Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-14 / 138. szám
Ara: 1 forint fXWL évfolyam, 138. szóm Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. június 14., vasárnap Világ proletárjai, egyesüljetek! Minden csúszik népgazdaságunk „gyenge atóbere” ma minden kétséget kizáróan az építőipar. Mindennaposak a minőségi kifogások, s az is megszokott rriär, hogy a „szűk kapacitás” miatt évről évre milliárdos nagyságrendben maradnak el •fontos beruházások. A baranyai helyzet, sajnos, tökéletesen egyezik ezzel az országos képpel; csúszás — mindenütt ... Az okok ismertek. Nincs ember, kevés a korszerű gép, akadozó az anyagellátás. Ezek megcáfolhatatlan tények, értelmetlen dolog hát minden felelősséget a kivitelező vállalatokra hárítani. Az építőipar fejlődése éveken át messze elmaradt az Ipar egésze fejlődési üteme mögött, s míg az iparágak többségében óriási beruházásokra került sor, az építőipar egész a legutóbbi időkig — képletesen szólva —, csak filléreket kapott. Mindössze három év óta figyelhetők meg jelentősebb változások, S csak a IV. ötéves terv számai bizonyítják: legfelsőbb szinten is tudomásul vették » helyezet tarthatatlanságát. Az elkövetkezendő tervidőszak első három évében 37.5 milliárd forintot fordítanak nz építőipar, illetve építő- pnyagipar fejlesztésére. Többek között öt új házgyár, két új cementgyár, tucatnyi téglagyár és egy európai szinten is hatalmasnak számító üveggyár épüL De ez csak a fejlesztés egyik ága. A másik: a gépesítés. Betonközpontok, gépláncok, min- denttudó kisgépek sora áll folyamatosan munkába, s ha ehhez hozzávesszük, hogy napirenden van a szállítás, az anyagelőkészítés és a szerelvénymozgatás lehető legteljesebb gépesítése is, joggal várunk jelentős javulást. De a feladatokat, természetesen, addig is meg kell oldani. A már-már kaotikus állapotok normalizálásával nem lehet évekig várni. A beruházások, népgazdasági szintű ráfordítások sürgetése indokolt volt és építők részéről, de a népgazdaságnak Sz az igénye is indokolt, hogy az eddiginél szakszerűbben, lelkiismeretesebben, rugalmasabban — egyszóval: jobban sáfárkodjanak a máris rendelkezésre álló eszközökkel és erőkkel. Minden csúszik — s egyáltalán nem biztos, hogy a fentebb említett, nagyon is súlyos gondok ellenére, ennek így kell lennie. Nem kell szakembernek lenni, hogy lássuk: szét- forgácsolóídtak az erők. Hatalmas épületek négy-öt munkással, ez mindennapi kép, púntahogy mindennapi az üresen hagyott, félkészen várakozó létesítmény is. Hihetetlenül sok élő-munkahely van, de szétszóródtak az erők területileg is. Megyei vállalatok megyén kívüli munkákat vállalnak — valami kis plusz-nyereség reményében, rém számolva a jogos helyi igényekkel, sőt még a távolság okozta gondokkal, többlet- kiadásokkal se. Vagy Itt van a különböző típusú építő vállalkozások problematikája. Iparági szinten évek óta alig változik a mtmkáslétszám, a munkáltatók száma azonban állandóan nő. Csábítják, sőt nem egy esetben adják-ve- gzik az embereket — tovább forgácsolva az amúgyis szétszórt erőket Evek óta bírálja mindenki ez előkészítő munkákkal kapcsolatos hiányosságokat is — de eredmény semmi. Százmilliós értékű létesítmények építését kezdik el, megfelelő dokumentációk nélkül, s a következmény törvényszerű. , Csúszás, kapkodás, melléíoI macis, vágfefen sora. Mit lehet tenni? Mint egyetlen valóban súlyos problémára, erre sincs recept, de egy biztos: a gondok nagyságának hangsúlyozásával nem érhetjük be. Kezdjük a létszámkérdéssel. A hiány kétségtelen, de az is tény: a rendelkezésre álló erőket sem használják ki megfelelően. Most minden művezető abban érdekelt, hogy eldugjon néhány embert — arra kellene hát ösztönzőt találni mielőbb, hogy ez fordítva legyen. Az is érje meg, ha „leadnak” valakit. De kertelés nélkül kellene minden építőipari vállalatnál, szövetkezetnél és társulásnál végre a munkafegyelemről is beszélni. Ami ma van, az több, mint lazaság. Bondor József építési és városfejlesztési miniszter közölte az újságírókkal nemrégiben: tavaly minden nap 17 ezer ember hiányzott munkahelyéről, azaz nap mint nap négy nagy építőipari vállalat bumlizott! Miért? — Mert tehették! Mert tudták: amikor végeznek a jól fizető maszek munkával, visszamehetnek nyugdíjas helyükre. Rendet! Fegyelmet! Következetességet! — ezt kellene végre minden munkahelyen alapvető célkitűzéssé és követelménnyé tenni, mert enélkül a közeljövő gépei sem érnek majd sokat. Kevés az ember — mondjuk és nem büntetünk, mert akkor az a kevés is elmegy, öncsalás! Kitérés a felelősség elől! Néhányan majd elmennek, persze, de hova mennek, ha mindenütt ilyen szellem, ilyen törvények fogadják majd őket? Persze a munkafegyelem problematikájának is van egy másik oldala. Pécsi kőművesek mondják: egyik nap akkora a hajtás, majd beleszakadnak, másikon meg állnak: nincs anyag. Aztán negyednap újra ordítani kezd a művezető, építésvezető és ki tudja még kicsoda nem: gyerünk, emberek, hajtás! Ez a munka mindennél sürgősebb! — Csak mondják. Ki hiszi el? Az előbb már volt szó a termelőszövetkezetek építőbrigádjairól. Az, hogy elvitték az „állami” embereket — rossz, az, hogy vannak — jó. Kell falun is az építőmunkás, munka ott is van, nem is kevés. Az, hogy tataroznak, kisebb létesítményeket emelnek — jó, az, hogy fele akkora termelékenységgel dolgoznak, mint a nagy- vállalatok, nagyon rossz. Az, hogy jól fizetnek jó, az hogy közel mégegyszer annyit, mint az állam — tűrhetetlen. A bérfeszültségek megszűntetésének fontosságáról mindenki beszél — de tenni, szinte senki se tesz semmit Nagy gond a nem állami vállalatok korszerűtlensége. A tsz-ekben szinte mindenütt kézzel keverik a betont, pedig villamos betonkeverők tucatja áll a nagyvállalatok udvarán — kihasználatlanul. A központi betongyárak és más előkészítő jellegű üzemek nagyon sok kisgépet tettek feleslegessé — az iparág egészét tekintve azonban ezek a gépek egyáltalán nem feleslegesek. A miniszter azt mondta: adják át, akár ingyen is, úgy tűnik azonban, hogy a különböző típusú építő vállalkozások között ma még a különbözőségek, s nem az együvé tartozás dominál. — Minden csúszik, s ameny- nyiben nem sikerül mielőbb megfelelő összhangot teremteni a helyi, az iparági és a népgazdasági érdekek között, félő, hogy ez a megállapítás nemcsak a határidők vonatkozásában, de szimbolikus értelemben is igaz lesz. Bőkés Sándor Kritikus a helyzet a Tisza völgyéhen Az Országos Vízügyi Hivatal rendkívüli tájékoztatója A Tisza kelet-magyarországi mellékfolyóinak rohamosan növekvő áradása a Tisza-vöigyi árvízvédekezésben kritikus helyzetet idézett élő. A Berettyó és a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízszintje általában 1 méterrel meghaladja az eddigi legmagasabb vízállást. E folyók hirtelen áradása miatt szombaton 15 óra 30 perckor a víz hosszú szakaszon 3—5 centiméterrel megközelítette a Kettős-Körös gátkoronáját. A folyók áradása tovább tart. Ezért a védelemvezetés elrendelte Szeghalammal szemben, a Berettyó bal partján az ár- vízvédelmi gát megnyitását és a várható árhullám egy részének az előre kiépített vésztározóba vezetését. A vésztározó elöntése csak mezőgazdasági területeket érint és csökkenti a Berettyó vízállását Ezzel az intézkedéssel kívánja az árvízvédelem a folyók magas árvízszlntjét csökkenteni és a sűrűn iaKitelepítések a Körösöknél Az OVH jelenti: a Körösök mentén válságos, nehéz helyzetben folyik a védekezés. Különösen Űjiráz és Körösladány térségében alakult ki veszélyes helyzet. A védekezés megfeszített erővel folyik. Csökmő és Üjiráz lakosságát kitelepítették és intézkedéseket tettek néhány veszélyeztetett falu lakosságának biztonságba helyezésére is. LAPZÁRTA: Teljes kiürítést rendeltek el Körösladányban és Déva- ványán, részleges kiürítést rendeltek el Sarkadon, Sar- kadkeresztúron, Kötegyánon, Méhkeréken és Újszalontán. A tartalomból : Mit ígér a negyedik ötös? (3. oldal) II46. számú pályaőr (3. oldal) t iatalok a kocsmapultnál (4. oldal) Megnyílt Zlatko Prica (4 oldal) 123 millió 210 ezer forint az árvízkárosultaknak nyitott 01V-csekk számlán Eddig 31,072-en kaptak gyorssegélyt — Sajtótájékoztató a Vöröskeresztnél kott értékes területeket az árvíz elöntésétől megmenteni. A Fekete-Körös, amelynek vízállása 80 centiméterrel haladja meg az eddig észlelt legmagasabb vízállást, rohamosan árad. A román szervek értesítése szerint a jobbparti töltés romám területen, az ún. felfogó csatorna feletti szakaszon átszakadt. A kiömlött víz magyar területeket egyelőre nem veszélyeztet. Eléri az eddigi maximumot a Fehér-Körösön levonuló árhulláin Is. A megáradt Sebes-Körös Hajdú-Bihar megyed szakaszán újabb erőket vonultattak fel a környékbeli települések, Ujiráz, Csökmő, Körösszakái, Körösszegapáti és Komádi védelmére. így délelőtt már a környékbeli községek több mint 3000 lakója erősítette a töltéseket és gyors ütemben építette a lokalizációs védelmi vonalakat Több honvédségi alakulat is részt vesz a munkáiban. Szombat délelőtt Ujiráz határában rendkívül veszélyesre fordult a helyzet, mert mintegy százméteres szakaszon a gát oldalában homok réteget ért a víz. Az árvédelmi központ intézkedésére két gépesített árvízvédelmi osztagot irányítottak a Eddig 123 millió 210 ezer forint gyűlt össze az árvíz- károsultaknak nyitott 5350-es OTP-csekkszámlán — jelentette be szombati sajtótájékoztatóján a Vöröszkereszt Arany János utcai központ- ' jában Rostás István főtitkár. Az összegyűlt pénzből a lehető leghamarabb megkezdték a gyorssegélyek kifizetését A megalakított segélyezési akcióbizottságok személyenként 500, családonként legfeljebb 3000 forintot fizettek ki gyorssegélyként; a legutóbbi kimutatások szerint Szabolcs megyében 31 870 károsult (9559 család) közül 31072 (9351 család) kapott gyorssegélyt, összesen 15 millió 30 ezer forintot Ugyancsak gyorssegélyben részesültek azok a Csongrád megyei kitelepítettek is, akik szociális helyzetüknél fogva rászorultak. A Vöröskereszt főtitkára aláhúzta: a különböző adományokból egybegyűlt összegeket természetesen teljes egészében segélyként osztják ki a rászorulóknak, azokat nem kell visszafizetni. Elmondta azt is, hogy a Vöröskeresztnél a raktározási lehetőségek korlátozottak, így a szervezet arra kéri a segíteni akarókat, hogy olyasmiket küldjenek, amikre most a legnagyobb szükség van, sátrakat, ágyakat, takarókat, Ünnepségek a húszéves Dunaújvárosban Szombaton Dunaújváros lakói a városalapítás 20. évfordulóját ünnepelték. Délben a tanácsházán dr. Ta- polczai Jenő, a Fejér megyei Tanács vb-elnöke miniszteri és tanácsi kitüntetéseket, jutalmakat adott át a Városi Tanács legrégibb dolgozóinak, majd a Városi Pártbizottságon találkoztak a város egykori és mai vezetői. Jelen volt az „elődök” közül Földes László miniszterhelyettes és Lombos Ferenc, a Győr megyei Tanács vb-elnöke, — a Városi Pártbizottság korábbi vezetői. Délután a Vasmű gyári művelődési házának nagytermében együttes ülést tartott a Városi Pártbizottság, a Városi Tanács, a KISZ és a Hazafias Népfront Az ülésen dr. Maróéi Ji- , bob, a Városi Tanáéi vb-M- I I nöke mondott beszédet. — I Hangsúlyozta, hogy ezúttal is arra a nagyméretű társadalmi összefogásra, dolgozó népünk erejének, áldozatkészségének nagyszerű példájára emlékezünk, amely megváltoztatta a táj képét, s megteremtette hazánk egyik legnagyobb nehézipari bázisát és azt a várost, amely ma már csaknem ötvenezer ember otthona. Takács Imre, a dunaújvárosi Városi Pártbizottság első titkára ünnepi beszédében idézte a városépítés kezdetét, majd arról beszélt, mit jelent Dunaújváros áz országnak, a népgazdaságnak. Az ünnepi ülésen „Dunaújvárosért” — emlékplaketteket adtak át azoknak, akik a városépítésben és fejlesztésben kimagasló érdemeket szereztek. és tisztálkodási eszközöket. A Vöröskereszt Társaságok Ligájának felhívása nyomán több külföldi szervezet ajánlotta fel segítségét a magyar- országi árvízkárosultaknak. Az eddig beérkezett, illetve jelzett anyagi támogatás értéke megközelíti a tízmillió forintot. A szovjet és az NDK-beli Vöröskereszt a legkritikusabb időben juttatta el több ezer takaróból, ruhából, élelmiszerekből álló küldeményét, értékes segítség az NSZK Vöröskeresztjének 500 tonna cementküldeménye és jelentős összegű pénzsegélye. A Kínai Vöröskereszt Társaság üzenetet juttatott el a magyarországi testvérszervezethez, kifejezték együttérzésüket, segíteniakarásukat, s közölték, hogy 500 000 jüant (körülbelül ötmillió forintnak megfelelő összeget) küldenek az árvízkárosultaknak. A Kanadai Vöröskereszt tízezer, a Luxemburgi Vöröskereszt háromezer svájci frankot küldött. Az Amerikai .Magyar Szó ezer dollárt, az Ausztriai Magyar Egyesületek intéző bizottsága 30 000 schillinget adományozott. Több külföldi vállalat, köztük NSZK-beli, japán és olasz cégek magyar partnereiken keresztül ajánlottak fel anyagi támogatást. Nyolcvannégy lakásos új, tízemeletes lakóházat építenek Komlón. A tervek szerint ez év végén költözhetnek be új otthonaikba a bányászok. Szokolai felv. r k 4. » kritikus helyre, hogy a töltés víz felőli oldalán párialemezekből szádfalat verjenek le.
