Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-26 / 148. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvn.évfolyam, 148.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. június 26., péntek Vályi Péter pénzügyminiszter expozéja Kállai Gyula, az ország- gyűlés elnöke bevezetőjében kegyeletes szavakkal emlé­kezett meg a legutóbbi ülés óta elhunyt két képviselő­ről: Veres Péterről és Váci Mihályról, akiknek nemcsak írói munkásságát, hanem tevékeny közéleti munkáját is oly nagyra becsülte a ma­gyar közvélemény.' Egyben bejelentette az elnök, hogy az időközi országgyűlési vá­lasztásokon megválasztott Sárvári István, dr. Szabó Kálmán és dr. Trautmann Rezső megbízólevelük értel­mében az országgyűlés új tagjai. Ezután Vályi Péter pénzügyminiszter expozéjá­val megkezdődött a tavalyi költségvetés végrehajtásának vitája. A pénzügyminiszter beve­zetőül összefoglalta az el­múlt év gazdasági eredmé­nyeit, és megállapította, hogy a legfőbb célkitűzése­ket, nevezetesen a gazdasá­gi növekedés folyamatossá­gát, a jövedelmezőség és a népgazdasági egyensúly ja­vítását, az ipari munkaidő csökkentését, s mindezek mellett a reform további ki­bontakoztatását sikerült meg­valósítani Az 1969. évi gaz­dálkodásra a hatékonyság fokozatos, szolid javulása volt jellemző. Részletesen foglalkozott a miniszter a beruházások és ezekkel összefüggésben az építkezések helyzetével. An­nak ellenére, állapította meg, hogy a beruházások hosszú idő óta évente mintegy 7 százalékkal növekednek, a beruházási piac feszültségeit még nem sikerült feloldani. Ez a helyzet következetes intézkedéseket sürget. Több építőgépet! A kérdésre, érthető mó­don, a csütörtöki ülésen fel­szólalt .képviselők többsége visszatért. Elsőként Riss-Je­nő, a terv- és költségvetési bizottság előadója térf ki bővebben a beruházások, il­letőleg az építőipar egyik legtöbb gondot okozó prob­lémájára, az épitőanyagipar termelésének tavaly tapasz­talt visszaesésére, amely számottevő cementhiányra vezetett Javasolta, hogy a gépesítés, különösen a szo­cialista országokból lehetsé- 1 ges gépbeszerzés megköny- nyítésével ösztönözzék job­ban a gépi beruházásokra a vállalatokat. Dabrónaky Gyula dr., ál­lamtitkár, a KNEB elnöke a lefolytatott vizsgálatok eredményeit összegezve mint­egy rangsorolta a beruházá­sok meggyorsításához és megjavításához nélkülözhe­tetlen intézkedéseket. Ezek: csökkenteni a nagyberuhá­zások*’ számát; gyorsabban fejleszteni az építőanyag­ipart; az építőipart — inten­zívebb műszaki beavatkozás­sal — igazi nagyiparrá fej­leszteni! Az államtitkár egyébként, bírálva egyes építőipari vállalatokat, több eAsaa ~ esetet s, amikor a vállalkozók telje­sen illetéktelenül és jogtala­nul, kihasználva az építtetők szorult helyzetét, sok száz­ezres, sőt milliós összegeket fizettettek ki. Vaskó Mihály Borsod me­gyei képviselő ugyancsak nehezrrtényezte az építőipari árak túlzott növekedését, s ennek megfékezésére rugal­masabb „kínálat” megterem­tését javasolta. Dr. Fekszi István szabolcsi képviselő pedig — egyébként a Me­gyei Tanács VB elnöke —, aki egész felszólalását az ár­víz okozta problémáknak szentelte, az építőipar ki­terjedt Szabolcs megyei fel­adatait ecsetelte. Ésszerű átcsoportosítás A pénzügyminiszter beszá­molója, a múlt évi költség- vetés elemzése természetesen nem csupán a beruházási kérdések megvitatására nyújtott jó alkalmat. Foglal­kozott a miniszter — terme­lés egyéb, aktuális feladatai­val is, a többi között azok­kal, amelyek vállalati hatás­körben teremtenek új lehe­tőségekéit és — kötelezett­ségeket. Voltaképpen itt is a beruházásokról van szó, de elsősorban pénzügyi vo­natkozásban. Azt tervezik ugyanis, hogy nagyobb sza­badságot engedélyeznek a fejlesztési eszközök vállala­tok közötti átcsoportosításá­ra, hogy eredményesebben lehessen koncentrálni az erőket a legfontosabb és leg­kecsegtetőbb beruházásokra, adott esetben több vállalat közös érdekeltségével, vagy vállalkozásával. Nagypataki Imre Fejér megyei képviselő, gyárigazgató, látható érdek­lődéssel szólt hozzá a pénz­ügyminiszter javaslatához. A képviselő igen nagy jelen­tőségű intézkedésnek tarta­ná, ha a vállalatok és a ter­melőszövetkezetek más, őket érintő gazdasági területen is megteremthetnék saját érde­keltségüket, példának okáért az őket érintő nyersanyag­gyártásban, vagy a termé­keikkel kapcsolatos javító szolgáltatásban. Véleménye szerint, a munkaerő már megvalósult szabad áram­lása mellett, az eszközök vállalatok közötti szabad át­csoportosítása igen fontos lépés lesz az egészséges gazdasági folyamatok kibon­takoztatására. Életszínvonal­növelési politikánk változatlan A pénzügyminiszteri be­számoló jelentős teret szen­telt az életszínvonal kérdé­seinek is. A lakosság pénz­bevételei a szocialista ágaza­tokban csaknem 10 száza­lékkal gyorsabban nőttek 1969-ben, az előző évinél, az egy keresőre jutó reálbér hasonlóképpen, a paraszti reáljövedelem pedig mintegy öt százalékkal emelkedett. Szólt a pénzügyminiszter a fogyasztási cikkek áfiának védelmére és az áruellátás javítására tett intézkedések­ről, a múlt évben ismét nö­vekedett szociális kiadások­ról, valamint az esedékes ne­gyedik ötéves terv ilyen vo­natkozású célkitűzéseiről. Ezek is mutatják, hogy élet­színvonal-politikánk a sze­mélyi jövedelmek rendsze­res növelésére, a keresetek­nek a tényleges munka sze­rinti differenciálására törek­szik, olyan módon, hogy ez a fejlődés találkozzék az emberek igazságérzetével. I Az olcsó közszükségleti cikk „társadalmi igény“ Horváth Sándorné Somogy megyei képviselő nőtanácsi megyei titkár, felszólalásá­ban ugyancsak hosszabban foglalkozott az életszínvonal kérdéseivel, elsősorban a fo­gyasztói árak alakulásával. Összegezte az ezekkel kap­csolatban más-más oldalon hangoztatott véleményeket, amelyek tapasztalata szerint messzemenően reálisak, ami­kor a felfelé tendáló árak­ról van szó, de kevésbé tár­gyilagosak, amikor kedvező irányú áralakulás figyelhető meg. Mindamellett nyoma­tékosan figyelmeztetett, az olcsó cikkfk gyártásának és forgalomba-hozásának rend­kívüli társadalmi szükséges­ségére és az ezzel kapcso­latos intézkedések lelkiis­meretes végrehajtásának je­lentőségére. Megjegyezte, hogy Somogy megyében a zöldség- és gyümölcsárak (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdték az ősziárpa aratását a sellyei termelőszövetkezet kákicsi üzemegységében. Képen: az egyik táblán Szarka Sándor rendrearatógéppel vágja a vetőmag-ősziárpát. — Szokolai felv. — Tavaly ilyenkor már ja­vában arattak, az idén a „természetfelelős” jóvoltá­ból, vagy inkább hibájából még mindig zöldek a gabo­nák. Izgalommal vettük te­hát a hírt: tegnap a sellyei termelőszövetkezetben rend- rearatóval megkezdték az árpa betakarítását. Igaz, a sellyeiefcnek nem sok, mind­össze 90 hold árpájuk van, 4 tartatomból; Közlemény Nimeri magyar ország i látogatásáról (2. oldal) Szabó Mátyás felszólalása az országgyűlésen (3. oldal) ez tulajdonképpen a követ­kező gazdasági év vetőmag- szükségletének kielégítését szolgálja. Érdeklődtünk a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat vajszlói körzeti üze­mében, mikorra várják az első gabonaszállítmányt? Nos, ez jövő keddre várha­tói, a csányoszrói termelő- szövetkezetben hétfőn kez­dik az aratást. A Gabonafel­vásárló ebből a körzetből az idén 1300 vagont kíván be­tárolni, ebből 160—180 va­gon takarmánybúza, a többi kenyérgabona. Az idén 450 —480 vagon gabonát tárol­nak szabadtéren,- fele any- nyit, mint tavaly. Baranyá­ban is terjed a Szolnok me­gyéből származó szabada­lom: a kalodás tároló. Ez szabad téren való tárolást jelent, a terménnyel telt zsákokat egy méter magas, deszkaelemekből álló kerí­téssel veszik körül. A zsá­kokat, a fóliát így megvédik a rágcsálók kártevéseitől. A vajszlói körzeti üzemnek a garéi tsz építőbrigádja ké­szít 200 vagonos kalodás tá­rolót. KS/D. NAPLÓ, TELEFOTO összeült az országgyűlés Képünkön: Kádárjános, Biszku Béla és Németh Károly a kép­viselők között. Megérkeztek az első jugoszláv kamionok a Péesi Ipari Vásárra Begördült tegnap az első két kamion a Pécsi Ipari Vásár területére: megérkez­tek a jugoszláv kiállítók, A vásár rendezői ezt követően rakodómunkások után sza­ladgáltak. Ez csak az elő­őrs, dekorációs anyagokat, bútorokat és háztartási gé­peket hoztak, további ka­mionok érkeznek szombaton és a jövő hét hétfőjén az udvari határátkelőhelyen keresztül. A jugoszlávok a Jíözgazdasági technikum tor­natermében és az általános iskola udvarának közepén rendezkednek be. Lassan feláll a vásár. A Köztársaság téri iskolák ud­varain sorra felállítják a pa­vilonokat, a tantermekben folyik a dekorációs munka. Megérkeztek a hazai — a baranyai és a budapesti — kiállítók első áruszállítmá- nyai is. Határidőre elkészül a vásár — mondotta Mal- baski Iván főmérnök, a tech­nikai-műszaki irányító, aki­vel az udvaron találkoztunk. A szabadtéren már állnak a pavilonok, szépen halad a „két nagy”, a Mecseki Szénbányák és a Mecseki Ércbányászati Vállalat kö­zös pavilonjának építése. Nagy munka, de -azt mond­ják, ha szükség lesz rá,-még éjszaka is dolgoznak. — Áll már a MÉK pavilonja, itt állandóan friss1* gyümöl­csöt árusítanak majd. Tanúi voltunk, amint a szokott helyén, az általános iskola első emeletén beren­dezték. bebútorozták a vá­sárirodát. A Pécsi városi Tanács félemeletén lévő ál­landó irodából most tehát a helyszínre tették át székhe­lyüket a vásár rendezői. Te- tefomszámuk: 60-38. Hz 1969. évi zárszámadást tárgyalja az országgyűlés ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült tsz országgyűlés. Az ülésen részt vett Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock .Jenő, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kor­mány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Elsőnek a megyében Sellyén aratják az őszi árpát

Next

/
Thumbnails
Contents