Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-25 / 147. szám

»970. Június 25. Dunantmt napio Vasárnap nyitnak az építőtáborok Vasárnap délután ünnepé­lyes külsőségek között nyit­ják meg a KISZ önkéntes ifjúsági építő táborait Vil­lány községben, illetve Grécz pusztán, valamint a Somogy megyei Lengyeltótiban. A június 28-i megnyitón kö­szöntik a 200—200 budapesti és a Tolna megyei középis­kolásokat, akik két héten keresztül a villányi és a Grécz pusztai gyümölcsösök­ben dolgoznak. Ugyanezen nap Lengyeltótiban 200 ba­ranyai középiskolás foglalja el szálláshelyét. A KISZ önkéntes építőtá­boraiban a váltás kétheten­ként történik és ez egymás­után négyszer ismétlődik. A lányok az építőtáborok­ban brigádokban dolgoznak, az első három helyezettet értékes jutalomban részesí­tik. Második díj bevásárló­táskáért Második díjat nyert a Pé­csi Kesztyűs és Bőrdíszmű Szövetkezet a Budapesten megrendezett Országos Bőr­díszműipari Kiállításon, ame­lyen 11 állami vállalat és szövetkezet mutatta be 500 modelljét. A pécsiek újvo­nalú 22 modellje közül a mutatós, praktikus női bevá­sárló táskát jutalmazták a második díjjal. De a többi modell is általános tetszést aratott és sokan gratuláltak tervezőjüknek, Amreiler An­talnak. A szövetkezet bőrdíszmű­részlege egyébként már je­lentős exportot bonyolít le. Megegyeztek a középiskolák és a színház Tegnap, június 24-én a pécsi középiskolák illetékes tanárai és a Pécsi Nemzeti Színház vezetői a jövő szín­házi évad ifjúsági bérleti előadásait tárgyalták meg. Egyeztették a műsort a tan­anyaggal, sőt, a színház meg­ígérte, hogy az ifjúsági bér­leti előadások napját az évad két felében előre közli az iskolákkal. Teljesítik a középiskolák másik kérését is: ezentúl minden évadban április 15-ig befejezik az ifjúsági bérleti előadásokat, hogy az ennél az időpont­nál későbbi bemutatók ne zavarják a diákokat az év végi vizsgákra, illetőleg érettségire való felkészülés.- ben. Az ifjúsági diákbérlet műsora végülis: Cseres Ti­bor: Barbár változatok, Sha­kespeare : Szentivánéji álom, a Csehov novelláiból össze­állított Az a különös állat- című darab, továbbá Donald Freed: Nyomozás című mű­ve és egy új Illyés Gyula bemutató: egy vígjáték. Ezen kívül a Carmen és a Varázs­fuvola című operák és egy műsorban a Poloveci táncok és a Csárdajelenet című ba­lettek. Befejeződtek az érettségik Szerdán országszerte befe­jeződtek a középiskolák nap­pali tagozatain az érettségi vizsgák. Az első adatok sze­rint mintegy 47 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát: csaknem 25 000 gimnazista, 13,000 szakközépiskolás — és ebben a tanévben utol­jára — 9000 középfokú tech­nikumi tanuló kapta meg az érettségi bizonyítványt. A tapasztalatok kedvezőek: a maturáló diákok felké­szültsége általában az idén sem volt kifogásolható. ^ZMT-ülés Beremenden Munkásélet a BCM-nél Végül az újságíró külön kérdése: — Korszerű nyelvoktatás nincs audiovizuális berende­zés nélkül. Mikor lesz ebből elegendő? — Az országban 3200 osz­tatlan általános iskola és 7—800 középiskola van. Né­hány év óta veszünk Cseh­szlovákiából ilyen berende­zést, egyenként félmillió forintért, s abból évente 4— 5 • iskolának jut. Most ma­gyar gyár is kísérletezik ve­le, de eddig az sem tűnik olcsóbbnak. Nyíregyháza kör­nyékén, — de Pécsett is — viszont sok alkalmas audio­i vizuális berendezést készítet­tek saját munkával, ügyes séggel. * Földessy Dénes Búzamező ringott itt, ami­kor a földmunkagépek bele­túrtak a földbe. Azóta fel­állt a BCM, messzire ellát­szanak a sílótornyok, a mun­káslétszám a honvédekkel együtt másfélezret számlál. Hogyan élnek, milyen a szo­ciális-kulturális ellátottságuk a „prérin” dolgozó építő­munkásoknak? Ez a kérdés már jó né­hányszor napirendre került a legkülönbözőbb fórumokon. Ezúttal a Szakszervezetek Megyei Tanácsa foglalkozott a BCM építőinek szociális­kulturális ellátottságával. Az elnökségi ülést stílszerűen a helyszínen tartották meg és az elnökségi tagok rögtön személyes tapasztalatokat is szerezhettek. Domsics János, a BCM szakszervezeti szer­vezője számolt be az építők ellátásáról. Nem ment minden döccenő nélkül, sok-sok erőfeszítésbe került, amíg ideáig jutottak. Volt itt gond felváltva, hol az ebéd késett, hol az ebédlő bizonyult szűknek, az új la­kótelepen napirenden voltak a vízhiányok, ' kezdetben Nagyharsányba kellett gyalo­golni az orvoshoz... és így tovább. Aztán mégis sikerült minden szükséges feltételt biztosítani. Melyek a „szűk kereszt- metszetek” a dolgozók szociá­lis-kulturális ellátottsága te­rén? A BCM intézőbizottsága a következőképpen látja a helyzetet. Még ebben az év­ben jelentősen felfut a lét­szám, sorra érkeznek a hazai és a külföldi szerelők. Sem­miképpen nem lesz megen­gedhető, hogy a jelenlegi 2000 adagos konyhán, eset­leg 2300 főre főzzenek. — Ezért minél előbb be kell fejezni az irodaház konyhá­jának és étkezdéjének meg­építését. Orvosi szakrendelés most már van, napi "két órában, a jövőben azt szeretnénk, ha bevezetnék a fogászati szak- rendelést is. A felszerelése­ket a megyei főorvos meg­ígérte, most csak be kell váltani az ígéretet. Ami a kulturális életet illeti, nagy előrelépést jelen­tett az új lakótelepén lévő lakásokban több jól felszerelt klubhelyiséget, tv- és játék­szobákat alakítottak ki. Vál­tozatlanul gond azonban, Növekszik a lakások alapterülete Az 1980-as évek közepéig az épülő lakások átlagos alapterületének el kell érnie a 65—70 négyzetmétert, 2000- ig pedig a 80—90 négyzetmé­tert — foglalt állást a Fő­városi Tanács végrehajtó bi­zottsága, megvizsgálva a ne­gyedik ötéves tervben épí­tendő állami lakások mére­teit. hogy nincs a BCM-nek egy száz főnél nagyobb befogadó- képességű kultúrterme. Az építőknek, elsősorban a fiatalságnak számos nagy kulturális rendezvényt szer­veztek. Hiányolták viszont, hogy kevés a kisebb kamara­rendezvény és hogy többet kellene törődni a honvédség kulturális igényeinek kielégí­tésével. Az egyik elnökségi tag javasolta, hogy a BCM vegye fel a kapcsolatot a Pé­csi Tanárképző Főiskola KISZ szervezetével. A kap­csolatban nagy lehetőségek rejlenek, a főiskola művé­szeti együttesei szívesen sze­repelnének Beremenden. Bogár József, az SZMT vezető titkára, az elnökség nevében végezetül elismerését fejezte ki a BCM tömeg­szervezeti és gazdasági ve­zetőinek eddigi munkájukért (Miklósvári) Tegnap megnyílott a Nagy Lajos Gimnázium strandja, a gyerekek és diákok kedvenc fürdője Magyar csontváz — világszínvonalon Tervszerűbbé teszik a tanszereUáíást Állami mezőgazdasági üzemekben dolgozó fiatalok nagyaktivája Fiatalok a mezőgazdaságért Az üzemi és területi ta­nácskozások záróakkordja­ként tegnap és tegnapelőtt Budapesten tartották az ál­lami mezőgazdasági üzemek­ben dolgozó fiatalok össze­vont értekezletét. A Belügy­minisztérium központi klub­jában 88 küldött és 75 meg­bízott jelenlétében a keddi tanácskozást Molnár György, a KISZ Központi Bizottsá- * gának titkára nyitotta meg, majd dr. Soós Gábor, a me­zőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter első helyet­tese ismertette a mezőgaz­dasági üzemek fejlődésének eredményeit és körvonalazta a IV. ötéves terv célkitűzé­seit. Elmondotta, hogy a har­madik ötéves tervben előre­láthatólag 14—16 százalékkal , haladja meg a mezőgazda­ság termelése a második öt­éves tervét. A miniszterhelyettes be­számolója után dr. Fekete József, a KISZ KB mező- gazdasági és falusi osztályá­nak vezetője elemezte a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetét, mozgalmi tevékenységét A délutáni szekció-ülések vitájában felszólalt megyénk két állami gazdaságának küldötte is: Mátis István, a Szentlőrinci Tangazdaság autó-villanyszerelője és Ma­yer Béla, a Bolyi Állami Gazdaság KISZ-titkára. Tegnap került sor a szek­ció-vezetők beszámolójára. A kétnapos tanácskozáson Baranyából még jelen volt Rácz Ilona, a szentegáti ál­lami gazdaságból, Kiss Já­nos, az állami erdőgazdaság­ból és Bánusz Endre, a KISZ Baranya megyei Bi­zottságának munkatársa. Jakab László kémia sza­kos általános iskolai igaz­gató kérdi: — Néha nem lehet kapni vegyszereket a kémiaokta­táshoz, így leggyakrabban a nátrium, a vöröshiganyoxid és a kalciumfémforgács a hiánycikk. Mikor lesz ebből mindig elegendő a boltok­ban? Aztán a nagyon jó tanulókísérleti egységcsomag igen drága: 40 diák részére 16 ezer forint. Nem lehetne olcsóbb? Budai Lajosné matemati­ka-kémia szakos igazgatónő kérdései: — Mikor kapjuk meg az évek óta megrendelt 1500 , forintos lyukasztott táblaké­szüléket, ami például a geo­metriaoktatásban ma már nélkülözhetetlen? Továbbá, mikor gyártanak újat, kor­szerűt, a 15—20 évvel ez­előtti színvonalú alsó tago­zatos szemléltető képek he­lyett ? A nyári szünidőben hir­telen ezt a két pedagógust tudtuk telefonon előkeríteni, amikor tegnap megérkezett a hír: dr. Czoma Antal, az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat vezető jogtanácsosa, és Péterfi Béla, a vállalat csoportvezetője, a megyei és a megyei jogú városi tanács művelődésügyi osztályával tárgyal. A két gyakorló pedagógus kérdé­seivel megerősítve indultunk el a tárgyalásra. Előbb egy rövid bemutatkozás: az Or­szágos Tanszergyártó és Ér­tékesítő Vállalat 1968. ja­nuár elsején jött létre há­rom hasonló rendeltetésű ■ vállalat egyesülése révén. Nemcsak gyártja és értéke­síti a tanszereket, hanem kí­sérletekkel is foglalkozik, ezen kívül külkereskedelem­mel. Mintegy 550 munkással dolgozó saját üzeme is van. Évi forgalma több mint 300 millió forint. Ennek 8—lt) százaléka külföldről behozott áruból áll. De kivitelre is dolgozik, néhány oktatógé­pét több országban használ­ják, s a magyar műcsont­vázak is elérték a biológia­oktatás világszínvonalát. — Korszerű oktatáshoz korszerű tanszerek kelle­nek, ez alapigazság — mond­ja dr. Czoma Antal. — Most arról tárgyalunk ■ országszer­te, hogy miképpen lehet ■tervszerűbbé alakítani a. tan- szerállátást. A megyék, me­gyei jogú városok — járá­sokra lebontva — felmérik az igényeket, s ezek alapján valószínűleg előrendeléseket kötünk. Minderre azért van szükség, mert az iskolák ed­dig a tanévet megelőzőleg fél évvel jelentették be igé­nyüket, s így vagy túl kevés, vagy túl sok tanszerünk volt, ennek minden keres­kedelmi, ellátási veszélyével. Tervszerűen gyártani, be­szerezni, eladni csak akkor tudunk, ha legalább az érin­tett tanév megkezdése előtt egy évvel ismerjük az igé­nyeket. Most öt évre előre megtervezzük a munkánkat, az anyagi lehetőségek és az igények egyeztetésével. A két pedagógus kérdésére Péterfi Béla válaszolt: — A kémiai anyagok időn­kénti hiánya ezzel az új, tervszerűbb együttműködés­sel megszűnik majd. A ta­nulókísérleti csomagok is ol­csóbbak lehetnek, ha tudjuk, hogy mennyit vesznek majd meg, vagyis többet merünk gyártatni és így olcsóbb lesz az egységár. A lyukasztott táblakészülék két év óta túljutott a kísérleti gyártá­son, a panasz jogos, meg­vizsgáljuk. A szemléltető képek és a térképek gyártá­sa igen drága, előre pedig nem készíthetünk nágy tö­meget, mert jelenleg kasíro- zás nélkül tudjuk csak tárol­ni, s úgy évi 20 százalékos a pusztulás aránya. Korsze­rűbb raktár kellene. Humorban nem ismerünk tréfát (Mikes Lilla előadói estje) A Tettyei Esték csodálatos díszletben zajlanak le. A középkori romokból kihajta- | nak a bokrok, növények, tá- I volról zene és halk autóber- ! regés szól, és az egész egy- | beolvad a sétálók csendes I zajával. Valóban pompás öt- | let, hogy e között a romok i között bonyolódik le ez a j rokonszenves célú rendez- | vénysorozat. Az első előadás Mikes Lilla előadóművésznő műso­ra volt és az egyoldalúság elkerülése végett Radnai György operaénekes és An­tal Imre, a tv-ből méltán népszerű zongoraművész is szerepelt. Hogy milyen volt ez az est? Jó! Jól összeválogatott számok, szép zongoradara­bok és Radnai György em­lékezetes baritonja, meg az előbb említett környezeti szépségek nagyon kellemes­sé, hangulatossá tették ezt a bemutatkozást. „Humorban nem isme­rünk tréfát” volt az est cí­me és ez a Karinthy idézet jelezte azt is, hogy mire épült fel ez az összeállítás. Elsősorban természetesen Karinthyra, azután Gábor Andor, Kellér Dezső, egy ófrancia sanzon, sőt még Becaccio egy sikamlós barát­története is színre került. Elsősorban persze Karinthy, a humoros estek örökös si­kere és vegyítve kellő mér­tékben a nehezebb és köny- nyebb Karinthy, amelyik­nek talán egyik legjobban előadott darabja a „Pádi és Pasi”. Ez a humornak már a tragikus változatát Tóth Árpád haláláról írta a jóba­rát és bár nem tagadta meg magát, itt is humorista ma­radt, de humorában rejlő minden keserűségével. E között a két véglet kö­zött mozgott az előadás. Mi­kes Lilla kedvesen, rokon­szenvesen, tehetségesen ko­médiázott, ha nem is a meg­szokottól eltérően. Számomra talán a legem­lékezetesebb Váczi Mihály, a nemrég meghalt költő „Sziámi ikrek” című szatiri­kus verse volt. Mert Karin­thy csodálatos humorista és mindig van mondanivalója a ma számára is, de Váczi Mihály, ez a rettenetesen korán meghalt fiatal költő, a humor szatirikus műfajá­ban is maradandót tudott adni és mondanivalója hús­bavágóan mai volt. Egyéb­ként is ez volt Mikes Lilla előadótehetségének a csúcsa. Ugyancsak szerencsés öt­let volt Fejes Endre „Víz­ágyú” című humoros írásá­nak a bemutatása, melyben az író íróságát egy vele együtt dolgozó munkás előtt csak úgy tudja bizonyítani, ha visszaszerzi számára az elment feleségét, akinél nem is az a baj, hogy elment, hanem, hogy őt otthagyta. Visszaszerezni is csak azért akarja, hogy ő maga dob­hassa ki. Szellemes volt Gyárfás Miklós „Apollo és Iphige- nia”-ja, mely a disszidálás­ról és a hazáról szól. Antal Imre a tőle megszo­kott korrekt lelkiismeretes­séggel, kedvesen, hangulato­san zongorázott. Az est leg­nagyobb sikere mégis Rad­nai György operaénekes volt. Radnai György meleg, szép' baritonja, pompás ko- médiázó kedve aratta az est legnagyobb sikerét. Különö­sen tetszett az elsőként elő­adott Juhász Gyula két meg­zenésített verse, a „Milyen volt szőkesége” és a „Szere­lem”, valamint a három Hel- tai vers közül az első, a „Re­gény”. Jól rendezett, gördülékeny, szórakoztató est volt. Szöllösy Kálmán Szerda délelőtt a MfiK mohácsi tartősftő üzemében befejeződött a szamdca-fagylattvelő készítése. A mohácsi üzem raktárában 13 vagon készáru vár a téli elszállítisra. Ugyancsak szerdán kezdődött meg a cseresznyebefőtt tartósítása, Cseresznyéből az idén három vagonnal dolgoznak fel

Next

/
Thumbnails
Contents