Dunántúli Napló, 1970. május (27. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-09 / 107. szám

1970. május 9. mmantmt napio 5 Jobb piacot az őszibaracknak! Nincs összhangban a telepítés és az értékesítés 1969-ben őszibarackból — a rekordtermés ellenére is — mindössze 5 és fél kiló volt Magyarországon az egy főre jutó fogyasztás. Nehézségek adódtak az export körül és sokszáz vagonra tehető az a gyümölcsmennyiség, ami a fák alatt ment veszendőbe. Hasonló jelenségek mutat­koztak más gyümölcsöknél is, ami azt mutatja, hogy na­gyon sok még a tennivaló az értékesítés terén. Ezért volt nagy jelentősége annak a tegnap Pécsett megtartott or­szágos értekezletnek, amelyet a csonthéjas' gyümölcsök ter­melésével foglalkozó szövet­kezetek koordinációs bizott­ságának áruforgalmi szakbi­zottsága rendezett az érde­kelt területi szövetségek és termelőszövetkezetek képvi­selői számára. Nánási György, a szakbi­zottság titkára mondta el, hogy idén a tavalyinál álta­lában gyengébbek a termés- kilátások, ezért a termelők­nek a kínálati helyett keres­leti piacra kell számítani, ami várhatóan tükröződik majd az árakban is. A magyar csonthéjas gyü­mölcstermelés komoly gon­dokkal küzd — ez volt az értekezlet egyik tapasztalata. Cseresznye és meggytermelé­sünk a mélypont felé köze­ledik, sok a pusztuló gyümöl­csös, a férgesedés 80 százalé­kos és sok helyen súlyos az új telepítések állapota. A nagyüzemi telepek a helyte­len telepítési struktúra kö­vetkeztében nem fordulnak termőre. Egyébként hasonló problémák vannak egyes nagyüzemi kajszitelepeken is. Kajszibarack-termelésünkre általában a méreten aluliság a jellemző, ami az értékesí­tés legfőbb akadályát jelenti. A termelőknek bátrabban kellene a termésritkítás esz­közéhez nyúlni, amire ma ■már megfelelő vegyszerek is állnak rendelkezésre. Van a termelésnek egy olyan jellegzetes gondja is, amelyen csak az tudna segí­teni, ha a felvásárló szervek és a feldolgozóipar a jelen­leginél sokkal szorosabb kap­csolatot építene ki a terme­lőkkel. Az ötvenes években — külföldi igényekre hivat­kozva — a rózsa-típusú kaj­szibarackok és a sárgahúsú őszibarackok termelésére ösz­tönözték a gazdaságokat. A telepítés megtörtént, az ül­tetvények termőre fordultak és mikor jelentkeztek a ko­rábban igényelt gyümölcsök­kel, a külkereskedelem már egészen más fajtákat kért Másik ilyen probléma: a spa­nyol és az olasz barackok augusztus közepéig „lemen­nek”, egyes magyar barack­fajták pedig éppen ekkor ér­nek be. A HUNGAROFRUCT érthetetlen módon ezeket a fajtákat már nem akarta az elmúlt évben értékesíteni. Bajok vannak a gyümöl­csök hazai értékesítésével is, amit legjobban a bevezetőben idézett szám igazol. Hihetet­len, de így van: míg az őszi­baracktermelő vidékeken ve­szendőbe ment az érett gyü­mölcs, voltak az országnak olyan részei, ahová hírmon­dóként sem jutott el. Az ér­tekezlet résztvevőinek egyön­tetű véleménye volt, hogy a MÉK-vállalatokat az átszer­vezés után olyan irányba kell terelni, hogy hasonló jelen­ségek a jövőben ne fordul­hassanak elő. Soha ilyen eredmények! Termelőszövetkezeteink sikeres éve Fennállásuk óta a legsike­resebb évüket zárták tavaly a baranyai termelőszövetke­zetek. A gazdálkodási eredmé­nyükről szóló beszámoló teg­nap szerepelt a Megyei Ta­nács végrehajtó bizottsági ülésének napirendjén is. A megye adottságai köze­pesek, ennek ellenére a fon­tosabb növények átlagtermé­se és a főbb árutermelési mutatók az országos átlag felett vannak. Az eredmé­nyek a korszerű technika al­kalmazásának, a tavalyi ked­vező időjárásnak, nem utolsó sorban a baranyai szövetke­zeti parasztság szorgalmának köszönhetők. Néhány mutató. A baranyai termelőszövetke­zetekben a búza termésát­laga tavaly 17 mázsa holdan­ként (a babarci tsz-ben hol­danként 25 mázsa!), ezzel a megyék között országos elsők vagyunk. A kukorica hol- dankénti termése 26 mázsa, 3 és fél mázsával több, mint az országos átlag. A kukori­ca vetésterülete tavaly 900 holddal volt kevesebb, mint 1968-ban, ennek ellenére 2700 vagonnal többet takarí­tottak be a tsz-ek. Az állat­létszám tekintetében azon­ban tavaly sem tudtunk előre lépni. A tsz-ek halmozott terme­lési értéke összesen 2869 mil­lió forint — ennyi még soha nem volt! — 11.6 százalék­kal haladta meg az 1968 évit. Ennek megfelelően alakultak a paraszti jövedelmek. Rá kell azonban mutatni, hogy a kedvezőtlen adottságú tsz- ek nem fejlődtek kellően. Az egy szántóegységre vetített halmozott termelési értékü­ket 1968-hoz képest csak 7 százalékkal növelték, míg a kedvezőbb adottságúak 12.4 százalékkal. Rekordot hozott a tavalyi esztendő, azonban nem sza­bad elmennünk a hiányossá­gok mellett sem. Például l-hoz képest jelentősen csökkent a használatba vett beruházások értéké; az al­kalmazotti létszám ahelyett, hogy csökkent volna, tovább nőtt; 1969-ben betakarítatlan maradt 8 ezer hold kukori­ca, akadtak veszteséges tsz- ek, mérleghamisítók. A pénz­ügyi revízió több tsz-ben adóhiányt, jogtalanul igénybe vett ártámogatást tárt fel. Ballagás Hétfőn kezdődik az írásbeli érettségi összegezve a tanácskozás tanulságait, megállapították a megjelentek, hogy a tele­pítés és az értékesítés nincs összhangban és a csonthéja­sok termelési színvonalának emelésére nyújtott állami tá­mogatás nem kielégítő. Ezért úgy határoztak, hogy a té­nyeken alapuló dokumentum­ban kendőzetlenül feltárják a hazai csonthéjas gyümölcs- termelés helyzetét és azt — sürgős segítséget kérve — felterjesztik a párt Központi Bizottságához és a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumhoz. H. L Tegnap, pénteken volt országszerte az utolsó taní­tási nap a középiskolák IV. osztályaiban. Ezúttal tartot­ták meg a hagyományos bal­lagási ünnepségeket is, ame­lyeken több mint 47 000 idén érettségiző, illetve képesítőző fiatal búcsúzott a tanintéze­tétől. pedagógusaitól, vala­mint az alsóbb évfolyamok növendékeitől. Virágokkal, feliratokkal díszített tanter­mek várták az „öreg diáko­kat” akik ünneplőbe öltözve járták végig az iskolaépüle­tek folyosóit, osztálytermeit. Hétfőn, május 11-én kez­dődnek a nappali tagozaton az írásbeli érettégi, illetve képesítő vizsgák, amelyeket 18-ig bonyolítanak le. Az el­ső dolgozatot — akárcsak a korábbi években — most is i magyar nyelv- és irodalom­ból írják a diákok. Másnap 12-én, kerül sor a matema­tika dolgozat elkészítésére. A szóbeli érettségi vizsgák jú­niusban lesznek. Mind az általános, mind a középiskolákban — a mű­velődésügyi miniszter rendel­kezése értelmében — egy hó­nap múlva, június 8-án ér véget az 1969—70-es oktatási év, amelyet csak akkor keii meghosszabbítani — legfel­jebb június 20-ig — ha a tanítási napok száma a tan­év végéig a 190-et nem ér­né eL Lvovi ifjúsági vezetők Pécsett Tegnap délelőtt érkezett Pécs városába a Komszomol Lvovi területi Bizottságának háromtagú delegációja. A küldöttséget Vszevolod Ok- püs, a területi komszomol- bizottság másodtitkára veze­ti, tagjai még Szvetlána Kvasznyica, a Komszomol Lvov városi titkára, Illetve Kolja Gnatesak, a cservo- nográdl IV-es bányaüzem komszomol-titkára. A vendégeket fogadta Pe- tőházi Szilveszter, a KISZ Baranya megyei Bizottsága első titkára a megyei bizott­ságon, ahol baráti beszélge­tést folytattak az ifjúsági mozgalom kérdéseiről. Város­nézés után a delegáció a Pé­csi Dohánygyárba látogatott, ezt követően az Építők pin­ceklubjába mentek. Ma dél­után részt vesznek Baksán a győzelem napja alkalmából rendezett ünnepségen. A de­legáció május 11-ig tartózko­dik Baranyában. Sörözgetés közben Munkásmozgalmi találko­zó. A gyári ebédlő előtt van egy szökőkút-szerű építmény, a gyerekek körülállják és indulókkal szórakoztatják az ebédre érkező dolgozókat. Az ebédidő éppenséggel nem hosszú, viszont a munkakö­penyes asszonyok, gumicsiz­más férfiak szívesebben hall­gatnák még a gyárvárosi út­törőzenekart. Két órakor a találkozó résztvevői foglalják el he­lyüket a kultúrteremben. A hatszemélyes asztalokon te­ríték, a Bőrgyár szakszerve­zeti bizottsága, pártszerveze­te és gazdasági vezetése megvendégeli a mintegy száz­harminc nyugdíjast és azo­kat, akik 25 éves munkás­mozgalmi múlttal rendelkez­nek. Bérezi Pál igazgató kö­szönti a vendégeket és em­lékezteti őket arra, hogy ép­pen ma 25 esztendeje ért véget a háború. Utána Har­Kedvező feltételekkel Férfi és női munkaerőket alkalmaz méretes részlegeiben és konfekcióüzemében a Pécsi Minőségi Ruházati Ktsz Felkerestük a Pécsi Mi­nőségi Ruházati Ktsz egy-két méretes szabóságát, hogy megérdeklődjük: mikorra vállalják egy férfiöltöny meg- varrását. X válasz mindenütt egyforma volt: legalább két­hónapos határidővel vállal­ják csak a munkát. Nem kevésbé kedvezőtlenek a vállalási feltételek a női mé­retes részlegeknél is. Mi en­nek az oka? Kérdésünkkel Szakállas Györgyhöz, a szö­vetkezet elnökéhez fordul­tunk. — Sajnos, valóban ez a helyzet — válaszolta. — Mé­rete s részlegeinkben — bár­mennyire is szeretnénk — nem tudunk rövid határidő­vel eleget tenni megrende­lőink kívánságának. Ennek nagyon egyszerű a magyará­zata: komoly munkaerőgond­jaink vannak. — Csak a méretes részle­geknél? — Nem. Hasonló a helyzet konfekciórészlegünknél is — amelynek jelentős export munkái vannak a belföldi megrendeléseken kívül. Szö­vetkezetünk jól megalapozott hírneve biztosítja, hogy kitű­nő minőségben készített ter­mékeink keresettek bel- és külföldi megrendelőinknél egyaránt. A pécsi ipar jóhí­rét öregbíthetnénk, ha a ve­lünk szemben megnyilvánuló igényeket teljes egészében ki­elégíthetnénk. Ehhez azonban sok új dolgozóra volna szük­ségünk. — Milyen feltételekkel tud­nak új szakmunkásokat al­kalmazni? — Valamennyi részlegünk­nél 44 órás a munkahét, te­hát minden második szombat szabad. Ami a fizetéseket il­leti, férfi méretes részle­geinkben 2000—2500 forint közötti átlagkeresetet tudunk biztosítani az új szakmun­kásoknak, női szalonjainkban pedig 1000—1500 forint között kereshetnek. — És a konfekciórészleg­ben? — Oft elsősorban betaní­tott munkaerőket alkalma­zunk, tehát a betanítást is vállaljuk. E részlegünkben teljesítménybérben dolgoz­nak., de már kezdőknél is el­érhető szalagon az 1000— 1200 forint körüli bér. Sze­retném ezúton is felhívni az ál­talános iskolát most elvégző lányok figyelmét: szövetke­zetünk konfekció részlege várja őket is, rövid idő alatt elsajátíthatják a munkát és kitűnő szakmához juthatnak. — Van egyéb elgondolás is a munkaerő pótlásra? — Bedolgozókat is foglal­koztatunk Főleg női felső- ruházati cikkeket adunk ki varrni tudóknak, akik ott­hon varrógéppel rendelkez­nek, de természetesen kézi­munkáról is szó lehet. Mind­azoknak, akik bedolgozást vállalnak, figyelmükbe aján­lom: szövetkezetünk folya­matos munkát biztosít, tehát az otthon lévő asszonyok olyan kereseti forráshoz jut­hatnak, amire alapozni lehet. A Pécsi Minőségi Ruhá­zati Ktsz tehat valamennyi részlegébe férfi és női mun­kaerőket keres felvételre. — Jelentkezni lehel a szövet­kezet központjában: Pécs, Rákóczi út 74. I—) van József szakszervezeti titkár és Vörös Csaba KISZ- titkár üdvözli a találkozó résztvevőit. Szép gondolatok hangzanak el és még egy, ami figyelemre méltó: a há­rom beszéd összesen nem tart negyed óráig. Ebéd és sörözgetés közben az úttörőzenekar ad műsort. Hatesztendős a legifjabb muzsikus ... Rajnai Henrik tanár, karmester bejelenti, hogy a zenekar tagjainak át­lagéletkora 9,8 esztendő ... Most itt hirtelen nehéz len­ne kiszámítani, mennyi az átlagkora a jelenlévő idős dolgozóknak, nyugdíjasok­nak. De a többévtizedes kü­lönbség letörölhetetlenül ott van a fáradt arcokon. So­kan — hosszú évek után — most találkoznak ismét. Aztán beszélgetnek arról, hogy amikor a csapat létre­jött, ő volt a balhátvéd, szép idők voltak, meg a másik, hogy kétszáz forintra bün­tették, pedig nem is ő szúr­ta el a bőrt... aztán tippel­nek a Dózsára, keveslik a nyugdíjat, szidják ezt a bo­londos májust. Fiatal kiszesek hordják a sört az asztalokra. Szaporod­nak az üvegek... a hangulat egyre fűtöttebb, a bejárati ajtó mentén már énekelnek, az asszonyok a szemüket tö- rölgetik, amint ismét felfe­dezik egymást, felsóhajta­nak, elmúlt a fiatalos szép­ség, de hát az öregkorban is van valami, ami szép, még ha néha a fájdalom átal is szövi... FILM N. R, a halál angyala Ahogy szégyenlős emberek is vannak, vannak szégyenlős filmjeink is. Szégyenlős az a krimi, amelyhez az alcímben odaírják: „krimiparódia” — aztán kiderül, hogy csupán egy rosszul sikerült krimi. Az N. N., a halál angyala cím alá azt írták: új magyar filmvígjáték. Nem vígjáték. Igazat adok annak a néző­nek, aki az enyémnél tömö­rebb kritikáját bosszús szék- felcsapással fejezte ki. Ami a vígjátéki ötletet il­leti, kár érte. Az ötlet nagy­szerű (és még hány kitűnő ötlet van a filmben!): egy népszerű és sikeres emberről — fatális véletlen miatt — elterjed, hogy meghalt. Ke­vés embernek adatik meg, hogy saját halála után végig­nézhesse, hogyan viselkednek munkatársai, barátai, tanít­ványai. miként vélekednek róla akkor, amikor már nem kell szeretni avagy tartani tőle. Dr. Korin Györgynek, a film főhősének megadatik ez a furcsa szerencse. Csakhogy a film rendezője, Herskó Já­nos és írója Bíró Zsuzsa nem élnek eléggé a nagyszerű le­hetőséggel. Helyette — pon­tosabban, mellette — olyan bűnügyi történet kerekedik ki az eredeti ötletből, amely né­ha elkelne a valóban krimi­nek szánt fantáziaszegény al­kotások láttán. Itt viszont a kriminek nincs helye. Túl mesterséges izgalmaknak tűn­nek a fordulatos és kusza ügyek, amelyek csak terhelik az egy nemzedék, a negyven­évesek szatirikus önvizsgála­tának induló alkotást. A jámbor néző azért is ke­serűen csalódik, mert a szel­lemes bevezető keret játék a negyvenévesek önarcképének és önkritikájának tünteti fel a filmet. Azzal a megjegy­zéssel, hogy e nemzedék job­ban feljogosultnak érzi magát az ítélkezésre (még önmagá­ról is), mint a többi. A nem­zedék tagjainak jelenleg be­töltött helyzete miatt? A megedződöttségük miatt? Ez nem derül ki ebből a film­ből, pedig erre lennénk kí­váncsiak. Az utolsó filmbeli jelenetben a rokonszenves Korin doktor — mindannyi­unk őszinte fájdalmára — teljes gázzal belehajt a Du­nába. Bár tegyük hozzá, vé­letlen ez a baleset, mégis szimbolikus véletlen: a ren­dező nem ad felmentést ma­gának, saját nemzedékének. Ha a józaú önvizsgálat után továbbfolytatják a felszínes, csak az „előzésekre” összpon­tosító életvitelt, mint Korin doktor, az előbb-utóbb látvá­nyos s kevésbé látványos ka­rambolokhoz vezet az egyéni életben. Imigyen hát a vígjá­ték átcsap tragédiába. Üjabb ok a bosszankodásra? Avagy művészi őszinteség? Talán az utóbbi, „csak azt a plakátot tudnám feledni”, amelyen a vígjáték állt. Kiváló színészeinknek olyan galériája vonul fel a film­ben, hogy a sok kitűnő ala­kításból illetlenség volna bár­kit is külön kiemelni. Mintha kicsit róluk is szólna a film, úgy feledkeznek bele a já­tékba. Zsombolyai János ope­ratőr élményszámba menő operatőri munkát végzett. Eggyel több ok, hogy bán­kódjunk az elvetélt lehetősé­gen. Marafkó Lásalé Újabb narancsszállítmány Kubából és Egyiptomból Tavaly ilyenkor már a dé- ligyümölcs-készleteknek csak a maradványa került a bol­tokba, most — az ugyancsak bőségesen kitartó alma mel­lett — bőséges az ellátás na­rancsból is. A tavaszt minden eddiginél kedvezőbb készlettel kezdte a vállalat, amely a hazai gyü­mölcsök előrelátható késése miatt erőfeszítéseket tesz a déligyümölcs-szezon meghosz- szabbítására. Citromot to­vábbra is az igények szerint hoznak forgalomba, s bőven lesz narancs május végéig, június elejéig. Kubából és Egyiptomból várnak még 800— 900 tonnányi friss narancs- szállítmányt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents