Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-18 / 141. szám
Ira! 30 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxvii.évfolyam, m.szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottsága és a Megyei Tanács lapja 1970. június is., csütörtök Korszerűbb utakat! A 2 utakról jobb nem beszélni — panaszkodott egyik autós ismerősöm. — Nemrég a Balatonról hazafelé jövet — bármenynyire is vigyázva és óvatosan vezettem — befutottam egy kátyús részbe, autóm kipufogócsöve eltörött. Fizethettem a javításért. Sokhelyütt kritikán aluli az utak állapota. Igaza van. Panaszával, megállapításával egyetértenek a gépkocsiparkkal rendelkező vállalatok, intézmények, de a „maszek” gépkocsitulajdonosok is. Nem lennénk azonban reálisak, ha azt állítanánk, hogy az utak építéséért semmi sem történt. Dolgoznak az útépítők. A Pécsi Közúti Üzemi Vállalat évente mintegy 110 millió forint értékben épít új utakat, — amelyeket a KPM rendel meg tőlük. Szép és korszerű útszakasz például a pécs—szigetvári. (Reméljük a hiányzó néhány kilométert is rövidesen átadják a forgalomnak.) Űj bekötőutak is épültek a megyében. A munka közismerten nagyon költséges. Átlagban számítva egy kilométer út egymillió forintba kerül. Még ütemesebben haladhatna az építés, ha a Közúti Üzemi Vállalatnak az igényekhez mérten megfelelő kapacitás állna rendelkezésre. Különösen a mezőgazdasági, a majori bekötőutakra volna igény, — azonban kénytelenek nem-et mondani. Kapacitás híján a járási tanácsok megrendeléseit sem tudják kielégíteni. Az új utak építése pedig mind sürgetőbb. Dr. Csanádi György közlekedési miniszter legutóbbi sajtótájékoztatóján a fejlődésről szólva elmondotta: „Az év végére mintegy 225 ezer személyautó lesz az országban, — az igényekhez képest nagyon kevés. De javul a helyzet: 1975-re 500 ezerre emelkedik a számuk. A fejlődéshez szorosan hozzátartozik: elsősorban utak kellenek, hiszen azok kapacitása már a mai meglévő forgalmat is alig bírja...” így igaz. De nemcsak a személyautók, hanem a tehergépkocsik száma is nő. Számos kisforgalmú vasútállomás megszüntetésével tovább fokozódik a közutak igénybevétele. Mindez új utak létesítését sürgeti. Az új építése is gond, de talán még jelentősebbnek tűnik a már meglévő úthálózat javításának, rendszeres karbantartásának problémája. Érdemes lenne egyszer országosan felmérni: az utak rossz állapota miatt mennyivel korábban használódnak el a drága járművek, mekkora az az összeg, amelyet a megrongálódott gépkocsik . javítására kell fordítani. Az iparilag fejlett megyék közül Baranya rendelkezik a legkevesebb pormentes úttal: az úthosz- szúságnak mindössze 40,5 százaléka pormentesített, a legkedvezőtlenebb tehát nálunk a jó minőségű utak aránya. Megyénkben a legnagyobb gépkocsiparkkal a 12-es Autóközlekedési Vállalat rendelkezik, lebonyolítja a városi és megyei buszforgalmat, jelentős teherszállítást is végez, futnak gépjárművei a megye, sőt az országhatáron kívül is. Egy tudományos felmérés szerint például egy IKARUS 600-as önköltsége a jónak minősített úton 4,70 forint, a közepesnek minősített úton 5,10, a rossz, megrongálódott úton pedig 5,50 forint kilométerenként. Jelentős költség- többletet eredményez tehát az út állapota. Ha a buszok lefutotta átlagkilométert vesszük alapul 1 év vonatkozásában, akkor egyetlen autóbusz több mint 12 ezer forinttal üzemel drágábban a rossz, mint a jó úton! Ez csak az üzemköltség! Hol van még a rúgótörés és a sok egyéb alkatrész meghibásodásának költsége! Mindez azt bizonyítja, hogy nemcsak a megyénkben, hanem országosan is az eddiginél jóvhl többet kell áldozni megfelelő utak létesítésére. Tetszik, nem tetszik, akarjuk, nem akarjuk — az idő követelőén sürgeti az úthelyzet javítását Persze nem ilyen egyszerű a kérdés. Itt van például. Pécs útgondja. A megye- székhelyen a Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnak mintegy 300 kilométer hosszú közút javításáról és megfelelő karbantartásáról kell gondoskodnia. Karbantartó részlegük mindössze 60 fős, — kapacitásuk egy évben 13 millió forint értékű. A feladathoz mérten nemcsak a létszámuk, hanem gépparkjuk sem elégséges. A létszámból pillanatnyilag 12 ember hiányzik, — a géppark pedig elavult korszerűtlen. így aztán semmi csodálkoznivaló nincs azon, ha minden igyekezetük ellenére sem képesek az igényeknek megfelelő munkát végezni. A kooperáció körül sincs minden rendben. Mint a vállalat egyik vezetője mondja: az I. kér. Tanács erre az évre 800 ezer forint értékű munkára kötött le kapacitást, de eddig még egy fillér értékűt sem rendelt meg. Fogalmuk sincs, mikor jelentkeznek az igénnyel. Lehet, hogy amikorra megérkezik a megrendelés, nem lesz kapacitásuk ... Az utak pedig romlanak. Ügy tűnik: elérkezett az ideje, hogy a Városi Tanács alaposan megvizsgálja: képes lesz-e ez a vállalat a mostani, de főként a jövőbeni fokozottabb követelményeknek ebben a vonatkozásban megfelelni ? Létszámnövelésre, útjavító új gépparkra van szükségük. Garay Ferenc Az osztrák államelnök látogatása Székesfehérvárott és a Balatonon Dr. Franz Jonaß és kísérete szerdán délelőtt Székesfehérvárra látogatott. A vendégeket a látogatásra elkísérte Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Péter János külügyminiszter, ' dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter, Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes, Kurtán Sándor, a Magyar Népköztársaság bécsi nagykövete. A Megyei Tanács székháza előtt a megye, valamint a megyeszékhely párt- és tanácsi vezetői fogadták a vendégeket. Dr. Tapolczai Jenő, a Megyei Tanács vb-elnöke a megye életéről, fejlődéséről tájékoztatta az Osztrák Köztársaság elnökét. Ezt követően Juhász János igazgató, a magyar alumíniumipar egyik legjelentősebb egységének, a Székesfehérvári Köny- nyűfémműnek a tevékenységéről adott tájékoztatást, majd üzemlátogatásra került sor. Az osztrák államelnök a gyárlátogatás közben hoszszasan elbeszélgetett az üzemi vezetőkkel. Az üzemcsarnokokat járva, Franz Jonas a munkapad mellett elbeszélgetett egy-egy dolgozóval, érdeklődött munkájukról, életükről. Búcsúzáskor az Osztrák Köztársaság elnöke kijelentette: nagyon éídekes tapasztalatokat szerzett a látogatás során. A vendégek Székesfehérvárról a Balatonhoz utaztak. A tartalomból; A gerillák betartották szavukat (2. oldal) Elkeseredett harcok Kambodzsában (2. oldal) Ipar, város és lélekszám (3. oldal) Sivár világ a „szerelmesek völgyében“ (3. oldal) Országos • I - rr r rr jelentőségű kísérlet a MÉV-nél (3. oldal) Az Országos Vízügyi Hatóság szerda esti jelentése az árvédekezésröl Tovább árad a Tisza A Tisza a Dombrád alatti szakaszon tovább árad. A Felső-Tisza mentén még az utolsó 24 órában is erősíteni kellett a jobbparti töltést, a Szamosnál azonban már csak a korábbi szakadások helyreállításával voltak elfoglalva a védekezés erői. A Hortobágy—Berettyónál homokzsák-terheléssel, szádfalazással erősítették a gátat és fóliaborítással csökkentették a töltésszávárgást. A Tisza középső szakaszán, a Hortobágy—Berettyón és a Hármas-KörÖ6 torkolati szakaszán a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság irányításával eddig ezer homokzsákkal erősítették a töltéseket és több mint 40 ezer négyzetméter fóliával borították be a gátak oldalát, hogy csökkentsék a szivárgást. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben a matematikai statisztika módszereivel kiszámították, hogy a Hármas-Körös idei áradása legfeljebb ezer évenként egyszer előforduló vízszintet ért el. Ez a hatalmas víztömeg megduzzasztja a Tisza alsó szakaszát, további vízpótlást ad a folyónak a felső szakaszról levonuló áradás és a Maros hulláma is. A legújabb előrejelzések szerint Szegednél csütörtökön, pénteken várható a tetőzés, a korábban számítottnál valamivel kisebb, 925—930 centi- méteres vízszinttel. Nem túlságosan megnyugtató azonban, hogy még június végén is 905 centiméter körüli vízszint várható. T Az utasok közérzete változatlanul kitűnő i A Szojuz 9. folytatja útját Moszkva» A Szojuz 9. űrhajó személyzete 16-ik napja kering a világűrben. Az űrhajó szerdán, moszkvai idő szerint 13 óra 45 percig (magyar idő szerint 11 óra 45 percig) 253 fordulatot tett a Föld körül. Eddig az időpontig Andrijan Nyikolajev és Vitalij Sze- vasztyjanov 375 órát töltött a kozmikus térségben. Az űrhajósok 16-ik munkanapja szerdán éjjel, magyar idő szerint 1 órakor ért véget. A programnak megfelelően az űrhajósok tudományos és orvosi kísérleteket végeztek ezen a tiapon. A rádióösszeköttetések időszakában az űrhajósok beszámoltak megfigyelésük eredményeiről. Jól látták a Földközi-tenger és Nyugat- Szibéria közötti térséget, és e térségben lévő városokat: Athént, Istanbult, Jaltát, Szocsit, Asztrahánt stb. A nap folyamán az űrhajósok kölcsönösen ellenőrizték egymás egészségi állapotát, mérték a vérnyomást, regisztrálták az érverést és a légzést. Az új munkanapon, az első rádióösszeköttetés idején az űrhajó parancsnoka közölte, hogy piheriés után jó a közérzetük és megkezdték a napi program teljesítését. A Szojuz 9. folytatja útját. A szárítókocsikról átrakják a téglát az égetőkocsikra az új görcsönyl téglagyárban „Dolgozóink segítőkészsége határtalan...“ Tizenhárommillió tégla az árvízkárosultaknak A napokban központi utasítás érkezett az ország ösz- szes téglaipari vállalatához: 100 millió téglával kell többet termelni az idén az árvízsújtotta vidékek lakóházainak újjáépítése miatt. A tégla hiánycikk. Idén kétszázmillióval kevesebbet termelnek a vállalatok az építőipar igényeihez képest. Az árvíz fokozza a gondot. Felkerestük a Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalatot, hogy megkérdezzük: vajon hogyan tudnak segíteni, mit tesz a vállalat 23 gyáregysége — Baranyában ebből 13 —, hogy a fokozott igényeket minél jobban kielégítse? — Idei tervünk 190 millió tégla, de szeretnénk elérni a 217 millió darabot — tájékoztatott Takács László, a vállalat igazgatója. — Üzemeink korlátlanul igénybe vehetik a túlóralehetőségeket az árvízre való tekintettel — büntető szankciók nélkül —, és szükség is van erre. Nagy létszámhiánnyal küzdünk: jelenleg 1300 dolgozónk van 1700 helyett. Ebben az ágazatban elég nagy a fluktuáció is. Éppen az elmúlt napokban tartottunk közös értekezletet a TÜ- ZÉP vezetőivel, akik megígérték a segítséget, ök közelebb vannak a fogyasztókhoz, a munkaerőfelvétel tekintetében így többet tudnak tenni. Másrészről az időjárás is mostohán bánt velünk. Egyhónapos lemaradást kell pótolnunk a kései tavasz miatt — tehát van mit tenni. E miatt az országos többletvállaláshoz csak 13,5 millió téglával tudunk hozzájárulni. — Dolgozóink Az árvízkárosultak javára: A megye legjobb színpadainak műsora Az árvízkárosultak megsegítésére műsoros est lesz június 19-én este 7 órai kezdettel a Doktor Sándor Művelődési Házban. A megye legjobb irodalmi színpadai és színjátszó csoportjai lépnek fel, legtöbbjük díjazott műsorával. Így a mágocsi irodalmi színpad Babits Mihály: Jónás könyvét, a szentlőrinci szövetkezeti színpad Pákolitz István: De profundisát adja elő. Szerepel a Pécsi 500. sz. Szakmunkásképző Intézet irodalmi színpada, a pécs- váradi Irodalmi Színpad, valamint a Komlói Bányász Színpad, amely népi komédiákat mutat be. Jegyeket Pécs város valamennyi művelődési házában lehet váltani. segítőkészsége határtalan. Az új görcsönyi üzem két műszakban dolgozik, a műszakok kilenc, kilenc és fél órásak — nyolc helyett. A szabad szombatokat — ameddig a szükség úgy kívánja — munkával töltik. Az üzem gondoskodik 150 dolgozójá- -nak a munkába- és hazaszállításáról. A vállalati tervből egymilliót vállaltak — havonta hét családi ház felépítéséhez elegendő téglát terven felül. A mohácsi téglagyári dolgozók még emlékeznek az 1956-os dunai árvízre: hogyne segítenének. A szabad szombatokon túl havonta 2— 3 vasárnapot is a termelésben töltenek. Tekintettel a gyári rekonstrukcióra, idén 12 millió téglát tudnak csak előállítani. Ha az építők betartják a határidőt, még ez évben szeretnék megtartani az új üzemrész próbáját. Az 1-es üzem 900 ezer, a 2-es 700 ezer téglával segíti az árvízkárosultakat. A siklósi két gyár „vasárnapi kooperációja” örvendetes kezdeményezés. Mivel ekkor kevesebb dolgozó tud bejönni, a létszámot összegezik és felváltva termel a két gyár: Egymillió 200 ezerrel . többet, mint a tervezett mennyiség. Itt is, Pécsett is a, létszáín okoz gondot. A pécsiek az üzem maximális kapacitását kihasználják, mégis „csak*’ 300 ezer téglát tudnak „hoz* ni” terven felül. Villányból 760 ezer, Hidasról 360 ezer érkezik. A Tolria megyei gyárak közül a Dombóvár 1-es 680, Paks 780, Szekszárd- palánk pedig 730 ezer darab téglával segíti az árvízsújtotta területek lakóházainak újjáépítését — hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük. — A szállítást már megkezdtük — mondotta befejezésül Takács László igazgató —, naponta nyolc-tíz vagonnal küldünk a Tisza- és a Maros-vidékre — legutóbb Fehére varmatra. V
