Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-09 / 133. szám
«970. Június 9. Dimímtttii napio 3 ( Kitekintés A hazai műanyaggyártás fellegvára a Borsodi Vegyi Kombinát A BVK bővítés alatt álló PVC-gyára, ahol évente 30 ezer tonna PVC-port gyártanak majd. Pécs és Baranya jövője A gépkocsi északnyugati irányban elhagyja Miskolcot, s az úton egymásután hatalmas ipartelepeket hagy maga mögött. Az út végén — Kazincbarcikán — pedig ott van a nagyok között is legnagyobb: a Borsodi Vegyi Kombinát. Ezüstösen csillogó, égbenyúló tornyok sora, az egész telepet sokszorosan átszövő, bonyolultnak tűnő csővezeték-rendszer, egy hatalmas hangárszerű építmény, egy fura kéményből bodoran előtörő narancssárga, enyhén maró szagú füst és ide-oda • száguldó élénksárgára festett autók — ez az idegen első benyomása. Amit pedig ezután szerez, az tiszteletet ébreszt benne vegyiparunk eme óriása iránt. A BVK az első ötéves terv számos nagy beruházásának egyike. Létesítését akkor határozták el, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a rohamos fejlődés előtt álló magyar mezőgazdaság műtrágya-igényét Pét egymaga nem tudja ellátni. A fejlődés számai Érdemes leírni az elmúlt tizenkét év néhány jellemző számadatát. Az indulás évében mindössze 48 ezer tonna pétisót — 25 százalék nitrogén-tartalmú műtrágyát — adott a BVK a mezőgazdaságnak. 1961-ben 169 000 tonnát, 1968-ban pedig már 230 ezret. Közben megjelentek a piacon a Supernit elnevezésű 48 százalék N-tartalmú karbamid műtrágyával és az 1966-ban indult kaprolaktám- gyártás melléktermékeként nyert 21 százalék N-tartal- mú ammonszulfát-műtrágyá- val. A negyedik ötéves terv végére 600 ezer tonnára kell fokozni az éves termelést. Közben érdekesen alakultak az árak is. 1959-ben 2985 forint volt egy tonna műtrágya önköltsége, 1969-ben már csak 1817 forint, s vannak lehetőségek a további ön- kölségcsökkentésére is, azaz meg lehet közelíteni a jelenleg érvényben lévő fogyasztói árakat. A fejlődést mindennél jobban bizonyítja azonban, hogy az 1958-as 1 milliárd forint értékű beruházott vagyonnal szemben ez év végére ennek már az ötszöröse lesz, s az éves termelési értéket is milliárdos nagyságrendben számolják. A fentebb említett 600 ezer tonnás évi műtrágya termelés már olyan szintet jelent, amit nem haladnak már nagyon túl, a műtrágya- gyártás tehát eléri azt a volument, amit már hosszabb távon tartani kell. A na- gyobbarányú fejlesztés a másik két nagy műtrágyagyár feladata már ezután: Pété és a TVK-é. A BVK új utakat keres. A kombinát agrokémiai osztálya az ammónia közvetlen felhasználásával foglalkozik és éppen most kezdődik a közeli Ongai Állami Gazdaságban egy nagy jelentőségű kísérlet. Az ammóniát — ami voltaképpen már maga a műtrágya, csak dolomitpor hozzáadásával teszik szilárd halmazállapotúvá — külön e célre gyártott injektáló berendezésekkel juttatják a talajba. Ha a kísérlet sikerrel jár, szélesebb körben is sor kerülhet a cseppfolyós ammónia alkalmazására a mezőgazdaságban. BV K-műanyagok mindenütt A műanyaggyártás jelenti a BVK jövőjét. Erről a jövőről stílusosabb környezetben, mint a szüntelenül fejlődő PVC-gyáregység reprezentatív bemutatóterme, nem is lehetne beszélgetni. Töreki Ernő, a BVK termelési főosztályának vezetője itt mutatja be, mi minden készül a náluk gyártott műanyagokból. Mindazok a műanyag használati tárgyak, amelyekkel mindenütt találkozhatunk, innen indulnak. Műanyagcsövek, flakonok, padlóburkolatok, műszálas textiliák, fröccsöntött cipőtalpak, fóliák — és ki tudná elsorolni mindet — egytöl- egyig a BVK-ban gyártott PVC-ből, kaprolaktámból és Bonamidból — egy fémeket nagyszerűen helyettesítő po- liamidból — készülnek, részben helyben, részben más, műanyagfeldolgozó gyárakban, szövetkezetekben. A falakon grafikonok mutatják a gyár számos termékének termelésnövekedését. A felsorolásban sósav, cseppfolyós klór, marónátron, oxigén, dissous-gáz, a sebészetben használt altatógáz, a Dinox stb. szerepel, s ez azt mutatja, hogy a BVK-ba kerülő nyersanyagok minden alkotóelemét valamilyen formában hasznosítják. Itt valóban nem vész el az anyag. De ez a bemutatóterem már a jövőt is mutatja. Az idevezető folyosó falai fát utánzó műanyagból készültek, az ajtók úgyszintén. A tárolókban különböző PVC- ből készülő épületszerkezeti elemek, az egyik falon nagyon tetszetős műanyagredőny és néhány ablak. Ezek a műanyagok nálunk merőben új felhasználási területét jelzik, amelyet még nagyon sok újnak kell követnie. Évi 30 ezer tonna — Műanyaggyártásunk az elkövetkező években megsokszorozódik — mondja Töreki Ernő. — PVC-üzemünk a most folyó bővítés befejezése után az eddigi 6 ezer helyett 30 ezer tonna PVC- port gyárt már ebben az évben. Kaprolaktám-termelé- sünket a jelenlegi 5.5-ről 7 ezer tonnára akarjuk emelni, Bonamid-gyártásunkat pedig megtízszerezzük, ebből a negyedik ötéves terv végére 2 ezer tonnát gyártunk. Ha pedig megvalósul a Tiszai Vegyi Kombinát tervezett olefin-programja, ennek keretében olyan mennyiségű alapanyaghoz jutunk, hogy évi PVC-por termelésünket 120— 130 ezer tonnával növelhetjük. Ezzel a BVK Közép- /Éurópa jelentős műanyagalapanyaggyártó bázisa lesz, ki tudunk elégíteni minden hazai igényt és jelentős mennyiséget exportálhatunk is. ; — Ez természetesen különleges feladatokat ró ránk is. Feltétlenül ki akarjuk bővíteni készáru-termelésünket. A nálunk gyártott PVC-por és granulátum negyedrészét saját feldolgozásban akarjuk forgalomba hozni, mert így gazdaságosabb és mert lehetőség nyílik olyan termékek kezdeményezésére, amelyek úttörő jellegűek lehetnek a PVC-felhasználásban. Ennek alapján kezdtük meg 1968- ban a csőgyártást, fejlesztjük fóliagyártásunkat — 3.5 méter széles fóliák készülnek nálunk hamarosan — és jelentkezünk az itt látható épületszerkezeti anyagokkal. Az építőipar egyébként szinte korlátlan felhasználási területet jelent, ezért nagy jelentőséget tulajdonítunk a Szekszárdon épülő gyárnak, ahol PVC-ből készülő rendkívül könnyű és tartós nyílászáró szerkezetek készülnek majd. A termelés nagyarányú növekezése mellett azonban most már mindinkább gondolnunk kell arra is, hogy utolérjük az igen fejlett nyugati műanyag-feldolgozó kultúrát is. Nálunk készülő termékeinkkel ezt a célt akarjuk elérni. A Borsodi Vegyi Kombinát, amely tervezése idején még a hazai műtrágyagyártás fellegvárának indult, így válik a műanyaggyártás fellegvárává. Hársfai István L A Városépítési Tudományos és Tervező Intézetnél készülő Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció befejező szakaszához közeledik. A kormány még ez évben programba vette az országos koncepció jóváhagyásának megtárgyalását A koncepció az ország városhálózatának és a hozzá kapcsolódó egyéb települések fejlesztési célkitűzéseit tartalmazza kb. a századforduló időpontjáig. Ezen belül a népgazdaság 15 éves hosszútávú terveinek megfelelő szakaszára is tartalmaz célkitűzéseket A koncepció az ország területi struktúrájának főbb fejlesztési irányait, elsősorban az összefüggő fejlesztendő ipari körzeteket és az üdülő- és idegenforgalmi tájegységeket is kijelöli. Az országos városhálózat egyik leglényegesebb problémája a budapesti agglomeráció és a vidéki városok viszonya. Közismert a Budapestre túlzott mértékben központosított országos szerkezetből származó aránytalanság. A településhálózat-fejlesztési koncepció a megoldást a vidéki városhálózat és az ipar erőteljesebb fejlesztésében és ezen belül a nagyobb, úgynevezett felsőfokú ellenpólusvárosok kiemelt fejlesztésében látja. Ezek közé a felsőfokú ellenpólusok közé tartozik Pécs is. Pécs vonzása nemcsak egész Baranya megyére, hanem azon túl is érezhető. Nagyon fontos ezért, hogy jobban kapcsolódjék az országos közlekedés-hálózathoz abban a távlatban, amikor nemcsak a Budapesttel való kapcsolat, hanem más fontos vidéki centrumokkal, így elsősorban Szegeddel és Kaposvárral való kapcsolat a jelenleginél is fontosabbá válik.. A tervezett országos hálózatban a mind nagyobb jelentőségű Szeged felé a közúti és vasúti kapcsolat egyaránt megoldandó feladat, mégpedig a bajai hídon keresztül. Ott új közúti híd építése is indokolt. A Mecsek hegység déli lejtője kitűnő feltételeket teremt ahhoz, hogy Pécset az ország egyik legkellemesebb lakóhelyévé tegye. De ugyanakkor elzárja a Mecsektől északra eső dunántúli területektől, amelyeknek szintén Pécs a természetes központja. A Dombóvár felé tartó kapcsolatok megjavítása a város regionális funkcióinak megvalósulásához döntő fontosságú, s ugyancsak a Kaposvár, a Balaton és Székes- fehérvár felé is. Dombóvár felől kapja Pécs az Alföldről jövő földgázt, amelynek nagy jelentősége van Pécs ipari és kommunális fejlesztésénél. A földgázvezeték folytatása Szigetvár és Mohács felé ugyancsak a koncepció részét képezi. A megye közlekedési gerincét a Budapest—Pécs vasútvonal, a 6-os út autóúttá fejlesztése és a dombóvár— pécs—siklósi kapcsolat, valamint a pécs—mohács— bátaszéki vonal alkotja. Ezeken keresztül kapcsolódik bele a megye az ország vérkeringésébe. Pécs népességszáma az utóbbi 1—2 évtizedben rohamosan nőtt, de a város felsőfokú kommunális ellátotti sága, kereskedelmi és köz- intézmény hálózata a lakosság növekedésével nem tartott lépést. Az ipari és kommunális fejlesztés közötti összhangot kívánja szolgálni a koncepció, amikor a város számára túlzott, ugrásszerű növekedés nélkül 1985-ig kb. 160—170 000, 2000-ig pedig 180—200 000 főre való növekedést irányoz elő. Pécs iparának kívánatos fejlődését a vízellátás Dunából való biztosítása teszi lehetővé a pécs—mohácsi vízvezeték útján, amely csak a jelenlegi igényeket tudja kielégíteni, a jövőben többszörösére kell bővíteni a vezetéket. A második kisebb ipar- fejlesztési súlypont — a koncepció szerint — Mohács lesz, amelyet Duna menti fekvése, nagy vízigényű iparok telepítésére tesz alkalmassá. Mohács egy nagy déldunántúli ipari körzet legdélibb része lesz. Erre alkalmas területe is van. Az ipar fejlődésével Mohács 30—40 ezer fős várossá növekszik. Mohácsnak az országos közlekedési hálózatba való jobb bekapcsolása a bátaszék— mohács—beremendi új vasKét Tolna és egy Bács-Kiskun megyei kiállító a Pécsi Ipari Vásáron Vajon mit láthatunk az idei Pécsi Ipari Vásáron, milyen termékeket állítanak ki a megyénk határain túlról érkező kiállítók? Most — lapunk hasábjain korábban már bemutattunk hármat — két Tolna megyei és egy Bács-Kiskun megyei vállalat vásári terveiről szeretnénk képet adni. A Bonyhádi Cipőgyár termékeit kizárólag varrott, illetve varrott-ráragasztott — goyser és rámánvarrott — technológiával készíti. Ez egyedülálló a cipőiparban. Az így készült cipők a leg- formatartóbbak, jól ellenállnak a nedvességnek, tartósak, A BOTOND védjegy a jó minőséget garantálja, és ezt látszik igazolni a hosszú évek alatt kialakult közvélemény is. Gyártmányaik 55 százaléka a hazai, míg a fennmaradó rész a külföldi piacokon kerül értékesítésre. A Pécsi Ipari Vásáron a durábel felsőbőrből készült férfi és fiú magasszárú túracipőket és a bőrtalppal készült — rámánvarrott kivitelű — női és gyermekcipők széles skáláját mutatják be. Kiállítanak férfi és női bundacipőket, valamint kimondottan sportos jellegű félcipőket is. Választékuk az őszi és téli idény igényeit elégíti ki. Árubemutatójuk útvonal megépítésével történik. További ipari körzet keletkezik a beremendi cementgyár megépítésével és az Siklóst is fejleszteni fogja, mivel ott lesznek az üzemi dolgozók lakásai. (30 év múlva Siklós 20 OOO lakosú kisvárossá fejlődik.) A megye nyugati ipari pólusa Szigetvár lesz. Kisebb jelentőségű mint Pécs, Komló és Mohács, mégis növeli fontosságát, hogy a megye délnyugati részén az Ormánság apró falvaiból a városok felé való elvándorlás növekszik. Erre a jövőben is számítani kell, mivel a szétaprózott faluhálózat nem képes a lakosságot mezőgazdasági munkahelyekkel ellátni. Szigetvár lesz a terület egyik foglalkoztatási központja és erre megfelelő ipartelepítést irányoz elő a koncepció. Dr. Perczel Károly elsődleges célja a piackutatás és az ízlésigények felmérése, amit a további gyártmányfejlesztés során szeretnének hasznosítani. A Kecskeméti Tüzelőszer és Építőanyag Kereskedelmi Vállalat az ország harmadik legnagyobb vállalata e profilban. Évi termelési értékük 800 millió forint. Bár pem önálló kiállítóként, de a Budapesti Nemzetközi Vásáron is részt vettek. Idén a pécsi vásáron kívül még Kiskunfélegyházán tartanak bemutatót. Baranyába örömmel jönnek: a vállalat 12 telepének Baján lévő legnagyobbika összekötőkapocs a két megye között. A kecskemétiek új tüzép- cikkek: lakásberendezési és -felszerelési tárgyak bemúta- j tóját tervezik. Komplett fürdőszobaberendezés — szípes, mozaikcsempés — is szerepű a kiállítási tervben. Üjfajtá, fából készült nyílászáró szerkezeteket, különféle — hideg és meleg — padlóburkolókat valamint a garázs- és pince, ajtók több változatát szeret-, nék kiállítani a vállalat ren'7 delkezésére álló 80 négyzet- méteres területen. A Szekszárdi Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat t)osz- szabb idő óta foglalkozik különböző típusú mezőgazdasági gépek gyártásával. A pécsi bemutatkozás segítségével szeretnék elérni, hogy termékeiket szélesebb körben megismerjék. A vállalati nál acélszalagból — vonal- hegesztéssel — készülnek az esőztető öntözők, összekapcsolásuk „perrot” rendszerű gyorskapcsolóval történik —r előnyük a gyors és könnyű áttelepíthetőség. — P »Mamidból állítják elő a KME—2 típusú közepes intenzitás^ szórófejeket — szórási sága körkörösen 14—19 méter, míg a fagyálló bronzból készült T—45-ös legnagyobb szórási távolsága 41 méter. A vállalat bölöcskei telepén készül a napfényfűtései növényház.' Segítségével, az időjárástól függetlenül biztosítható a folyamatos nőt vényápolási munka. Tamásiban a rotációs fűkaszát gyártják. Traktorra szerelhető: napi teljesítménye rétifű esetén 15 kh, lucernából 20 kh. A vállalat gyártja még az MTZ traktorokra szerelhető vezetőfülkéket, valamint a talajelőkészítő munka nélkülözhetetlen eszközeit, a hengerboronákat. Kifejlesztették az eddigi legnagyobb teljesítményű, CK—6-os cukorrépakiszedő és a CR—6-os felszedő-rakodó gépeket. ' t t At
