Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-19 / 142. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 fitléi Dunántúli napló XXVII. évfolyam, 142. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. június 19., péntek A Kormány Tájékoztatási Hivatalának közleménye Ülésezett a Minisztertanács NAPIRENDEN: L Az árvízvédelmi kormánybiztos jelentése a védekezés helyzetéről és a helyreállítási munkák menetéről. 2. Fock Jenő, miniszterelnök beszámolója Jugoszláviában tett hivatalos, baráti látogatásáról. 3. Péter János külügyminiszter tájékoztatása norvé- giai tárgyalásairól. 4. A belkereskedelmi miniszter jelentése a Várnában megtartott KGST XXIX. tanácskozásáról. 5. A közlekedés- és postaügyi miniszter tájékaztatá^a az országos közúthálózat helyreállításának helyzetéről. 6. A mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter előterjesztése a fák védelméről, valamint az időszerű mezőgazdasági munkák állásáról. 7. A Kormány és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkalervének megvitatása. A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és tudomásul vette az árvízvédelmi kormánybiztos jelentését a tiszavölgyi ár- vízvédelem helyzetéről és a helyreállítási munkák menetéről. Fock Jenő, a kormány elnöke beszámolt június 2. és 5. között Jugoszláviában tett hivatalos baráti látogatásáról. A Minisztertanács megelégedéssel vette tudomásul, hogy a látogatás és a kormányfők tárgyalása hozzájárult a magyar—jugoszláv államközi kapcsolatok sokoldalú fejlődéséhez, a két szomszédos szocialista ország népei közötti baráti kapcsolatok további erősítéséhez. Egyetértés alakult ki a tárgyalások során abban, hogy a két ország között a gazdasági együttműködés tormáit gazdagítani lehet. A Minsztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután a külügyminiszter Norvégiában tett hivatalos látogatásáról jelentett a kormánynak. A Minisztertanács pozitívan értékelte a látogatás során aláírt ipari és műszaki együttműködési megállapodást és megállapította, hogy az őszinte légkörben folytatott tárgyalások elősegítették a magyar—norvég kapcsolatok fejlődését, valamint a legfontosabb időszerű nemzetközi kérdésekben — a két kormány álláspontjának kölcsönös, jobb megismerését. A kormány a külügyminiszter tájékoztatóját tudomásul vette. A belkereskedelmi miniszter beszámolt a KGST tagállamok belkereskedelmi minisztereinek ez év június 3. és 5. között Várnában megtartott 29. tanácskozásáról. Határozatokat hoztak a belkereskedelmi együttműködés továbbfejlesztésére, elsősorban a fogyasztási cikkek választékcseréjének növelésére, valamint kereskedelmi gépek és berendezések cseréjére, gyártásuk szakosítására. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett az országos közúthálózat helyreállításának helyzetéről. Az elmúlt télen a kedvezőtlen időjárás, valamint a nagytengelynyomású járművek számának növekedése következtében az előző éveknél nagyobb mértékű károk keletkeztek. A főútvonalakon összesen 1300 kilométeres szakasz kijavítása vált szükségessé. mek ebben az évben tovább növelték gépparkjukat, összesen mintegy 12 700 gabonakombájn, 2200 rend- revágó és 2100 kévekötőaratógép áll a mezőgazdaság rendelkezésére. Ez a géppark azt jelenti — kedvező időjárás esetén — hogy a termelőszövetkezetekben mintegy 92, az állami gazdaságokban pedig gyakorlatilag 100 százalékos gépi betakarítást végezhetnek. A hosszantartó tél és a hűvös tavasz nagymértékben hátráltatta a primőrök fejlődését. A korai zöldség és főzelékfélék ezért jelentek meg később a piacokon. Az őszi kalászos gabonák és a tavaszi vetésű növények szépen fejlődnek. A belvizek és az árvíz következtében azonban a sokévi átlagnál nagyobb mértékű kenyérgabonavetés kipusztulása várható. A terméskilátások alapján várhatóan ebben az évben is megfelelő lesz az áruellátás és nem lesz fennakadás a mezőgazdasági export feladatok teljesítésében sem. A kormány az előterjesztést tudomásul vette. • A Minisztertanács ezután megvitatta és elfogadta a saját, valmint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság második félévi munkatervét, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A főúthálózat kijavítása a kitűzött határidőre befejeződött; az alsóbbrendű úthálózat javításában még hátralévő munkák befejezése sem szenved lényeges halasztást. Az országos közúthálózatban a közelmúltban jelentős árvízkárok is keletkeztek, különösen a Szabolcs-Szat- már és a Csongrád megyei utakon. Ezeknek ideglenes kijavítása a víz elvonulását követően azonnal megkezdődött és. a közúti forgalom mindenütt megindult A végleges helyreállítás megszervezése most folyik; az ehhez szükséges kőanyagot — a határhoz közeli kőbányákból — a Szovjetunió biztosítja. A Minsztertanács a beszámolót tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszternek a fák védelméről szóló előterjesztését. Megállapították, hogy az ebben a tárgyban 1966-ban kiadott kormányrendelet egyes rendelkezései elavultak; az élőfák indokolatlan kivágásához társadalmi érdekek fűződnek. Ezért a rendelet előírja, hogy a tulajdonosnak fakivágási szándékát be kell jelentenie az illetékes hatósághoz, s ha erre engedélyt kap, akkor — a korábbi rendelkezésektől eltérően — a kivágott fával szabadon rendelkezik. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter ezután beszámolt a kormánynak az időszerű mezőgazdasági munkák helyzetéről. A késői kitavaszodás, az ismétlődő esőzések, az átlagosnál nagyobb méretű belvíz és árvíz késleltették a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Ez az oka annak, hogy a mezőgazdasági üzemek a kora.- tavasziakból az előirányzottnál kisebb területen vetettek. Az április második felében kedvezőbbre fordult időjárás meggyorsította a növények fejlődését, a tavaszi fagyok lényeges kárt nem okoztak. A mezőgazdasági üzemek szervezett, jó munkája is csökkentette a késői kitavaszodás okozta hátrányokat. A nyári munkákkal kapcsolatban a jelentés megállapította, hogy mintegy 3,1 millió hold kalászos gabona gyors betakarítása érdekében a mezőgazdasági üzeAz osztrák államelnök látogatása a városházán Dr. Franz Jonas, az Osztrák Köztársaság elnöke csütörtökön délután látogatást tett Sarlós Istvánnál, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottságának elnökénél. Sarlós István a főváros életéről, várospolitikai kérdésekről tájékoztatta az osztrák államfőt, aki ezt követően Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Az osztrák államelnök tegnap este fogadást adott Lo- sonczi Pál és felesége tiszteletére a Magyar Néphadsereg klubjában. A fogadáson megjelent Fock Jenő, Fehér Lajos és Kállai Gyula is. Hét új tároló épült Baranyában Gyorsabb les* az átvétel A Szojuz 9. Három vasvázas, hullámpalatetős gabonatároló színt építettek a sellyei malomnál. folytatja repülését Csütörtöikön, magyar idcj szerint 18 óraikor a Szojuz 9. befejezte 273. fordulatát a Föld körül. Az űrpilóták egészségi állapota és közérzete jó. Az űrhajó berendezései kifogástalanul működnek. A Szojuz 9. folytatja repülését. Aggodalomra semmi ok, a Baranya megyei Gabonafel- vásárló és -feldolgozó Vállalat készletei még tartanak, olyannyira, hogy exportra is jut a tavalyi gabonából: Csehszlovákiába, Svájcba, Angliába, Ausztriába, Libanonba szállítanak belőle. Az idén — ez először fordul elő a gabonaszállítás „történelmében” — még márciusban is raktak uszályokat. Az idén valamivel köny- nyebb helyzetben vagyunk. A vállalat összesen hét, úgynevezett dunaújvárosi színt építtetett a megyében, így lehetőség nyílik arra, hogy hatszáz vagonnal több gabonát tároljanak megnyugtató I módon. A Baranya megyei Jelentés az árvízvédelmi helyzetről Az árvízvédelmi kormány- biztos tájékoztatása szerint a Tisza és mellékfolyóinak korábban meginduló lassú apadása után a folyók vízgyűjtőjének egész területére kiterjedő ismételt rendkívüli heves és nagymértékű esőzések hatására a Krasznán és a Körös-völgy összes folyóin az eddig észlelt vízállásokat jóval meghaladó vízszintek alakultak ki. Különösen súlyossá vált a helyzet a Berettyón és a Sebes- Körösön, ahol az árvíz szintje több mint egy méterrel meghaladta az eddigi maximumot, Szeghalom és Kö- rösladány térségében hosszú szakaszon kellett a gátkoronánál magasabb víz ellen védekezni, az eddigi legmagasabb szintek felett tetőzött a Fekete- és a Fehér-, valamint a Kettős- és a Hármas-Körös is. A több folyón egyidejűleg jelentkező példátlan erejű áradás az egy hónapja megfeszített erővel folytatott árvízvédekezést nehéz, helyenként válságos helyzet elé állította. Csak a legnagyobb erőfeszítéssel, a védekezésben részvevő vízügyi dolgozók, a fegyveres testületek tagjai, az egyéb szervek és vállalatok, valamint a környező községek lakosságából szervezett brigádok példás helytállásával, fáradtságot nem ismerő munkájával lehetett megakadályozni a katasztrofális következményekkel fenyegető gátszakadást. A veszély még nem múlt el. A védekezés hosszú szakaszokon nagy erőkkel folyik. Nehéz a helyzet a Körös torkolatánál, és a Tisza alsó szakaszán ismét rendkívül magas vízállás várható. Szeged térségében hosszantartó védekezésre kell felkészülni. Egyre inkább felmérhetővé válik az árvíz által okozott károk nagysága. A Szamos és a Kraszna mentén már megindult a helyreállítás. A kormány felhívására a lakosság és a gazdálkodó szervek jelentős önkéntes felajánlásokkal siettek a károsultak megsegítésére. A népgazdaságot ért károk nagyságát figyelembevéve azonban — az önkéntesség elvének fenntartása mellett — a gazdálkodó szervek eddiginél nagyobb mértékű hozzájárulására van szükség. A 'kormány ennek érdekében felhívja a minisztériumok és főhatóságok vezetőit, hogy — Segítsék elő az állami vállalatoknak és szövetkezeteknek azt a törekvését, amely a termelőmunka jobb megszervezésével, a termelékenység fokozásával a tervezettnél egy százalékkal magasabb nemzeti jövedelem elérésére irányul; — A vállalatok, a kisipari szövetkezetek, a fogyasztási- és értékesítő szövetkezetek az 1969. évi nyereségükből képezett fejlesztési alapjuk legalább 5 százalékának felajánlásával — ha ezt előzetesen már más célra lekötötték, a tartalékalap szükség szerinti igénybevételével — járuljanak hozzá az árvízkárok csökkentéséhez; — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek az országos átlagot meghaladó személyi jövedelmet értek el az 1969. évben, biztonsági alapjuk 10 százalékának felajánlásával, a jelentősebb pénzbeli biztonsági alappal nem rendelkező, de az országos átlagot meghaladó személyes jövedelmet biztosító szövetkezetek pedig ezen felül a várható idei brutto jövedelmük egy részének átadásával is járuljanak hozzá a károsult mezőgazdasági termelőszövetkezetek megsegítéséhez; — A minisztériumok, országos hatáskörű szervek, valamint a tanácsok és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek, az 1970. évi — elsősorban fenntartási, működési és beszerzési — költségvetési előirányzataiknak 2 százalékát takarítsák meg és ajánlják fel; — A tanácsok a fenti megtakarításon felül ajánlják fel — a kiemelt, a célcsoportos és a más szervektől meghatározott célra átvett beruházási előirányzatokkal csökkentett — fejlesztési alapjuk 2 százalékát is; — Az árvízsújtotta területeken a mielőbbi helyreállítás érdekében szükséges, hogy az építőanyagipar feladatainak túlteljesítésével és egyéb intézkedésekkel törekedjék a helyre- állításhoz szükséges építőanyag biztosítására; — Az állami vállalatok és a költségvetési szervek továbbra is a „PM hozzájárulások az 1970. évi árvízkárok helyreállításához” a MNB 70. számú fióknál vezetett számlára utalják át felajánlásaikat. A szövetkezetek pedig szövetségeiknek a már korábban megjelölt számláira fizessék be a felajánlott összegeket. — A Kormány meg van győződve arról, hogy a gazdálkodó szervek a jelentős árvízkárok mielőbbi helyreállítása érdekében — a dolgozók egyéni felajánlásaihoz hasonlóan — hozzájárulásaikkal részt vállalnak a bekövetkezett károk anyagi-pénzügyi következményeinek enyhítésében. Gabonaf el vásárló és -feldolgozó Vállalat 7400 vagonnal tud tárolni saját zárt raktáraiban, 3800 vagon gabona a színek-' alatt lesz elhelyezve, 200 vagonnal pedig szükségraktárakban tárolnak. Természetesen az idén is szükség lesz az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek segítségére — vagyis bértárolásra. Az eddigi megállapodások szerint hatszáz vagon- nyi mennyiséget helyeznek el az állami gazdaságok, 2200 vagonnyj gabona pedig ideiglenesen a termelőszövetkezetek tárolóhelyeire kerül. Nem a legjobb módszer a szabadtéri tárolás, de más lehetőség hiányában erre az jdén is sor kerül: a vállalat számításai szerint mintegy 3500 vágón gabonát tárolnak majd szabadtéren — de legnagyobb részét már nem a „hagyományos” zsákfalas módszerrel; fából, úgynevezett kalodát építenek a gabona köré, s így fóliával takarva biztonságosabban, minőségileg elfogadhatóbban tudják tárolni. Ha számításba vesszük az összes tárolási lehetőségeket, úgy is körülbelül kétezer vagon gabonának nincs még helye. Raktározása érdekében most folytatnak tárgyalásokat, főként olyan irányban, hogy a megye mezőgazr dasági üzemei többet vállaljanak bértárolásra — ami az adott állami gazdaságnak, termelőszövetkezetnek is kit fizetődé. Egy nagyon lényeges dolog: a gabona szárítása. A vállalat — Szendrő Károly igazgató elmondása szerint — az eddigi nem éppen kedvező tapasztalatok alapján csapadékos betakarítási időszakra számít — s erre gondolva, öt új szárítógépet szereztek be. Szerelésük folyik — kettő az aratás kezdetéig elkészül, így 37 százalékkal növelni tudják a szárító- kapacitást az elmúlt évhez viszonyítva. Az aratás időszakában .lényeges a gyorsaság — és nemcsak a betakarítás —, az átvétel gyorsasága is. Ennek érdekében növelték a gyorsátvevőhelyek, hídmérlegek számát, és — mivel a gabona egy része „natúr” érkezik — több új tisztító- és szállítógépet helyeznek üzembe. Kénytelenek tárolási szükségmegoldásokhoz folyamodni, de még ebben az esetben sem mindegy hogyan, milyen körülmények között helyezik el a gabonát: az idén a dunaújvárosi színek közül 500 négyzetméternyit betonoztak le, és 6600 négyzetméternyi falat húztak fel a minőségi tárolás érdekében. Csak számokban: 400 ezer zsák, 400 íóliaponyva és 90 mázsa fólia várja az új gabonát. I Jöhet as új gabona
