Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-02 / 153. szám

XJ unarm all napio 1970 július 2. Változás a nyugdíjrendeletben Nem számít a megszakítás Csak a június 30. után benyújtott kérelmekre vonatkozik Megszakítás után öt év szolgálati idő kell Az elmúlt hetekben már tájékoztattuk arról olvasóin­kat, hogy a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány a 16/1970. (V. 26.) szá­mú rendeletével módosította az öt éves megszakítással kapcsolatod korábbi szabá­lyozásokat. A módosítás ér­telmében az új rendelkezése­ket 1970. június 30. napját követően kell alkalmazni. Ezért most részletesebben fóglalkozunk az ötéves megszakítás kérdésével. A módosítás értelmében annál a dolgozónál, akinek a szolgálati idejében egyhu­zamban öt évet meghaladó megszakítás van, a megsza­kítást megelőző szolgálati időt abban az esetben lehet számításba venni, ha a meg­szakítást követően legalább ötévi szolgálati időt szerzett. E rendelkezés csak azokra a dolgozókra, termelőszövet­kezeti tagokra, kisiparosokra vonatkozik, akik nyugdíj megállapítás iránti kérelmü­ket 1970. évi június 30. nap­ját követően jelentik be. Ugyanígy alkalmazni kell a módosító rendelkezést azok­nál az özvegyi nyugdíj és árvaellátás megállapítások­nál is, ahol a haláleset 1970. június 30. napját követően következik be. A 16/1970. (V. 26.) Korm. sz. rendeletben foglaltakat nem lehet alkalmazni azok­nál a személyeknél, akik ré­szére 1970. június 30. napját megelőzően már nyugdíjat állapítottak meg. Ezért a már nyugdíjban részesülő személyek ilyen irányú kérelmet ne is ter­jesszenek elő, mert a most ismertetett rendelkezés rá­juk nem vonatkozik, csak azokra, akik még nem része­sülnek nyugellátásban. Mivel hazánkban többféle jogszabály szerinti nyugellá­tás megállapítására van le­hetőség, részletezzük a meg­állapításokkal kapcsolatos tudnivalókat az egyes jog­szabályok szerint. © Az 1958. évi 40. sz. tör­vényerejű rendelet — ipari nyugdíj — alapján előter­jesztett igény esetében, csak akkor van lehetőség a nyug­díj megállapításánál az öt­éves megszakítást megelő­zően szerzett évek beszámí­tására, ha a megszakítást követően a dolgozó újabb öt év szolgálati időt szerzett. Például: a dolgozó 1929. március 3-tól, megszakítások­kal 1942. februárjáig szer­zett 12 évet. Ezt követően nem dolgozott 1954. június 14-ig. Majd 1954. június 15. napján munkába lépett az Építőipari Vállalatnál és ez­után több helyütt is dolgo­zott, mindenütt mint ipari biztosított. A megszakítást követően összesen szerzett 14 évet. Ha 1970. június 30- után terjeszt elő nyugdíj megállapítása iránti kérel­met, akkor figyelembe kell venni a fennálló ötéves meg­szakítás ellenére is az 1929- től 1942-ig megszerzett 12 évi szolgálati idejét. Téhát nyugdíját az 1958. évi 40. sz. tvr. rendelkezései alapján fogják megállapítani 26 év alapulvételével. © A termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény (1966. évi 30. sz. tvr.) alapján állapítják meg a nyugdíjat akkor, ha a kérelmező az ötéves meg­szakítást követően termelő- szövglkezeti tag volt és a ter­melőszövetkezetben újabb öt nyugdíjévét szerzett. Például: a kérelmező biz­tosított dolgozó volt . 1931. júniustól 1938. augusztusig, mint kovács, majd katonai szolgálatot teljesített 1939. októberig, ezt követően ura- áakxnba került és itt dolgo­zott 1945. áprilisáig, amikor is a földosztás révén önálló gazda lett. Ezután 1961-ig önállóan gazdálkodott, majd 1962. évben termelőszövetke­zetbe lépett tagként. Az 1945-ig eltelt időket is figye­lembe kell venni a kérelme­ző javára. A nyugdíj meg­állapítása azonban csak a termelőszövetkezeti nyugdíj- törvény alapján történhet meg, mert az ötéves meg­szakítást követően termelő- szövetkezetben dolgozott. Nem lehet részére nyugdí­jat megállapítani az 1958. évi 40. sz. tvr. alapján an­nak ellenére, hogy 1945-ig már több mint 10 évvel ren­delkezett. (3) A kisipari nyugdíjtör­vény alapján kell a nyugdí­jat megállapítani annak a kérelmezőnek, aki az ötéves megszakítást követően csak mint kisiparos dolgozott és így esik a kötelező biztosítás alá. Akkor is a kisipari nyugdíjtörvény szerint kell az ellátást megállapítani, ha a kérelmező a megszakítást megelőzően több mint 10 évvel rendelkezik. © Azokban az esetekben, amikor a kérelmező az öt­éves megszakítást követően megszerzett újabb öt évében többféle biztosítási idővel rendelkezik, akkor a nyugdí­jat a kérelem előterjesztése időpontjában fennálló bizto­sításnak megfelelően kell elbírálni és megállapítani. Például: a dolgozó az öt­éves megszakítást követően szerzett három évet, mint ipari dolgozó, majd harma­dik éve, mint termelőszövet­kezeti tag dolgozik, akkor a nyugdíjat részére a termelő­szövetkezeti nyugdíjtörvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Hasonló eset akkor is, ha utoljára a kisipari biztosítás szabályai alá tartozik a kérelmező. © Az ellátások megállapí­tásánál az irányadó mindig az igény előterjesztésének időpontja, továbbá az, hogy a dolgozó az újabb öt évet milyen biztosítási szabályok szerint szerezte meg. © A 23/1966. (VIII. 13.) Korm. sz. rendelet lehetősé­get biztosít arra, hogy a már nyugdíjban lévő sze­mély újabb munkaviszonya esetén kérheti korábbi nyug­díjának újbóli megállapítá­sát, ha a jogszabályban elő­írt egyéb feltételeknek meg­felel. A kérdés az, hogy ilyen esetben van-e lehető­ség a korábban ötéves meg­szakítás miatt elvesztett idők beszámítására ? Az érvényes rendelkezé­sek erre nem adnak módot. Tehát ezekben az esetekben nincs lehetőség arra, hogy a korábban ötéves megszakítás miatt elvesztett éveket az újbóli megállapításnál figye­lembe vegyék. Ennek oka az, hogy az újbóli megállapítást kérő személy a megállapítás időpontjában már nyugdíj­ban részesül, így a módosí­tást alkalmazni nem lehet. © A nyugdíj jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy azok a dolgozók, akik nyug­díjuk megállapítását már kérték, de még azt részükre nem állapították meg, az igényüket visszavonják és 1970. június 30. napja után új igényt terjesszenek elő. Az igényvisszavonást csak azokban az esetekben lehet eszközölni, ha még nem tör­tént meg a nyugdíj megálla­pítása. © Problémát képezhet, sok esetben előfordulhat, hogy termelőszövetkezeti já­radékban részesülő személy kérheti-e az új rendelkezé­sek alapján nyugdíjának megállapítását. Abban az esetben, ha a járadékban részesülő ' sze­mély az ötéves megszakítást követően a járadék megálla­pításáig rendelkezik újabb öt évvel és csak a megsza­kítás miatt nem kaphatott nyugdíjat, kérheti a nyugdíj megállapítását, függetlenül attól, hogy már termelőszö­vetkezeti járadékban része­sül. Hangsúlyoznunk kell azt, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha a kérelmező a megszakítást követően szer­zett legalább öt évet a jára­dék megállapítását megelőző időben. A felmerülő problémáktól, kérdésektől függően a jövő­ben a szükséghez képest új­ból visszatérünk az ötéves megszakítás kérdésére. Ki az illetékes? «A IrtflinŰ Íllfíllilk / ÍV Ui iö/j \AJJ v/ü Rettenetes Több mint egy hónappal ezelőtt kisajátítás révén mintegy 50 családot költöz­tettek át a Kosztolányi De­zső utcából az újonnan épí­tett Madách I. utca 1. szám alatti lakásokba. A beköltö­zést megelőző bérleti szerző­dés megkötésekor a PIK II. kerületi házkezelőségén kö­zölték velünk, hogy a gázt is rövidesen, — kb 1 hét múlva — bekötik, de sajnos ez csak ígéret maradt. Azóta csaknem másfél hó­nap múlott el és a gáz hiá­nya miatt rengeteget nélkü­lözünk. Például a főzést vil­lany rezsóval oldja meg az, akinek van, de ez legfeljebb csak egy tál étel elkészíté­séhez elegendő, arra semmi­esetre sem, hogy a nagymo­sásra, fürdésre akárcsak gon­doljon is a lakó. A házban legalább 50 gyerek és majd ennyi idős, beteges ember is „lakik”, tehát elképzelhe­tő, hogy ebben a tartós ká­nikulában csaknem megold­hatatlanná vált a tisztálko­dásuk, de a kielégítő táplál­kozásuk is. Kérdezzük: ki a felelős' ezért a tűrhetetlen állapo­tért? A PIK, amely átvette a házat gáz nélkül,’ vagy a Gázművek a késedelmes sze­relésért? Sajnos, nem tudjuk, de bízunk abban, hogy az Önök segítségével jelentke­zik végre az illetékes. Till Ferenc Pécs, Madách u. 1., és 30 aláíró zaj Legyen szünidőben is buszjáratunk! Nagydobsza — Kisdobsza községek tanácsát még 1962- ben vontuk össze, majd ezt követően a két község ter­melőszövetkezeteit is egyesí­tettük, később Merenye és Cegléd-puszta, Tótszent- györgy és Molványhida köz­ségek tsz-ei is Nagydobszá­vai egyesültek. 1967-ben Nagydobsza körorvosi szék­hely lett, majd 1968-ban körzeti iskola alakult. Most már a közigazgatási terület is négy község határára ter­jed ki. Sajnos, a mai napig sincs megoldva a közlekedés. Ezt csak autóbusszal lehetne megoldani és már több íz­ben fordultunk kérelemmel az Autóközlekedési Vállalat­hoz, de eddig sikertelenül. Súlyos problémát jelent, hogy a betegeknek, akiknek Tótszentgyörgyről 7 kilomé­tert, Merenyéről szintén, Cegléd-pusztáról 10 kilomé­T5bb olvasónk tette már szövi, hogy a „szétrombolt” Széchenyi tér, Ágoston tér után most már Pécs másik kedves tere Is félig szemét­halmaznak tűnik. A díszletezűk ugyanis a keleti lépcsőnél halmozzák fel a szétbontott díszlet anyagot, vastörmeléket. Sok, a városát kedvelő pécsinek kérése az, hogy pusztán kényelmi szempontokból ne rontsák már tovább a városképet. tért kell gyalogolniok, hogy az orvoshoz eljussanak. De nem csak az orvos megköze­lítése probléma, hanem a ta­nács, tsz, iskola, takarékszö­vetkezet is. A tanítási idő­szakban, részben megoldott a probléma, mert aki felfér az iskolabuszra, az eljön Nagydobszára, de a szünidő­ben egyáltalán nincs megold­va. Már olyan kéréssel is for­dultunk a vállalathoz, tegye lehetővé, hogy az iskolabusz­járat Nagydobszán várjon 1 —2 órát, amíg a betegeket az orvos megvizsgálja, hogy azok vissza tudjanak térni lakóhelyükre, sőt a szünidő­ben is tartsák fenn ezt a já­ratot. Sajnos, kocsipark hiá­nyában kérésünket eddig nem teljesítették. Ezért ezúton kérem a köz­ség lakossága nevében az il­letékeseket, hogy segítsék megoldani ezt a problémán­kat, mert más közlekedési lehetőség nincs, mint csak az autóbuszjárat beindítása. Sánta László vb-elnök, Nagydobsza Forró, füstöl, ráz Vettem Pécsett a Bizományi Áruházban 660 forintért egy vil­lanymotort egyéves jótállással. Utána nemsokára elromlott és a jótállási papír szerint Puszta- szabolcsra kellett elküldeném ja­vításra. Először minden javítás nélkül visszaküldték, majd rek­lamációm után, — amit az igaz­gatóhoz küldtem, — kérték, hogy küldjem el újra. Májusban megküldték megjavítva, mivel én június 15-ig kórházban vol­tam, nem tudtam kipróbálni, hogy jár-e a motor. Sajnos, most is azt kell mondanom, hogy nem jó, mert ha öt percig megy, forró lesz, füstöl és ráz. Most mit csináljak? A jót­állási időm még tart, de leg­utoljára a jótállási papírt vissza sem küldték. TAMÁSI JANOS Vókány, Kossuth u. 31. Körülbelül egy évvel ez­előtt a Sörgyár valamilyen szerkezetet indított be, mely elviselhetetlen zajt okoz. A környéken lakók közül már többen egészségük megrom­lása miatt (idegbántalom, halláscsökkenés, étvágyta­lanság, erős lefogyás stb.) or­vosi kezelésre szorultak. A zaj kilométer távolságra is hallatszik, nappal, éjjel, munkanapon vagy munka­szüneti napon egyaránt fo­lyamatosan zúg, búg, zakatol és öli a hallótávolságban élő emberek idegeit. Fogalmunk sincs, hogy semmilyen hiva­talos szerv nem jár el, hogy ezt a rettenetes zajártalmat a Sörgyár megnyugtató mó­don megszűntesse, vagy leg­alább csökkentse elviselhető mértékre. Kérjük, hogy az illetéke­sek szűntessék meg ezt az embert kínzó, folytonos ideg­ölő zajt, mert testileg, lelki­leg tönkremegyünk. Szántó Lajós és 7 aláírás Nincs gazdája? Sok szó esett már a balo- kányi parkban lévő tóról, an­nak állapotáról, de vajmi ke­vés történt az ottani állapo­tok felszátnolására. A tó, ha még annak lehet nevezni, zöldesszürke réteg­gel bevonva, papírdarabok­kal, hínárral, rothadó, kétes eredetű anyagokkal borítva terpeszkedik, bűzlik, undort és visszatetszést keltve azok körében, akik partjához me­részkednek. Part... ha ép­pen annak nevezhető rom- lásnaET-omlásnak indult sze­gélye. Teljesen érthetetlen, hogy miért nincs ennek a víznek gazdája. Pedig Vize van, méghozzá természetes forrásból eredő, kristálytiszta vize. így fenntartása nem terhelné vízben szegény vá­rosunk vízgazdálkodását. Ez a város nem túlságosan bővelkedik zöldhelyekben. Itt van egy kis liget — még ak­kor, is, ha olykor-olykor a környéken lévő gyárkémé­nyek szennyezik levegőjét, mégis zöld, pihenést, nyugal­mat kínáló lehetőség lenne — ha kultúráltabbá tételéhez az illetékesek hozzájárulnak. Ehhez tartozik szorosan a tó kitisztítása. Nem vagyok közegészség- ügyi szakember, de valahogy úgy érzem, jelen állapotában szúnyogok, lárvák, férgek és ki tudja még, milyen ártal­mak telephelye a tavacska. Erre is lehet és kell gondol­ni és ez a szempont is sür­gős megoldásra ösztönöz. Dr. Hegedűs Sándor Leveleink nyomában A fenH elmet adta levelének Abrahám Sándor drávasza- bolcsi lakos, aki több „termelő társa’* nevében az alábbi pa­nasszal fordult szerkesztőségünk­höz. »»Primőr cukorborsóra kötöt­tünk szerződést a siklósi AFESZ-szel, s annak rendje módja szerint időben (május 24-én) le is szállítottuk a gyűdi átvevőnek. Azon a napon a Dunántúli Naplóban 20 forintos áron hirdette a MÉK a borsó fogyasztói árát, nem csoda hát, hogy zúgolódtunk, amikor a miénket 8 forintos áron vette át a felvásárló. Reklamációnkra azt a választ kaptuk, hogy a termelők a hibásak, akik né­hány nappal előbb akáclevél vastagságú borsót sóztak a nya­kukba, amit csak ráfizetéssel tudtak értékesíteni. Sajnos, nem volt más választásunk, ott kellett hagynunk a körülbelül 50 mázsányi borsót, mert ugyan mit is kezdhettünk volna vele, ha hazaszállítjuk. Lehetséges, hogy elveszítette már aktualitását e reklamációnk, hiszen több mint egy hónapja történt az eset, mégis szeret­nénk választ kapni arra, hogy­ha már szerződésről van szó, miért nem közös a rizikó is.” Egyoldalú kötelezettség? A levél nyomán előbb a sik­lósi ÁFÉSZ elnökét, Sajtos Jó­zsefet kerestük fel, aki kétségbe vonta, hogy a felvásárlók a le­vélben említett választ adták volna a szerződő felek rekla­mációjára. — Ez esetben az történt, — mondotta, — hogy az említett napon a termelők egyszerűen elárasztottak bennünket borsó­val, vagyis olyan áruval, ami a romlandósága miatt nem tárol­ható, és ezért a legrövidebb úton értékesíteni kell. Ez pedig úgy történik, hogy amit reggel átveszünk tőlük, azt az esti órákban szállítjuk tovább a MÉK-nek, ahonnan nyilvánvaló­an csak másnap hajnalban ke­rülhet a piacra. Nos, miután a vártnál sokszorta nagyobb volt az átvételre kerülő borsó meny- nyisége, már eleve számolni kellett a piaci árak zuhanásá­val is, ami természetszerűen magával vonta a felvásárlási ár csökkentését. B e n k ő Ferenc, a MÉK ke­reskedelmi főosztályvezetője ál­talában egyetértett a siklósi fel­vásárlók érvelésével, de véle­ménye szerint ez esetben egyéb okok is közrejátszottak a ter­melőket valóban komolyan érin­tő árzuhanásban. — Az a májusi nap nemcsak a termelőkre, hanem a keres­őelemre nézve is kritikus nap volt, — mondotta. — Megren­delőnk a fővárosi ZÖLDÉRT és a Csemege Vállalat mint rende­sen, ezúttal is proft közölte ve­lünk az igényeit, méghozzá 25 forintos fogadói áron, ami azt jelenti, hogy a termelő 22 fo­rintot kapott a szerződött borsó kilogramjáért. De csak délelőtt lu óráig, mert arra a kérésünk­re, hogy délután is legyen át­vétel, a fővárosi fogadóktól azt a választ kaptuk, hogy a hozzá­juk befutott áru rendkívüli bő­sége miatt, már csak 17 forintos áron vásárolhatjuk fel a bor­sót. De még ez sem borította vol­na fel a piaci egyensúlyt, ha nem jön közbe egy váratlan körülmény. — Sajnos, az történt, hogy amíg mi egyezkedtünk a fő­városiakkal, ez idő alatt éppen a baranyai, pontosabban a gyű­di termelők áthúzták a számítá­sainkat. Maszek szállítással el­árasztották a piacokat, s ezek után nem volt csoda, hogy fo­gadóink a dömpingtől való fé­lelmükben csak radikális ár- csökkentéssel voltak hajlandók átvenni a további szállítmányo­kat, ami magával vonta a fel- vásárlási ár, említett mértékű csökkentését is. Röviden ennyit hát a 8 fo­rintért elvesztegetett primőr bor­sóról, ami miatt, — legalábbis az elmondottakból ítélve, — nem marasztalhatjuk el a felvásárló­kat. De a jövőre nézve mégis volna egy megszívlelendő javas­lata a MÉK-nek, s ez egyaránt szól a termelőkhöz és a felvá­sárlókhoz is. Ami a termelőket illeti: a jövőben feltétlenül ügyeljenek arra. hogy leg­alább 24 órával a borsó szedése illetve leadása előtt, tájékoztas­sák a felvásárlót a várható mennyiségről. Ugyanis ennek is­meretében az elosztó nagyke­reskedelem, arányosabban tudja teríteni az árut a főváros és az ország piacain. Ez természete­sen csak úgy megy, ha kölcsö­nös a tájékozottság. Ehhez pedig, több kell annál, hogy a terme­lők csupán a MÉK sajtóhírein keresztül értesüljenek a piaci árakról. Mindez talán elkerülhető lett volna, ha az ÁFÉSZ üzletkötői nemcsak a szerződés és az át­vétel napján találkoznak a , ter­melőkkel, hanem az érés és a szedés közötti időszakban is. Ilyenkor kellene megbeszélni, összehangolni velük a szedés folyamatosságát, mert ezzel is megelőzhető az átvevőhelyek áruval való elárasztása, ami óhatatlanul magával vonja a felvásárlási ár komoly mértékű esését is.-De van egy hosszabb termi­nusra szóló javaslat is, ami sze­rint célravezető lenne, ha az ÁFÉSZ a téli hónapokban szé­leskörű, szervezett felvilágosító munkát folytatna a termelők körében. ' Olyat, ahol a part­nerek ismereteket szerezhetné­nek a kereskedelempolitika kü­lönböző kérdéséiről, köztük a kereslet-kínálat viszonyáról, a szervezetlen gazdálkodás veszé­lyeiről, s általában minden olyan őket érdeklő kérdésről, ami fon­tos előfeltétele a céltudatos ter­melési kedvnek. P. GY. k

Next

/
Thumbnails
Contents