Dunántúli Napló, 1970. június (27. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
I esetére csak a biztosítás nyújt védelmet! Szőlő és gyümölcsös területűkre is köthetnek jégbiztosítást a tsz-tagok és a magántermelők. tí 70. Június 3. Bunantmt ncnna A demokratizmus fejlődésének dokumentuma Szervezeti szabályzat az orvostudományi egyetemen Sok Wagner-művet játszanak Milyen az olasz színházi élet? Horváth Zoltán hárotnhónapos tanulmányútja Az egyetemi ifjúság jogai — Nagyobb önállóság, nagyobb felelősség A felszabadulás óta lényegében nem volt szervezeti szabályzata az egyetemeknek, köztük a Pécsi Orvos- tudományi Egyetemnek sem, működésüket, irányításukat, a belső rendet jogszabályok és rendeletek — az utóbbi időben már eléggé felduzzadt — halmaza szabályozta. Az elmúlt időszakban az egyetemeik sorra elkészítették szervezeti szabályzatukat, saját elgondolásaik, bizonyos közös célok és lehetőségek adta határokon belül, s az Egészségügyi Minisztérium mint felettes hatóság elfogadta, jóváhagyta azt. A Pécsi Orvostudományi Egyetemé a legelsők között készült el — szeptembertől vezetik be, de egy sor kérdésben már a legkonkrétabb döntések is megszülettek, így például kinevezték az egyetem új főtitkárát, dr. Hajnal József személyében, amely funkciónak a létesítését a korszerű igazgatás és a bonyolultabbá vált munka- szervezés igényei tették szükségessé. A főtitkár a rektor és az Egyetemi Tanács döntéseinek végrehajtását látja el, felügyeletet gyakorol a rektori hivatal felett, feladatkörébe tartozik a város intézményeivel való kapcsolatok kialakítása, a hagyományok ápolása, az egyetem protokolláris feladatainak elvégzése, s a rektor távollétében a rendeletek szelleméiben történő gyors, operatív intézkedések. Az Egyetemi Tanács Eddig a rektor tanácsadó, véleményező, nagyjából a tanszékvezetőket egybefogó szerve, most pedig a kiszélesedő demokratizmus egyik biztosítéka: az Egyetemi Tanács. Ez a testület egyes kérdésekben döntési, más kérdésekben javaslattevő és véleményező joggal rendelkezik. E testület véleményezi a rektor személyét, választja a rektorhelyetteseket. Tagjai: a párt- és társadalmi szervek képviselői, a rektor- helyettesek, a gazdasági főigazgató, a tanszékek vezetői, az összoktatói értekezleten választott 7 oktató, a KISZ testületéiben választott ugyancsak 7 egyetemi hallgató és 3 főnyi, meghívott egyetemi dolgozó, titkára a főtitkár, elnöke a rektor. A fenti, teljes jogú, összesen 53 tag mellett 11 állandóan meghívott, tanácskozási jogú tagja is van az Egyetemi Tanácsnak, köztük például az oktetókórház vezetői, a nem tanszékvezető egyetemi tanárok síb. • Újdonság tehát az Ép-etem i Tanács összetételében egyrészt az ifjúság igen szépszámú képviselete, valamint az oktatói kar választott képviselőinek jelenléte. A Tanács soraiból 14 tagú elnökséget választ, amelynek szintén csak a féle tevődik ki állandó tagokból (rektor, főtitkár, az előző rektor, a párt-, szakszervezeti és KISZ bizottság képviselői), az elnökség másik felét az Egyetemi Tanács . úgy választja meg, hogy tükrözze a Tanács összetételét. Az egyetemi oktatók értekezleté; évente egyszer hívják össze, itt választják meg képviselőiket az oktatók, s itt számol be a rektor az éves munkáról és a feladatokról. Tantervek, ' oktatási programok, kutatómunka Nőtt az egyetem önállósága egy sereg kérdésben. Az Egészségügyi Minisztérium hamarosan kiadja tantervi irányelveit, amelynek kötelező keretein belül az egyetem maga alakítja ki végleges tantervét és tantárgyi programjait. Végső soron az Egyetemi Tanács határozza meg tehát, hogy mit, milyen mértékben, milyen tartalommal oktatnak az egyetemen, egyrészt összhangban természetesen az országos célokkal és érdekekkel, de másrészt az eddiginél sokkal harmonikusabb összhangban az egyetem sajátos profiljával, tudományos munkájával, feladataival, szakembergárdájával és így tovább. Ezzel az önállósággal párhuzamosán nőtt az oktatási szervezeti egységek — a tanszékek — jogköre és felelőssége is. Az oktató, gyógyító és tudományos munkát az eddiginél nagyobb önállósággal szervezhetik meg, véleményüket kikérik az egyetem vezető testületéi az őket érintő személyi, oktatástartalmi és gazdasági kérdésekben. De a tanszékeken szá- monkérik, hogy dolgozóiknak szakmai és ideológiai fejlődéséről milyen mértékben gondoskodnak. Az ifjúság jogai A reform egyik legfőbb jelentősége az, hogy az ifjúság jogai és kötelességei az egyetem keretében végre világosan kirajzolódnak. Minden, az ifjúságot érintő ügyben döntési vagy véleményezési joguk van. Az ifjúsági szervezetnek döntési joga van a következő kérdésekben: a kollégiumi önigazgatás, az egyetem rendelkezésére álló rendkívüli szociális segélyek elosztása, a tömegsport és üdültetés szervezése, a kulturális keret fel- használása és a tudományos diákköri felvétel. Az egyetem vezetése kötelezően meg- hallgátja az ifjúság véleményét a felvételek, az egyetemre történő visszavételek, a minősítések, az. ösztöndíjak és az órarend kérdéseiben. Végül javaslattevő joguk van oktatásszervezési, szociális ügyekben és a hallgatók ki tüntetéseinek kérdésében. Bármilyen, az ifjúság többségét érintő nevelési, szociális, tanulmányi és vizsgaügyekben hozott intézkedéssel szemben kifogásolást terjeszthet elő a KISZ választott szerve, s az intézkedést hozó szerv addig nem hajthatja végre a rendelkezést, amíg el nem bírálták a kifogást. Ha a KISZ az egyetem vezető szerveinek döntésével nem ért egyet, a felettes hatóságnál is panaszt tehet. A pécsi egyetem a reform kidolgozásához minden segítséget megkapott az Egészségügyi Minisztériumtól, amely egy sereg hatáskört átadott az egyetemnek, s így egyszerűsödött az adminisztráció is. Amikor tavaly bevezették a létszámgazdálkodás helyett a bérgazdálkodást, az egyetemnek máris megnőtt az irányítási szabadsága, s például maguk döntöttek a tudományos hitelek felhasználásáról. De az egyetem részéről is megvoltak a reform bevezetésének előfeltételei, sőt, a nagyobb önállóság előzményei is, hiszen két éve gyakorolják a pécsi egyetemein a diákok véleményezési jogát, s már jóval a Szervezeti Szabályzat kidolgozása előtt biztosították a kollégiumi önkormányzatot. Kétoldalú igény és a demokratizmus szükségszerű fejlődése együttesen hozták létre az új szabályzatot, amely ez év őszétől a Pécsi Orvostudományi Egyetem egész munkáját, tevékenységét és belső rendjét meghatározza. Három hónapos ösztöndíjjal Olaszországban járt Horváth Zoltán, a Pécsi Nemzeti Színház operarendezője. Hat hétig Rómában, hat hétig pedig felváltva Milánóban, Bolognában, Velencében, Nápolyban, Firenzében és Pa- lermóban tanulmányozta az olasz művészeti életet. Huszonnyolc különböző opera- előadást látott, azonkívül Rómában tizenkét prózai színházi előadást. Most rövid útibeszámolót kértünk tőle: — Régen divat volt — mondta —, hogy a mesterlegények, miután megtanulták a szakmát, elmentek körülnézni, világot látni, hogy mást is lássanak, ne csak saját mesterük munkáját, tanítását. Most én is megjártam ezt az utat. Célom elsősorban az volt, ami egy rendező számára döntő: megfigyelni a művek és szerepek értelmezésének variációit, amelyek gyakran ellentétesek az itthoni, évtizedek alatt kikristályosodott hagyományokkal. — Valamilyen áttételes módon bizonyára a pécsi színház is hasznát látja majd ennek a tanulmányútnak. — Természetesen itthon tovább érik bennem a sok élmény, s feldolgozom majd magamban. De egy ilyen tanulmányútnak nem lehet olyan direkt gyakorlati haszna, hogy valaki mintákat gyűjtsön itthoni másolás céljára Zeneileg és színészileg egyaránt nagyszerű előadásokat láttam. Ezek közül talán Dosztojevszkij: Félkegyelmű cimű alkotásának operaváltozatát — Chailly művét — kellene kiemelni, aztán Grace Bunbury-vel a címszerepben egy remek Carmen előadást — mindkettőt Rómában. A milánói Scalában Don Carlos-t láttam, akinek karmestere a nálunk is vendégszerepeit Abbado volt, Fülöp királyt pedig a világhírű bolgár énekes, Ghiaurov énekelte, aki az egytől-egyig legkiválóbb szereplők, közül is kiemelkedett. Ugyancsak a Scalában résztvettem a Tu- randot idei premierjén, ezt Birgit Nilsson énekelte, Liut pedig Mirella Freni, kiemelkedő, csodálatos színészi alakítással is. Nápolyban ugyancsak Ghiaurov-val láttam a Simone Boccanegrát, s ami Magyarországon ritkaság, sok Wagner-művet, Velencében a Parsifált, Palermóban a Wal- kürt, Bolognában pedig a Tännhausert. . — S a próza? — A Rómában látott tizenkét prózai előadás közül néhányat elképzelnék itt is. Például azt a nagyon kedves, jó vígjátékot, amit az II Teatra Libera nevű társulat adott elő. Címe: A bosszúálló tragédiája. Cyril Tourneur er- zsébetkori műve, csupa nő játszik benne, s nagy siker lenne Magyarországon a vendégszereplésük. Aztán Natalia Ginzburg Apróhirdetés című öt szereplős kamaradarabja is nagy sikert aratna magyar színpadon. F.D. London—Bécs—Cannes Alkalmunk volt a napokban Bánffy Györggyel a közelmúlt eseményeiről és az évad summázásáról beszélgetni. Mint ismeretes a Magyarok Világszövetségének meghívására Londonban járt, ahol egy 12 napos szavalókörút élményeiről ezúton számol be a pécsi közönségnek. Angliai féllépései nyomán ezer élmény rögződött emlékezetébe. Tizenegy nap alatt öt fellépés, köztük a londoni Magyar Klubban, a Mahatma Gandhi-Hallban, Croy- donban, Bradfortban és Tyssi- deban. A fellépések alkalmával megérződött az összegyűlt kint élő magyar közönség köFejfák, sírkövek művészete Az a számtalan turista, aki felkeresi megyénket, sok mindent lát Baranya értékeiből, temetőben azonban a legritkább esetben jár, de még a tükék között is kevés, aki figyelmet fordít a temetők művészetére... Nem is hinnénk, mennyi szépséget, értéket, múltat idéző művészi megfogalmazást találhatunk temetőinkben ... Az őshazát, Szibériát és az Ural vidékét idéző fejfák, a középkori kőfaragó- műhelyek hagyományaiból kinövő korpuszok a falusi temetők keresztjein, a döcögő versekbe foglalt, mai helyesírásunktól kissé el-elszakadó,. naivságukban is magasztos sírfeliratok kultúránknak olyan rétegét jelentik, amely legritkábban kerül érdeklődésünk , homlokterébe. Amikor az ember temetőbe megy, szeretteire gondol, s nem tudatosítja magában azokat az értékeket, amelyek szeme elé kerülnek a csend, a megnyugvás „rózsakertjében”... A Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályán — (Pécs, Rákóczi út 15.) fotókiállítás nyílt A baranyai temetők művészetéből címmel, amely július 26-ig tekinthető meg. Magyar, német és délszláv sírkövek, őslakosok és telepesek fejfái láthatók a földszinti nagyteremben, s előtte a folyosón. Katolikus és református, görögkeleti és izraelita síremlékek sora tárul a látogatók elé, s kiállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy milyen veszélyben vannak régi temetőink: a kidőlőben lévő, vagy kidőlt fejfákat feltüzelik, a sírkövet építkezésekhez hordják el, s így a népi fa- és kőfaragóművészet pótolhatatlan értékei mennek veszendőbe. A kiállítás azt kívánja bizonyítani, hogy temetőinkben is vannak megmentésre érdemes, begyűjtendő értékek, s igazán aktuális feladat lenne egy az ilyen jellegű emlékeket megőrző múzeumi gyűjtemény létrehozása is. A kiállítás fotóit a Baranya megyei múzeumszervezet három munkatársa: Mándoki László, Sarosácz György és Zentai János készítették, magát a kiállítást Mándoki László és Sarosácz György tervei alapján a Tempó Ktsz dekorációs részlege készítette. Az értékes anyag vándorolni is fog: októberben Kaposvárott és Nagykanizsán kerül majd bemutatásra a Dél-dunántúli Népművészeti Hét és a Múzeumi Hónap keretében. — i L — Lánycsóki szerb sírkő 1771-ből ••• rében, hogy mily szomjasak a régi haza nyelvére és mily nagy a vágyuk a szép magyar szó és zene után. A magyar szó varázsa elmosott minden távolságot. Arany János, Kosztolányi, József Attila és az újabb költői nemzedék: Benjamin László, Váczi Mihály, Simon István, Somlyó György, Ba- ranyi Ferenc versei mind, mind mély hatást gyakoroltak a kint élőkre. Tudjuk Bánffy hatalmas versrepertoárja képes arra, hogy nemcsak a klasszikusokat, de a mai költők műveit is,'Jközel- vigye hallgatóságához^--'... Egyik érdekes élményé volt például a Tysside városban tartott szavalóestje, ahol sok angol volt a hallgatóság között és ahol angol klasszikusokat, Shakespeare: Hamlet, III. Richard monológjait és szonettjeit adta elő és a közönség megértette és átélte, bár magyar nyelven mondta, megható volt az „a melegség”, amivel a „hideg” angolok fogadták ezt a művészi teljesítményt. Angliai útját még ki sem pihente már újra útra kellett kelnie, hogy a m06t készülő új magyar film, az „Érik a fény” néhány felvételét BéCs- ben forgassa. Hazatérése után kapta a hírt. hogy a tavaly nyáron készített solymász- filmje a „Magasiskola” (ami miatt szakállt kellett növesztenie) Cannesban a filmfesztivál „Különdíját” nyerte. Mozgalmas, fáradtságos, de szép eredményeket teremtő volt Bánffy idei szezonja. A „Színház” folyóiratban is épp a legutóbbi számban jelent meg egy igen részletes tanulmány az idei pécsi színházi szezon nagysikerű Illyés dráma a„ Tiszták”-beli alakításáról, aminek a pécsiek büszke tanúi lehettek. Nem kisebb teljesítmény volt Oidi- pusa sem. A szezonvégi ki-megy, kijön hírei között is rebesgették, hogy Szegedre készül, de ebből szerencsére egy szó sem igaz, bár sok ajánlatot kapott, köztük több olyat, ami anyagilag a pécsinél sokkal előnyösebb volt. Bánffy hű marad Pécs közönségéhez, akiket oly sok szép est emlékezetes alakításával gyönyörködtetett. Dr. Szabó Endréné Időjárásjelentés Várható időjárás szerda estig: felhőátvonulások, néhány helyen futózáporral. Időnként élénk, helyenként erős, szerdán mérséklődő északi szél. Az éjszakai lehűlés erősödik. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 5—10, legmagasabb nappali hőmérséklet húsz fok körül. I
