Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-28 / 150. szám

s 1970. Június 28. Bunantmi naíii ís ŐSRÉQI KULTV/RÁK NYOMÁBAN MINDENFÉLE — mindenfelől EURÓPAI EMLÉKEK ÓAMERIKÁBAN A két világrész régi műveltsé­gének sokszoros egyezései nem vitathatók, s az egykorú doku­mentumok kétségtelenné teszik azt is, hogy az egyiptomiak, phoi- nikok, görögök, rómaiak, írek stb. tudomással bírtak az Atlanti ten­ger szigeteiről és a túlnan fekvő szárazföldről. Kérdés még az, va­jon az érintkezésnek maradtak-e kézzelfogható nyomai? PTÖLEMAIOSZ SÍRJA Nos, vannak nyomai. Az Atlan­ti-óceán szigetein és az Ameriká­ban talált, európai eredetű, óko­ri leletek száma igen nagy, ám a róluk szóló jelentések gyakorta laikusoktól származnak, s így szakszerűségünk, pontosságuk inga­tag; viszont ami közülük hiteles­nek bizonyul, konkrét tárgyi ér­tékű. A legfontosabbak a phoini- kokkal, latin nevükön föníciaiak­kal vannak kapcsolatban. Mint már elmondtam, erre a hatalmas és gazdag kereskedő népre a hel­lén törzsek mérték az első csa­pást, elfoglalva Tróját és az ión partokat; Nagy Sándor fővárosu­kat Tyrust (eredeti neve: Toor vagy Tzor erős helyet, fővárost jelent) rombolta le, a rómaiak pe- dik Karthágót semmisítették meg. De a föníciaiak ereje gyarmat­városaikban rejlett, a „világ” minden táján alapított fiók-kikö­tőikben. Nagy Sándor ezért, Dio- dórosz szerint, parancsot adott egyiptomi szatrapájának, Pfole- maiosznak, hogy foglalja el a Gib­raltáron túl levő filiáléikat. A flotta átkelt a szoroson, de hogy azután mi történt vele, arró|l hall­gatnak az ókori történetírók. Vi­szont egy brazil történettudós, Candido Costa azt írja, hogy 1833- ban egy farmer Montevideo mel­lett a földjén régi, kőlappal fe­dett sírboltot talált, amelyen el­mosódott felirat volt látható. A kő alatt boltíves kamra rejlett, benne kardok, sisak s egy am­fora hamu-maradványokkal. Egy uruguayi pap, Martin atya, meg­állapította, hogy az írás görög, s egy részét ki tudta betűzni: „Alexandrosz, Philipposz fia, Ma­kedónja királya volt a 113. olüm- piád idején. Itt Ptolemaiosz...” A többi eltörlődött Az egyik kardra emberarc volt vésve, melyben Martin Nagy Sándor arcélét ismerte fel, a sisakra pe­dig az a jelenet, amint Achillész Hektór tetemét vonszolja Trója körül. A történetet sokan csalás­nak minősítették; ez esetben föl­vetődik a kérdés, ki és miért vál­lalta a dologgal járó tetemes fá­radságot, hogy 1833-ban becsapja Montevideo gyanútlan népét. A szereplők jóhiszeműsége mellett szól, hogy a leletek eltűntek, nem próbálták értékesíteni őket, s hí­rüket sem verték. Ha Costa nem koholmány alapján írt, arra kell következtetnünk, hogy Ptole- maioszékat odáig verte a vihar, vagy pedig Montevideoban keres­ték a föníciaiak egyik fiók-kikö­tőjét. Rio de Janeirótól nem messze fekszik a Havea vagy Gavea ne­vű nyaralóhely, hegyei közt egy igen meredek sziklacsúcs áll. s 1836. ban ékírás formájú feliratot fe­deztek föl rajta. A felirat 840 méter magasságban van a szikla­lapra vésve, pedig oly meredek, hogy lehetetlen felkapaszkodni rá, de minthogy az írás betűi kb. három méter nagyságúak, messziről is kivehetők. Több munka foglalkozik evvel a fel­irattal, legrészletesebben B. da Silva Ramos Brazília történet­előtti kőfeliratairól (petroglifái- ról) írt monográfiájában (1932). Arra az eredményre jut, hogy föníciai ékírással van dolgunk, s a szöveg ezt jelenti: „Badeszir, a föníciai Tiruszból, Jethbaal fiai­nak elseje.” Badeszir ie. 855—850 közt volt Fönícia királya, atyja 887—856-ban uralkodott. Ez vol­na a felirat kora. KÖVESD A FOLYOT! Dél-Amerika kőfeliratainak szá­ma igen nagy, s ehhez képest terjedelmes irodalom foglalkozik velük. De minthogy az anyag át­tekinthetetlen, feldolgozatlan és elbírálatlan, a jelentéseket fenn­tartással kell fogadnunk. Az in­dián jelek megfejtése a tapogató­zás szakaszában van, de találtak állítólagos föniciai, egyiptomi és babiloni feliratokat, melyek meg­fejtése több reménnyél kecsegtet, s vannak ismeretlen eredetűek is. A. Frot, francia mérnök, a brazíliai őserdőkből több száz fel­irat-fényképpel fért vissza, me­lyek nagy része szerinte föniciai eredetű. Ezek a feliratok útmuta­tóul szolgáltak a kikötőktől az aranylelő, helyekig, takarékos, egy­szerű szövegezésűek, például: „Innen kezdve kövesd a folyót négy napig; ha eljutsz egy dom­big, melyen hat pálmafa áll, to­vábbi útmutatást találsz.” Frot azt állítja, hogy megtalálta több ilyen út kiinduló pontját, a kikö­tőhelyet, s egyen végigment a szinte hozzáférhetetlen helyen le­vő bányáig. Elmondja azt is, hogy a föníciaiak dél-amerikai felirataik vésésénél ugyanazokat a módszereket alkalmazták, mint az egyiptomiak a hieroglifeknél. Ezeket a módszereket megtaláljuk az aztékoknál és azoknál • az is­meretlen népeknél is, melyektől az Amazonasz-medence petrogli- fái származnak. Molnár Gábor, a kitűnő vadász, zoológus és író szintén látott és lerajzolt néhá­nyat a két háború között; ezek, úgy tetszik, indiánok művei. Az Orinoco, a Cassiquiare és a Rio Bamba indián sziklaképeit Hum­boldt fedezte fel, s bőven szól ró­luk útleírásában. L. Schwennha- gen nem ellenőrizhető megálla­pítása szerint (1928) a véseteket valami vörös, igen tartós anyag­gal kenték be; a vegyi vizsgálat vasoxidot és gyantás anyagot mu­tatott ki. Szerinte a feliratok ja­varészt föníciaiak és egyiptomiak, s emezek az ún. démotikus jelek­kel vannak írva. A föníciaiak művének tulajdo­nítják; azt a hat nagy kőoszlopot, amely Las Palmas kikötőjének bejáratát jelzi, továbbá a Par- nahyba folyó mentén sziklákra ra­kott kőgolyókaf, az Amazonasz torkolatában, Marayo szigetén álló ciklopi romokat, melyek alatt nagy földalatti termeket találtak, s vé­gül a Parahyba (nem Pamahyba) államhoz tartozó parti sziget-erő­dítmény romjait. Ezek a romok, bár nagy területet födnek, egyet­len épület maradványainak lá.sza- nak. NAQYIRORSZAQ Ezeken kívül kétségtelenül né­gereket ábrázoló szobrokat találtak Teotihuacánban és Palenquében; a mexikói Taxila vulkán oldalában kolosszális négerfej áll a hegy gránitjából Kifaragva. Több utazó régi, már beolvadt néger törzsek jelenvoltát bizonyítja Amerikában. Francia Guyanában az Oyapoc fo­lyó partján ma isi él a szaramaka négerek törzse, nyelve hasonlít az ugyanazon a szélesség alatt élő aranyparti (afrikai) négerekéhez. Minthpgy a rabszolgaszállítmányok kevertek voltak, s a négerek Ame­rikában szabad törzsi életet nem élhettek, a szaramakák eredete magyarázhatatlan közbeeső földsé- gek nélkül. Fehérbőrű bennszülött törzsekről is vannak egyre szapo­rodó adatok Amerikában. Csak példaképp említem, hogy az Ori­noco és az Apures folyó közt At- lan (!) nevű faluban él a kihaló­ban levő fehérbőrű paria-indiánok törzsének maradéka; eredetmondá­juk megegyezik a quiché-mayáké- val a keleti boldog őshazáról és a menekülésről a vízözön elől. Észak-Amerika norvég fölfede­zői, Vörös Eirikr és társai (X—XI. sz.) az indiánusoktól, mint ők hív­ták: skraelingektől, egy országról hallottak, ahol fehér emberek lak­nak. Elnevezték Hvitramannaland- nak, vagyis Fehér emberek földjé­nek; ez az írek gyarmata volt („Nagyírország”), jóval délebbre, Floridában feküdt, de csak hagyo­mányszerű emléke maradt fenn, mert az írek sem foglalták írásba utazásaikat Gyanús azonban, hogy ez a gyarmat It Mictla néven is szerepel, ami a toltékok boldog ős­hazájának, Paradicsomának: Mickt- lánnak nevével úgyszólván azonos. Mictlán Tlaloc tengeristen országa volt, ott, Kelet-Amerikában loka­lizálták, s onnan várták az isten vagy küldöttje visszatérését sza­kállas fehér ember alakjában. Másfelől az ott lakó bennszülöt­tek vabanikinek vagy abenikinek nevezik magukat; ezek a szavak a vabeja-ból származnak, ami fehé­ret jelent. — Különös módon kap­csolódik az ír gyarmat emlékei­hez az a tény is, hogy Floridában a spanyol hittérítők a keresztény kultusz számos mozzanatára talál­tak. Ezt a híradást kiegészíti egy olasz feljegyzés a velencei Zeno testvérekről, akik fríz .halászokkal egy tengerentúli, nyugati földre utaztak a XV. század elején. Ugyanis egy fríz halásszal talál­koztak, aki elmondta, hogy 26 évig élt odaát a bennszülöttek közt, la­tinul beszélő emberre akadt, és la­tin könyveket is látott, végül arra járó normanok (norvégek) hozták haza. A Zeno testvérek e híradás nyomán keltek útra az írek egy­kori gyarmata felé. Végül befejezi mindezt a szevenne indiánok mai elbeszélése arról, hogy Floridá­ban valaha fehérbőrű emberek laktak, akik vaseszközöket hasz­náltak. (A vasat Amerika őslakói nem ismerték.} Várkonyi Nándor Az asszony az ab­lakpárkányra állt és félve tekinteti le a magasból. De aztán mégis elhatározta ma­gát és csukott szem­mel. a mélységbe zu­hant. Kilenc napig élt még a halálugrás után Rosa Nuncia Marinelli 74 éves olasz asszony az aquilai kórházban. Azután teljesült a kívánsága: meghalt. Az id&s asszony tu­datosan választotta a halált: vak fia iránti anyai szeretete vitte őt erre a végzetes lépésre. Amikor fia. a ma 31 éves Carlo Umberto 12 éves volt, gyógyíthatatlan szem­A világ legnehe­zebb atlasza. Aligha­nem a földkerekség legsúlyosabb térképe a Lipcsében a világ­talanok számára ké­szülő művek közpon­ti könyvkiadójánál megjelent világatlasz. Súlya 3,5 kilogramm, s 35 47x57 centimé­teres méretű, meg­jegyzésekkel és út­baigazításokkal ellá­tott térképmellékle­tet tartalmaz. * Ludmilla Agranov- szkaja szovjet alpi­nista volt az egyetlen nő a világon, aki megmászta a Pamir hegység legmagasabb, 7495 méter magas csúcsát. * A koraitok pusztulá­sa. Egy neves ausztrá­liai tudós kijelentette, hogy Ausztrália 2000 mérföld (3200 km) hosz- szú korallzátonya halál­ra van ítélve, a tüskés tengeri csillagok invá­ziója miatt. Dr. Robert Endean, a Queensland University docense ugyancsak le­szögezte, hogy 12 hóna­pon belül a tengeri csillagok elpusztítják a koraitok nagy részét, Ausztrália egyik legvon­zóbb idegenforgalmi ér­dekességét. A korallzátonyra veze­tett kirándulás után dr. Endean újságírók előtt ennyit mondott: „Az északi korallzátonyokat mindössze 6 hónapig, vagy legfeljebb egy évig láthatják még.’* * Alessandro Corbel- lini firenzei lakos nyerte,meg a pipázók nemzetközi verse­nyét. Három gramm dohányt 3 óra 3 perc és 45 másodpercig szívott. MINDENNEK TÖRTÉNETE VAN A mindennap hasz­nált tárgyakat megszo­kottaknak, maguktól ér­tetődőknek tartjuk. Csak ritkán ötlik fel ben­nünk: ugyan ki talál­ta fel a konzervet, ki készítette az első szé­ket, mióta használ az ember zsebkendőt és szappant? í, Nézzük meg minden­napjaink e fontos kel­lékeit ezúttal történeti oldalukról. A TINTA A tinta őse a folyé­kony lakk. Az ember időszámításunk előtt 3000 évvel kezdte hasz­nálni, és mindjárt „pa­cát” ejtett. A régészek által előásott írásos do­kumentumok hemzseg­nek a pacáktól. Ezért az­tán az ember újított: mintegy 4000 évvel ez­előtt az ókori Egyip­tomban megjelentek az új írószerek: a papírt helyettesítő papirusz, s egyúttal az a nyers­anyag, amely elégetés és vízben való feloldás után a tinta szerepét töltötte be. Most te­gyünk eg f „kis” más­félezer éves ugrást elő­re, s máris a perga­men és az igazi tinta korába jutottunk. De ezzel a tintával is sok baj volt: nem akart le­folyni a toliról, besűrű­södött és ugyanakkor te­lefröcskölte az értékes pergament. Nem is tud­tak vele zöldágra ver­gődni mindaddig, amíg Ázsiából el nem jutott Európába a kínaiak ál­tal feltalált papír és a mai tintával csaknem azonos összetételű kínai tinta. Az írás techniká­jában az ember rendkí­vül konzervatív. Az egyet, ami fejlődött, a toll: a lúdtollról a mai golyóstollig. A ZSEBKENDŐ A zsebkendő valami­kor nem orrfúvásra szolgált. Egészen a re­neszánszig más volt a rendeltetése: a verítéket törölték le vele az em­berek a homlokukról. Még később is, a ro­mantika korában, ami­kor a zsebkendők hasz­nálata jobban az orr­hoz kötődött, rejtegették a zsebkendőt az embe­rek, restellték a hasz­nálatát. Érzelmes delnő, érzelmes ifjú — és orr- fúvás? Ez nem illett össze. Legfeljebb a könnyeket törölték le vele. Azzal is sokáig té­továztak, hogy hol is tartsák a zsebkendőt A rokokó korában a höl­gyek dekoltázsa rejtette magában, később, a bie- dermeyer korban a zseb­be vándorolt. A szoros, testhez tapadó ruhák ditvatja a ruhaujjba vagy a kesztyűkbe szám­űzte. Végül is megje­lentek a retikülök, ahol mindmáig tartják a nők. A GOMB A legősibb idők óta ismert valami. Az első kínai gombok mind ke­rek formájúak voltak és elefántcsontból készül­ték. Közel-keleti hatás az egy gombbal záródó kaftán viselése. Volt, aki acélgombokat, mások zománcozott gombokat, arany-, gyöngyházgom­bokat viseltek. A len­gyel nemesurak a 18. században egész kis ék­szerkiállítást hordtak. A KONZERVEK Monsieur Appert neve nem sokat mond szá­munkra, még a napó­leoni időkben sem igen ismerték. Egész életé­ben a fazekak körül tett-vett, udvari szakács- mester volt, és egy csá­szári parancs tette fel­találóvá. A moszkvai hadjáratra készülőben szükség volt nem rom­ló élelemre. Napóleon igényes volt: a szárított és füstölt élelmiszer nem felelt meg számá­ra. Valami újat köve­telt. így találta ki hosz- szú kísérletezés után 150 évvel ezelőtt mon­sieur Appert a konzer­vet, bár akkor fogalma sem volt róla, milyen szédületes karriert csi­nál majd találmánya. ÁLDOZAT Rablás — telefonon. Los Angeles-ben nagy­szabású rablás történt — telef »non. Az egyik szupermarket pénztáros­nőjének telefonja csen­gett. Egy ismeretlen szólt belőle szigorúan: „Az egész pénzt tegye szatyorba és tegye ki a pénzfárablak elé. Aztán azonnal menjen haza, ha jót akar a gyerme­keinek.” A pénztáros- nő pillanatig sem ha­bozott. Félelemtől re­megve érkezett haza. A gyermekek otthon vol­tak, semmi bajuk nem történt. A rabló termé­szetesen elvitte a szaty­rot. Több, mint tízezer dollár volt benne. * Az aranyváros Ki- zil-Kum a világ egyik legnagyobb si­vataga. Nem is olyan régen ez a terület még lakatlan puszta­ság volt. Ma a Ki- zil-Kumban egymás után nőnek ki a föld­ből a városok. Az utóbbi négy évben a sivatag kellős köze­pén felépítették Za- rafsan yárosát. A vá­ros azon a helyen épült, ahol a Szov­jetunió leggazdagabb aranylelőhelyére buk­kantak. * Walt Disney álma. Megvalósult Walt Disney utolsó álma: egy „üdü­lő birodaloménak ne­vezhető képzeletbeli üdülőtelep. A kalifor­niai „Disney Land” me­seország mintájára, csak jóval nagyobb területen — kb. 270 négyzetkilo­méteren, — egy mester­séges laguna köré cso­portosítva épülnek a szebbnél-szebb kicsinyí­tett szállodák, egzotikus világok falvai és lakó­telepei, futurista épüle­tek: pl. a jövő elkép­zelt szállodája, egy óriá­si sátor. A területen, amely száz kilométer­nyire van az amerikai űrkutatási központtól, folyócskák futnak a la­gúnákba, hajók közle­kednek a vízen s a lá­togatókat egysínű ma­gasvasút viszi körbe. A Világ Üdülő Birodalma bejárata előtt 14 ezer autó számára lesz par­kolóhely és 1971-re ké­szül eL * Gyógyszer a szív- infarktus ellen. Az amerikai orvostársa­ság San Francisco-i kongresszusán dr. Henri Rasek New York-i orvos beszá­molt az angina pec­toris gyógyításában alkalmazott új gyógy­módjáról. Csupán az Egyesült Államokban 500 Q00-ren szenved­nek ebben a beteg­ségben. Az új gyógy­szer ni'troglicerinből — aminek hatását már 100 év óta is­merjük — és propra- nolból áll. A dr. Ra­sek klinikáján kezelt 115 betegnél már tel­jesen elmúltak a tü­netek. Bár közülük többen kezdetben a telefonkagylót sem tudták felemelni, ma már kielégítő álla­potban vannak. ját, s egy nappal ez­után 14 méter ma­gasból leugrott a mélybe. 1970. február 27­ének reggelén hunyt el Rosa Marinelli, s még aznap este Mar­cin professzor, a ró­mai Fioretti szem­klinika főorvosa, el­végezte a szaruhár- tya-átültetést. Két nappal később Mar­ciit professzor kije­lentette: az operáció sikerült! Carlo Marinelli még csak annyit tud, hogy édesanyja meg­halt. Azt, hogy ö- miatta önként ment a halálba, még nem merték neki meg­mondani az orvosok. Mark Twain Lon­donban. Londoni tar­tózkodása idején Mark Twain, az ame­rikai humorista szál­lodában szállt meg. Amikor beírta a ven­dégkönyvbe, észrevet­te az előző bejegy­zést: „Lord London­derry és komornyik­ja.” Nem sokat tétová­zott, hanem beírta: „Mark Twain és bő­röndje.” * Visszavágó reménye nélkül. Egy alkalommal Yehudi Menuhin meg­hívott vendégeit a gyer­mekeiről készített ama- tőrfilmjel vetítésével szórakoztatta. Amikor a hosszú és unalmas ve­títés után a vendégek végre vacsorához ül­hettek, néhány pohár bor után a jelenlevő Charles Laughton meg­jegyezte: — Kedves maestro, mindig sajnáltam, hogy nincsenek gyermekeim, de most különösen saj­nálom! Ha ugyanis lennének, akkor most meghívhatnám Ont ma­gamhoz és ön órákig hallgathatná az én cso­dálatos gyermekeim hegedűjátékát! * Nö vekedés - serken tő készítmény. A Szov­jetunió Tudományos Akadémiája Szerves Vegyészeti Intézeté­nek kutatói új készít­ményt állítottak elő, amely meggyorsítja az izomszövetek fe­hérje-szintézisét A munkatársak egyúttal az új növekedés-ser- kentős^er előállítási eljárását is kidolgoz­ták, s találmányukat homotesztoszteronnak nevezték el. Azok a borjak és kocák, amelyek napi 40—50 milligrammot kaptak ebből az anyagból, a szokásosnál 20^—30 százalékkal nagyobb élősúlyt mutatnak a mérlegen. * Nem mindenki tud­ja, hogy a strucc 45 évig, a vadkacsa 80 évig, a papagáj 100 évig, a keselyű 115 évig, a sólyom 160 évig. is elél. * Idegösszeomlásos pat­kányok. Londonban elektronikus harci esz­közökkel Indítanak tá­madást a káros rágcsá­lók ellen. Ehhez oly magas frekvenciájú han­gokat előállító készü­léket használnak, amely­nek hangjait az emberi föl már nem érzékeli, a patkányoknál azon­ban valamiféle idegösz- szeomlást okoznak, és így könnyebben meg­foghatók. Egy vágóhíd közelében kísérletet folytattak az új készü­lékkel, és két percen belül több tucat pat­kány rohant elő a pin­cékből és a kutyák könnyen elpusztíthatták őket. A kísérletek egyébként azt mutatták, hogy ez a készülék rendkívüli mértékben igénybeveszi a lovakat, a teheneket és egyéb háziállatokat ia. baj — keratoma — támadta meg. Néhány héten belül egyik szemére teljesen meg­vakult, a másik sze­me világát a múlt év végén vesztette el. Az orvosok úgy lát­ták, újból visszanyer­né látását, ha egész­séges szaruhártyát ül­tetnének át szemé­be. Hosszú ideig ke­restek donort, de mindhiába, mert Olaszországban csak végrendeletszerű en­gedéllyel ültethetnek át szerveket. Ezért határozta el magát Carlo édes­anyja a halálra. Vég­rendeletében jiára hagyta egészséges szeme szaruhártyá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents