Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

6 ' stmanttkit napio * 1970 június 17. SZERKESZTOSEG 1ft), Mi lítium/u Aí/m//7 ísv/ltnD IVVIW/UU/ v/u Csak nem műemlék? Az illetékesek Jogi tanácsadó Kiss István olvasónk kérdezi, hogy katonai Idejét a termelő­szövetkezet köteles-e beszámíta­ni és figyelembe venni? Igen, köteles a termelőszö­vetkezet a katonai szolgálat- ! ban eltöltött időt figyelembe | venni. E kérdést a 8/1970. (III. 1.) sz. rendeletében a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter szabályozta. A ren­delet szerint: „Az 1970. évi január 1. napján és azt követően sor- liatonai szolgálatot teljesítő személy szolgálati idejét (to­vábbiakban katonai szolgála­ti idő) termelőszövetkezeti tagsági viszonyban töltött J időként kell figyelembe ven­ni, ha leszerelése után me­zőgazdasági (halászati) ter- I melőszövetkezetbe vagy — a közös munkában való rend­szeres részvételre munka­megállapodás kötése mellett — mezőgazdasági szakszövet­kezetbe (a továbbiakban együttesen: termelőszövetke­zet) belép.” A katonai idejét a fenti rendelkezések értelmében ak­kor kell termelőszövetkezeti időként figyelembe venni, ha leszerelése után a termelő- szövetkezetbe tagként belép. A katonai idő tartamát a fegyveres erők illetékes szer­vétől kapott igazolás alapján kell beszámítani és a ter­melőszövetkezetnek a tag­könyvbe és tagnyilvántartó­jába bevezetni. Ugyanezen rendelet szabályozza azt a kérdést is, hogy a katonai időt munkateljesítés szem­pontjából hogyan kell számí­tani. A belépés évét megelő­zően katonai szolgálatban eltöltött idő minden hónap­ját úgy kell tekinteni, mintha ez alatt az idő alatt a tag a termelőszövetkezetben ha­vonta 12,5 tízórás munkana­pot teljesített volna. H. J-né kérdezi, hogy gyer­mekgondozási segélyre jogo­sult-e, ha munkaviszonyát meg­előzően iskolás volt és így még nincs egy éves munkaviszonya? A 3/1967. (I. 29.) Korm. sz. r. 1. § (3) bekezdése értelmé­ben gyermekgondozási se­gélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanulmányok befeje­zését követően 90 napon be­lül a) munkaviszonyt, vagy kis­ipari szövetkezeti tagsági vi­szonyt létesít és b) legalább napi 6 órai munkaidővel dolgozott és c) a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli sza­badságot vesz igénybe. Abban az esetben, ha ol­vasónk nappali tagozatos is­kolai tanulmányainak befe­jezését követően három hó­napon belül — 90 nap — munkaviszonyba lépett leg­alább hat órás napi munka­idővel, úgy jogosult lesz a gyermekgondozási segélyre abban az esetben is, ha még munkaviszonyban nem szer­zett egy évet. A rendelkezés csak azokra vonatkozik, akik iskolai ta­nulmányaikat befejezték, te­hát az általános iskola VIII. osztályát, középiskolai vi­szonylatban az utolsó évet, elvégezték, vagy érettségi bi­zonyítványt szereztek.* Nem vonatkozik e rendelkezés ol­vasónkra akkor, ha az isko­lai tanulmányait nem fejezte be, például a középiskola — gimnázium — III. osztályá­nál hagyta abba tanulmá­nyait és helyezkedett el munkára. A. I. kérdezi, hogy szabadság Idő szempontjából a termelőszö­vetkezeti tagnak a katonai szol­gálatban eltöltött Idejét figye­lembe kell-e venni? A termelőszövetkezeti ta­got megillető pótszabadság kiadásánál a teljes katonai szolgálati időt figyelembe kell venni a 8/1970. (III. 1.) MÉM. sz. r. 2. § (2) bekezdé­se értelmében 1970 január 1. napját követő katonai szol­gálat esetén. Tájékoztatásul még közöl­jük azt is, hogy betegség esetén is figyelembe kell ven­ni a katonai szolgálat idejét a már hivatkozott rendelet értelmében. Impozáns környezetben, fáktól, virágos cserjéktől körülvéve áll az új Lenin szobor. Estelente megvilágít­va is szemet gyönyörködtet. Naponta megyek el előtte. Mindig találok valami újat, , valamit, amit még nem fe- I deztem fel és minden nap látnom kell valamit, ami az esztétikumot igencsak zavar­ja, bántja a szemet. Pár lépésre a szobortól a fű kellős közepén valami betonoszlop-csonk, rajta tö­rött eternit csodarab. S hogy a fű ne feledtesse látványát, a minap gondosan körül is vágták a fűnyírógépek, de az építők valamikor valamiért ottfelejtett relikviája ma- • radt. Ha nem volna olyan ! nehéz, már rég elvittem volna. Kérem, akit illet, vi­gyék már el onnan. Ha csak nem műemlék valóban, mert akkor nem szóltam semmit. Dr. Hegedűs Sándor Hatszemélyes mosdót kapunk Ezúton szeretnénk köszö netet mondani a Budapesti Bádogos és Szigetelő Ktsz vezetőinek,. dolgozóinak azért, amit községünk isko­lája részére, a tanulók érde­kében tettek. A télen tv-t hoztak az iskolának, kará­csonyi ajándékokat a tanu­lóknak. Most az úttörő, il­letve kisdobos avatásra nyolcán eljöttek Budapestről avatószülőnek és nemcsak nyakkendőket, rajzászlókat, de könyveket is adományoz- < tak. Megígérték, hogy állandó­an tartják a kapcsolatot is­kolánkkal, sőt felajánlottak iskolánk részére egy hatsze­mélyes mosdót víztartállyal. Pálinkó István a Hazafias Népfront elnöke Ág megfeledkeztek az indító személyek kötelességükről ? Kérem az Illetékeseket, vizsgálják ki panaszomat és intézkedjenek, hogy zavarta­lan legyen közlekedésünk. Dr. Simon Béla Szerkesztői üzenetek Lenin jeligére üzenjük, hogy a levelében közölt ada­tok alapján nem tudunk ki­elégítő választ adni. Szíves­kedjék felkeresni szerkesz­tőségünket, hogy problémá­ját megbeszéljük és segít- hessünK. * S. ö. Beremend: Mint ipari dolgozó, csak egy hold földet vásárolhat, többet nem. * P. József, Villány: A kö­zölt adatok alapján helye­sen járt el a tsz. * M. A.-né, Siklós: A mun­kaviszony öt évnél hosszabb megszakításával kapcsolatos rendelkezés majd csak július 1-ével lép életbe. * D. J.-né, Mohács: Tsz-tag- ra nem vonatkozik a 6000 forintos kereseti megkötött­ség. * P. József, Harkány: Kérje a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól (Pécs, Szalai András u. 3.) az említett idő beszámítását. * „Több volt háztulajdonos” jeligére üzenjük, hogy még nem tudjuk a részleteket az 1971. július utáni lakbérek rendezésével kapcsolatban. Kérdéseikre választ csak egy későbbi időpontban ad­hatunk. Vállalatunk már egy évvel ezelőtt foglalkozott a kapu­telefonrendszer bevezetésé­nek gondolatával, és elkép­zelésünket a Dunántúli Nap­ló is publikálta. Egyetértünk a kaputelefon bevezetésének szükségességé­vel, de kerestük megvalósí- ; tásának reális lehetőségeit. ; Felméréseket végeztünk an- , nak érdekében, hogy meg­állapítsuk, melyek azok az épületek, amelyeknél TMK keretében és melyek azok az „Sztriptíz éjfél után kettőkor” Értesítsék az URH-t! Az állomási várótermek zárvatartását a Magyar Vas­úti Személydíjszabás szabá­lyozza. A hivatkozott díj­szabás értelmében Mecsekal- ja—Cserkút állomás az 1919 sz. vonat elhaladás után 22 óra 55 perckor, a várótermet bezárja. Ha ott illetéktelen egyén kíván éjszakázni, er­ről az URH járőrt értesítik. Eddig minden alkalommal a szükséges intézkedést meg­kapták. Ez történt a leírt esetben is. Pécskülváros állomáson a helyzet nehezebb. Itt nincs 5 óra vonatmentes idő. Nem zárhatják le a várótermet. Ezt használják ki egyes szál­lással nem rendelkező egyé­nek és ott éjszakáznak. Erre a tűrhetetlen állapotra az újságcikk megjelenése előtt is felfigyeltünk és a Pécs városi Tanács, valamint a Baranya megyei Rendőrfő­kapitányság intézkedését kér­tük. Az állomás jelentése szerint az ismételt rendőr­ségi ellenőrzésnek az az ered­ménye, hogy az ott meghú­zódok száma megcsappant. Utasítottam az állomás ve­zetőjét, hogy minden alka­lommal, ha illetéktelenek ott tartózkodását állapítják meg, értesítsék az URH járőrt. Dr. Szabó Tibor az igazgatóság vezetője A III. kerületi Tanács köz- igazgatásához tartozó Rác­város és Kismélyvölgy lakói az alábbi panasszal fordultak szerkesztőségünkhöz. Idézünk a két levélből: „1958 óta állandó rettegés­ben élünk a nyári záporok idején lezúduló szőlőhegyi víztől, mely főként az isko­lához és az orvosi rende­lőnkhöz vezető utakat idő­közönként járhatatlanná te­szi. Kérjük, közvetítsék pa­naszunkat a kerületi Tanács illetékeseihez, mert az emlí­tett állapot már tűrhetetlen. Szabó Géza, Rácváros 6.” épületek, amelyeknél felújí­tással egyidejűleg valósítható meg. Felméréseink szerint mintegy 50 épületet terve­zünk folyamatosan kaputele­fonnal ellátni, elsősorban a tömbházfelügyelős épületeket. Ez a program körülbelül 8Q0 lakást érint, melynek ütemes megvalósítását még ez évben megkezdjük. Nemeskéri Gyula, a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat igazgatója Valóban kifogyott a keret Lantos Bálint geresdi lakos leveléből: A Dunántúli Naplóban több ízben olvastam a TÜZÉP hirdetését, ami szerint az 1970. május 31-ig vásárolt téli tüzelő után 10 százalékos kedvezményt biztosít az ál­lam. Én. jóval e határidő előtt vásároltam meg a tü­zelőmet és sajnos kedvez­mény nélkül. Reklamációmra azt a választ kaptam, hogy a kedvezményes keret elfo­gyott. A panaszt kivizsgálás vé­gett a TÜZÉP Vállalat igaz­gatójához továbbítottuk, melyre az alábbi választ kaptuk: 1970. március 24-én a TÜ- ZÉP Egyesülés és az Egye­sült Magyar Szénbányák megállapodása alapján vál­lalatunk 21 ezer tonna me- szesi brikett engedményes értékesítésére kapott keretet. Ebből el kellett látnunk az ÁFÉSZ TÜZÉP-telepeit is, s így a megyei telepeinkén mindössze 15 700 tonnát hoz­hattunk forgalomba. A ked­vezmény tehát meghatározott mennyiségre szólt, ami Mo­hácson (a panaszos által ki­fogásolt árusítóhelyünkön) már április végére elfogyott Kabács Béla igazgató A kismélyvölgyi lakók ne­I vében Rákosi Jánosné, a la­1 kótelepük bekötő útjának I rendkívül rossz állapotára hívta fel figyelmünket: „Ho­vatovább oda jutottunk már, — írta, — hogy a tavaszi, őszi esőzések idején nem ‘ka­punk fuvarost, aki. házhoz szállítaná tüzelőnket, építő­anyagunkat stb. Kérdésünk: mikor tervezi be a kerületi Tanács az utunk építését, rendbehozatalát, amihez tár­sadalmi munkával mi is na­gyon szívesen hozzájárulunk”. A reklamációkra Németh Péter, a III. kerületi Tanács építési és közlekedési cso­portjának vezetője a követ­kező választ adta: » — Ami a rácvárosiak prob­lémáját illeti, máris jó úton halad a megoldása. Ugyanis a jelenleg folyamatban lévő járdaépítéssel sgyidőben a folyókát is kiképezzük, ame­lyet bekötünk az útmenti árokba, azt pedig a követel­ményeknek megfelelően ki­mélyítjük. Tehát legkésőbb az év végére megoldódik a csapadékvíz levezetése. A kismélyvölgyi lakók problémája sajnos nem old­ható meg ilyen rövid távon. Ugyanis a közel másfél kilo­méteres rendkívül keskeny utat, vagy inkább dűlőutat legalább két nyomtávúra kell kiszélesíteni, ami a terület igénybevétel mellett nagy munkát, következésképpen több milliós beruházást igé­nyel. De megnyugtatásul kö­zölhetjük, hogy megrendelé­sünkre a fővárosi MÉLYÉP- TERV jövő év első negyedé­re elkészíti a kismélyvölgyi útépítés tervdokumentációját. Megvagyunk győződve ar­ról, hogy, sok száz magyar- bolyi, villányi és környék­beli lakos tetszésével talál­kozik levelünk, akik a MÁV új menetrendje szerint még­is mostohák maradunk. A menetrend szerint két új nemzetközi gyorsvonat­pár beállításával közvetlen, átszállás nélküli kapcsolatot kapunk egészen a Déli pá­lyaudvarig és vissza. Ért­hető volt az örömünk. Ezzel szemben a valóságban a ka­lauz Pécs előtt ezzel a mon­dattal járta végig a kocsi­kat: „Pécs következik, Vil­lány, Magyarboly felé át­szállás!’^ A helyzet tehát az, hogy csak az egyetlen Ploce- ba közlekedő kocsi utazza végig a távot, ebben azon­ban legfeljebb Pécsig utaz­hatunk Pestről. Így a Vil­lányba vagy Magyarbolyba utazó belföldi utas kényte­len olykor csomagokkal, gyerekekkel Pécsett átszáll- ni az 1904-es gyorsvonatról az ugyancsak 1904-es sz. gyorsvonatra. Kérjük, hogy a gyorsvonat a Ploce-ba közlekedő közvet­len kocsi mellett hozzon egy Magyarbolyba vagy Átszállás az 1904-esről az 1904-esre Miért olyan gazos? Engedjék meg, hogy nyil­vánosan kérdezzem meg a Temetkezési Vállalatot, mi­ért olyan gondozatlan a te­mető? Az 1969. évi elszáradt virágok, koszorúk nagy ra­kásokban ott szomorkodnak a gazos, gondozatlan utakon. Nyugodt lelkiismerettel' me­rem állítani, hogy a legeldu­gottabb kis falusi temetőben A Naplóban megjelent „Pécs és Baranya” című írás, melyet dr. Perczel Károly írt. Az I., II. rész elolvasása után végtelen szorongás fo­gott el a cikkben használt sok idegen szó miatt. Ugyan­is a cikk írója mindkét rész­ben pontosan kilencszer használja a — gondolom nem éppen helyesen megvá­lasztott — „koncepció” szót. Ez a szó sokak számára ért­Sok idegen szó I Cikkünk nyomában A fenti címmel ez év január­jában megjelent cikkünkben bí­rálattal illettük a Sásdi Építő Ktsz-t, amely a pécsi Kalinin út 47/A-B számú társasházak la­kóinak ismételt reklamációi után sem javították ki a szövetkezet felületes munkája által okozott súlyos kivitelezői hibákat. Pe­dig annak idején Szabó József, a ktsz elnöke elvállalta a rájuk háruló felelősséget és ígéretet tett, hogy a jóidő beálltával helyrehozzák mulasztásaikat. Nos, azóta újabb 5 hónap mú­lott el, de időközben mindössze csak annyi történt, hogy a ktsz műszaki vezetői —, mint előző­leg már annyiszor — szemre­vételezték „művüket”, majd bi­zonytalan terminushoz kötött ígéretet téve visszautaztak Sásd- ra. Közben a baj nőttön-nőtt. Olyannyira, hogy a cikkünkben annak idején említett vízbeszi­várgások, már nemcsak a föld­szinti, de néhány emeleti lakás­ban is elviselhetetlenné tették a lakók életét. Olyan lakásban is jártunk, ahol ugyan nyoma sincs a beszivárgásnak, ellenben a szó­Ha az időjárás megengedi... bák falait ijesztő repedések át- lózzák keresztül kasul, érthető félelemben tartva a lakóit. Pe­dig ez sem „új hiba”, mert egy ízben már „kijavította” a ktsz. Egyszerűen átfestette, noha a szakemberek véleménye szerint cementes habarccsal kellett vol­na kiékelni a repedéseket, s csak ezután átfesteni. Mint ahogy az előző cikkünkben kifogásolt tetőszigeteléseket sem lett volna szabad az első borítás után ab­bahagyni, és csak az esőzések, a többszöri beázások után elvégez­ni rajta a szakszerű befejezést jelentő újabb réteges szigetelést és a bitumenezést is. De folytathatnánk a sort a talajvíztől többször is elöntött és csak feléből, harmadából szi­getelt házmesteri lakással, amelyből csak azért nem mene­kültek el még a lakói, mert nincs hová költözniük. És ami a legkülönösebb, ma már nem mond határidőt, sőt még ígéretfélét sem a ktsz, aminek „okáról” Pál Lajos, a társtulajdonosok megbízottja a következőket mondotta. — Amikor Szabó Józsefet, a ktsz elnökét értesítettük, hogy a sok és hiábavaló reklamációnk után átadtuk ügyét a bíróság­nak, egy ideig alkudozni próbált velünk. Megígérte, ha visszavon­juk a pert, ez esetben saját sze­mélyében ad garanciát problé­máink határidős megoldásához. De miután a lakók bizalmat- lankodva fogadták az ígéretét, „megmakacsolta” magát és az alábbi levelet küldte megbízott­juk, Pál Lajos címére. Csak né­hány sort idézünk belőle: „Levelében közölt kérésének nagyon szívesen eleget tennék, ha ön azt kérné, hogy szemé­lyesen tekintsem meg az ön ál­tal megállapított hibákat. De mi­vel önök a felsorolt hiányossá­gokkal kapcsolatosan szövetkeze­tünkkel szemben peres eljárást tettek folyamatba, nem látom értelmét annak, hogy két irány­ban is folytassak eszmecserét.” Pedig a lakók, de a mi vélemé­nyünk szerint sem lenne éppen haszontalan, ha még a pereske­dés előtt „személyesen” is meg­tekintené a lakók által megálla­pított hibákat, mert azok az em­lített levél keltezése óta, sajnos még tovább szaporodtak. Hogy példát is említsünk, a két tár­sasházat és azok garázsait össze­kötő út cementburkolata oly­annyira szétmá/llott, tönkrement, hogy az építőin kívül aligha ta­lálná el róla bárki is, hogy mindössze négy éve készült. De, ha a ktsz elnöke úgy gon­dolja, hogy az említett „új hi­bákkal” is, már legfeljebb csak eggyel szaporodik a terhelő lajstrom, akkor valóban célra­vezetőbb lesz, ha a bíróság ve­szi kézbe a „kétirányú eszme­csere” lebonyolítását. . . Pálinkás György Eszékre közlekedő másik közvetlen kocsit is — a bel­földi utasok számára. Ezzel nem kívánjuk a menetrend megváltoztatását, csupán be­tartását. Zászkaliczky Pál Magyarboly és még 27 aláírás Kimaradt járatok Gondolom, hogy amikor szót emelek a Borbála-tele­pet a várossal összekötő 48- as autóbuszjárat bizonyta­lansága miatt, nemcsak a magam nevében beszélek, hanem a többi telepi lakos nevében is. Sok esetben kimaradt a Borbála-telepről 7.15, 7.35 órakor induló járat, de más, korábbi járatok, illetőleg a délutániak is. Jómagam emiatt több esetben késve érkeztem munkahelyemre, ahol kellemetlenségem volt. Vajon miért nem indítják e járatokat a főpályaudvari irányítónál? Több esetben előfordult, hogy az utasok reklamálására késve mégis küldtek kocsit Borbála-te­lepre. Előbb, azaz a menet­rendszerinti időben talán is nagyobb rend és tisztaság van, mint a 150 ezer lakosú városban. Sajnos az óriási gaztól még a sírokat sem lehet megtalálni. Szerintem ez nem a hozzátartozók kö­telessége, hanem a temetőé, hogy ott rend és tisztaság legyen. Nagy Elek hetetlen! Lehetne ezt úgy is írni, hogy több falusi em­ber értse meg a szerző mon­danivalóját. Nem szólva az „agglomeráció"-ról, mely számomra is érthetetlen. Gondolom akkor éri el az újság a célját, ha az olva­sók széles tömege megérti a szerző mondanivalóját. Berta Gyula Sellye Mikor lesz út a Kismélyvölgyben ? Várjuk a tervdokumentációt á Próféták sorsa .,. Ölvén épületben lesz kaputelefon

Next

/
Thumbnails
Contents