kellene feljönnie, és végül, bármilyen célpont­ra megsemmisítő atomcsa­pást tud mérni. A szovjet hadiflottára min­dig is jellemző volt, hogy a legkorszerűbb harci, navigá­ciós és egyéb technikát hasz­nálta, alkalmazta. A hajókon ma már elektronikus számí­tógépek és műszerek tevé­kenykednek az emberi agy helyett. A gyakorlatok során felgyűlt adatokat e technika segítségével nyomban feldol­gozták és a parancsnoki fi­gyelőállásba. továbbították,. úgyhogy ott az események minden részletéről tájéko­zódtak. A hadgyakorlatok feltéte­lei rendkívül bonyolultak voltak. A tengerészeknek sok nehézséggel kellett megküz­deniük. A feltételek emellett szinte percenként változtak és megközelítették a valódi harci állapotot. Minden ha­jó és repülőgép, tekintet nél­kül a mostoha időjárásra, pontosan manőverezett, idő­ben partra tették a deszant- alakulatokat, az utánpótlást. A harci gépek üzemanyag­felvétele menetközben a ten­geren, vagy a levegőben tör­tént. A flotta, a repülőrajok és a gyalogos egységek le­génysége kitűnően állta a sarat,, jól kezelte a rábízott Rakétakilövő naszád felszereléseket és bebizonyí­totta, hogy fizikailag edzett, politikailag érett. A feladatokat,, amelyeket a parancsnokság a résztvevők elé tűzött — sok kísérleti jellegű is volt köztük —, ma­radéktalanul végrehajtották. t i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents