Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-21 / 169. szám

1979. Jálftis 21. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Meszesi gondok a megoldás útján Less szakközépiskola — Bevezetik a gázt — Bővítik az óvodát Februárban — egy koráb­ban megtartott területi' Nép­front-értekezlet nyomán — két riportban számoltunk be Meszes évtizedes gondjairól, s meghallgattuk az illetéke­seket, van-e lehetőség azok megoldására. Akkor nem sok biztatót írhattunk, de jelez­tük, hogy a dologra vissza­térünk. Garai Istvánná, a kerület országgyűlési képviselője is részt vett azon az emléke­zetes Népfront-értekezleten, amelyen a megjelentek sza­bad folyást engedtek a pa­naszoknak. ö akkor csak annyit ígért, hogy minden­nek utánanéz és, amit lehet, megtesz az érdekükben. Már a következő napokban megtette az első tájékozódó lépéseket. Tárgyalt a Megyei és a Városi Pártbizottság vezetőivel, a Városi Tanács elnökével és ezek az első megbeszélések is arról győz­ték meg, hogy számíthat a helyi vezetők segítségére. A Parlament márciusi ülés­szakának legelső szünetében odalépett Ilku Pál művelő­désügyi miniszterhez, hogy elmondja neki: Meszesnek szakközépiskolára van szük­sége. A miniszter — egykor pécsi párttitkár — nyomban útbaigazítást adott a szüksé­ges lépések megtételére, egy­ben megígérte, hogy ő maga is azon lesz, hogy ez a nagy munkáskerület megkapja a szakközépiskolát. A személyes tárgyalások és levelezések eredményeként mutat egy levelet, amelyet áprilisban kapott a minisz­tériumból, s ebben az áll, hogy Meszesen a negyedik ötéves tervben szakközépis­kolát létesítenek. Utóbb egy kevésbé megnyugtató hír is érkezett, a meszesi iskola ügye bizonytalanná vált. — fjjabb lépések és végül még­is kedvező döntés született: a meszesi szakközépiskola lé­tesítését felvette ötéves ter­vébe a város, jóváhagyták az Országos Tervhivatalban is és amikor a képviselőnő a legutóbbi országgyűlési ülésszakon a meszesiek kö­szönetét tolmácsolta a mi­niszternek Ilku elvtárs ígé­retet tett, hogy a berende­zéshez hozzájárul a minisz- tárium is. A meszesiek a gáz hiánya miatt a város „mostohagye­rekeinek” érzik magukat. A i vezetékes gáz a városokban hovatovább olyan alapvető szolgáltatásnak számít, mint a víz, vagy a villany. Bizo­nyára ezért is mutatott olyan nagy megértést Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt vezérigazgatója is a meszesi gázprobléma iránt, amikor Garainé dr. Németh Lajossal, a Városi Tanács vb-elnök-helyettesé- vel és Bereczky Istvánnal, a Pécsi Gázmű igazgatójával felkereste és kérte a tröszt segítségét 3 gáz bevezetésé­hez. Megegyeztek abban, hogy Meszest a negyedik öt­éves terv folyamán el kell látni városi gázzal, a szük­séges tanulmánytervek elké­szítésére pedig utasítást ka­pott a Pécsi Gázmű. A ter­vek most készültek el, azo­kat hamarosan megvitatják egy szélesebb körű értekez­leten az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztben és hatá­roznak a megvalósítás rész­leteiről, nevezetesen arról, hogy a költségeket milyen arányban vállalaja a tröszt és a város. Februári riportunkban Ben- cze József, az I. kerületi Ta­nács vb-elnöke elmondta, hogy a gáz bevezetésével egyidejűleg elkerülhetetlen lesz a meszesi lakótelep ál­talános felújítása. Most, hogy a gázellátás szinte elérhető közelségbe került, egyre több szó esik a városrész esetles rekonstrukciójáról is, ami- | nek leglényegesebb eleme az í emeletráépítés. Ez természe- 1 tesen még különböző statikai vizsgálatokat igényel annak ! megállapítására, hogy mely j épületek lehetnének erre al- ; kalmasak. Hői segédmunkásokat könnyű fűrészüzemi mun­kára export bútorléc gyártáshoz azonnali belé­péssel felveszünk. Segéd­munkásokat, betanított munkássá képezünk át. — Ugyanitt szállítási és anyagmoz­gatási munkakörbe tel­jesítménybérrel felve­szünk férfiakat azonnali belépéssel. Szociális jut­tatásokat a kollektív szerződés szerint bizto­sítjuk. Jelentkezni lehet szombat kivételével minden nap 8 órától 16 óráig. GEV., Hidas, üzemvezetőjénél. megbeszélése során a me­szesi óvoda bővítésére a Szénbányák tervezésében és kivitelezésében — 1971-re. A vállalat gondoskodik a kul­túrotthon fűthetővé tételéről is. Támogatást kap a Tol- buhin úti iskola is: a Szén­bányák átad egy lakást, amelyben az iskola orosz nyelvi laboratóriumot rendez be, továbbá segítséget nyújt egy iskolai úszómedence épí­téséhez. Ennek jelentőségét akkor' lehet igazán megérte­ni, ha figyelembe vesszük, hogy a Tolbuhin úti iskola az I. kerület testnevelési ta­gozatos iskolája, amelynek tantervében a tanulók úszás- oktatása is szerepel. Meszes évtizedes gondjai tehát kimozdultak végre a holtpontról. Valami lesz vég­re, s ami lesz, az a bányász­lakosság javát szolgálja. Hársfai István Vietnamiak a szabolcsi újjáépítésnél Az árvíztől megrongált Szabolcs megyei házak új­jáépítésének és helyreállítá­sának támogatására, a mun­kálatok meggyorsítására a hazánkban tanuló 209 viet­nami egyetemista és főisko­lás hétfőn a jánkmajtisi KISZ építőtáborba utazott. A nyugati pályaudvaron Prakusz Lajos, a KISZ KB egyetemi és főiskolai osz­tályának helyettes vezetője és Nguyen Van Cong, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének első titkára bú­csúztatta a társadalmi mun­kára utazó vietnami fiatalo­kat. Jelen volt az ünnepsé­gen dr. Rostás István, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára is. A vietnami főiskolások két hétig segítik a károsul­tak otthonainak helyreállítá­sát, felépítését. Egy megsüllyedt akna és két szivattyú... Még a halak is hibásak? Üjsághír: Az Almás-patak­ból és a Fekete-vízből szeny- nyezés miatt az összes hal kipusztult. A kár — előze­tes becslések alapján — 30 ezer forint. A szennyezést valószínűleg a Szigetvári Konzervgyár okozta. Az ügy kivizsgálása mégkezdődött. Még alig száradt meg a tinta a siklósi járásbíróság ítéletén, amellyel a Szigetvári Konzervgyárat — közel két­éves per után — vízszennye­zés miatt tizennégyezer fo­rint kártérítésre ítélte, ami­kor újabb jelentés érkezett az Almás-patak és a Fekete­víz mellől. Ismét pusztulnak a halak. Pedig a gyár okulva azon, hogy tavaly közel 700 ezer forintot fizetett ki szeny- nyezési bírság címén, új tisz­títórendszert épített. Üj szi­vattyúk beszerzésével, derí­tőgödör ásásával egyszer s mindenkorra megoldotta gondját — illetve oldotta vol­Én már örökre itt maradok... Cikkünkban utaltunk arra a beszélgetésre, amelyet Stier Józseffel, a Mecseki Szénbá­nyák pártbizottságának tit­kárával folytattunk. Stier elvtárs akkor ezt mondta: „Az a tény, hogy a Szénbá­nyák központja Meszesre köl­tözik, feltétlenül nagyobb súlyt ad a területnek és ta­lán sikerül egyes problémák megoldásában is előbbre jut­ni”. Nos, ennek jeleként tett ígéretet Garamvölgyi János igazgató Vörös Pállal, a me­szesi területi Népfront Bi­zottság elnökével folytatott Nevelőszülők — gyerekek Jobb családnál, mint intézetben — Nyolcszázhuszonöt kihelyezett gyerek Általános vélemény: a ne­velőszülők csak a pénzért vállalják az állami gondo­zott gyermekeket. Mohács, park. A hatalmas gesztenyefák alatt gyerek- rajcsur. Hintáznak, egyikük madzagot húz a földön, né- hányan odébb guggolnak a bokrok mellett — biztosan fontos dolgokat beszélnek meg ... Játszanak. — Téged hogy hívnak? Rövidnadrágos, feketesze­mű fiú. Érdeklődve néz, kész­ségesen válaszol. — Czári Lajosnak. — Hol laksz? — A Vörösmarty utca 32- ben a Tasnádi Györgynénél. Ott van még a Kövesdi Mag­di is... Öt elviszik, de én már örökre ott maradok. — Ki a Tasnádi Györgyné? Kis szünet, a gyerek fel­néz, elmosolyodik. — Anyuka... Anyukát otthon találjuk a Vörösmarty utcai házban. Te­levízió, szépen berendezett lakás, tisztaság, otthonosság. Kutya is van, rendkívül ba­rátságos, örül nekünk. Tas- nádinéval beszélgetünk erről- arról. Három gyereket ne­vel, egyikük nemrég látoga­tott haza — édesanyjához. — Fogalmuk sincs, hogyan érkezett meg az a gyerek. Éhes volt, koszos, istenem a hajából le kellet vágni olyan koszos volt... És sírva fakad. Brenka mama valamivel odébb, a Korsós utcában la­kik. Két gyógypedagógiás gyereket nevel immár tizen­két éve. A Bálint lányok ikrek, e hónap 29-én töltik be tizennyolcadik életévüket. Állami gondozásuk megszű­nik. Hivatalos emberekkel vagyok, szó esik a gyerekek további sorsáról. — Elvigyem őket? — kér­dezi egyikük. Brenka mama ijedten kap az arcához. — Dehogyis, a világért se... Hanem, ha lehet inkább még- egyet... egy kisebbet. Mert, ugye ezek már megnőttek ... Lehet, Brenka mama ... Baranyában 2051 állami gondozott gyermek él. Az utolsó statisztika szerint 825 nevelkedik nevelőszülőknél, tehát családi környezetben. Bizonyítható tény, hogy — különösen a kisgyermekkor­ban — a gyermek számára a családi környezetet a leg­szebb intézet sem pótolja. A szeretet hiánya a legkülön­félébb személyiségzavarokat eredményezheti, érzelmi el- sivárosodáshoz, beszűkültség- hez vezet. Az igazság: az in­tézeti pedagógus is szereti a gyermekeket, de — fegyel­met kell tartania, megköve­telnie és nem egy vagy két gyermektől, hanem sokszor harminctól... képtelen úgy szeretni azt a gyermeket, ahogy kellene. A statisztikák azonban egyéb érdekes mutatókkal is szolgálnak. A kihelyezett 825 gyermek 535 nevelőszülőnél van. Harminc éven aluliak tizenhatan, a legtöbbjük — 214-en negyven és ötven kö­zöttiek. Foglalkozásukat te­kintve (csak a nevelőanyát figyelembe véve) mezőgaz­dasági dolgozó 66, ipari dol­gozó 223, a többiek háztar­tásbeliek, alkalmazottak vagy értelmiségiek. Utóbbiak elha­nyagolhatóan kevesen van­nak. A nevelőszülőknél nevelke­dő gyermekek legtöbje 4— 14 éves. A kritikus korban — három éves korig — saj­nos csak 65 tartózkodik csa­ládban, közel ötszázan 4— 10 évesek, százötvenen 11— 14 évesek. Az idősebbeket nem szívesen vállalják, ők a továbbtanulók, szakmun­kástanulók vagy gimnazis­ták és bizony, nekik is szük­ségük lenne az optimális környezetre. Az intézettekkel szemben jobb tanulmányi eredményeket mutatnak fel, harmonikusabb a személyi­ségképük, kiegyensúlyozot- tabbak. rom gyermeket nevel, közöt­tük van a kis Halmai Ági, nyolcéves. — Ölben vittük ki — mondja Hideg Gyula, a Gyermek és Ifjúságvédő In­tézet igazgatója — emlék­szem ez a gyerek se járni, se beszélni nem tudott. Idióta. Ági barnárasülten játszik az udvaron. A kérdésre meg­felelő választ ad és fut (!) a „mamához”. Staubnét a kór­házban, ahonnan nemrég ha­zahozta Ágit, az orvos „Hal­mai anyukának” szólította. Nem tiltakozott. A szomszédban, Reinéknél a hirtelenszőke négyéves Paulovits Pityu nevelkedik. Szemmel láthatólag elégedet­ten ül a „mama” ölében. Haver is akad: szemben Asztalos Vincéné neveli Gö- regy Gabit, aki zsinóros ka­lapban fogadott bennünket és óriási parolával... itt két kislány van, ötévesek, mo­solyognak, négerbarnák. A pénz. A tartásdíj, amit a nevelőszülők az államtól kapnak 300-tól 600 forintig terjed. A plafont csak maga­tehetetlen, ágybavizelő idió­ták után kapják, normális gyermek után 3—400-at, 400- tól 550-ig a különböző sú- lyosságú fogyatékos gyerme­kek után. Ez a pénz kevés. És a kép egészen mást mu­tat a nevelőszülők sok he­lyen maguk többet áldoznak anyagilag, mint amennyit kapnak. Az igazsághoz azon­ban hozzá tartozik, hogy az utóbbi hónapokban közel 30 gyermeket visszaadtak a ne­velőszülők, mert keveselték a tartásdíjat. Nem véletlenül hozott a kormány határoza­tot: január 1-től alaposan megemelik ezt az összeget. Meg kell azonban jegyezni, hogy a ruházati norma — évi 1200 forint — az marad, azt nem emelik. És az is kevés. Vállalom kimondani: aki pénzért vállalja a gyermek- nevelést, — mert biztosan van ilyen is — nem csinál nagy üzletet... De ha pén­zért neveli szépen a hozzá kiadott gyermeket akkor is jól jár a gyermek is, a tár­sadalom is. Azokon a helye­ken, ahol én jártam nem ez a helyzet. Igazi családi han­gulat, nagy-nagy szeretet fog­ja körül a kis nebulókat... OI lakóházak a komló! Platóik Pécsett a Tündér utcában valóságos gyermekvárost ta­lálunk. Staub József né há­— Villanyt kapnak a mál­tetői házak. A Hosszúhetény déli részén épülő új lakóte- leDre még az idén bevezetteti a villanyt a községi tanács. Ugyanakkor gondoskodnak közvilágítás kiépítéséről is. na! Ugyanis a — közel 12 millió forintba került — tisz­títórendszer dán gyártmányú szivattyúi rövidebb-hosszabb idő után felmondják a szol­gálatot. A dán cég' már ,.kéJ.T szer cserélt — garanciális időn belül —, ennek ellenére a három szivattyú közül ket­tő jelenleg is álL .. i.. Hallgassuk meg a konzerv­gyár főmérnökének, Tuska Sándornak véleményét: — Megpróbáltunk minden tőlünk telhetőt, de a kisegí- töleg üzembe helyezett ma­gyar gyártmányú szivattyúk­nak kisebb a teljesítményük. Különben is, számomra tel­jesen érthetetlen a halpusz­tulás. Tavaly háromszor eny- nyi „salaktermékef enged­tünk az Almás-patakba, még­sem lett semmi baj. Vélemé­nyem szerint meg kellene vizsgálni a többi szennyezőt is. így például a városi stran­dot, cipőgyárat, a víz mellett lévő általános iskolát és a Csertői Nevelőotthont is. Kiderült, hogy Szigetvár új városrészének csatornái tisz­títás nélkül egyenesen az-Al- más-ba folynak. A csatorna- hálózat a Komlói Víz- és Csa­tornaművek kezelésében van. Ők üzemeltetik a város 1-es számú szennyvízátemelő tele­pét is. Ezen kellene átfolynia a konzervgyár házi szennyvi­zének is. Az emelő rendelte­tése, hogy a patakon keresz­tül átvigye a szennyvizet' a tisztítógödrökbe. Persze csak rendeltetése: az átemelő mel­letti I-es akna — kivitelezési hiba miatt — megroggyant, elnyírta a bevezetőcsöveket. E miatt nem jut sem a vá­rosi, sem a gyári szennyvíz a tisztítóba — csak az Almás­patakba. A kivitelező a Ba­ranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat volt. Jelentet­ték ugyan a hibát, de azóta misem történt A Komlói Víz- és Csator­naművek műszaki vezetőjé­nek, Katies Jánosnak véle­ménye: A — Mi ebben nem vagyunk hibásak. Külön problémát je­lent, hogy a Il-es átemelő, amit a Dunántúli Vízépítő Vállalat csinál, még nem ké­szült el. Mindezek ellenére megpróbálunk három szivaty- tyút beszerezni és ideiglene­i sen üzembe állítjuk. A ré­szünkről történő szennyezés e hónap végére megszűnik. A szivattyúk ára 60 ezer forint. Tehát szennyezi egyszer á konzervgyár ipari vize. és szennyvize, valamint az .'új­város fekália-vize a patakot. S oly nagy mértékben, h.ogy még a „sokat kibíró” csíkhal is kipusztult. A kár azonban nemcsak a három — sziget­vári, sellyei és vajszlói — horgász egyesületet sújtja, hanem a környező partmenti mezőgazdasági üzemeket is. A szennyvíz ugyanis semmi­féle mezőgazdasági célra sem alkalmas. • ­A helyszínre kiszállt a Pé­csi Vízügyi Igazgatóság víz­minőségi felügyelete is: — Vettünk mintát az ösz- szes befolyóból, ami a kon­zervgyárból és ami a város felől jön. Meg fogjuk vizs­gálni a gyáriak által javasolt többi befolyót is. Szerintünk az iskolai és a nevelőotthoni szennyezés nem lehet jelen­tős. Jelenleg megállapított tény, hogy a gyárból napi 200, a városi hálózatból pe­dig 70 köbméter szennyvíz folyik a patakba. Eddig az ügy, amit egy megsüllyedt akna és két el­romlott szivattyú, valamint eddig még : ki nem derített dolgok okoztak. További — hosszan gyűrőződő — vizsgá­latok, tárgyalások, egyezke­dések következnek. A Bara­nya megyei Tanács illetéke­sének „jóslata”: — Ebből lesz egy szennye­zési bírság, kárkifizetés és egy feljelentés. Ma még na­gyon az elején tartunk. Kis túlzással azt mondhatjuk: a dán cégtől kezdve mindenki, még a halak is hibásak... Kozma Ferenc 4 V

Next

/
Thumbnails
Contents