Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-07 / 132. szám
\ «70. Június 7. Bunontmt napin 5 Weöres Sándor: Alkonyi táj tehenekkel Hálni tér a kegyes égi gyermek, rávetkózik földre, fűre, fára. Lebben titkos fészkéből a pára, légben ringatózik, mint a csónak. Dombhajláson tehenek legelnek, szarvaik az égre rajzolódnak. Néhány ráunt már á legelőre, és hever az ákác lyukas árnyán, faragatlan tömb, akár a márvány. Néha kolomp kong a levegőbe. MOZAIKOK ÉS INTARZIA HARASZTI PÁL KIÁLLÍTÁSÁRÓL VALLOMÁS A VAROSRÓL TÜSKÉS TIBOR ÜJ KÖNYVÉRŐL Három év terméséből, 48 alkotását állította ki Haraszti Pál 12. önálló kiállításán, Pécsett a Zsol- nay Művelődési Házban. Már a kiállítás helyének kiválasztása. állásfoglalás a művész részéfői. Nem a szokásos kiállítási termek közül választott, hanem építve a gyárhoz fűződő régi kapcsolataira, . az ott vezetett szakkörben tömörült tanítványaihoz közel, egy munkáslakta környék új látogatói előtt mutatta be kísérletező kedvét bizonyító, legújabb alkotásait. A várt eredmény nem maradt el: barátai, tisztelői, tanítványai, az érdeklődők új csoportja kereste fel kiállítását, melynek tervezett nyitvatartását néhány nappal meghosszabbították. A gondos szemlélődő előtt kibontakozik a kiállítás négy nagy csoportja, melyek mind egy-egy kísérletező sorozat eredményei. A kék szín uralta olajfestmények egymásmellettisége köti le elsőként a figyelmet, melyek a terem egyik falát végig beborítják, öreganyám szobája, öreganyám kemencéje, Apám műhelye a régmúlt idők emlékeit elevenítik fel. A szemközti falat 17 mozaik foglalta el. Többségükben népi motívumokat, figurákat ábrázollak, hangulatos, sokféle színekben. A Kanász, öreg betyár, Betyárlegény. Furulyások, Mulatópár — remek darabjai ennek a sorozatnak. Külön helyet foglaltak el a teremben a karcok és a metszetek, az előbbiek között a Baranyaiak és az Éneklő gyerekek, az utóbbiak sorában az Almák, Munkáscsalád, Anyai szeretet hívják fél magukra a figyelmet. És végül két alkotásról külön is: már a fel- szabadulási jubileumi képzőművészeti kiállításon sikert aratott a farost-intarziával készített Kovácsműhely, mely egy új anyag képzőművészeti alkalmazásának sikeres kísérlete, és a sárga szín fel- használásával készült Esti fények, mely a vendégkönyv tanúsága szerint a legtöbb látogató tetszését megnyerte. Az ünnepi könyvhét sikerét elsősorban a jó művek biztosítják. Nem árt természetesen megfelelő propagandáról gondoskodni, ami növelheti, alkalom adtán meg is duplázhatja az eredményt. A hangsúly azonban mindenkor a könyvre esik, hiszen a legzajosabb kínálat sem pótolhatja az értékes művekben rejlő igazi szenzációt. Jól tudják ezt a kiadók, az ünnepi alkalomra rendszerint alapos gonddal válogatják össze kiadványaikat, nem tévesztve szem elől, hogy egy- egy rangos név, érdekes gyűjtemény vagy friss, új meglepetés biztos záloga a sikernek. A siker az idén sem maradt el. Ez azonban csak egyik oldala a dolognak. A másik legalább ennyire fontos: az értékes, jó könyvek kedvelői most is megtalálták a számításukat. A MAGYAR URA a hagyományokhoz hűen több életművel. átfogó válogatással képviseltette magát a könyvhéten. Két hatalmas kötetben jelentek meg Weöres Sándor versei, prózai és drámai művei Egybegyűjtött írások címmel. A költő eddigi munkásságának legteljesebb válogatását találjuk itt, régi köteteinek alig hozzáférhető darabjait, bölcsész- doktori értekezését a vers születéséről, s prózában írt, különös hangvételű elbeszélő költeményét, a Bolond Istókot. A vállalkozás nagyságát jelzi az is, hogy a kötet ösz- szeállításához Bata Imre, irodalom^ Kísérletek anyagokkal, színekkel, kifejezési formákkal, segítségükkel közel kerülni a képzőművészetet szeretőkhöz, olyan alkotásokat létrehozni, melyeket szívesen fogadnak otthonukba a látogatók, elérhetők számukra — talán ezekben lehet összegezni leginkább Haraszti Pál kiállításának sikerét. M. E. KOVÁCSMÜHELY történész és kritikus nyújtott segítséget. Győry Dezső költészetéből, a költő hetvenedik születésnapjára ugyancsak impozáns válogatás jelent meg. Az Emberi hang versei fél évszázad küzdelmeit mérik fel, a tiszta, értelmes élet áhítatát tükrözik. A fiatalabb korosztály soraiban Ladányi Mihály költészete is megérett egy gyűjteményes kötet összeállítására. A könyvhétre ' kiadott Élhettem volna gyönyörűen tíz év termésének legjavát gyűjti egybe. A kötet verseiből nagyszerűen elénk rajzolódik a fanyar hangú, kalandos kedvű Ladányi hol dacosan hetyke, hol meg csalódottan öntudatos lírai portréja. Néhány új verseskötet is napvilágot látott az ünnepi alkalomra. Harmadik könyvével jelentkezett a fiatal Ratkó József. Az Egy kenyéren versei a tiszta hitre esküsző, ,a jobbért mindenki nevében szóló költő tehetségének gazdag kibontakozását jelzik. Előjáték címmel jelentek meg Győré Imre utóbbi években írt, új utakat kutató költeményei. A ritkán megszólaló Csanádi Imre ötven vers-e ugyancsak az újabbak közül való. A Szép versek idei gyűjteményében sok új arccal,1 valóban szép verssel és gondolattal találkozunk. A MAI MAGYAR SZÉPPRÓZA mostani sikere valamivel halványabb. mint az előző években volt. Íróink közül viszonylag kevesebben is jelentkeztek új művel. KoA Magvető Könyvkiadó gondozásában, Martyn F jrenc rajzaival díszítve jelent meg Tüskés Tibor új könyve, amely a szerző Pécsről szóló írásait tartalmazza. Vallomás a városról, ezt a címet adta évekkel ezelőtt egyik esszéjének, s ez a cím tekint ránk a könyv borítójáról is. Vallomást szerelmesének vagy a bíróságnak tesz az ember. Szerelméről, tettéről vagy arról, aminek szemtanúja, fültanúja volt. Vallomásunkkal meg akarunk hódítani valakit, vagy az igazság kiderítéséhez nyújtunk segítséget. A vallomás mindig kitakar, nem csak tárgyáról, a vallomást tevőről is árulkodik. Ezért mindig kíváncsian hallgatjuk. Különösen, ha nekünk is lehetőségünk van véleménynyilvánításra, ha egy kicsit helyettünk is szól. Tüskés Tibort nem kérte fel senki vallomástételre. önkéntesen vall, akár a szerelmes vagy az igazság tanúja. Nem akar hódítani, könyve arról tanúskodik, hogy a hódítást véghezvitte. Nem akar magához láncolni, a könnyű láncokat ő viseli. Vallomása mégis a szerelmesé, aki miközben igazat beszél, érzéseit sem titkolja el. Vallomására nekünk, a város lakóinak kellene válaszolnunk, s mindenekelőtt örynagunknak. „Pécs nemcsak a természet és a történelem, de a kultúra és az ember egyik legharmonikusabb városa” — írja Tüskés. Többezer éves utakon járunk, több száz éves épületek mellett megyünk munkába, sétálunk, rohanunk. Világszínvonalon termelő üzemekben, korszerű klinikákon, intézményekben dolgozunk. Leginkább azonban a napi gondokkal, örömökkel, bosszúságokkal foglaljuk le magunkat. Másrészt az országos és a világméretű események, információk áradatában nem jut idő rá, hogy az orrunk elé nézzünk. Nem látjuk az erdőtől a fát. — Azt mondják; hogy a vízparti ember nem értékeli a vizet. Pontosabban: annak tartja, ami. Megitatja benne az állatot, halat fog, nádat vág belőle. Teszi a dolgát, nem ér rá haszontalan időtöltésre. Néha mintha rá hasonlítanánk. Tüskés Tibor bevándorló, tizenöt éve él a városban, ö azt cselekedte és cselekszi, amit az igazi, a hajdani honfoglalók. Miután sátrat vert, körüljárta újdonsült birodalmát, megkereste azokat a pontokat, amelyekhez érzelmileg és intellektuálisan is kötődhet. Miközben értékeket fedezett fel, önmaga is gazdagodott. Azáltal pedig, hogy élményeit, töprengéseit, véleményét leírta, nekünk is alkalmat kínál ai gazdagodásra. lozsvári Grandpierre Emil regénye, a Nők apróban természetesen jelentős érdeklődést váltott ki. Az ízig-vérig mai fiatalokról szóló történetet a szerző mindvégig köny- nyed, elegáns, s a fiatalok szóhasználatához igazodó stílusban adja elő. A sikeres írónő, Szabó Magda fiatalkori élményeit dolgozta fel Okút című regényében. A könyv nem puszta emlékezés, hanem az eszmélés fontos állomásainak izgalmas bemutatása is egyben. Lengyel József Újra a kezdet című kisregénye az emberi küzdés értelmét boncolgatja, egy kommunista megpróbáltatásait mondja el a történelem viharos szakaszában. Akik a humort kedvelik, azoknak két jeles szerző okozott valódi örömöt. Komlós János Fő a fejünk című könyvében a mindennapi élet bosszantó jelenségeinek találóan szellemes karikatúráját adja remek humoreszkjeiben, rövid jeleneteiben. A hatvan éves Tabi Lászlót születésnapján vidám írásaiból összegyűjtött vaskos kötettel köszöntötte a kiadó. A Színe-java írásai között megtaláljuk karcola- tait, legsikeresebb, színpadon és televízióban bemutatott komédiáit. A KÜLFÖLDI SZÉPIRODALOM sok híres alkotása jelent meg a könyvhétre. Kiadták Saul Bellow külföldön már nagy sikert aratott regényét, a Henderson, az esőki- rály-t. A Herzog sikere után bizonyára ennék a műnek is széles ólSétára és gondolkodásra invitál bennünket. Mindnyájan ismerjük a Széchenyi teret, a Dóm teret, a Kossuth utcát (A város bugyrát) és a Főpályaudvart, jártunk a Magaslati úton, Zidina öreg házai között, áldtuk és átkoztuk a Hőerőmű kéményeit, gyönyörködtünk a négyszázágyas klinfka látványában, és Űjpécs (Űjmecsekalja) modern házaiban. De felfedeztük-e a Flórián tér meghittségét, gondolkodtunk-e a városkép-formáló köztéri szobrok jelentőségén, elképzeltük-e Babits Mihály egykori lakóházát szemlélve a századforduló körüli Pécset, vagy a város kétezer utáni képét? Tüskés könyvének elolvasása után azokat a tereket, utcákat is másképpen fogjuk látni, amelyeken naponta végigmegyünk. A történelemnek és a mai funkciónak. a részleteknek és az egésznek, a város szellemének élményét kapjuk. Tüskés szereti a várost, ezért a kor követelményeihez és önmagához méri. Felelősséget érez érte, tehát keresi benne azokat a vonásokat, amelyekért még jobban megszeretheti. Kifogásait sem hallgatja el, de nem ellene, érte vitatkozik. Csorba Győző írta Pécsről: „Nekem: a város mindörökre”; Tüskés azt mondja: „Jó itt élni”. Jó itt élni, ha a kövekből is érvényes üzeneteket tudunk kiolvasni, ha a mai városképből és a mai életből el tudjuk képzelni a jövő városát és felelősséget érzünk érte, ha egyéni boldogulásunkat össze tudjuk kapcsolni a város szeretetével, megbecsülésével, ha azon túl, hogy megismerjük, teszünk is érte valamit. Tüskés Tibor nem szociológus, nem műtörténész vagy várostervező. nem statisztikus. Könyvét nem az Idegenforgalmi Hivatal felkérésére írta. Megközelítése írói, ezért a maga módján mindegyik igénynek megfelel. Írásai miniatűr esszék, Csoóri Sándor, prózájával tartanak rokonságot. Stílusa eleven, magával ragadó. Nem csupán a pécsiek és a város iránt érdeklődők olvashatják élvezettel, hanem mindazok, akiket közérdekű kérdések izgatnak. Martyn Ferenc rajzait kiállításon is láthatta a közönség a Bartók Klubban. A művész a képek nyelvén éppúgy vall a városról, mint Tüskés. Rajzai kapcsolódnak az író témáihoz, de jóval többek egyszerű illusztrációknál. A képi megjelenítésen túl érzelmekről, Martyn látószögéről, művészetének sokoldalúságáról tanúskodnak. vasótábora lesz. A Nobel-díjas Asturias Kincses úrfi-ja egy család utolsó sarjának különös történetét dolgozza fel. Asturias-nak rövid időn belül ez a harmadik magyarul megjelent könyve. Az Európa Könyvkiadó Dekameron-sorozatá- nak legújabb kötetében latin-amerikai elbeszélők mutatkoznak be, egy tőlünk kissé távol eső világ színeit, ízeit küldve át az óceánon. A szovjet prózairodalom érdekes kísérleteiről legújabban a Holdtölte című válogatás — mely négy író háborús témájú kisregényét tartalmazza — és Vaszilij Belov Búcsúhalom címmel összeállított elbeszéléskötete adott hírt. Rangos alkotások William Faulkner, Albert Maltz és Anna Seghers regényei, melyek úgyszintén az idei könyvhéten jutottak el a magyar olvasókhoz. Tizenkét kitűnő szerző, tizenkét világsikert aratott drámáját tartalmazza a Világszínpad című gyűjtemény. Csupán ízelítőül néhány nevet és címet az impozáns kötetből: Samuel Beckett Godot-ra várva, Albert Camus Caligula, Friedrich Dürrenmatt A fizikusok. Max Frisch Andorra. A legújabb drámai irányzatok, az abszurd, a groteszk. a dokumentumdráma egy- egy illusztris képviselője. A dokumentum ereje avatja értékes művé Zsukov marsall emlékiratait, az Emlékek, gondolatokat A szerző, a második világhábprú felszabadító harcainak kiemelkedő alakja, a szakember szemével látja és magyarázza az eseményeket, tesz igazságot olyan sarkalatos kérdésekben. mint a szovjet hadsereg döntő szerepe a fasizmus leverésében vagy a főparancsnok, Sztálin személyének és tevékenységének történelmi fontossága. K. S. ÜNNEPI KÖNYVHÉT 1970 Lehet, hogy igazuk van az aggodalmaskodóknak, akik szerint a könyv ünnepe vesztett régi varázsából. Nem azért, mintha a megszokás elkoptatta volna, hiszen a jó irodalmat nem lehet megunni, hanem inkább, mert egyre nagyobb szerepet kapnak benne az üzleti szempontok és egyre inkább háttérbe szorul igazi tartalma, az, hogy minden észtendőben valóban csak és kizárólag a legmagasabb értékig irodalom ünnepe legyen ez a hét. Azon is lehetne vitatkozni, hogy nem lenne-e előnyösebb, ha május vége helyett a kora-őszi időszakban rendeznék a könyvhetet, most ugyanis túlságosan közel kerül időben az áprilisi költészet napjához, amely a korábbi könyvnaphoz hasonlóan egyre inkább a költészet hetévé alakul át. Az aggodalmak nem alaptalanok, de el kell ismernünk, hogy az idei könyvhét számos kitűnő alkotó jelentős művére irányította rá a figyelmet. s a lírában például Weöres Sándor gyűjteményes kötete és a Csorba Győző válogatott verseit tartalmazó A lélek évszakai maradandó értékű, gazdag ajándék. Külön örömünk ezen a tájon a többi pécsi, vagy innen elszármazott író könyvheti „szereplése”, Bertha Bulcsu. Thiery Árpád, Tüskés Tibor és a fiatal pécsi írók könyveinek szép sikere. Talán a könyvhét időpontja is hozzájárult, hogy a Televízió viszonylag keveset foglalkozott az ünnep népszerűsítésével. Ha a költészet napjához kapcsolódó gazdag áprilisi irodalmi programra, majd a füredi nemzetközi költőtalálkozó műsor-sorozatára gondolunk, ezért' nem tehetünk szemrehányást. A múlt szombati negyvenperces műsor viszont egészében jól szolgálta az ügyet. Helyes volt Bihari Sándornak az a szerkesztési alapelve, hogy a mai magyar írókat állította a középpontba s elkerülte sok korábbi hasonló műsor egyoldalúságát és a vidéken élő alkotókról sem feledkezett meg. Örömmel láthattuk, hallgattuk Csorba Győzőt és Mocsár Gábort a képernyőn s elégedetten állapíthatjuk meg, hogy könyvheti műveikhez méltó szerepet, jelentőséget kaptak a műsorban. ' örültem, hogy a Televízió legszimpatikusabb és legszerényebb férfi-riportere, Vértessy Sándor vezette a műsort, megragadó finomsággal, ügyességgel, tapintattal. Faragó Vilmost, a hivatásos kritikust, aki véleményt mondott néhány könyvről, láthatóan zavarta a bizonytalanság, hogy ilyen alkalommal reklámszöveget, ajánlást, vagy kritikát illik-e mondani. így aztán néha megelégedett a művek fizikai súlyának és terjedelmének jelzésével s néhány közhellyel. A verseket bemutató előadóművészek elég vegyes benyomást keltettek: Csernus Mariann és Bálint András versmondása volt a leg- kiérleltebb, Margittal Ágnes és Vallai Péter egyenetlennek, halványabbnak tűnt. Tetszett viszont a jól megválasztott színhely: a Rákóczi úti könyvesbolt-belső, s a fesztelen közvetlenségre, oldottság- ra, természetességre törekvő rendezés. Bizonyára igaza van Simon Istvánnak, aki arról beszélt a műsorban. hogy minden aggodalom ellenére szükség van a Könyvhétre, csak el kell kerülni a formalitás veszélyeit, s emellett jó lenne minden esztendőben valami gazdag tartalmú vezérgondolatot találni ennek az ünnepnek, falán egy-egy klasszikus életmű középpontba állításával. Ebben az esetben a Televíziótól is el lehetne várni, hogy egy értékes, magas színvonalú ünnepi irodalmi estet szenteljen az alkalomnak, amelyben a népszerűsítés eszközei közvetettebbek ugyan és messzebbre távolodnak az üzleti érdekektől, ezt azonban senki sem kérné számon, hiszen a jó irodalom puszta propagálása egyébként sem alkalomhoz kötött, hanem állandó kötelessége. El kell ismernünk, hogy a Televízió kielégítő mennyiségben és igen változatos rru'í sorformákban igyekszik népszerűsíteni az irodalmat általában, s eeyre sikeresebben vonja be körébe a legnehezebb területet, a mai magyar irodalmat. Érthető, hogv bizonytalan-, kodásai is itt még a legnagyobbak; ió műsorsz.erkeszfőkkel ügyes és érzékeny riporterekkel, tárgyilagos kritikusokkal és lelkiismeretesen felkészült előadóművészekkel azonban sokat lehet javítani a jelenlegi átlag-színvonalat. Szederkényi Ervin Bertók László KÖNYVHETI TALLÓZÁS KÖLTEMÉNYEK, EGYBEGYŰJTVE — LENGYEL JÓZSEF ÉS SZABÓ MAGDA ŰJ REGÉNYEI — BELLOW ES BELOV — MODERN DRÁMAGYÜJTEMÉNY á *
