Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
XJ unarm all napio 1970 július 2. Változás a nyugdíjrendeletben Nem számít a megszakítás Csak a június 30. után benyújtott kérelmekre vonatkozik Megszakítás után öt év szolgálati idő kell Az elmúlt hetekben már tájékoztattuk arról olvasóinkat, hogy a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a 16/1970. (V. 26.) számú rendeletével módosította az öt éves megszakítással kapcsolatod korábbi szabályozásokat. A módosítás értelmében az új rendelkezéseket 1970. június 30. napját követően kell alkalmazni. Ezért most részletesebben fóglalkozunk az ötéves megszakítás kérdésével. A módosítás értelmében annál a dolgozónál, akinek a szolgálati idejében egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati időt abban az esetben lehet számításba venni, ha a megszakítást követően legalább ötévi szolgálati időt szerzett. E rendelkezés csak azokra a dolgozókra, termelőszövetkezeti tagokra, kisiparosokra vonatkozik, akik nyugdíj megállapítás iránti kérelmüket 1970. évi június 30. napját követően jelentik be. Ugyanígy alkalmazni kell a módosító rendelkezést azoknál az özvegyi nyugdíj és árvaellátás megállapításoknál is, ahol a haláleset 1970. június 30. napját követően következik be. A 16/1970. (V. 26.) Korm. sz. rendeletben foglaltakat nem lehet alkalmazni azoknál a személyeknél, akik részére 1970. június 30. napját megelőzően már nyugdíjat állapítottak meg. Ezért a már nyugdíjban részesülő személyek ilyen irányú kérelmet ne is terjesszenek elő, mert a most ismertetett rendelkezés rájuk nem vonatkozik, csak azokra, akik még nem részesülnek nyugellátásban. Mivel hazánkban többféle jogszabály szerinti nyugellátás megállapítására van lehetőség, részletezzük a megállapításokkal kapcsolatos tudnivalókat az egyes jogszabályok szerint. © Az 1958. évi 40. sz. törvényerejű rendelet — ipari nyugdíj — alapján előterjesztett igény esetében, csak akkor van lehetőség a nyugdíj megállapításánál az ötéves megszakítást megelőzően szerzett évek beszámítására, ha a megszakítást követően a dolgozó újabb öt év szolgálati időt szerzett. Például: a dolgozó 1929. március 3-tól, megszakításokkal 1942. februárjáig szerzett 12 évet. Ezt követően nem dolgozott 1954. június 14-ig. Majd 1954. június 15. napján munkába lépett az Építőipari Vállalatnál és ezután több helyütt is dolgozott, mindenütt mint ipari biztosított. A megszakítást követően összesen szerzett 14 évet. Ha 1970. június 30- után terjeszt elő nyugdíj megállapítása iránti kérelmet, akkor figyelembe kell venni a fennálló ötéves megszakítás ellenére is az 1929- től 1942-ig megszerzett 12 évi szolgálati idejét. Téhát nyugdíját az 1958. évi 40. sz. tvr. rendelkezései alapján fogják megállapítani 26 év alapulvételével. © A termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény (1966. évi 30. sz. tvr.) alapján állapítják meg a nyugdíjat akkor, ha a kérelmező az ötéves megszakítást követően termelő- szövglkezeti tag volt és a termelőszövetkezetben újabb öt nyugdíjévét szerzett. Például: a kérelmező biztosított dolgozó volt . 1931. júniustól 1938. augusztusig, mint kovács, majd katonai szolgálatot teljesített 1939. októberig, ezt követően ura- áakxnba került és itt dolgozott 1945. áprilisáig, amikor is a földosztás révén önálló gazda lett. Ezután 1961-ig önállóan gazdálkodott, majd 1962. évben termelőszövetkezetbe lépett tagként. Az 1945-ig eltelt időket is figyelembe kell venni a kérelmező javára. A nyugdíj megállapítása azonban csak a termelőszövetkezeti nyugdíj- törvény alapján történhet meg, mert az ötéves megszakítást követően termelő- szövetkezetben dolgozott. Nem lehet részére nyugdíjat megállapítani az 1958. évi 40. sz. tvr. alapján annak ellenére, hogy 1945-ig már több mint 10 évvel rendelkezett. (3) A kisipari nyugdíjtörvény alapján kell a nyugdíjat megállapítani annak a kérelmezőnek, aki az ötéves megszakítást követően csak mint kisiparos dolgozott és így esik a kötelező biztosítás alá. Akkor is a kisipari nyugdíjtörvény szerint kell az ellátást megállapítani, ha a kérelmező a megszakítást megelőzően több mint 10 évvel rendelkezik. © Azokban az esetekben, amikor a kérelmező az ötéves megszakítást követően megszerzett újabb öt évében többféle biztosítási idővel rendelkezik, akkor a nyugdíjat a kérelem előterjesztése időpontjában fennálló biztosításnak megfelelően kell elbírálni és megállapítani. Például: a dolgozó az ötéves megszakítást követően szerzett három évet, mint ipari dolgozó, majd harmadik éve, mint termelőszövetkezeti tag dolgozik, akkor a nyugdíjat részére a termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Hasonló eset akkor is, ha utoljára a kisipari biztosítás szabályai alá tartozik a kérelmező. © Az ellátások megállapításánál az irányadó mindig az igény előterjesztésének időpontja, továbbá az, hogy a dolgozó az újabb öt évet milyen biztosítási szabályok szerint szerezte meg. © A 23/1966. (VIII. 13.) Korm. sz. rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a már nyugdíjban lévő személy újabb munkaviszonya esetén kérheti korábbi nyugdíjának újbóli megállapítását, ha a jogszabályban előírt egyéb feltételeknek megfelel. A kérdés az, hogy ilyen esetben van-e lehetőség a korábban ötéves megszakítás miatt elvesztett idők beszámítására ? Az érvényes rendelkezések erre nem adnak módot. Tehát ezekben az esetekben nincs lehetőség arra, hogy a korábban ötéves megszakítás miatt elvesztett éveket az újbóli megállapításnál figyelembe vegyék. Ennek oka az, hogy az újbóli megállapítást kérő személy a megállapítás időpontjában már nyugdíjban részesül, így a módosítást alkalmazni nem lehet. © A nyugdíj jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy azok a dolgozók, akik nyugdíjuk megállapítását már kérték, de még azt részükre nem állapították meg, az igényüket visszavonják és 1970. június 30. napja után új igényt terjesszenek elő. Az igényvisszavonást csak azokban az esetekben lehet eszközölni, ha még nem történt meg a nyugdíj megállapítása. © Problémát képezhet, sok esetben előfordulhat, hogy termelőszövetkezeti járadékban részesülő személy kérheti-e az új rendelkezések alapján nyugdíjának megállapítását. Abban az esetben, ha a járadékban részesülő ' személy az ötéves megszakítást követően a járadék megállapításáig rendelkezik újabb öt évvel és csak a megszakítás miatt nem kaphatott nyugdíjat, kérheti a nyugdíj megállapítását, függetlenül attól, hogy már termelőszövetkezeti járadékban részesül. Hangsúlyoznunk kell azt, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha a kérelmező a megszakítást követően szerzett legalább öt évet a járadék megállapítását megelőző időben. A felmerülő problémáktól, kérdésektől függően a jövőben a szükséghez képest újból visszatérünk az ötéves megszakítás kérdésére. Ki az illetékes? «A IrtflinŰ Íllfíllilk / ÍV Ui iö/j \AJJ v/ü Rettenetes Több mint egy hónappal ezelőtt kisajátítás révén mintegy 50 családot költöztettek át a Kosztolányi Dezső utcából az újonnan épített Madách I. utca 1. szám alatti lakásokba. A beköltözést megelőző bérleti szerződés megkötésekor a PIK II. kerületi házkezelőségén közölték velünk, hogy a gázt is rövidesen, — kb 1 hét múlva — bekötik, de sajnos ez csak ígéret maradt. Azóta csaknem másfél hónap múlott el és a gáz hiánya miatt rengeteget nélkülözünk. Például a főzést villany rezsóval oldja meg az, akinek van, de ez legfeljebb csak egy tál étel elkészítéséhez elegendő, arra semmiesetre sem, hogy a nagymosásra, fürdésre akárcsak gondoljon is a lakó. A házban legalább 50 gyerek és majd ennyi idős, beteges ember is „lakik”, tehát elképzelhető, hogy ebben a tartós kánikulában csaknem megoldhatatlanná vált a tisztálkodásuk, de a kielégítő táplálkozásuk is. Kérdezzük: ki a felelős' ezért a tűrhetetlen állapotért? A PIK, amely átvette a házat gáz nélkül,’ vagy a Gázművek a késedelmes szerelésért? Sajnos, nem tudjuk, de bízunk abban, hogy az Önök segítségével jelentkezik végre az illetékes. Till Ferenc Pécs, Madách u. 1., és 30 aláíró zaj Legyen szünidőben is buszjáratunk! Nagydobsza — Kisdobsza községek tanácsát még 1962- ben vontuk össze, majd ezt követően a két község termelőszövetkezeteit is egyesítettük, később Merenye és Cegléd-puszta, Tótszent- györgy és Molványhida községek tsz-ei is Nagydobszávai egyesültek. 1967-ben Nagydobsza körorvosi székhely lett, majd 1968-ban körzeti iskola alakult. Most már a közigazgatási terület is négy község határára terjed ki. Sajnos, a mai napig sincs megoldva a közlekedés. Ezt csak autóbusszal lehetne megoldani és már több ízben fordultunk kérelemmel az Autóközlekedési Vállalathoz, de eddig sikertelenül. Súlyos problémát jelent, hogy a betegeknek, akiknek Tótszentgyörgyről 7 kilométert, Merenyéről szintén, Cegléd-pusztáról 10 kiloméT5bb olvasónk tette már szövi, hogy a „szétrombolt” Széchenyi tér, Ágoston tér után most már Pécs másik kedves tere Is félig szeméthalmaznak tűnik. A díszletezűk ugyanis a keleti lépcsőnél halmozzák fel a szétbontott díszlet anyagot, vastörmeléket. Sok, a városát kedvelő pécsinek kérése az, hogy pusztán kényelmi szempontokból ne rontsák már tovább a városképet. tért kell gyalogolniok, hogy az orvoshoz eljussanak. De nem csak az orvos megközelítése probléma, hanem a tanács, tsz, iskola, takarékszövetkezet is. A tanítási időszakban, részben megoldott a probléma, mert aki felfér az iskolabuszra, az eljön Nagydobszára, de a szünidőben egyáltalán nincs megoldva. Már olyan kéréssel is fordultunk a vállalathoz, tegye lehetővé, hogy az iskolabuszjárat Nagydobszán várjon 1 —2 órát, amíg a betegeket az orvos megvizsgálja, hogy azok vissza tudjanak térni lakóhelyükre, sőt a szünidőben is tartsák fenn ezt a járatot. Sajnos, kocsipark hiányában kérésünket eddig nem teljesítették. Ezért ezúton kérem a község lakossága nevében az illetékeseket, hogy segítsék megoldani ezt a problémánkat, mert más közlekedési lehetőség nincs, mint csak az autóbuszjárat beindítása. Sánta László vb-elnök, Nagydobsza Forró, füstöl, ráz Vettem Pécsett a Bizományi Áruházban 660 forintért egy villanymotort egyéves jótállással. Utána nemsokára elromlott és a jótállási papír szerint Puszta- szabolcsra kellett elküldeném javításra. Először minden javítás nélkül visszaküldték, majd reklamációm után, — amit az igazgatóhoz küldtem, — kérték, hogy küldjem el újra. Májusban megküldték megjavítva, mivel én június 15-ig kórházban voltam, nem tudtam kipróbálni, hogy jár-e a motor. Sajnos, most is azt kell mondanom, hogy nem jó, mert ha öt percig megy, forró lesz, füstöl és ráz. Most mit csináljak? A jótállási időm még tart, de legutoljára a jótállási papírt vissza sem küldték. TAMÁSI JANOS Vókány, Kossuth u. 31. Körülbelül egy évvel ezelőtt a Sörgyár valamilyen szerkezetet indított be, mely elviselhetetlen zajt okoz. A környéken lakók közül már többen egészségük megromlása miatt (idegbántalom, halláscsökkenés, étvágytalanság, erős lefogyás stb.) orvosi kezelésre szorultak. A zaj kilométer távolságra is hallatszik, nappal, éjjel, munkanapon vagy munkaszüneti napon egyaránt folyamatosan zúg, búg, zakatol és öli a hallótávolságban élő emberek idegeit. Fogalmunk sincs, hogy semmilyen hivatalos szerv nem jár el, hogy ezt a rettenetes zajártalmat a Sörgyár megnyugtató módon megszűntesse, vagy legalább csökkentse elviselhető mértékre. Kérjük, hogy az illetékesek szűntessék meg ezt az embert kínzó, folytonos idegölő zajt, mert testileg, lelkileg tönkremegyünk. Szántó Lajós és 7 aláírás Nincs gazdája? Sok szó esett már a balo- kányi parkban lévő tóról, annak állapotáról, de vajmi kevés történt az ottani állapotok felszátnolására. A tó, ha még annak lehet nevezni, zöldesszürke réteggel bevonva, papírdarabokkal, hínárral, rothadó, kétes eredetű anyagokkal borítva terpeszkedik, bűzlik, undort és visszatetszést keltve azok körében, akik partjához merészkednek. Part... ha éppen annak nevezhető rom- lásnaET-omlásnak indult szegélye. Teljesen érthetetlen, hogy miért nincs ennek a víznek gazdája. Pedig Vize van, méghozzá természetes forrásból eredő, kristálytiszta vize. így fenntartása nem terhelné vízben szegény városunk vízgazdálkodását. Ez a város nem túlságosan bővelkedik zöldhelyekben. Itt van egy kis liget — még akkor, is, ha olykor-olykor a környéken lévő gyárkémények szennyezik levegőjét, mégis zöld, pihenést, nyugalmat kínáló lehetőség lenne — ha kultúráltabbá tételéhez az illetékesek hozzájárulnak. Ehhez tartozik szorosan a tó kitisztítása. Nem vagyok közegészség- ügyi szakember, de valahogy úgy érzem, jelen állapotában szúnyogok, lárvák, férgek és ki tudja még, milyen ártalmak telephelye a tavacska. Erre is lehet és kell gondolni és ez a szempont is sürgős megoldásra ösztönöz. Dr. Hegedűs Sándor Leveleink nyomában A fenH elmet adta levelének Abrahám Sándor drávasza- bolcsi lakos, aki több „termelő társa’* nevében az alábbi panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. »»Primőr cukorborsóra kötöttünk szerződést a siklósi AFESZ-szel, s annak rendje módja szerint időben (május 24-én) le is szállítottuk a gyűdi átvevőnek. Azon a napon a Dunántúli Naplóban 20 forintos áron hirdette a MÉK a borsó fogyasztói árát, nem csoda hát, hogy zúgolódtunk, amikor a miénket 8 forintos áron vette át a felvásárló. Reklamációnkra azt a választ kaptuk, hogy a termelők a hibásak, akik néhány nappal előbb akáclevél vastagságú borsót sóztak a nyakukba, amit csak ráfizetéssel tudtak értékesíteni. Sajnos, nem volt más választásunk, ott kellett hagynunk a körülbelül 50 mázsányi borsót, mert ugyan mit is kezdhettünk volna vele, ha hazaszállítjuk. Lehetséges, hogy elveszítette már aktualitását e reklamációnk, hiszen több mint egy hónapja történt az eset, mégis szeretnénk választ kapni arra, hogyha már szerződésről van szó, miért nem közös a rizikó is.” Egyoldalú kötelezettség? A levél nyomán előbb a siklósi ÁFÉSZ elnökét, Sajtos Józsefet kerestük fel, aki kétségbe vonta, hogy a felvásárlók a levélben említett választ adták volna a szerződő felek reklamációjára. — Ez esetben az történt, — mondotta, — hogy az említett napon a termelők egyszerűen elárasztottak bennünket borsóval, vagyis olyan áruval, ami a romlandósága miatt nem tárolható, és ezért a legrövidebb úton értékesíteni kell. Ez pedig úgy történik, hogy amit reggel átveszünk tőlük, azt az esti órákban szállítjuk tovább a MÉK-nek, ahonnan nyilvánvalóan csak másnap hajnalban kerülhet a piacra. Nos, miután a vártnál sokszorta nagyobb volt az átvételre kerülő borsó meny- nyisége, már eleve számolni kellett a piaci árak zuhanásával is, ami természetszerűen magával vonta a felvásárlási ár csökkentését. B e n k ő Ferenc, a MÉK kereskedelmi főosztályvezetője általában egyetértett a siklósi felvásárlók érvelésével, de véleménye szerint ez esetben egyéb okok is közrejátszottak a termelőket valóban komolyan érintő árzuhanásban. — Az a májusi nap nemcsak a termelőkre, hanem a keresőelemre nézve is kritikus nap volt, — mondotta. — Megrendelőnk a fővárosi ZÖLDÉRT és a Csemege Vállalat mint rendesen, ezúttal is proft közölte velünk az igényeit, méghozzá 25 forintos fogadói áron, ami azt jelenti, hogy a termelő 22 forintot kapott a szerződött borsó kilogramjáért. De csak délelőtt lu óráig, mert arra a kérésünkre, hogy délután is legyen átvétel, a fővárosi fogadóktól azt a választ kaptuk, hogy a hozzájuk befutott áru rendkívüli bősége miatt, már csak 17 forintos áron vásárolhatjuk fel a borsót. De még ez sem borította volna fel a piaci egyensúlyt, ha nem jön közbe egy váratlan körülmény. — Sajnos, az történt, hogy amíg mi egyezkedtünk a fővárosiakkal, ez idő alatt éppen a baranyai, pontosabban a gyűdi termelők áthúzták a számításainkat. Maszek szállítással elárasztották a piacokat, s ezek után nem volt csoda, hogy fogadóink a dömpingtől való félelmükben csak radikális ár- csökkentéssel voltak hajlandók átvenni a további szállítmányokat, ami magával vonta a fel- vásárlási ár, említett mértékű csökkentését is. Röviden ennyit hát a 8 forintért elvesztegetett primőr borsóról, ami miatt, — legalábbis az elmondottakból ítélve, — nem marasztalhatjuk el a felvásárlókat. De a jövőre nézve mégis volna egy megszívlelendő javaslata a MÉK-nek, s ez egyaránt szól a termelőkhöz és a felvásárlókhoz is. Ami a termelőket illeti: a jövőben feltétlenül ügyeljenek arra. hogy legalább 24 órával a borsó szedése illetve leadása előtt, tájékoztassák a felvásárlót a várható mennyiségről. Ugyanis ennek ismeretében az elosztó nagykereskedelem, arányosabban tudja teríteni az árut a főváros és az ország piacain. Ez természetesen csak úgy megy, ha kölcsönös a tájékozottság. Ehhez pedig, több kell annál, hogy a termelők csupán a MÉK sajtóhírein keresztül értesüljenek a piaci árakról. Mindez talán elkerülhető lett volna, ha az ÁFÉSZ üzletkötői nemcsak a szerződés és az átvétel napján találkoznak a , termelőkkel, hanem az érés és a szedés közötti időszakban is. Ilyenkor kellene megbeszélni, összehangolni velük a szedés folyamatosságát, mert ezzel is megelőzhető az átvevőhelyek áruval való elárasztása, ami óhatatlanul magával vonja a felvásárlási ár komoly mértékű esését is.-De van egy hosszabb terminusra szóló javaslat is, ami szerint célravezető lenne, ha az ÁFÉSZ a téli hónapokban széleskörű, szervezett felvilágosító munkát folytatna a termelők körében. ' Olyat, ahol a partnerek ismereteket szerezhetnének a kereskedelempolitika különböző kérdéséiről, köztük a kereslet-kínálat viszonyáról, a szervezetlen gazdálkodás veszélyeiről, s általában minden olyan őket érdeklő kérdésről, ami fontos előfeltétele a céltudatos termelési kedvnek. P. GY. k
