Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-21 / 169. szám

Ära: 80 fitter Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvii.évfolyam, 169.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970.júiíus21.,kedd Mennyit ér a jövő? A felelősségébresztés fo­lyamata elkezdődött. Mi sem bizonyítja jobban, mint az MSZMP február 18—19-i ülése, mely ifjúságpolitikai kérdéseket tárgyalt, és az ülésen született állásfogla­lást követő 1016/1970. sz. kor­mányhatározat. A központi határozatok azonban sem­mit nem érnek akkor, ha nem vonatkoztatjuk őket Saját magunkra, ha a fele­lősség nem egyenként, min­dennap, mindannyiunkban ébred. Az ifjúság-problémák igen jelentős hányadát az ún. hát­rányos helyzetűek ügye je­lenti. A hátrányos helyzet létezését továbbtanulási arányszámok és egyetemi felvételeikről szóló statiszti­kák bizonyítják. A vidéken lakó és a munkás—paraszt származású fiatalok nem el­sősorban anyagi vonatkozás­ban szenvednek hátrányo­kat. Hátrányaik életmódbe­liek, a fürdőszoba és köny­vespolc nélküli otthonokban kezdődnek és a rosszul fel­szerelt, szaktanárral kevéssé ellátott iskolákban folytatód­nak. ök azok, akik nem ke­rülnek be a városi kollé­giumokba. akik otthon ma­radnak dolgozni, akik szá­mára a továbbtanulás lehe­tősége már adott, de feltéte­lei még nem biztosítottak. Az iskola elvégzése és fel­nőtté válásuk, a „befejezett­ség” állapota között azon­ban még van egy nagyon lényeges, a hátrányos hely­zet megszűntetésének enyhí­tésére kiválóan alkalmas életszakasz: a beilleszkedés, a társkeresés és helykeresés ideje. Amikor a fiatalok már életkorukból és anyagi hely­zetükből adódóan elég ' füg­getlenek ahhoz, hogy maguk választotta közösségben tölt­sék el szabadidejüket, hogy saját ízlésüknek megfele­lően szórakozzanak. Státisztikai adataink sze­rint a művelődési intézmé­nyeket 70 százalékban fiata­lok látogatják. A megye mű­velődési házaiban legna­gyobb számmal működő nép­művelési forma az ifjúsági klub. Az ifjúsági klubok elvi c 'lkitűzései igen tetszetősek. Mint a falusi fiatalok kö­zösségei, olyan céllal jönnek létre, hogy a demokratikus közélet lehetőségét, az infor­mációszerzés és művelődés lehetőségét és a társas élet, a szórakozás lehetőségét biz­tosítsák a fiatalok számára. E szép célkitűzések azonban csak ritka esetben jutnak el a megvalósulásig. Baranya megyében 67 if­júsági klub működik. Ezek­nek körülbelül a fele nem rendelkezik a működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. Hogyan kép­zelhető el ilyen körülmények között nevelés, a hátrányos helyzet újratermelése helyett a hátrányos helyzet meg­szűntetése? Hogyan válhatnának ifjú­ságunk közéleti fórumaivá azok a klubok, melyekkel a község vezetői nem törőd­nek? Hogyan válhatnának a demokratikus közéletiségre nevelés színhelyeivé azok az ifjúsági klubok, melyek­be a község vezetői be sem teszik a lábukat? Mitől ala­kulna ki a társadalom, il­letve a közvetlen környezet ügyeibe való aktív beleszó­lás igénye fiataljainkban, ha soha semmiről nem kérdez­zük meg őszinte véleményü­ket? Azt mondjuk, hogy a fiatalok körében érdektelen­ség, passzivitás tapasztalha­tó. Igényeljük egyáltalán ak­tivitásukat? A tömegkommunikációs eszközök ma már lehetővé teszik, hogy ugyanaz az is­meretanyag ugyanabban a pillanatban jusson el az or­szág bármely pontjára. De, sajnos nem élünk lehetősé­geinkkel. Ifjúsági klubjaink nincsenek ellátva a legújabb kézikönyvekkel, a legfris­sebb folyóiratokkal és napi­lapokkal, tv-vel, rádióval, magnetofonnal. Látogatá­saim alkalmával nem egy esetben láttam sarokban há­nyódó „kibelezett” televíziót, régen elavult újságok rende­zetlen halmazát, javíthatat­lan magnetofont és recsegve üvöltő 10—15 táncdallemezt kopottra nyúzó lemezjátszót. Az eszközökkel való ellá­tottság ilyen szintjén ugyan mitől várjuk a korszerű, a „napra friss” információt? Az eszközök ilyen szintű ke­zelése mellett hogyan kép­zelhető el a szerzett infor­mációk tudatos felhasználá­sa? Hiszen a tömegkommu­nikáció csak a lehetőséget nyújtja. A válogatás, a fi­gyelemfelkeltés, a probléma- felvetés, a megvitatás, a ka­pott információk elsajátítása már nem az eszközök dolga. Régi tapasztalat, hogy az a klub becsüli meg legin­kább felszerelését, melynek létrehozásában a fiatalok maguk is részt vettek. De kezdeményezni, támogatni, munkára buzdítani azért kell a fiatalokat. Ifjúsági klubjaink nagy ré­sze művelődési házakban kap helyet. Mint már emlí­tettem, művelődési intéz­ményeink munkájának ge­rincét jelentik az ifjúsági klubok. Természetes, hogy költségvetésükből jelentős összegeket áldoznak e klu­bok fenntartására. De több pénzük nincs. Az állami tá­mogatásból nem futja. Az ifjúsági klubok esetében többre, a helyi erőkre, a he­lyi pénztárcákra, gazdasági vezetőink felelősségvállalá­sára van szükség. Az 1016/1970. sz. kormány- határozat 8. pontjában a kö­vetkezőket olvashatjuk: „A IV. ötéves terv időszakában jelentős összegeket kell elő­irányozni az ifjúságpolitika célkitűzései megvalósításá­ra. Ezen túlmenően azonban szükséges, hogy a vállalatok, szövetkezetek saját erőforrá­saikkal is vegyenek részt az ifjúságpolitika megvalósí­tásában, elsősorban a náluk foglalkoztatott fiatalokat il­letően.” Az országos figyelmeztetés tehát elhangzott. Most már csak az a kérdés, hogy a községek, a szövetkezetek és a vállalatok vezetői mikor látják be, hogy az ifjúság nevelésére fordított energiák hosszabb távon ugyan, de többszörösen megtérülnek. Havas Gáborné Hazaérkezett a magyar ifjúsági küldöttség Hétfőn hazaérkezett a Ma­gyar Ifjúság Országos Taná­csának az a küldöttsége, amely Szűcs Pálnak, a KISZ KB osztályvezetőjének, a MIOT elnökének vezetésével részt vett New Yorkban az ENSZ világifjúsági találkozó­ján. A tanácskozást értékelve Szűcs Pál a következőt mon- áofcta: Sok oldalról hangzott el az óhaj, hogy a világbékét fe­nyegető veszélyt, elsősorban a vietnami háborút meg kell szüntetni, és az izraeli csa­patokat ki kell vonni a meg­szállt arab területekről. Az amerikai imperializmust e tanácskozáson olyan kritika érte, amely az ENSZ falai között eddig még soha nem hangzott el. Új bedolgozóüzem létesítését tervezik Elkészült a hirdi rekonstrukció Évente egymillió háromszázötvenezer négyzetméter ponyva Elkészült a Hirdi Kender­fonó szövőműhelyének har­madik egysége, mintegy két­millió forintos költséggel. Je­lenleg a rekonstrukció utolsó mozzanatánál tartanak: meg­kezdődött a szegedi központ­ból érkezett — számszerűit tizenkilenc — gépek beszere­lése. A teljes termelés szep­tember 1-én kezdődik. Az új szövőműhely segítségével a tervezett egymillió négyzet- méter ponyvatermék helyett egymillió háromszázötvenez­ret állítanak majd elő. Az új épületben szociális létesítmények — öltözők, mosdók, fürdők — is helyet kaptak. Így lényegesen jobb körülmények között tisztál­kodhatnak és öltözhetnek a nődolgozók: a régi öltöző már igencsak szűk volt. A másik két szövődeépületből két fel­vetőgépet, három vetülék csé- vélőt. három kivarró állványt és két meo-asztalt már át­szállítottak az újba, ezzel az ottani zsúfoltság is megszűnt. A rekonstrukció mellett már további fejlesztési lehe­tőségek is foglalkoztatják a gyár vezetőségét. — Tervbevettük egy be­dolgozóüzem létesítését is — tájékoztatott Juhász László igazgató. — Körülbelül 80— 120 nő munkalehetőségét sze­retnénk biztosítani. Egyelőre megfelelő ajánlatunk _ még nincs. Szükség volna egy 180 négyzetméter alapterületű he­lyiségre, ahol a gépeket he­lyezhetnénk el és ezen kívül raktár, iroda, valamint szo­ciális helyiségek is kellené­nek. Olyan vidék jelentkezé­sét várjuk, ahol e lehetősé­Hétfőra délután a Budapesti Húsipari Vállalatnál nagy­gyűlésen emlékeztek meg ar­ról, hogy 16 évvel ezelőtt kö­tötték meg az indokínával kapcsolatos genfi egyezményt. Az eseményen résztvett és az elnökségben foglalt helyet dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Lázár György munkaügyi mi­niszter, Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizott­ság elnöke, az Országos Béke­tanács alelnöke, Szépvölgyi Zoltán, a Budapesti Pártbi­zottság titkára. Ott volt — szintén az elnökség tagjaként — Luu Kiem, a Dél-Vietnami Köztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hantos János, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságá­nak elnökhelyettese mondott beszédet. Chan Tho Thong, a VDK magyarországi nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője, aki — Hantos János után — a nagygyűlés másik szónoka volt, többek között hangsú­lyozta: az Egyesült Államok az elmúlt 16 esztendő alatt rendszelesen szabotálta az Indokínára vonatkozó 1954-es genfi egyezményt, valamint a Laosszal kapcsolatos 1962. évi genfi megállapodást, azért, hogy az indokínai országokat újtípusú gyarmatává, katonai támaszpontjává tégy«. gek adva vannak mind lét­szám, mind helyiség tekinte­tében. Mi is állandóan tár­gyalunk, kutatunk ez ügyben, eddig eredménytelenül. Jó Két új lakótelep kommu­nális ellátottságára írt ki versenytárgyalásokat a Pécsi városi Tanács. A IV. ötéves terv időszakában megépülő Megyeri kertvárosi, valamint a Szigeti városrész lakossága húsz új üzletet kap. Ezek közül tizenkettő a Szigeti, nyolc pedig a Megyeri kert­városi lakótelepen nyílik. A versenytárgyalásokat a Ba­ranyákén, Meruker, a Pécsi Kertészeti és Parképítő Vál­lalat, a Baranya megyei Élel­miszer-kereskedelmi Válla­lat, a Baranya megyei Ven­déglátó Vállalat, a megyei ÁFÉSZ-ek közös vállalkozá­sa, a Bádogos és Szerelő Ktsz, a Patyolat, a Villamos­ipari Gépjavító Vállalat, az Állami Fodrászipari Válla­lat, a Belkereskedelmi Köl­csönző Vállalat és az Építő Ktsz nyerték. A peremkerületek üzlethá­lózata kívánnivalókat hagy maga után. A helyzet ugyan nem katasztrofális, de igé­nyek itt is jelentkeztek. Így A nagygyűlés részvevői ál­lásfoglalásban rögzítették, hogy a világbéke megterem­tésének első számú feltétele most a szégyenteli vietnami háború azonnali befejezése, az Indokína népeit sújtó vé­res agresszió megszüntetése. Szépvölgyi Zoltán mondott zárszót a nagygyűléshez, majd felcsendültek az Internacio- nálé hangjai. volna, ha segítséget kapnánk. Biztosan akad Baranyában olyan község, ahol szívesen vennék egy ilyen üzem léte­sítését. I Kertvárosban, a Móra Fe- renc utcában épül új vegyes élelmiszerüzlet, a Baranya megyei Élelmiszer-kereske­delmi Vállalat kezelésében és Újhegyen, a szőlőhegy környékén a Pécsi ÁFÉSZ nyit vegyesboltot. Verseny- tárgyalást írtak ki egy Tol- buhin úti zöldségbolt létesí­tésére is, azonban jelentkező hiányában e szándék meg­hiúsult. 48 millió forintért épülnek boltok a IV. ötéves terv fo­lyamán Pécsett. Az elmúlt heti hirtelen időváltozás, majd a többna­pos zivataros-esős időjárás — mint arról vasárnapi szá­munkban is hírt adtunk — országszerte megakasztotta az aratást. Vasárnap óta ja­vulás mutatkozik, de ha így marad az idő, akkor is kell még néhány napot várni, amíg a gépekkel ismét tel­jes lendülettel neki lehet látni az aratásnak. Mit je­lent Baranyában a hetes ki­esés, mire kell tekintettél lenni a gazdaságokban? Kér­désünkre Baracs József, a Megyei Tanács mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztá­lyának vezetője így tájékoz­tatott: — A megyében 25—30, he­lyenként 40 milliméter csa­padék hullott le ezekben a napokban. Ez nálunk is aka­dályozta a munkát és növel­te a gondokat. Baranyában is teljes mértékben géppel folyik az aratás és az erősen felázott földekre néhány na­pig még nem lehet rámenni a kombájnokkal. Jelentősebb Egy bét múlva kezdődnek a szovjet—NSZK tárgyalások Egy hét múlva kezdődnek Moszkvában a Szovjetunió és Nyugat-Németország tárgya­lásai az erőszak kizárási szer­ződésről. Erről nyilatkozott vasárnap és hétfőn több nyu­gatnémet politikus. Karl Mörsch, a bonni kül­ügyminisztérium parlamenti államtitkára a Baden-Baden-i rádióban nyilatkozott. Mint mondotta, számítani lehet ar­ra, hogy a moszkvai tárgya­lások „hosszú ideig fognak tartani”, majd kijelentette: „Németországban sokan soha nem értették meg, hogy a második világháborút nem nyertük meg, s hogy azt utó­lag sem lehet megnyerni... nem formálhatunk igényt ar­ra, hogy egyedül képviseljük az összes németeket!” Az AFP hírmagyarázatá­ban azt írja, Moszkvában Scheel nehéz feladat előtt áll, de a bonni kormány szerint a tét megéri a fáradtságot”. károkról nem kaptunk jelen­tést. A megyében elvetett búza 80 százaléka kemény­szárú, intenzív fajta, ami nem dől meg annyira, mint a hagyományos fajták. — Nem lehet azonban ma még felértékelni, amit a ku­korica és általában a kapá­sok, valamint a takarmány­félék nyertek a száraz ká­nikulai időjárás utáni bősé­ges csapadék révén. — Az aratást illetően va­lamennyi gabona megérett, így most a legfontosabb, hogy minden gazdaság nagy gondot fordítson a sorrendi­ségre. Elsősorban az őszi ár­pára kell összpontosítani, mivel ennél nagy veszteséget okozhat minden nap késede­lem. A továbbiakban is úgy kell megállapítani a „me­netrendet”, hogy minél ki­sebb legyen a szemveszte­ség. Célszerű a San Pastore- val, majd a Libelulla-val kezdeni, utána a francia és a szovjet fajtákat sorraven- ni, s végül a magyar fajták­kal befejezni a munkát. KS/D. NAPLŐ TELEFOTO Az indokínai kérdéssel kapcsolatos genfi egyezmények 16. évfordulójáról nagygyűlésen emlékeztek meg Budapesten, a Húsipari Vállalat kultúrtermében. — Képünkön: Hantos János, a Fővárosi Tanács vb-elnökhe!yettese beszédét mondja Tizenhat évvel ezelőtt kötötték meg az indokinával kapcsolatos genfi egyezményt Nagygyűlés Budapesten Bővül az üzlethálózat Pécsett: Befejeződtek a versenytárgyalások Növelte az aratási gondokat i az esőokozta kiesés * <

Next

/
Thumbnails
Contents