Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-24 / 172. szám
1?70. Július 21. dunántúli napló 3 Baranyában az országosnál is feszítettebb a helyzet Húszezer kilépés A foglalkoztatottak száma nőtt, a termelés üteme csökkent Tavaly 100 millió forintba került a fluktuáció Húszezer baranyai munkás változtatott az elmúlt esztendőben munkahelyet. A soha nem látott ■ méretű fluktuáció megközelítően 100 millió forint értékű termeléskiesést okozott, a minőségromlás következtében bekövetkező károkról nem is szólva. A döbbenetes méretű ipari népvándorlás minden szinten és minden szervnek gondokat okoz. Most legutóbb — miután már a párt végrehajtó bizottság is tárgyalt a témáról — a Megyei Pártbizottság tartott megyei szintű nagyaktívát. A szenvedélyes hangú tanácskozás két alapkérdése: mi idézte elő ezt a nagyarányú mozgást, smit lehet tenni ellene? Az ember olcsóbb? Az ipar termelése 1968- ban 5,4, 1969-ben 2 százalékkal nőtt. A foglalkoztatottak száma ugyanebben az időben 5,1, illetve 2,8 százalékkal emelkedett — szemléletesen bizonyítva, hogy a vállalatok túlnyomó többsége szinte kizárólagosan létszámbővítéssel kívánta megoldani termelésfejlesztési feladatait. A foglalkoztatottak számának ilyen arányú növelése (1969-ben, egyetlen év alatt 3400 fővel nőtt az ipari létszám), megszüntette a „munkaerőpiacon” a maradék egyensúlyt is: a kereslet korlátlanná vált, s ez, természetesen, kihatott a kínálatra is. Azok az emberek, akik eddig — notórius „vándorok” lévén — valahol a közmegbecsülés perifériáján éltek, most egyszeriben körüludvarolt sztárokká lettek, s hogy ez az elvtelen, mindenáron létszámnövelést akaró munkaerőgazdálkodási koncepció hova vezetett, azt a gazdaságvezetők többsége ma már nagyon világosan látja, s csak aleg- elkeseredettebben tud róla nyilatkozni. Az újfelvételi- sek túlbecsülése — pontosabban: túlfizetése — gátszakadást .idézett elő a törzsgárdák vonatkozásában, s ma már ott tartunk, hogy kiváló szakmunkások is — tíz—tizenöt évi szolgálati idővel — a munkahelycserétől várják boldogulásukat. A korlátlan elhelyezkedési lehetőség, illetve az ebből következő örökös jövés-menés lezüllesztette a munkafegyelmet, törést okozott aminőségben, és aggasztó mértékben megnövelte a költségeket. A múlt év figyelmeztető jeleit tudomásul véve a kormány az idei esztendőre több, közgazdasági jellegű szigorítást vezetett be — megnövelték az új felvételisekkel kapcsolatos közterheket —, az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják: az ember még így is olcsóbb, mint a gép. Saját erőből... A baranyai munkaerő- helyzet elemzéséből kiderül: a földcsuszamlás valamikor a csökkentett munkaidőre való áttérés időszakában, tehát 1968. elején kezdődött. Mint ismeretes, az új munkarendre való áttérés alapfeltétele az volt, hogy a vállalatok saját erőből biztosítsák a kieső munkaidő pótlását. Ebben az időben nagyon sok szó esett a „belső tartalékok” feltárásáról, a műszaki fejlesztésről, illetve a jobb munkaszervezésből fakadó lehetőségek kihasználásáról, a valóságban azonban meglehetősen keveset tettek az illetékesek. Ezzel szemben megkezdődött a létszám felfuttatása. A „legelőrelátóbb” vállalatok már az áttérést megelőzően megteremtették a saját erőből való hiánypótlás feltételeit: annyi embert „tartalékoltak”, ameny- nyit csak lehetett. Most már biztos: a bérszínvonal-gazdálkodás is kedvezőtlen hatással volt — s van — a létszámgazdálkodásra. Fiatalkorúak és nők százait vették fel — csak azért, hogy ily módon pénzhez jussanak. A foglalkoztatottak számának növelésévél járt a hároméves gyermek- gondozási segély bevezetése is. 1969. december 31-ig Baranyában 5230 anya élt a rendelet-adta lehetőséggel — s ha ideiglenesen is, de az ő helyettesítésükről is gondoskodni kellett. De hogyan? tejpénz, csábítás A munkaerő-pótlás módszerei tekintetében ma már csak kevesen „konzervatívok”. Embert — minden áron! — ez a jelszó, s acél ez esetben is szentesíti a módszert. Csábítás — ráígé- rés a fizetésre, a balatoni üdülő, harkányi víkendtelep, örfűi horgásztanya emlegetése „mézesmadzagként” — ma már mindennapos; sőt megjelent a „fejpénz” is. Aki embert hoz, az jutalmat kap. Hogy honnan hozta el, s ott milyen kárt okozott ez a helycsere, ez senkit sem érdekel. Hogy milyen méreteket öltött bizonyos iparágak, illetve vállalatok vonatkozásában ez a nem kívánt nép- vándorlás, bizonyítsa néhány szám! A Téglaipari Vállalatnál 1969-ben 1281 fő volt a vállalati összlét- szám. Felvettek — egyetlen év alatt! — 1298 embert — eltávozott 1437. Hirdi Kenderfonó: az osszlétszám 94,7 százaléka mozgott! A megye két nagy bányavállalatánál 4229 új munkást vettek fel, s most mégis közel 1500 fővel kevesebb áz emberük, mint amennyi egy évvel ezelőtt volt. A vándorlás iránya? — Szolgáltató iparágak, szövetkezetek, termelőszövetkezeti melléküzem- ágak. A tsz kisegífőüzemek a múlt évben 1400 embert vontak el az ipartól, s bár kétségtelen, hogy ezen üzemek többsége hasznos, eredményes munkát végez, az is tény, hogy termelési szintjük jóval alacsonyabb a nagyipar szintjénél — s így — legyenek mégoly eredményesek is —, a népgazdaságot mégiscsak kár érte. Ä teendők Valamit tenni kell, méghozzá gyorsan — ebben* a nagyaktíva minden résztvevője egyetértett. Országos és helyi intézkedésekre van szükség — a pillanatnyi helyzet ugyanis nemcsak rengeteg pénzt és időt rabol el, de lehetetlenné teszi a jövő. alaposabb kimunkálását is. Országos vonatkozásban a műszaki fejlesztés preferálása (kedvezményekkel, dotálással való segítése) látszik a legégetőbb intézkedésnek. A mostani helyzetet — mely szerint az élőmunka olcsóbb, mint a gépi — mielőbb fel kell számolni. A fluktuációt természetesen jogi, gazdasági szabályozókkal is befolyásolni lehet — az ezzel kapcsolatos rendeleteknek is mielőbb meg kell születniük. A vállalatvezetőket anyagilag is érdekeltté kell tenni az észszerű, takarékos munkaerő- gazdálkodásban, s bár ebben a vonatkozásban elég nagy az ellenállás, az elképzelést keresztel kell vinni. Helyileg a munkaerő kötelező közvetítésének több szakmára való kiterjesztése ígéri a leggyorsabb eredményt, illetve az a törekvés, mely a törzsgárda-tagok méltóbb megbecsülését célozza. Minden körülmények között meg kell szüntetni azt az előnyös, már- már kiváltságos helyzetet, melyben a vándormadarak, hűtlenek vannak. Erősíteni kell a munkafegyelmet, fel kell számolni a kapun belüli munkanélküliséget, s ha még oly „népszerűtlen” intézkedés is lesz — gátat kell vetni a csábításnak. Az egyéni képességeknek legjobban megfelelő — „legtest- hez állóbb” munkahely kiválasztásához mindenkinek joga van, az azonban megengedhetetlen, hogy valaki csak azért jusson előnyökhöz, mert üzemről üzemre vándorol. BS — NI Kétszáz éves a diósgyőri vasmű A diósgyőri Lenin Kohászati Művek dolgozói július 28-án köszöntik gyáruk alapításának 200. évfordulóját. A ma már több mint 18 ezer embert foglalkoztató vas- és acélgyártó kombinát elődjének építését 1770-ben kedték meg Fazola Henrik würz- burgi születésű, egri lakatosmester irányításával a Bükk- hegységben. Az első olvasztóműt Ömassára, a Garadna patak partjára, a hámorokat pedig a Szinva völgyébe telepítették. A jubileumról július 25-én, szombaton emlékeznek meg. E napon nyílik meg a Lilláim ed melletti Alsó-Hámorban a hajdani „kancellária"' épületében az európai viszonylatban is egyedülálló kohászati múzeum. Vizsga 40 méter magasan IS égy vakológépet vásárolt a BÉV Megoldódott az egyik legnehezebb építőipari munkafázis gépesítése Megjött Putzmeister. Amikor még csak a híre volt itt, mindenki kételkedett benne, különösen az idősebbek. Száz négyzetmétert bevakolni egy nap alatt? — Nem, az képtelenség ... A bizonyításra negyven méter magasan, a Pécsi Kesztyűgyár épülő irodatornyának hetedik emeletén kerül sor. A szivattyút, illetve nyomórendszert az épület lábánál, egy nádtetős fészerben helyezték el. Innen futott a tömlő a hetedik emeleti szórófejig. A keverést egy régi, hazai géppel végezték, a használati utasítás ugyanis nem írt elő semmiféle külön szabályt. Egy *>£*.«#* *yf*> ** Megfékezték a Kaszárnya patakot Betonozott, zárt mederben a víz Meglehetősen sok bosszúságot okozott a komlóiaknak, a városon végighúzódó Kaszárnya patak. Esőzések alkalmával a szeszélyesen kanyargó víz megduzzadt, néhol kiöntött, veszélyeztette a lakóépületeket. A patak megfékezésére már húsz évvel ezelőtt készültek tervek, de a tényleges megvalósítás csak 1964-ben kezdődött. A hat éves beruházást az elmúlt hetekben fejezte be az Állami Hídépítő Vállalat. A kanyargókat levágva alakították ki a betonozott medret, amelyet lefedtek. így a patak vize, valamint a bele ömlő szennyvíz és csapadék zárt mederben hömpölyög a város alatt. A szabályozás esztétikailag is sokat jelent. Boroshordóvásár! Jjj és felújított hordók, szőlöprések, puttonyok, egyéb borászati cikkek. PÉCS, RÓZSA FERENC U. 35. SZ. (Vasúti sorompónál). Nyolcvanezer tranzisztor „birodalmában44 Az új diszpécser-szoba a bányák energiaellátásának ezerszemű őre. Büszkék is rá a Mecseki Szénbányák újhegyi villamosüzemének diszpécserei. A központi asztallal szemben U alakú, többrészes berendezés, belsejükben nyolcvanezer tranzisztor. A táblákon megszámlálhatatlan piros és zöld lám- pácska jelzi, hogy merre van bekapcsolt kompresszor, hol dolgoznak a fejtőkalapácsok. Sorra gyulnak ki az aknák jelzései, csöng a telefon: — A kettesben állítsátok le a 400 kilowattos egységet! Vigyázni, már 16,7-nél vagyunk! A diszpécserasztalnál ketten ülnek, más dolguk sincs, mint a pislogókat szemmel tartani. Stolcz Antal, a központ vezetője magyarázza az irányítás tennivalóit. — Napközben a vállalat 17,2 megawattig használhat az országos energiahálózatból, ha túllépjük, büntetést kell fizetnünk. A DÉDÁSZ- nál a mi berendezésünkkel szinkronban, jelzik az esetleges túllépéseket, no meg a napi fogyasztást. Azon a központi táblán állandóan leolvasható a jelenlegi terhelés — mutat a sok kapcsoló között egy számlálóra — s ha az értéket megközelíti, gyorsan közbe kell avatkozni. Persze a túllépést nem lehet „letagadni”: a központ impulzusain keresztül írógépek rögzítik az adatokat. AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET hivatásos személy-teher gépjárművezetői tanfolyamot indít A 12. AKÖV RÉSZÉRE. A jelentkezőket az AKÖV a tanfolyam kezdetén állományba veszi és a tanfolyam költségét térítik. Jelentkezés: „ BOLGÁR NÉPHADSEREG ÜTJA 33. III. EMELET 6. A logikai áramkörökkel épült központot nemrég adták át. A főpróbát a napokban tartották. A közel kilencmillió forintba került berendezés a bánya energia- és sűrítettlevegő ellátásának a „lelke”. Létrejöttéhez közel 45—50 kilométer hosszúságú kábelfektetés kellett, no meg a régi telefonos módszer likvidálása. Ugyanis eddig az irányítókat távbeszélő vonalon keresztül értesítették az energiafelhasználás mértékéről, különböző gépek bekapcsolásáról, üzemzavarról. A diszpécserek térképen kikeresték a helyszíneket — most a táblán van a térkép, a lámpák azonnal jelzik az energiafelhasználó helyét. A telefonos módszernél mire a közlés befutott és az újabb utasítást a diszpécser kiadta, sok idő telt el, sokszor több óra munkakiesést jelentett lent a föld alatt. — Példának említhetném — mondja Rauschenberg János szolgálattevő technikus, — hogy ha elromlik az aknák egyik szellőztető je, mi azonnal észrevesszük. Utasítjuk a javítóbrigádot — közben kisegítünk a segédszellőztetővei. — A központ előnyei között szerepel évi 1,2 millió forint megtakarítás — mondja Fábián István főmérnök. — A munkaidő kieséseket minimálisra tudjuk csökkenteni. A Mecseki Szénbányák Vállalat havonta közel 14 millió kilowattóra energiát használ fel. Ez energia- mennyiség felhasználása felől dönt az új központi berendezés segítségével két technikus. Munkájuk egész embert kíván, s ahogy Stolcz Antal mondta: — A diszpécsernek „át kell látni” az egész termelést, s ehhez ad az új központ „szemüveget...” (Kozma) gombnyomás, s odafent fütyülni kezdett Putzmeister, „akiről” egyébként már megérkezése előtt kiderült: nem ember, gép. Sárga villany- motor, dugattyúk. Az egész szerkezet alig nagyobb egy százötvenliteres betonkeverőnél. Kerekei is varinak: percek alatt új helyre telepíthető. A fütyülő hangot a tömlőrendszerből kiáramló levegő adta. Azóta csendben van, legfeljebb akkor dohog, ha kevés odalent az anyag.. A rendkívül udvarias hangú gyári tájékoztatóban a teljesítményt illetően nincsenek pontos adatok. Wein- traut Ádám, a művezető nem is tudja megmondani, mire képes — nincs annyi ember, hogy elbírják anyaggal, illetve követni tudják simítófával. A száz négyzetméter azonban ezzel a géppel nem teljesítmény. Egy jó kőműves harminc négyzetméternyi felületet képes bevakolni egy műszak alatt, most kilencen vannak mellette, s valamennyien azt mondják: végre egy kollega, „aki” helyettük is elvégez valamit. Kisebb hibák voltak, persze, de Putzmeisternek Gazdag Antal brigádjában még nincs haragosa. Vakológépről egyébként már sokat hallott a brigád, sőt egyikük-mási- kuk még arra a tizenegy- néhány év előtti kísérletre is emlékezik, amit a vállalat egy másik géppel folytatott. Akkor három nap után mindenki azt mondta: ingyen se kellene. Térdig jártak a malterban, teljesítmény mégse volt. Amit elvégzett a gép, az se volt jó — napok mentek rá a javításra, igazításra. Ez most más. A munka első fázisa: fröcsölés. A híg vakolóanyag szinte minden cseppje fenn marad a falon — biztos alapot teremtve a durva-vakoláshoz. A szórófej alig ököl-nagyságú. 'Ahár félkézzel is tartani lehet. Egy másik ember lent van a gépnél, egy harmadik a tömlőre ügyel. A brigád többi tagja a sarkok, élek simítását, egyengetését végzi. Putz- meister a „grund” után a simítóréteget is felteszi. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat a közelmúltban négy vakológépet vásárolt. Kettőt Nyugat- Németországból, kettőt az olaszoktól. Mind a négy jónak ígérkezik, a német Putz- meisterek különösen. Érdekességük: két nyomóhengerrel látták el őket, így az anyag adagolása már nem lökésszerű, hanem tökéletesen egyenletes. A kesztyű- gyári építkezésen, ahol közel 1800 négyzetméternyi felület vár vakolásra, mindenki örül a gépnek. Ha túl lesznek a betanulási időn, mindenki számára könnyebb lesz a munka, s minimáhsan háromszorosára nőnek a teljesítmények. B. S. Üj lakótelep Pécs irányába terjeszkedik Hird. A község új lakótelepe a Rózsa Ferenc utca folytatásaként épül, ahol a napokban adtak át értékesítésre 50 házhelyet. Ugyancsak házépítési célra rövidesen újabb 100 telket jelöl ki a községi tanács. Már épülnek házak Szászvár északi részén, ahol a napokban újabb 66 házhelyet alakítottak ki. A gyorsan fejlődő lakótelepre a közeljövőben vezetik be az ivóvizet. Készülnek a tervei annak a háromszáz lakásos telepnek, amely a negyedik ötéves tervben épül Mohácson. A Liszt Ferenc utcai OTP társasházakat és tanácsi épületeket alagútzsalus technológiával építik.
