Dunántúli Napló, 1970. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

1970. július 16. DUNANTÜLI NAPLÓ 5 Ki mit csinál szabad szombaton? A téma: „A munkaidő­csökkentés tapasztalatai”. Ez a rendkívül gondos és alapos tanulmány — amelyet Vörös Károly osztályvezető irányí­tásával készített el a Városi Tanács munkaügyi osztálya — került tegnap az SZMT Elnökségének ülése elé tájé­koztatás végett. Pécs város területén 78 munkáltató vezette be a munkaidőcsökkentést 1968. január 1. óta. Ez annyit je­lent, hogy a város 68 ezer aktív keresője közül 40 ezer élvezi a szabad szombato­kat. Ebből mintegy 35 ezer ipari, illetve építőipari dol­gozó. Más népgazdasági ága­zatoknál — például közleke­dés, kereskedelem, mezőgaz­daság, szolgáltatás — viszont még közel sincs megoldva a szabad szombatok rendszere. A kormányzat a munkaidő­csökkentést az említett ága­zatoknál csak a későbbiek során tudja megvalósítani. A Városi Tanács munka­ügyi osztálya a közelmúltban reprezentatív felmérést vég­zett nyolc pécsi vállalat mintegy tízezer dolgozója kö­rében. Ezer név nélküli kér­dőívet adott ki, illetve gyűj­tött be. A kérdőív I. számú oszlopának tárgya: „Szabad­idejét eddig mivel töltötte el?”. IX. számú tárgya pe­dig: „A jövőben miként sze­retné eltölteni szabadidejét?” Érdemes az összehasonlító adatokat a két oszlop vi­szonylatában megnézni. Ház­tartási munkát végez: I. 55.7 százalék, II. 13.8 százalék. Tehát a jövőben még inkább igénylik az otthoni munka egyszerűsítését, amely a ház­tartás gépesítés, révén illet­ve a készletek, vagy hasonló jellegű, gyorsételek elterjesz­tésével lehet csak megoldani. Kertjét, szőlőjét műveli, il­letve kisállattenyésztéssel foglalkozik: I. 6.3 százalék, ti. 3.9 százalék. Saját'házat, garázst, nyara­lót épít: I. 1.5 százalék, II. 3.3 százalék. Kereső tevékenységet foly­tat, magyarán „maszekol”: I. 7 százalék, II. 5.9 százalék. Jelenleg tehát az összered- mény azt mutatja, hogy a megkérdezettek zöme szabad szombatokon dolgozik, azon­ban tendenciájában nézve — a II. oszlop alapján — in­kább a pihenést választják. Egyébként erre vonatkozóan is vannak adatok, amelyek közül csak egyet említünk. Kirándulással, sétálással tölti szabadidejét jelenleg 7.4 szá­zalék, a jövőben viszont 26 (!) százalék igényli a ki­rándulás lehetőségét. Ez egy­úttal felveti a város-környé­ki, vagy megyei kiránduló- helyek, üdülőterületek keres­kedelmi és közlekedési fej­lesztését. A megkérdezettek­nek több mint 40 százaléka vállalati rendezvényeket, kö­tetlen összejöveteleket, kirán­dulásokat javasolt. Hétszáz gólya a pécsi felsőoktatási intézményekben Befejeződtek a felvételi vizsgák, s a bizottságok az elmúlt napokban értékelték ki ezek eredményeit a pécsi felsőoktatási intézmények­ben. A levelező tagozatokra felvett jelentkezőkkel együtt több mint 900 elsőéves fő­iskolai, egyetemi hallgató kezdi meg tanulmányait Pé­csett. A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem Pé­csi Tagozata iránt nagy volt az érdeklődés. A 450 jelent­kező közül azonban mind­össze 190-en jutottak el a szóbeliig, s ebből 110-et vet­tek fel, 64 leányt és 46 fiút. A kapott tájékoztatás szerint különösen a matematika okozott sok problémát. Az új tagozatra — amely az Orvostudományi Egyetem épületében működik majd — területi megoszlás szerint vették fel a hallgatókat, így a Dunántúl megyéiből, de hozzájuk tartozik Bács me­gye is. Mivel a jelentkezet­teknek csaknem a fele igen gyengén szerepelt a vizsgán, az egyetem ősztől felvételi előkészítő tanfolyamot Indít Az Orvostudományira jelent­kezett 507 felvételiző közül 188-an lesznek ősztől egye­temisták, 103 nő és 85 férfi. Ebből 63-an fizikai dolgozók gyermekei, s ez az összlét- 6zám 33 százaléka. Az idén először voltak központi té­telek, s talán ezért az írás­beli eredményei gyengébbek a tavalyinál. A Pécsi Tudományegyetem Jogtudományi Karának nap­pali tagozatára 294-en kér­ték a felvételüket, ebből 33 fiú és 28 leány, összesen 61 jelentkező nyert felvételt. A fizikai dolgozók gyermekei­nek száma 27, a létszám 44,2 százaléka. A levelező ta­gozatra jelentkezett 286 fel­vételizőből 94-en lesznek joghallgatók. Legtöbben a Tanárképző Főiskolára jelentkeztek, szám szerint 952-en a nap­pali, illetve 255-en a levelező tagozatra. A nappali tago­zatra felvett 292 hallgatóval és a Művelődésügyi Minisz­térium részére fenntartott 28 hellyel együtt 330 gólya kezdi meg tanulmányait a Tanárképző Főiskolán. A nő­— Cticsiga és csigaházak exportra. Rekord mennyisé­gű, több mint 23 vagon éti­csigát vásároltak fel az el­múlt hónapokban a baranyai fogyasztási szövetkezetek. Ezenkívül tíz vagonnal So­mogy megyéből is behoztak. A pécsi és sásdi export-te­lepekről 28 vagon csigát szál­lított a MAVAD Franciaor­szágba, Svájcba és Nyugat- Németországba. Ugyanakkor Ausztriába és Svájcba jelen­tős mennyiség, pástétommal tölthető csigaházat is küld­tek. hallgatók arányszáma itt feltűnően magas, 80 száza­lék. A hallgatók 51 százalé­ka fizikai dolgozók gyerme­ke. A levelező tagozatra a 255 jelentkezőből 128-an fe­leltek meg. Ezek mind ké­pesítés nélkül működő pe­dagógusok. A Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikumban csak július 30-án döntenek a fel­vettek létszámáról, mert a 64 jelentkezőből csak keve­sen feleltek meg a vizsgán, s így nem töltik be a keret­számot. Ezért most várják a Műszaki Egyetemen megfe­lelt, de helyhiány miatt fel­vételt nem nyert hallgatók átirányítását. A Zeneművé­szeti Főiskola Péc6i Tagoza­tán még szintén nem dön­töttek a felvételt nyert hall­gatók létszámáról, mert itt a keretszám nincs meghatá­rozva. A felvételi vizsgák ered­ményeiről a jelentkezők leg­később július 20-ig írásbeli értesítést kapnak. Jövőre nem jár adókedvezmény a kenyérgabona után A Magyar Közlöny szer­dai számában megjelent kor­mányhatározat 1971. július 1-vel eltörölte az állam ré­szére értékesített kenyérga­bona után járó adókedvez­ményt. A kenyérgabona után má­zsánként 30 forintnyi adó- kedvezményt élveznek a me­zőgazdasági nagyüzemek. Ko­rábban ezzel az anyagi ösz­tönzéssel keltették fel a termelők érdeklődését az igen fontos növényi kultúrák iránt. Sikerült is elérni, hogy a mezőgazdaság már megtermeli az ország kenye­rét, 6Őt exportra is jut, a termelés felfutását azonban nemcsak ez az egy — évente összesen 600—700 millió fo­rintot kitevő — kedvezmény segítette. 1966-ban és 1968- ban mindent egybevetve 50 százalékkal növelték a ke­nyérgabona felvásárlási árát, arról nem is beszélve, hogy időközben a korszerűtlen fajtákat végleg felváltotta a nagyhozamú Bezosztája búza, i amely hazánkban kitűnően meghonosodott és évről-évre gazdag termést ad. A kormányhatározat a jö­vő évtől elvonja az adóked­vezményt. A határozatot minden bizonnyal azért hoz­ták jóval a határidő előtt nyilvánosságra, hogy a ter­melők ősszel, még idejében a vetés előtt megfontolhas­sák, továbbra is kitartanak-e a kenyérgabona termesztése mellett. Azt az üzemet, amely netalán nemet mon­dana, nem éri károsodás, hi­szen az idei termés után még jár az adókedvezmény. A szakemberek — a helyzet ismeretében — bizonyosra veszik, hogy a vetésterület jövőre sem változik lénye­gesen, annál is inkább, mert a kenyérgabona termesztése a kedvezmény elvonása után továbbra is a mezőgazdaság legjövedelmezőbb ágazata marad. Az aránylag kedve­ző felvásárlási ár ugyanis megfelelően ösztönzi a ter­melőket. „Minden napom nagyon szép“ Félévesek a hármas ikrek — Jó kisfiúk? — Angyalok. — Most melyik nyugtalan­kodik? Dobos Dezsőné arca fel­élénkül. Pillanatnyi habozás után határozottan kijelenti: — Ez a Csanád. Igen, ez az ő hangja. De nem fogja felébreszteni a testvéreit. Bezzeg a Szabolcs... öura- sága nem tudja elviselni a társtalanságot. Ha véletlenül előbb ébred, mint a másik kettő, hát nincs pardon. Olyan üvöltést csap, hogy lehetetlenség tovább aludni. Dobosék nevezetes napot ünnepeltek tegnap. Száz­nyolcvankét napja születtek a hármas ikrek, s éppen most voltak fél évesek. Fej­lődésükről, étkezésükről, szo­kásaikról napló tanúskodik. Ez árulkodik arról is, hogy súlyra nemcsak utolérték hasonló korú társaikat, ha­nem ... — Csanád nyolc kiló hat deka, Szabolcs hét kiló negy­venkettő, Dezső ötnyolcvan- nyolc. Réka, a kislányom ilyen idős korában csak De­zsőké súlyát haladta meg. A naplóban keddről egy bejegyzés: „Szabolcs rend­szeresen hasrafordul”. Szer­dáról: „Csanád is hasrafor- dult”. A három kisfiú megté­vesztésig hasonlít egymásra. Ma nyílik a nemzetközi ifjúsági zenei tábor A hálószobából rendezői szobává vedlett teremben rengeteg a programfüzet és egyéb tájékoztatást szolgáló stencillevonat. Nekem is jut belőle bőven. „1970 nyarán ismét szere­tettel várjuk a pécsi zenei táborba azokat az ifjú zene­barátokat — olvasom a tájé­koztatóban —, akik szívesen töltik a nyári vakáció egy részét tanulással egybekötött szórakozással, akiknek örö­met szerez a kamaramuzsika és a zenekari játék.” — Az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezete és Pécs város Tanácsa eddig kétszer rendezett nemzetközi táborozást a világ zenesze­rető ifjúsága számára, 1967 és 1968 nyarán. Mivel az el­múlt évben a Jeunesses Mu- sicales Budapesten tartotta 23. kongresszusát és 24. köz­gyűlését, nem vállalkozhat­tunk a zenei tábor megren­dezésére is — mondja Szá­vai Nándorné. a tábor egyik „parancsnoka”. — Hányán érkeznek és honnan? — Százötvenen jelezték ér­kezésüket. Ebből bizonyára néhányan, közbe jött okok miatt, nem tudnak majd el­jönni. Huszonegy országból tevődik Ö66ze ez a létszám. Legtöbben hazánkból, közel hatvanan jelentkeztek. Ez­után Lengyelország követke­zik tizenhat fővel, majd Hol­landia tizennégyes létszám­mal, ezt Svájc követi tíz fő­vel. De lesznek itt angol, belga, görög, kanadai, nor­vég, svéd és szovjet fiata­lok és idősebbek is. — Hogy-hogy? — Igaz, hogy ez elsősor­ban ifjúsági zenei tábor, de nem tanácsolhattuk el azo­kat a lelkes „idősebbeket” sem, akik meg szeretnének ismerkedni az iskolai ének­zeneoktatás magyar módsze­rével. Nagyon sokan érdek­lődnek eziránt világszerte. Ezt a témakört itt Agócsy László ismerteti. — Kik tartják a többi foglalkozásokat? — A tábor zenekarával Sándor János fog dolgoz­ni. Vonó6 és fúvó6 kamara­zenével (zongorával és anél­kül) Sándor Frigyes, Dávid Gyula, Graef Matild, Barth István, Kovács Imre és Bán- révi Antal foglalkozik majd. Az énekkarral és a kórus­vezénylés problémáival An­tal György. — Pécsen kívül mit tekin­tenek még meg a hallgatók? — Ellátogatnak Siklósra és Harkányba. Ezenkívül részt vesznek egy egé6znapos ba­latoni kiránduláson. — Mikor hallhatja a pécsi közönség a fiatalokat? — Két nyilvános záró- hangversenyen, július 30-án és 31-én. Az utóbbin Kocsis Zoltánt is, a Rádió zongora- versenyének ezévi győztesét, aki ez évben is tagja a pécsi tábornak. Ma reggel 9 órakor lesz a tábor megnyitása. — nai — Szőke a hajuk, élénk-kék a 1 szemük, huncut a mosolyuk. Egyformán rázzák a csürgőt. egyformán gőgicsélnek és egyformán elégedetlenked­nek. ha eljön az ideje. A szülők mégis különbséget tudnak tenni. A mama sze­rint nem teljesen azonosak a vonásaik, másként moso­lyognak és főleg, mindhá­romnak más a tekintete. Es­küszik rá, hogy csak az ide­genek fogják összetéveszteni őket. — Azért már velünk is előfordult, hogy Dezsőt két­szer egymásután akartuk fürdetni, mert az első für­detés után nem saját he­lyére fektettük... Dobosné kávét tesz az asz­talra, ő nem iszik, pedig fáradtnak látszik. — Bevallom, fáradtak v a- gyünk. A férjem is és én is. Mert ne higgye senki — teszi sietve hozzá —, hogy egymagám képes lennék el­látni négy pici gyereket. Nappal gondozom őket, fő­zök, etetek, mosok, vasalok, javítgatok, de a munka ja­va arra az időre marad, amikor már a férjem is itt­hon van. Szépen elosztották egymás között a munkát. A férj legfőbb esti teendője a fiúk fürösztése, etetése. Amíg ki­sebbek voltak, nem rúgka- páltak. nem tépték le ma­gukról a szalvétát, a fürde­tés és az etetés is könnyebb volt. Most. hogy már na­gyobbacskák, cumi helyett kanállal kapják az ételt. Va­lóságos tortúra egy-egy ete­tés. — Melyik nap volt a fiúk­kal töltött időszakból a leg­kedvesebb? — Azt hiszem az, amikor a harmadikat is hazahozhat­tuk. Vagy talán az. amikor először mosolyogtak? Nem is tudnám megmondani. Min­den napom nagyon szép. — És van-e a gyerekekkel kapcsolatos kívánsága? — A leghőbb, hogy egész­ségesek legyenek. De van még valami: egy telefon. Mert isten ments, hogy va­lami baj legyen velük nap­közben, amíg egymagám tar­tózkodom a házban. Egy gyerekkel még elfut az em­ber, de hárommal, hova tu­dok rohanni, ha mondjuk orvosra van szükség? A telefont 1972-re ígérték. Igaz, akkor is szükségük lesz rá. De most jobban kellene Nem lehetne „születésnapi” ajándékul rajtuk segíteni ? Harsány! Márta Pécsi és debreceni kutatók találkozója: Tájkutatási tudományos 5 ülés Debrecenben, a Déri Múzeumban tájkutatási tudományos ülést rendez a Magyar Tudományos Aka­démia Dunántúli Tudomá­nyos Intézete és a debre­ceni Déri Múzeum július 18-án. szombaton. A közös rendezvény el­ső előadója dr. Babies András, a Dunántúli Tu­dományos Intézet igazga­tója, aki az intézet múlt­ját és munkásságát ismer­teti. A helytörténetírás történelmi és módszertani problémáiról dr. Mérey Klára, az intézet főmun­katársa. a regionális ipar- történeti problémákról dr. Szita László munkatárs. A piac és a magyarországi városfejlődés című téma­körről dr. Ruzsás Lajos osztályvezető, a dunántúli és alföldi pásztorkodásról dr. Andrásfalvy Bertalan munkatárs tart előadást. A pécsi tudományos kuta­tókon kívül a debreceni múzeum munkatársai is tartanak előadásokat, dr. Varga Gyula az alföldi agrárviszonyokról. Módy György az alföldi város- fejlődés kérdéseiről, dr. Dankó Imre a Déri Mú­zeum igazgatója pedig a múzeumról mint tájkuta- tó intézményről. < Ha per, legyen per Párizs megér egy misét. Ez ft szólás jutott eszembe, amikor tegnap a villányi toronypincp építkezéséről dr. Pálfy Károly- lyal, a Villány-Siklósi Állami Gazdaság igazgatójával beszél­gettünk. — Ha egy nagytudású ügyvéd­nek 200 ezer forintot fizetek, ak­kor is végigviszem a pert — mondotta. Talán ez a félig-med- dig komoly, s ugyanennyire tré­fának szánt mondat jellemzi leg­jobban a huzavonát, amely az állami gazdaság szempontjából nagyon fontos építkezés körül zajlik. Az elmúlt évben az AGRO- TERV tervei alapján szerződéit kötöttek az Aknamélyítő és B. m. Állami Építőipari Vállalattál egy 24 ezer hektoliter tárolóka­pacitású pince építésére. Az öt­szintes toronypincét a sziklás hegyoldalba tervezték, amely egy rövid átjáróval csatlakozik majd a régi földalatti pince- rendszerhez. Az építkezés első ütemében az Aknamélyítő Vál­lalatra hárult az a feladat, hogy az épület alapját, mintegy 3 ezer köbméter földet és sziklát megmozgatva, kialakítsa. Erre a határidő, 1970. április 30-ra ál­lapították meg. Ebben az eset­ben az építőipari vállalat a szü­retre elkészítette volna a pin­cét. A gazdaság éves tervében számított is erre a tárolótérre. Az Aknamélyítő Vállalat az elmúlt évben a munkát elkezd­te. Már az első időben kitűnj* hogy az alap kirobbantása a szá­mítottnál sokkal nehezebben oldható meg. A közelben levő épületek miatt minimális meny- nyiségű robbanó anyaggal, igen rossz hatásfokkal lehetett a rob­bantási munkákat végezni. A rongálódásnak kitett épület ki­sajátítása és a vállalat több más nehézsége miatt a műszaki át­adást csak május 3-án lehetett megkezdeni. Ekkor rájöttek, hogy az építési naplóban rögzí­tett 19 méteres átmérő nem elég, minimálisan 21 méter szükséges. Ehhez többletmunkaként járult még, hogy az átjárót a tervezett 6 méter helyett 12 méter hosszú­ságban kellett a sziklából és agyagból szabaddá tenni. A fel­merült többletmunka ellenére az aknamélyítők május 20-ra vállal­ták a terület átadását. Ekkor már szó sem lehetett arról, hogy a pince a szüretig elkészül. Kompromisszum született az ál­lami gazdaság és kivitelezők kö­zött: a visszalevő időben leg­alább 10 ezer hektoliter tároló­teret a szüretig elkészítenek* Műszaki és az állami gazdaság­tól kért feltételek hiánya miatt május 20-ra az aknamélyítők nem tudták átadni a területet. Az építési vállalat azonban ettől függetlenül sem vette volna át, mert az állami gazdaság sem biztosította a feltételeket a mun­ka folytatásához. A tegnapi na­pon a munkaterület a június 26-1 állapotok szerint állt, azóta ott csak az építők készítgetlk a zsa­lukat. Az aknamélyítők kétnapos munká, nem hajlandók elvégez­ni, mert az már a munkaszer­ződésben nem szerepel. Alt mondják, azért akadékoskodnak, mert az állami gazdaság méb- tánytalanul kötbérezi őket a ké­sedelemért. Pálfy Károly, az ál­lami gazdaság igazgatója nem is annyira az aknamélyítőket okolja, mint a tervezőket- Ugyanis azt mondja: a tervek a környezet és rendelkezésre ál­ló idő figyelembevételével nem voltak megalapozottak. Ennék ellenére az aknamólyítőket ter­heli kötbérrel. Az aknamélyítők viszont azt állítják, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségüknek mara­déktalanul eleget tettek, már a* áprilisi határidőre. A késés csak a többletmunka miatt történt. Az építkezés áll, a szőlő fejlő­dik. Az is, amit a szüret után az új toronypincében akartak tárolni. A munka azonban az eddigieknél sokkal nagyobb in­tenzitással folyik. Sajnos, az ér­dekelt vállalatok vélt igazuk tu­datában most már csak a vita jogi elrendezésére használják az említett munkaintenzitást. Az ál­lami gazdaság kénytelen lesz a ! szőlőt értékesíteni, ha nem akar- ; ja. hogy ott rohadjon Ezzel j mintegy 3 millió forint veszte- i ságet szenved. Ezt az összeget, j vagy egy részét a per folyamáh I reméli visszanyerni. Az aknamé- i lyítők az egész munkáért 1,3 millió forintot kaptak. Előfor* dúlhat — hiszen az elmondottak szerint az igazságot alig-alig le­het kihámozni —, hogy ennél magasabb kártérítésr kötelezik. Az állami gazdaság nyeri a pert, vagy az aknamélyítők? I Nem vállalkozhatunk a kérdéé megítélésére. Egy azonban bizo­nyos: a népgazdaság minden­képpen vesztese lesz. Lombos! Jenő Kiállítás a Képcsarnokban A Képcsarnok Vállalat pe- csi boltjában július 17-én, pénteken du. fé 6 órakor dr. Borsos József a Városi Ta­nács népművelési csoportve­zetője nyitja meg Diósy An­tal festőművész kiállítását. Az 1965-ben. hetvenedik szü­letésnapján a Munka Érdem­rend arany fokozatával ki­tüntetett művésznek 50 képe lesz látható a Kossuth Lajos utcai terefnben, nagyrészt tájképek a Balatonról, a Mátrából és Budapesti VI, továbbá több csendélet. 1 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents